Best WordPress Hosting
 

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

Visszaesik ugyan a kereskedelmi forgalom a szankcióval sújtott országokkal szomszédos államokban, de egy nemrég megjelent kutatás arra is rámutat, hogy akár előnyt is lehet kovácsolni a helyzetből, ami nem kívánt mellékhatásokhoz vezet.

Miért fontos ez? Az Ukrajna ellen két éve indított támadás után Oroszországra kivetett gazdasági szankciók hatását számos tanulmány próbálta már alaposan felmérni, arról azonban szinte senki sem beszél, hogy milyen előnyök és hátrányok keletkezhetnek a szomszédos országokban.

Számokban: 1966 óta az ENSZ Biztonsági Tanácsa 31 szankciós programot szavazott meg. A The Conversationben ismertetett kutatás 177 olyan ország gazdasági mutatóit elemzi, amelyek szomszédosak, vagy szomszédosak voltak a szankcionált államokkal 1989 és 2015 (tehát még jóval az orosz-ukrán háború kitörése előtt). Ezekben az országokban a kereskedelmi forgalom átlagosan 9 százalékkal esett vissza, miután a szankciókat bevezették.

Szinte teljesen hatástalanná váltak az Oroszország elleni szankciók az olajpiacon

A nyugati szankciók bevezetése után az orosz kőolajra kényszerből adott diszkont az 50 százalékot is elérte, ez mostanra mintegy 15 százalékra csökkent, ami jókora pluszbevételekhez juttatja az orosz költségvetést.

Ukrajna lerohanása előtt az orosz uráli olajfajta csak pár százalékkal volt olcsóbb az északi-tengeri Brentnél, ezt követően azonban az olajvállalatok önkéntes szankciója és a piaci bizonytalanság 40 százalék fölé vitte a diszkontot. Egy átmeneti csökkenést követően az említett csúcsot akkor érte el, amikor életbe lépett a tengeri szállítású orosz olaj vásárlására vonatkozó uniós tilalom, valamint a 60 dolláros olajársapka.

The oil sanctions are weakening rapidly – Urals discount now at 14%, down from 50% at launch of price cap

Kilencvenes évekbeli problémák tértek vissza a háború miatt az orosz autóiparba

Ahogy arról az MTI is beszámolt, Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap iparvállalatok vezetőivel találkozva azt mondta, hogy minden orosz tisztviselőnek hazai gyártású gépkocsit kell használnia. Hozzátette, nincsen semmi baj azzal, ha szerényebbre fogják az igényeket.

Ez alapján valószínűleg nem arra gondol, hogy tömegével az általa is használt Aurusz Szenatba üljenek a tisztviselők, a tömegmodelleket előállító, nyugati szankciókkal sújtott orosz autógyártók viszont nem biztos, hogy ki tudnák szolgálni az igények hirtelen megnövekedését. A legnagyobb iparági szereplőnek számító Ladáról például olyan információk jelentek meg a napokban az orosz és ennek nyomán például a cseh sajtóban, hogy autói egy részét nem lehet eladni, mert hiányoznak belőlük egyes részegységek, alkatrészek.

Ez az idősebb oroszokat valószínűleg annyira nem lepi meg, a 90-es években nem volt ritka, hogy ablak vagy ajtó nélkül lehetett megvenni a Ladákat, amelyekbe aztán a vevő szerezte és szereltette be a hiányzó részegységeket. Ma már azonban más a helyzet, az orosz törvények tiltják a nem teljesen kész autók értékesítését.

Zsarolással próbálják megúszni az újabb szankciót az oroszok

A pénzmosás és terrorfinanszírozás megakadályozására létrehozott Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport (FATF) felfüggesztette Oroszország tagságát Ukrajna tavalyi megtámadásának egyéves évfordulóján, és most az a veszély fenyegeti az oroszokat, hogy a szervezet szürke- vagy feketelistájára kerülnek júniusban. Ez nagyon megnehezítené a nemzetközi üzletelést, mivel azzal járna, hogy az oroszországi utalásokat alapos átvilágításnak kellene megelőznie, ami nagyon idő- és költségigényessé tenné az üzletet.

A szervezet feketelistáján jelenleg csak Észak-Korea, Irán és Mianmar szerepel, és az ukránok azért lobbiznak, hogy Oroszország is ebbe a csoportba kerüljön. Az oroszok ezt értelemszerűen szeretnék elkerülni, és ennek érdekében a Bloomberg cikke szerint kiterjedt nyomásgyakorlási, zsarolási műveletbe kezdtek – más országok mellett – Indiával szemben, hogy az mindenképp akadályozza meg ezt a lépést.

Az oroszok persze csak arról beszélnek, hogy a szürke- vagy feketelistázás a pénzügyi kapcsolatok szétzilálásával akadályozná meg az együttműködést, nem szándékosan szakítanák meg ezeket. Ebben egyébként lehet is némi igazság, mert az India által Oroszországból korábban beszerzett fegyverzet alkatrészellátását már most is akadályozza, hogy az indiaiak egyelőre nem találtak olyan fizetési módot, amellyel nem sértik meg az amerikai szankciókat. Szélesebb értelemben pedig az a probléma, hogy az oroszok nem akarnak dollárban vagy euróban üzletelni, de azt sem szeretnék, hogy rúpiában kapják meg például az olajszállításaik ellenértékét, mert azt nem tudják – kellő mennyiségű indiai import hiányában – felhasználni.