Best WordPress Hosting
 

Vitézy zöld kampányígéretei és az újra előkerült zöldlufik

Vitézy Dávid szerint 5 városligetnyi zöldterület hiányzik Budapesten a minőségi városi élethez. Az LMP főpolgármester-jelöltje az Európai Bizottság és a WHO ajánlásaiból indult ki. Vidámparkot, lineáris parkot a választópolgároknak!

Fejenként legalább 9 négyzetméternyi zöldfelületre volna szükség a minőségi városi élethez az Európai Bizottság és az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint, ami Budapesten ma csupán 6 négyzetméter; a hiányzó mennyiség 5 városligetnyi terület – mondta Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt szombati sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Vitézy Dávid közölte, a 101 pontos főpolgármesteri programjában vállalta, hogy fokozatosan növelni kezdik a parkok területét, majd a következő évtizedben elérik, hogy az ajánlás szerinti zöldfelület jusson mindenkinek Budapesten. Hozzátette, a hiányzó terület óriási,ezért a jelenlegi közparkok rekonstrukciója mellett szükség van újak létrehozására is.

„Azt nem tudjuk, hogy az EU milyen irányba megy, de Magyarország lefele, az fix” – majálisozók a 20 éves EU-tagságról

Magyarország EU-s csatlakozásának 20. évfordulóján arról kérdeztük a majálisozókat, mit adott nekik az uniós tagság.

The post „Azt nem tudjuk, hogy az EU milyen irányba megy, de Magyarország lefele, az fix” – majálisozók a 20 éves EU-tagságról first appeared on 24.hu.

Városligeti fakivágás: Ligetvédők kontra Főkert

A kivágást okozó gyengültség sok esetben nem látványos és a fának csak egy részét érinti (gyökeret, gyökérnyakat, törzset, koronalapot vagy koronát), de a gyengültség mértéke miatt a balesetveszély kertészeti beavatkozással nem hárítható el – közölte a Főkert.

Április 23-án a Ligetvédők arról írtak egy Facebook-posztban, hogy előző nap a Városligetben fákat gallyaztak, illetve vágtak ki a Zichy Mihály út mellett, a volt Főkert telephelynél és a KRESZ park jelenleg elzárt területén is, a fák feldarabolása és a rönkök elszállítása aznap is folytatódott, amikor a bejegyzést megosztották.

Hozzátették, szerintük nem tűntek betegnek a fák, a rönkök alapján sem tűnt úgy hogy indokolt lenne a kivágásuk. „De persze nincsenek röntgen szemeink, így szerettünk volna tájékozódni róla, hogy miért volt szükség a kivágásokra, de a fákra nem voltak előzetesen kirakva a favizsgálati adatlapok, ezeket online se találtuk sem az Ingatlanfejlesztő, sem a Főkert honlapján” – jegyezték meg.

Épített nemzeti örökségünk orbáni lepusztítása

Az Iparművészeti Múzeum 2017-ben bezárt. A felújítása áll, semmilyen dátum nem ismert a majdani újranyitásáról. A Néprajzit szintén 2017-ben dobták ki a Kúria csodálatos egykori épületéből. Az így a parasztok előtt örökre bezárult, egyszer majd talán fideszes főbírók fognak az erre teljesen alkalmatlan, hatméteres belmagasságú, freskós plafonú termeiben laptopozni. Talán.

Mert ugyan mondták, hogy ez lesz, de eddig semmit nem csináltak, hogy ez legyen. Épült helyette egy látványos betonizé a felvonulási téren, végképp elpusztítva a reményt, hogy egyszer a Városliget megint akkora legyen, mint a Rákosi-banda előtt volt. Van akinek tetszik, van akinek nem, mindenesetre nem volt olcsó, tehát lehetett lopni, de egy kis probléma biztosan van vele: nincs benne múzeum. A szuper kiállítások helyett, amelyekben egykor a gyerekeimmel félnapokat el tudtunk nézgelődni, valami köcsögök vannak kirakva üveg alá, azzal, hogy ez itten koncepcijó.

