Best WordPress Hosting
 

Pollreisz Balázs a győri ellenzéki összefogásról: Ez nem szerelmi kapcsolat, hanem érdekházasság

A győri polgármesterjelölteket bemutató interjúsorozatunk eddigi legfordulatosabb beszélgetését ismerhetik meg az olvasók. Az MSZP-s Pollreisz Balázst azután kérdeztük, hogy a legjelentősebb helyi pártok, szervezetek frontemberei közül utolsóként a szocialista önkormányzati képviselő is bejelentette: indul a városvezetői pozícióért. A 2020-as időközi választáson összellenzéki támogatással Dézsi Csaba András jelenlegi fideszes polgármesterrel szemben alulmaradó Pollreisszel készített interjú többször is frissítésre, valamint új kérdések feltételére szorult, ugyanis sorra követték egymást a korábban történteket felülíró események. Pollreisz, aki keményen bírálta a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület (TSZVE) által momentumos és LMP-s támogatással elindított Pintér Bencét, végül április elején úgy döntött, hátralép, és mégsem indult polgármesterjelöltként. Majd egy újabb fordulattal bejelentette: az MSZP Pintért támogatja, ő maga pedig az egyik győri körzetben, illetve a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület három párttal közös listáján indul az önkormányzati választáson. Így Pintér Bencét a Momentum és az LMP mellett most már az MSZP is támogatja, a DK polgármesterjelöltje, Glázer Tímea pedig a Jobbikra számíthat ez idő szerint. Pollreisz (aki hangsúlyozta: továbbra sem ért egyet mindenben Pintér Bencével, s vele szembeni kritikáját is fenntartja) elmondta, végül miért döntött így. Azt is megkérdeztük tőle, miért nem a DK mellé állt, illetve az „összefogós” tárgyalások vitái, konfliktusai, a helyi előválasztás meghiúsulásának okai is szóba kerültek. Továbbá az is, hogy – mint Balogh József korábbi szocialista polgármester állította – tényleg Győr aranykora volt-e a Borkai-korszak? Ahogy a Dézsi Csaba András állítólagos bántalmazási ügye, az ennek kapcsán emlegetett videó kapcsán megkérdeztük Pollreiszt: számít-e rá, hogy róla is előkerülhetnek kompromittáló célzatú anyagok?

Tavaly szeptemberben két polgármesterjelölt, Pintér Bence és Borkai Zsolt bejelentette indulási szándékát, karácsony előtt az Összefogás Győr részéről Balla Jenő is nyilvánosságra hozta jelöltségét. Idén januárban pedig a DK-s Glázer Tímea, Borkai Zsolt 2019-es összellenzéki kihívója tette meg ezt. Az MSZP csak ezután, február 20-án nevezte meg a jelöltjét az ön személyében. Miért vártak ezzel ilyen sokat?

Megvalósult az ellenzéki összefogás Pápán

Dobrev Klára árnyékminiszterelnök, a DK EP-képviselője mutatta be a szombati sajtótájékoztatón Grőber Attilát, az ellenzéki pártok többségének és a lokálpatrióta szervezetnek polgármesterjelöltjét Pápán. A Veszprém megyei városban lényegében létrejött az ellenzéki összefogás: Grőber mögött a helyi a Közösen Pápáért Egyesület mellett a DK, a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP is felsorakozott.

Grőber korábban az MSZP elnöke, önkormányzati képviselője, valamint az ellenzéki összefogás polgármester- és országgyűlési képviselőjelöltje is volt a városban. A DK-ba tavaly márciusban igazolt át, miután a szocialisták januárban bejelentették, hogy ő lesz a polgármesterjelöltjük a városban.

Az ellenzéki jelölt megválasztása esetén újra fogja indítani az Orbán-kormány által leállított iskolafelújítás programot, valamint a pápai önkormányzat balatoni táborának felújítását, továbbá fejleszteni fogja a város szociális ellátását, és bővíteni a helyi idősotthonok férőhelyeit.

Kunhalmi Ágnes: Donáth Anna sem követheti azt a politikát, amit Orbán Viktor

Az ellenzéki pártok között egyetértés mutatkozik abban, hogy a június 9-i Európai Parlamenti választásnak mindenki egyedül fut neki. Egyedül az MSZP küzd a közös indulásért: a párt aláírásgyűjtésbe is kezdett az összefogásért, március 15-ig százezer támogató aláírását összegyűjtene össze.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy a közös lista alternatívája a Fidesz győzelme. A szocialista politikust Donáth Anna nyilatkozatáról kérdezték, aki a Momentum tisztújítóján arról beszél, hogy NER leváltásának feladatát az ellenzék nem bízhatja „a 2010 előtti világ árnyaira”.

