Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: épített környezet

Épített nemzeti örökségünk orbáni lepusztítása

Közzétette szerző

Az Iparművészeti Múzeum 2017-ben bezárt. A felújítása áll, semmilyen dátum nem ismert a majdani újranyitásáról. A Néprajzit szintén 2017-ben dobták ki a Kúria csodálatos egykori épületéből. Az így a parasztok előtt örökre bezárult, egyszer majd talán fideszes főbírók fognak az erre teljesen alkalmatlan, hatméteres belmagasságú, freskós plafonú termeiben laptopozni. Talán.

Mert ugyan mondták, hogy ez lesz, de eddig semmit nem csináltak, hogy ez legyen. Épült helyette egy látványos betonizé a felvonulási téren, végképp elpusztítva a reményt, hogy egyszer a Városliget megint akkora legyen, mint a Rákosi-banda előtt volt. Van akinek tetszik, van akinek nem, mindenesetre nem volt olcsó, tehát lehetett lopni, de egy kis probléma biztosan van vele: nincs benne múzeum. A szuper kiállítások helyett, amelyekben egykor a gyerekeimmel félnapokat el tudtunk nézgelődni, valami köcsögök vannak kirakva üveg alá, azzal, hogy ez itten koncepcijó.

A Természettudományit, ami szintén nagy kedvencünk volt, a Válasz Online minapi cikke szerint talán mégse zavarják Debrecenbe, hanem 277 (!!!) milliárdból – ami lenne, amennyi lenne a végére, de nem is számít, hiszen nincs egy vas se – elköltöztetik majd… valahová. Mert az tuti, hogy az egykori lovardában, amit Mányi zseniális tervei alapján teleépítettek egy nagyszerű múzeummal, nem maradhat. Kell a hely FEDETT LŐTÉRnek. A múzeumot majd szétverik, aztán hajrá, célra tarts. Addig beporosodva, lelassítva vegetál. Ha így marad, az unokáimat biztos nem fogom oda vinni. Mit nézzünk rajta, a port?

PostPin It!

Alkotmánybírósághoz fordulnak az ellenzéki pártok a Pázmány-projekt miatt

Közzétette szerző

A Palotanegyedbe tervezett Pázmány-projekt az elmúlt hónapokban jelentős lakossági tiltakozást váltott ki. A helyiek és Józsefváros vezetése folyamatosan követelte a társadalmi egyeztetést a kormánytól, ennek ellenére a lakókkal való párbeszéd teljes hiányában indult el a projekt első lépése, a bontási eljárás. Az önkormányzat kezében lévő érdekérvényesítő eszköz az érintett terület védetté nyilvánítása, majd változtatási tilalom elrendelése volt. A kormány rendre felülírta ezeket a lépéseket utólagosan meghozott kormányrendeletekkel, amelyek felülírják az önkormányzati rendeleteket.

Csárdi Antal, az LMP – Magyarország Zöld Pártja palotanegyedi országgyűlési képviselője kezdeményezte, hogy az ellenzéki pártok forduljanak az Alkotmánybírósághoz. A beadványhoz csatlakozott Jámbor András, Józsefváros másik országgyűlési képviselője és a Momentum, az LMP, a Párbeszéd, az MSZP, a DK, és a Jobbik frakció tagjai is, akik az Alkotmánybíróságtól az érintett kormányrendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését kérik.

A beadvány felhívja a figyelmet, hogy a Pázmány-ügyben meghozott kormányrendeleti rendelkezések kifejezetten az épített környezet védelmét közvetlenül szolgáló törvényi rendelkezések lerontására, alkalmazásuk mellőzésére vonatkoznak. A közéleti vita helyett a rendelet átlépi a helyi védelem intézményét, fontos műemléki garanciákat számolva fel. Alkotmányellenesnek tekintik az indítványozók azt is, hogy a kormányrendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva ad felhatalmazást arra, hogy törvényi szabályoktól eltérő kormányrendeletek szülessenek és a helyi önkormányzatok döntési jogköre is sérül azáltal, hogy kormányrendelet keretei között von el tőlük hatásköröket.

PostPin It!

HÁZ / TÁJ – az épített és természetes környezet viszonya

Közzétette szerző

Az ember kezdetektől fogva szoros kapcsolatban áll a természettel: létének helyszíne, táplálékának forrása, művészi kifejezésének alapeszköze és tárgya… valójában szétválaszthatatlanul összefonódtak, ezernyi szállal kötődnek egymáshoz. Mégis megfigyelhető az eltávolodás, az alá-fölérendeltségi viszony kialakulása, az ember uralkodni vágyása.

Számos természeti és társadalmi katasztrófa forrása lett ez a szeparáció, azonban jelen esetben nem a negatív következményekről, sokkal inkább a visszatalálás útjairól, az újrakapcsolódás lehetőségeiről és módjairól lesz szó.

Az építészet, mint az egyik legősibb emberi alkotói tevékenység is hosszú utat járt be. Az évezredekkel ezelőtti építmények mind a természetből nyert anyagok felhasználásával készültek, az emberi tudás és alkotóvágy eredményeképpen. Bár elgondolkodtató, hogy vajon az ősi városok építésénél felmerült-e a kérdés, hogy a kivágott erdők és elbontott hegyek milyen hatással vannak a környezetre nézve, mégis létezett az emberekben egy ki nem mondott ősi eszme, alázat a természettel szemben. A keleti kultúrákban a mai napig fellelhető ez a fajta természetközpontú szemlélet, ezzel szemben a nyugati társadalom saját igényeit és kényelmét helyezte a középpontba, a természettel történő összhang megőrzése és visszaállítása csak sokadlagos szempont lett.

PostPin It!