A Természettudományit, ami szintén nagy kedvencünk volt, a Válasz Online minapi cikke szerint talán mégse zavarják Debrecenbe, hanem 277 (!!!) milliárdból – ami lenne, amennyi lenne a végére, de nem is számít, hiszen nincs egy vas se – elköltöztetik majd… valahová. Mert az tuti, hogy az egykori lovardában, amit Mányi zseniális tervei alapján teleépítettek egy nagyszerű múzeummal, nem maradhat. Kell a hely FEDETT LŐTÉRnek. A múzeumot majd szétverik, aztán hajrá, célra tarts. Addig beporosodva, lelassítva vegetál. Ha így marad, az unokáimat biztos nem fogom oda vinni. Mit nézzünk rajta, a port?

Ellopták a Fénydóm lézerpadlóját, a szervezők egyelőre nem tettek feljelentést

Március elsején nyitott meg a Budapesti Állat- és Növénykert félkész Biodómjában a Fénydóm, ahol egy sor hazai, illetve nemzetközi fényművész munkái sorakoznak egymás mellett.

A főváros fölé kék derengést hozó időszakos látványosság a tegnapi napon egy fontos részletét már nélkülözte – derült ki a szervezők által közzétett Instagram-posztból, ami szerint

március 3-án, a zárás előtt egy órával valaki ellopta a lézerpadlót.

2025-től mégis lesz Fotóművészeti Múzeum Budapesten

Eredetileg a Liget-projekt tervei között szerepelt a Fotómúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum is, győztes terveik nyilvánosságra is kerültek, de a kockaépületek állítólag nem nyerték el a miniszterelnök tetszését, így menniük kellett.

Most Csák János kulturális és innovációs miniszter bejelentette, hogy végre méltó helyet kaphat az új intézmény, ami a tervek szerint a Városligettől nem messze, az egykori Klösz-villában nyitja majd meg kapuit 2025-ben. A magyar fotográfia kiemelkedő alakjának, Klösz Györgynek egykori villája és fotográfiai műhelye több mint háromezer négyzetméteres teret biztosít a múzeum számára, ahol a kiállítótér mellett szakkönyvtár, múzeumpedagógiai foglalkoztatók és szakmai rendezvények is helyet kapnak majd – írja az MTI.

A Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója, Baki Péter szerint az intézmény így 143 évvel azután valósul meg, hogy alapítását először kezdeményezték. „Veress Ferenc nemzetközi hírű fotográfus, a szakma első szaklapjának alapítója 1881-ben nyílt levelet fogalmazott meg egy budapesti fotográfiai múzeum létrehozása érdekében. Évtizedekkel később, 1957-ben a Magyar Nemzeti Galéria azzal utasította el a Magyar Fotóművészek Szövetsége kezdeményezését, a fotógyűjtemény bekerülését a múzeumba, hogy a fotóművészet nem tartozik a képzőművészetek körébe” – idézte fel.

Kétes értékű, de kétségkívül jól hangzó nevű díjat nyert a Liget-projekt

Európa legjobb vezető turisztikai fejlesztésének díját kapta meg az idén tízéves Liget Budapest Projekt a rangos World Travel Awards díjátadóján – közölte Gyorgyevics Benedek, a projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója az MTI-vel hétfőn.

Az állami hírügynökség rendszerében röviddel hétfő dél után megjelent, a díj nevébe egy kedves aposztrófot (World Travel Award’s) biggyesztő hír szerint

a “turisztikai Oscarnak” is nevezett elismerés elhódításával a világ legjobb európai turisztikai fejlesztés rangját is kivívta magának a kontinens legkomplexebb kulturális városfejlesztése. A Liget megújítása a világ legnépszerűbb új idegenforgalmi attrakcióival mérettette meg magát, ahol úgy a zsűri, mint a közönség szavazatai alapján is a kontinens legjobbjának bizonyult, spanyol, portugál és német vetélytársakat megelőzve. A World Travel Awards a nemzetközi utazási, idegenforgalmi és vendéglátó-ipari ágazat egyik legrangosabb elismerése, amely minden évben több ezer szereplő közül jutalmazza a szektor legkiválóbbjait.

Bombának hitték a városligeti Eiffel-torony alatt talált szardíniásdobozt

A honfoglalás ezredik évfordulóját Magyarország nemcsak egy elképesztő tempójú építési lázzal, de egy sokszínű kiállítással, illetve számos furcsasággal is ünnepelte ünnepelte: a Városligetben felállított, egy-egy szakmát, vagy vállalatot képviselő kisebb-nagyobb pavilonok – amik közül a Vajdahunyadvárat később tartós anyagokból újjáépítették – mellett a korban még teljesen bevett európai szokásnak megfelelően afrikai bennszülöttek érkeztek a budapesti állatkertbe, megszületett a török kort idéző Ős-Budavára, sőt, még egy bálna fából készült életnagyságú alakjával megfejelt, a tenger csodáit bemutató épületnek is jutott hely.

