Best WordPress Hosting
 

Szankciók: az EU célba vette az orosz gázt, az Orbán-kormány vétóra készül

Az Európai Unió az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt bő két évben összesen 13 szankciós csomaggal sújtotta az orosz gazdaságot, ezen belül az energetikai szektort is. Előbb az orosz szén importját tiltotta be, majd az orosz olaj behozatalát is jelentősen korlátozta – emlékeztetnek a portálon.

A Politico információi szerint Brüsszel – a készülő, 14. szankciós csomag keretében – az orosz cseppfolyósított gázra (LNG) vetne ki büntetőintézkedést: a behozatalt ugyan nem korlátozná, viszont betiltaná a már behozott LNG újraexportálását, valamint az uniós országok részvételét a jövőbeni LNG-projektekben Oroszországban.

A Bizottság szerint az intézkedések korlátoznák “az orosz LNG-kapacitás terjedését és így Oroszország bevételeit is”.

Figyelmeztető lövés: az oroszok nyugati vagyont foglaltak le

A moszkvai bíróság az orosz Transkapitalbank (TKB) kérelmének helyt adva 12,3 millió euró értékben elrendelte a német Commerzbank és az amerikai JPMorgan oroszországi vagyonának részleges lefoglalását – idézi a portál a Handelsblatt hírét. A döntés riasztólag hathat a szintén Oroszországban ragadt nyugati bankokra és más vállalatokra.

A bíróság az amerikai szankciós hatóság, azaz az OFAC tevékenységével indokolta az ítéletet, amely a TKB-t szankciós listára helyezte. Az erre a lajstromra felkerült cégek és kormányzati szervek vagyonát befagyasztják. Emellett az amerikaiaknak tilos velük üzletet kötniük, amit sok más ország bankjai és vállalatai is követnek.

A német bank egyébként az ukrajnai invázió kezdete óta jelentősen visszafogta oroszországi üzletágát. Kitettsége a 2022. februári 1,87 milliárd euróról 2023 végére 344 millió euróra csökkent. Emellett a Commerzbank Eurasija nevű leányvállalatának mintegy 400 millió eurónyi rubelbetétje van az orosz központi banknál.

Az OTP-t is érintheti, hogy fogy a türelem az Oroszországban üzletelő európai bankokkal szemben

Az Európai Unió 2022 tavaszán, az Ukrajna elleni agressziót követően az orosz pénzügyi rendszer jelentős részét leválasztotta a nyugati és globális banki és fizetési rendszerekről. A pénzügyi szankciós csomagok keretében erősen korlátozta az orosz pénzügyi világ euró- és dollárelszámolásokhoz való hozzáférését, a legtöbb bankot eltiltotta a messze legnagyobb nemzetközi banki kommunikációs rendszer, a SWIFT használatától (illetve a SWIFT-et az oroszok kiszolgálásától), és az európai piaci részvételüket is ellehetetlenítette.

A pénzügyi szankciók az európai bankok tevékenységének korlátozását is maguk után vonták, különösen az orosz vállalati szférához és a hadiiparhoz köthető ügyletek esetében. Ugyanakkor számos nagy európai uniós székhelyű bank bent maradt az orosz piacon, sőt a háború kezdete óta növelte részesedését és nyereségét.

A Financial Times április végi adatgyűjtése szerint a hét legnagyobb, európai uniós székhelyű bank, a Raiffeisen, az Unicredit, az OTP, az Intesa Sanpaolo, az ING, a Commerzbank és a Deutsche Bank tavaly összesen hárommilliárd eurós nyereséget könyvelt el és 800 millió euró adót fizetett Oroszországban. Ez jóval magasabb, mint a háború előtti érték: 2021-ben az érintett hét bank nyeresége ennek harmada, adókötelezettsége negyede volt. 