Orbán Viktor megosztja a magyar társadalmat. Egymásnak ugraszt társadalmi csoportokat. Kirekeszt a nemzetből nagyon sokakat. Én azt gondolom, hogy senki, Donáth Anna sem, követheti azt politikát, amit Orbán Viktor. Nem oszthatja tovább a magyar társadalmat

Alkotmánybírósághoz fordulnak az ellenzéki pártok a Pázmány-projekt miatt

A Palotanegyedbe tervezett Pázmány-projekt az elmúlt hónapokban jelentős lakossági tiltakozást váltott ki. A helyiek és Józsefváros vezetése folyamatosan követelte a társadalmi egyeztetést a kormánytól, ennek ellenére a lakókkal való párbeszéd teljes hiányában indult el a projekt első lépése, a bontási eljárás. Az önkormányzat kezében lévő érdekérvényesítő eszköz az érintett terület védetté nyilvánítása, majd változtatási tilalom elrendelése volt. A kormány rendre felülírta ezeket a lépéseket utólagosan meghozott kormányrendeletekkel, amelyek felülírják az önkormányzati rendeleteket.

Csárdi Antal, az LMP – Magyarország Zöld Pártja palotanegyedi országgyűlési képviselője kezdeményezte, hogy az ellenzéki pártok forduljanak az Alkotmánybírósághoz. A beadványhoz csatlakozott Jámbor András, Józsefváros másik országgyűlési képviselője és a Momentum, az LMP, a Párbeszéd, az MSZP, a DK, és a Jobbik frakció tagjai is, akik az Alkotmánybíróságtól az érintett kormányrendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését kérik.

A beadvány felhívja a figyelmet, hogy a Pázmány-ügyben meghozott kormányrendeleti rendelkezések kifejezetten az épített környezet védelmét közvetlenül szolgáló törvényi rendelkezések lerontására, alkalmazásuk mellőzésére vonatkoznak. A közéleti vita helyett a rendelet átlépi a helyi védelem intézményét, fontos műemléki garanciákat számolva fel. Alkotmányellenesnek tekintik az indítványozók azt is, hogy a kormányrendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva ad felhatalmazást arra, hogy törvényi szabályoktól eltérő kormányrendeletek szülessenek és a helyi önkormányzatok döntési jogköre is sérül azáltal, hogy kormányrendelet keretei között von el tőlük hatásköröket.

„Sumákolnak, és félrevezetik a választókat” – aláírásgyűjtésbe kezd az MSZP a közös ellenzéki listáért

Közös indulással legyőzhető a Fidesz a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választáson, állítja az MSZP. Viszont Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt társelnöke szerint ehhez egy irányba kellene vinni a választókat, miközben az ellenzéki pártok ahányan vannak, annyifelé tartanak szét.

Sumákolnak, és félrevezetik a választókat. (…) Kutya kötelességük együttműködni

– jelentette ki Kunhalmi egy háttérbeszélgetésen az Index beszámolója szerint.

Ungár Péter a budapesti ellenzéki összefogásról: Valójában senki sem akarja, hogy sikerüljön

Az LMP meg kívánja mutatni, hogy van másik politikai ajánlat Budapest irányítására, ehhez olyan jelöltet keres, akiről nem a párthovatartozása „ugrik” az embereknek – erről Ungár Péter társelnök beszélt az LMP Budapest kongresszusán szombaton.

Az MTI szemléje szerint Ungár arról beszélt, olyan jelöltet keresnek, aki Budapestre kér felhatalmazást, aki annak a hatvan százaléknak az érdekét képviseli, akik a közösségi közlekedést használják és képes egy ciklusnál tovább gondolkodni. Aki a közösségi közlekedést bővíteni és nem ritkítani akarja, aki tudja, minden fejlesztés, ami zöld az jó.

Mint ismert az LMP Vitézy Dávidot, az Orbán-kormány egykori közlekedésért felelős államtitkárát kérte fel főpolgármester-jelöltjének a 2024-es önkormányzati választásokra. A közlekedési szakértő, aki 2010-től négy éven át a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója volt Tarlós István főpolgármester alatt, még nem döntött az indulásról, de azt elismerte, hogy vannak budapesti ambíciói.