Az 1896 májusától október végéig látogatható millenniumi kiállításra persze nem csak a különböző gyárak bizonyítási vágya, illetve a magyar építészet múltjának egy-egy darabját felidéző struktúrák és kiállítások, hanem a párizsi világkiállítás legnagyobb csodája, az évtized elején a Gellért-hegynek támasztva már lemásolni kívánt Eiffel-torony is hatással volt: ennek hatására született meg a mindössze egy évvel korábban alapított pozsonyi Apollo kőolajfinomító gyár különleges kiállítótere, amit október 7-én Ferenc József is meglátogatott.

Bálint Zoltán: Az ezredéves kiállítás architekturája / Magyar Elektronikus Könyvtár

Budapest vőlegénye: Podmaniczky Frigyes

A napokban ünnepeltük Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját. Ebből az alkalomból Nyáry Krisztián  írásával emlékezünk meg arról a 199 éve született színes egyéniségű báróról, aki sokat tett  nagy szerelméért, a fővárosért.

A 32 éves báró, miután közlegényként letöltötte büntetését a császári hadseregben, elhatározta, hogy végleg szakít a közéleti szerepvállalással. Visszavonult aszódi birtokára, regényeket írt, és külföldi utazásokat tett. Amikor egy útjáról Pesten át kellett hazamennie, egy hirtelen ötlettől vezérelve elgyalogolt kamaszkora kedvelt helyszínére, a Városligetbe. Kis túlzással ez a szomorú ligeti séta döntötte el a mai Budapest sorsát.

„Alig találok szavakat azon lehangoló érzés ecsetelésére, amely (…) a Városliget láttára rajtam erőt vett – írta. Elhagyatottságot s pusztulás észleltem, bárhová tekinték. A Ligetben vasárnap ellenére alig egynéhány ember lézengett. A tó mocsárhoz hasonló külsőt mutatott (…) Feleszmélve elaléltságomból megfogadám, hogy ez elhagyott, s általam annyira kedvelt fővárosunk emelését tüzendem ki életem egyik vezéreszméjéül.”

A tények makacs dolgok, nem nőtt a városligeti zöldfelület

Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze műholdas elemzést tett közzé a Városliget területéről: a kép egy 2015-ös és egy 2020-as műholdas infrafotó összehasonlításával készült, és bemutatja, hogyan változott a terület zöldfelületi intenzitása öt év alatt.

Bardóczi Sándor a Városliget átalakítását támogató fideszes képviselőkre hivatkozva azt írja:

„Még a főváros októberi közgyűlésén is elhangzottak olyan képviselői mondatok, amelyek szerint a »Városligetben nőtt a zöldfelület«. Nos a tények makacs dolgok. Nem nőtt. A legnagyobb zöldfelületi növekmény a lebontott, és még ma is kordonok mögötti PECSA területén, illetve a Fővárosi Állat és Növénykert területén detektálható.”

Műholdkép mutatja, hogy a Városligetet egyáltalán nem tette zöldebbé a nagy projekt

Bardóczi Sándor műholdfelvételek összehasonlításával állítja, nem igaz a Városliget-projekt alaptétele, hogy a beruházásokkal együtt nő a liget zöldfelülete.

Budapest főtájépítésze egy 2015-ös és egy 2020-as, a Városliget területéről készült infrafotót illesztett össze, hogy bemutassa, hogyan változott a ligetben zöldfelületi intenzitása öt év alatt.

A piros területeken csökkent a zöldfelületi intenzitás, a zöld területeken nőtt, a sárga területeken pedig stagnált.

Bősz Anett szerint nem fog összeomlani a Biodóm, csak más fűtési technikát kell keresni

„Idén nyár elején a főpolgármesteri kabinet úgy döntött, hogy nem költ a továbbiakban az állam által megrendelt és finanszírozott, de be nem fejezett beruházásra” – mondte el Bősz Anett, kultúráért felelős főpolgármester-helyettes pénteken a Népszavának, miközben azt taglalta, hogy a Fővárosi Önkormányzat a jövőben nem tudja fedezni a félkész állapotban, parlagon heverő Biodóm fenntartási költségeit, így annak fűtését sem.