Az HBO Max és az Amazon animációin is dolgozhattak észak-koreai szakemberek a szankciók ellenére

Észak-koreai animátorok is közreműködhettek nagy nyugati stúdiók – köztük az Amazon és az HBO Max – animációs produkcióinak elkészítésén az Észak-Korea elleni nemzetközi szankciók dacára – derült ki egy washingtoni székhelyű, Észak-Koreával foglalkozó elemzőcég hétfőn közzétett jelentéséből.

A 38 North kutatói egy észak-koreai internetszerveren fedeztek fel olyan fájlokat, amelyek animációkat, írásos utasításokat és megjegyzéseket tartalmaztak készülő külföldi produkciókkal kapcsolatban.

A felsorolt projektek között volt az Amazon Original Legyőzhetetlen című tévésorozata, amelyet a kaliforniai székhelyű Skybound Entertainment gyárt, továbbá az Iyanu, Child of Wonder című animációs sorozat, amely a marylandi YouNeek stúdióban készül, és az Egyesült Államokban januártól az HBO Max kínálatában szerepel.

A Putyin elleni szankciók trójai falova a Paksot építő Roszatom

A Moszkva elleni nyugati szankciók eddig nem tudták hatékonyan megfékezni Vlagyimir Putyin orosz elnököt abban, hogy illegális háborút folytasson Ukrajna ellen. A szankciórendszer gyengesége főleg az energiaszektorral kapcsolatos. Egyre gigantikusabbra hízik a paksi atomerőművet építtető cég, már az orosz hadiiparból is kiharaptak egy falatot.

Az egyelőre nem szankcionált Roszatom, az orosz állami tulajdonú nukleáris vállalat a háború ellenére tovább bővíti hatókörét. Az atomerőművek amerikai üzemeltetői évente mintegy egymilliárd dollár értékben vásárolnak nukleáris fűtőanyagot a Roszatomtól – ez a dúsított urán iránti amerikai kereslet mintegy 20 százaléka. Ez a szám valószínűleg még magasabb lenne, ha nem lenne az Oroszországból származó amerikai uránimportra 2020-ban bevezetett felső határ. Az Egyesült Államok számos szövetségese is legalább részben orosz fűtőanyagra támaszkodik. E folyamatos függőség miatt a Roszatom eddig mentesült az Oroszországgal szembeni szankciókra irányuló kísérletek alól – írja a Foreign Policy hasábjain Lloyd Dogget, az amerikai képviselőház tagja.

Moszkva egyértelműen ítéli meg, hogy a Roszatom továbbra is szabad utat kap, és trójai falóként használja a vállalatot a nyugati szankciók kijátszására. Alekszej Lihacsov, a Roszatom főigazgatója szerint a vállalat katonai megrendelései jelentősen megnőttek. A The Washington Post 2023 januárjában az ukrán hírszerzés által megszerzett információkat tett közzé, amelyek részletezték a Roszatom részvételét a hadiipar alkatrészekkel, berendezésekkel és nyersanyagokkal való ellátásában, beleértve a rakéta-üzemanyaghoz használt alumínium-oxidot, a repüléshez és rakétákhoz használt kémiai vegyületeket, a tankokhoz és légvédelmi rendszerekhez használt lítiumion-akkumulátorokat és a 3D nyomtatási technológiákat. A bizonyítékok határozottan arra utalnak, hogy a Roszatom az orosz katonai gépezet partnere.

Navalnij halála: az EU megegyezett a felelősök szankcionálásában

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa megegyezett a február közepén elhuny orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij meggyilkolásáért felelősök szankcionálásában, jelentette be az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben hétfőn.

Josep Borrell, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján elmondta,

a szankciók 30 emberre és entitásra vonatkoznak majd az emberi jogok megsértése esetén alkalmazott szankciórendszer keretében.

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

Visszaesik ugyan a kereskedelmi forgalom a szankcióval sújtott országokkal szomszédos államokban, de egy nemrég megjelent kutatás arra is rámutat, hogy akár előnyt is lehet kovácsolni a helyzetből, ami nem kívánt mellékhatásokhoz vezet.

