Elkerülhetetlennek tűnik az autóipar átalakulása az elektromobilitás előtérbe kerülésével, és az is, hogy ebben a korán jó pozíciókat szerző kínai járműipar domináns szerepet kapjon. Az 1990-es évektől kezdve járműiparra szakosodó visegrádi országoknak nincs választási lehetőségük, amikor az a kérdés, hogy részt vegyenek-e az elektromos autók gyártásában. Abban viszont van mozgásterük, hogy ezt hogyan, és kivel együttműködve teszik.
Ebből a szempontból viszont Magyarország egyelőre a régión belül is különutas stratégiát követ azzal, hogy a befektetők és a tevékenységek között sem válogat. És abban is eltér a másik három visegrádi országtól, hogy habár mindenhol voltak kínai járműipari befektetések az elmúlt időszakban, ezek nagysága csak Magyarországon nőtt jelentősen – többek között ezek a legérdekesebb megállapításai egy friss, régiós kínai járműipari befektetésekkel foglalkozó tanulmánynak, amelynek a szerzője Szunomár Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének vezetője.
A tanulmány kiindulópontja, hogy egyértelművé vált, hogy az elektromobilitás lesz a járműipar jövője. Emellett az Európai Unió is elköteleződött, és a klímacéljainak megfelelően e-autókat szeretne látni az európai utakon, csakhogy ezek jelentős részét az elmúlt években e-autók eladásaiban globális vezetővé váló Kína tudná legyártani, adott esetben jóval olcsóbban, mint az átállásban lemaradt nagy európai gyártók. Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja, hogy a kínai gyártók tisztességtelen versenyelőnyt élveznek-e amiatt, hogy jelentős támogatásokat kaptak a kínai államtól, a tanulmány szerint viszont kicsi az esélye, hogy be tudják bizonyítani, hogy a támogatások direkt ártottak az európai autóiparnak.