Ahogy a 24.hu szemléjéből is kiderült, a főpolgármester-helyettes megerősítette, hogy az épület megtartásához így is feltétlenül szükség lesz egy minimum hőfokra, ha ugyanis nem temperálják az épületet, akkor a tetőszerkezet tetején lévő, kívülről is látható háromszögek egyszerűen összeesnek, a tető beázik, az épület beomlik. Mindez végig is futott tegnap a hazai sajtón, ezért Bősz most a Facebook-oldalán igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy a Biodóm nem fog összeomlani. Ezt a Fővárosi Állat- és Növénykert vezetése is megerősítette neki:

A Biodóm kapcsán megjelent sajtóinformációkat semmilyen módon nem tudjuk alátámasztani. Az épület üzemeltetését a szokásos rend szerint látjuk el. A témában további sajtónyilatkozatot nem kívánunk tenni

Végleg lerohadhat a Városliget torzója – lassan keresztet vethetünk a Biodómra

A főváros nem fizeti tovább a Biodóm fűtését, a hidegben összedőlhet az épület teteje. Fűtés nélkül nem tart ki a speciális fóliából álló, több milliárdért elkészült tetőszerkezet. Végleg bedől az értelmetlen nagy fideszes presztízs mutyi beruházás?

– Hiába kezdődött el a fűtési szezon, az évek óta félkészen álló Biodóm temperálását nem kezdték el és ezen a télen nem is fűtik majd. A Fővárosi Önkormányzat mostantól nem fizeti a Biodóm számláit – válaszolta a Népszava kérdésére Bősz Anett. A kultúráért felelős főpolgármester-helyettes szerint a városvezetés többször elmondta, hogy a kormány által egyre szorosabbra húzott pénzügyi satuban nem tudja fedezni a félkész létesítmény fenntartási költségeit. Eddig halogatta ezt a végső lépést, de most már nincs hová hátrálni.

A Fővárosi Állat és Növénykert (FÁNK) összesítése szerint csak 2022 novembere és 2023 májusa között több mint félmilliárd forintot emésztett fel a Biodóm csökkentett üzemmódú fenntartása. Ebből a személyi kiadások 119 milliót, a dologi 348 milliót, míg az egyéb – felhalmozási – kiadások 18 milliót tettek ki, a járulékok további 40 millió forinttal terhelték a fővárosi költségvetést – sorolta a kiadási tételeket Bősz Anett, aki azt is hozzátette, hogy az állatkert vezetése engedélyt kapott a félkész létesítmény hasznosítására, például koncertek, konferenciák, filmforgatás vagy éppen kórusverseny helyszíneként. Ám ebből nem jött be több 36 millió forintnál, így a fenntartó fővárosi önkormányzatnak havi 50-53 milliót kellett költenie a Biodómra.

Jóváhagyta a kormányhivatal a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galéria módosított terveit

Szeptember végén az újabb módosított tervekre is megkapta az építési engedélyt a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galéria, értesült a Népszava. A többi kiemelt állami beruházáshoz hasonlóan az engedélykérelmet elbíráló fővárosi kormányhivatal egyúttal ahhoz is hozzájárult, hogy a tervezők eltérjenek az országos építési követelményektől.

Az épület alapterülete 13 ezer négyzetmétert foglal el a parkból, ráadásul az összalapterület ennél lényegesen több, hiszen a föld alatt három, a föld felett földszint plusz négy emelet épül. A közpark közepén felhúzott Nemzeti Galéria legmagasabb pontja 31,29 méteres lesz, ami cirka egy tízemeletes panelház magassága. A Pritzker-díjas japán SANAA és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda kettőse által 2015 telén elnyert megbízás eredményéről korábban már számos látványtervet közöltek.

A Liget projekt kiötlője, Baán László miniszteri biztos tavasszal arról beszélt, hogy

Gyönyörű szecessziós villában nyílt meg a legnagyobb budapesti Zsolnay-kiállítás

Budapest jelenleg legnagyobb Zsolnay-kiállítása nyílt meg hétfőn a Városliget szomszédságában, a főváros egyik legjelesebb szecessziós épületeként számon tartott ResoArt Villában – írja az MTI.