„Még megvan a Fidesz-párttagkönyvem, igaz, már kevésbé tartom becsben” – barcsi ősfideszesek csatlakoztak az ellenzéki összefogáshoz

December elején tűnt fel egy kép Anderné Röszler Erika, Barcs egyik ellenzéki önkormányzati képviselőjének Facebook-oldalán, amelyen bemutatták a helyi ellenzéki összefogás jelöltjeit a jövő júniusi önkormányzati választásra. Hivatalosan két civil egyesület fogott össze, a valóságban azonban kivétel nélkül ellenzékiek kötöttek szövetséget a helyhatósági voksolásra. A helyi ügyekben jártas személyek azonnal kiszúrhatták, hogy a felsorakozottak között ott van Karvalics Ottó, Barcs korábbi fideszes polgármestere is, aki a nagyobbik kormánypárt színeiben 2010 és 2014 között a térség országgyűlési képviselője is volt.

A Népszava megkereste a politikust és a szokatlan szerepvállalásról kérdezte. Karvalics nekik elmondta, korábban azért indult el a polgármesteri címért (majd amikor összeférhetetlenné vált az országgyűlési képviselői poszttal, azért mondott le utóbbiról és maradt a város élén) mert tenni akart Barcsért.

És most is ezért döntöttem úgy, hogy beszállok az ellenzéki összefogásba. Egyszerűen nem tudom elviselni, milyen irányba mennek a dolgok a városban. Helyben elfogadhatatlan az a mentalitás, ha valaki nem áll be a sorba, azt ellehetetlenítjük. Egy településen szükség van kompromisszumokra, itt az ember nem egy pártot szolgál, hanem a várost

260 milliós büntetést kapnak az ellenzéki pártok az ÁSZ-tól, de a vége több mint 3 milliárd is lehet

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiküldte az ellenzéki pártoknak az előzetes jelentését, amit a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatása miatt indítottak: ez alapján 260 millió forintos támogatásrészt találtak illegálisnak, ezt pedig egy az egyben kirónák büntetésre, egyenlő arányban elosztva a hat párt között, vagyis egy pártra 43,5 millió forint jutna, és ehhez még hozzájön az is, hogy ilyen esetekben hasonló mértékű támogatást is visszatartanak, vagyis a tényleges büntetés 87 millió lehet pártonként – írta a 444.hu.

Ez azonban aprópénz, ahhoz a büntetéshez képest, ami az ellenzéki pártokat fenyegeti: az adóhatóság további 1,4 milliárd forintos kampánytámogatást vizsgál, és annak eredményei alapján az ÁSZ dönthet az újabb büntetésről. Ha ezt is illegálisnak tartják, akkor összesen 3,2 milliárd forintra büntethetik az ellenzéki pártokat.

„Ez a 43,5 milliós összeg első hallásra nem hangzik ugyan ijesztőnek, de ha ez alapján feltételezzük, hogy a vizsgálat végén a teljes összeget megpróbálják kifizettetni büntetésként, akkor a pártonként jutó durván félmilliárdos összeg már „nagyon nehezen lesz kezelhető” – mondta a 444-nek a momentumos Hajnal Miklós, aki szerint a Fidesz vélhetően már az EP-választások előtt meg akarja roppantani az ellenzéki pártok anyagi helyzetét.

Gyöngyösi Márton megerősítette: a Jobbik nem lesz többet az ellenzéki összefogás része

Egy Magyar Nemzethez eljutott belső levélben Gyöngyösi Márton arról írt, hogy „a politikai közösségünk nem léphet ismét a baloldali pártokkal való összefogás bizonyítottan kudarcos útjára”. A Jobbik elnöke most a Népszavának megerősítette, hogy

pártja végleg szakít az ellenzéki összefogással. Elmondása szerint azzal a vállalással lett a Jobbik elnöke, hogy önálló politikát és új jobbközép-konzervatív szövetséget épít. Ebbe nem fér bele az együttműködés a baloldali és liberális pártokkal.

Az ellenzéki összefogás stratégiája Gyöngyösi szerint alapvetően elhibázott volt, amiért a Jobbik nagy árat fizetett: elvesztette szavazói jelentős részét. Elmondása szerint Szabó Gábor, a párt egykori pártigazgatója nem akart végleg szakítani a többi ellenzéki párttal, ezért kellett távoznia a választmányi elnöki posztról. A pártelnök a kritikái ellenére tapasztalt szakembernek tartja Szabó Gábort, és biztos abban, hogy találnak számára megfelelő feladatot a Jobbikban.