Miért fontos ez? Az Ukrajna ellen két éve indított támadás után Oroszországra kivetett gazdasági szankciók hatását számos tanulmány próbálta már alaposan felmérni, arról azonban szinte senki sem beszél, hogy milyen előnyök és hátrányok keletkezhetnek a szomszédos országokban.

Számokban: 1966 óta az ENSZ Biztonsági Tanácsa 31 szankciós programot szavazott meg. A The Conversationben ismertetett kutatás 177 olyan ország gazdasági mutatóit elemzi, amelyek szomszédosak, vagy szomszédosak voltak a szankcionált államokkal 1989 és 2015 (tehát még jóval az orosz-ukrán háború kitörése előtt). Ezekben az országokban a kereskedelmi forgalom átlagosan 9 százalékkal esett vissza, miután a szankciókat bevezették.

Szankciós fenyegetést kapott az Orbán-kormány az amerikai szenátusból

A Bloomberg arról ír, hogy Ben Cardin amerikai szenátor, a Szenátus külügyi bizottságának demokrata párti elnöke a legkevésbé megbízható NATO-szövetségesnek nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, és kritikával illette a kormányfőt, amiért Magyarország még mindig nem hagyta jóvá Svédország NATO-csatlakozását – idézi a mandiner.hu.

A demokrata szenátor kijelentette, hogy a Fehér Háznak „korrupció elleni szankciók bevezetését kell mérlegelnie Magyarországgal szemben, valamint fontolóra kell venni az ország vízummentességének eltörlését”.

Álláspontját a szintén demokrata Jeanne Shaheen és a republikánus Thom Tillis szenátor is támogatta. Hangsúlyozták:

Szijjártó elmondta, hogy nem vétózzák meg az Európai Békekeret feltöltését

Felerősödtek a törekvések az Európai Unióban az újabb, Oroszország elleni szankciók elfogadására irányulóan, azonban „kirakatcsomagról” lenne szó, amely a már eddig is kudarcos szankciós politikát komolytalanná is tenné – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Brüsszelben.

A tárcavezető az Európai Unió informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a jelek szerint az ukrajnai háború második évfordulójának közeledtével felerősödtek a törekvések egy újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomag elfogadására irányulóan.

Azért akarnak szankciós csomagot elfogadni, hogy elmondhassuk, hogy elfogadtunk egyet, mert már jól láthatóan mindenkinek nagyon komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy még olyan szervezeteket, iparágakat vagy személyeket találjon, akik nincsenek a szankciós listán, vagy akiknek a családja nincs a szankciós listán

Exkluzív: a horvát–magyar energiaháború nyilvános és titkos ütközetei

Szeptemberben kezdődtek a tárgyalások, de még mindig nincs szerződés a Mol és a horvát Janaf között az Adria olajvezeték használatáról. A Molnak nincs más lehetősége, mint Horvátországba rendelt tankerekkel kiváltani az orosz nyersolaj egy részét, de irreálisan magas árat nem akar fizetni ezért. A konfliktus egyetlen csatája csak a nagy horvát–magyar energiaháborúnak, amely felesleges károkat okoz mindkét országnak. Exkluzív háttér.

Thomas Bach nem érti, a NOB-határozat miként befolyásolhatná az ukrán-orosz háborút

Thomas Bach a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke megvédte szervezete határozatát, amelynek értelmében az orosz vagy fehérorosz útlevéllel rendelkező versenyzők semleges színekben ott lehetnek a jövő nyári játékokon.

A NOB december 8-án közölte döntését azzal a kitétellel, hogy azok a versenyzők, akik aktívan támogatták az Ukrajna elleni háborút, nem vehetnek részt a párizsi seregszemlén, illetve a két ország képviselői kizárólag egyéni sportágakban szerepelhetnek.