Ez a Városligeti fasor végében álló villa a századfordulós szecesszió egyik legszebb darabja, ilyen színvonalú épületből egész Európában nagyon kevés van – méltatta a Kőrössy Albert Kálmán építész által 1899-ben a saját családja számára tervezett házat a hétfői megnyitón Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.

A szakember kiemelte: korántsem természetes, hogy a nagyközönség mostantól belülről is megtekintheti a villát és az abban elhelyezett műgyűjteményt, de az, aki ezt az épületet megvásárolta és felújíttatta, nem saját magának állította helyre, hanem a köz javára. Szabó András műgyűjtő mindkét féltett kincsét megosztja a látogatókkal, az új kiállítás pedig a Városliget gazdag szabadidős kínálatát egy csokorba gyűjtő Liget+ programajánlatába is bekerül.

Autós üldözés volt a Városligetben, amelybe egy civil és egy golfkocsi is beszállt

Az igazoltatás elől lógott meg az a sofőr, aki miatt hajtóvadászat indult vasárnap délután a Városligetben. A Blikk egyik munkatársuk közlésére hivatkozva arról írt, hogy a fekete BMW a Magyar Zene Háza irányából az Olof Palme sétányon száguldott autójával a Stefánia út és az Ajtósi Dürer Sor sarka felé azon az úton, amelyet csak gyalogosok használhatnak, ennek megfelelően tele volt sétálókkal, családokkal, biciklisekkel, akiknek félre kellett ugrania az autó elől. A BMW nem lassított sem az emberek láttán, sem akkor, amikor a szirénázó rendőrök az útjába eredtek. Az RTL ugyancsak egy munkatársuk alapján arról írt, hogy a hajszába egy golfkocsis rendőr és egy civil is bekapcsolódott. A sofőr végül kiugrott az autóból és gyalog menekült, a rendőrök néhány percen belül elfogták.

A tévécsatorna megkeresésére a BRFK annyit közölt, hogy az autó sofőrjét a Hősök terénél akarták igazoltatni, ám a rendőrségi felszólításnak nem tett eleget, és behajtott a Városliget területére. „A szabálytalanul közlekedő autó követésébe több rendőri egység is bekapcsolódott. A kocsi a Városligeten keresztül nagy sebességgel balesetveszélyesen közlekedett, végül a XIV. kerület Ajtósi Dürer sor és a Stefánia út kereszteződésénél megállt. A sofőr ekkor a járműből kiszállt, és gyalog menekült tovább, akit az egyenruhások azonnal elfogtak. A követés során személyi sérülés nem történt” – idézi az RTL a rendőrségi közleményt.

Az autóban tinédzserek utaztak, a 18 sofőr mellett két tizenéves ült még a kocsiban, őket a XIV. kerületi Rendőrkapitányságra vitték, elszámoltatásuk folyamatban van.

Vízi mozi nyílik a Városligeti-tavon

Augusztus elsejétől már nem csak csónakázni és SUP-ozni, hanem mozizni is lehet Városligetben, méghozzá mindezt a csónakázótó közepén: ekkor nyílik meg ugyanis a Városligeti Vízi Mozi, ahol öt napon keresztül vetítenek majd magyar klasszikusokat.

Augusztus 1. és 5. között öt filmet vetítenek majd a ledfalra, az előadások este fél kilenckor kezdődnek: A program:

augusztus 1.: Macskafogó​

Újabb 100 millió a kerítésligetté vált Városligetre

Májusban új kerítést kapott a volt Közlekedési Múzeum területe (Quercus Hungary + Magyar Építő – nettó 49 millió forint), most pedig a volt Petőfi Csarnok körüli kerítés cseréje történik (Quercus Hungary + Magyar Építő – újabb nettó 49 millió forint).

Szuper, 100 millió forintot költöttünk kerítésekre! (Tudjuk, senkit nem érdekel, hogy mennyi pénzt nyúlnak le a Liget Projekten keresztül (is)…)

A Ligetvédők civil mozgalom ismételten felszólítja a Kormányt és a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt-t, hogy tegyen le a további építkezésekről a Városligetben: az Új Nemzeti Galéria, az Innováció Háza, valamint a Városligeti Színház építése helyett parkosítás kezdődjön a hosszú évek óta elzárt részeken, távolítsák el a kerítéseket, adják át ezeket a területeket a Ligethasználóknak!