Szankcionáljuk az orosz kormányt azzal, hogy zászló, himnusz és nemzeti jelképek nélkül indulhatnak a sportolók, valamint nem tartozhatnak a hadsereg vagy a biztonsági erők kötelékeibe. Nem értem, hogy ez a határozat miként befolyásolhatná a háború menetét Moszkva javára?

Mégiscsak jön alternatív fűtőelem Paksra. Zűrzavaros? Ne aggódjon, nem csak Önnek!

Mégiscsak jön alternatív fűtőelem Paksra, ráadásul a Westinghouse-zal is tárgyal a kormány az ellátásról, de mégsem, mert ez csak sokára esedékes. A francia Framatome által biztosítható 2027-2028 kerül szóba céldátumként az új fűtőelemekre, miközben a Westinghouse Csehországba már akár jövőre is szállíthat üzemanyagot az orosz VVER-440-es erőműhöz. Zavaros ködösítés.

De a lecserélést is úgy képzeljük el, hogy azért függőek maradjunk az oroszoktól, és a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója úgy beszél a szankciókról, hogy nem ejti ki őket a száján. A Duna hőmérséklete és az atomerőmű hűtővízellátása bevallottan probléma, de ebből nem következik semmi Paks II.-re, a kapacitás (és a hűtővízigény) megduplázására nézve.

Zűrzavaros? Ne aggódjon, nem csak Önnek! Sajtótörténeti jelentőségű interjút adott Horváth Péter János, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója a kormánylap Világgazdaságnak, amelyben odavetett félmondatokban cáfol meg dolgokat, amiket a kormány eddig állított, és úgy beszél fontos körülményekről, hogy meg sem említi őket. No de aki hozzászokott a rendszerváltás előtt a kommunista sajtó sorok között elbújtatott üzeneteinek megfejtéséhez, az 2023-ban és bőséggel kamatoztathatja képességeit a kormánypropaganda olvasásakor.

Szigorítás: csak az a munkásszálló kaphat támogatást, ahol legalább 50 százalékban magyarok laknak

Az új idegenrendészeti törvényjavaslattal összhangban tovább szigorodnak a munkásszállások építésének támogatási feltételei is. Ezentúl előírás lesz többek között, hogy a munkásszálláson legalább 50 százalékban magyar munkaerőt kell elszállásolni, ami nagymértékben elősegítheti az országon belüli mobilitás növelését – olvasható a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.

Azt is írták, hogy a következő négy évben összesen 20 milliárd forint felhasználásával 25-30 újabb munkásszállás építése indulhat el kormányzati támogatással, amely érdemben járulhat hozzá a munkaerőhiány csökkentéséhez. Az újonnan épülő létesítményekben külföldi munkaerő elszállásolására csak akkor lesz lehetőség, ha nem mutatkozik magyar munkavállalók elhelyezésére irányuló igény.

A közleményben az is szerepelt, hogy

Aggasztó hírek Magyarország gázellátásáról: veszélyben a Török Áramlat működtetése

A csütörtöki 358 millióról a pénteki napra 163 millió kilowattórára zuhant a szállítási menetrend a Török Áramlat Strandzsa 2–Malkoclar belépési pontján, amely vezetéken az orosz Gazprom közvetlenül szállítja a gázt Bulgáriába – írja a portál.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta messze ez a legalacsonyabb érték.

A portál szerint 358 millió kilowattóráról, tehát 34 millió köbméterről holnap 163 millió kilowattórára, azaz 15,5 millió köbméterre, vagyis kevesebb mint a felére zuhant a nominálás. Ez a legalacsonyabb nominálási adat a háború kitörése óta, májusban napi 190 millió kilowattóra (kWh) körül járt átmenetileg az érték.  Egyelőre nem tudni, hogy mi áll a jelenség hátterében, de figyelmet érdemel, ugyanis Magyarországra ezen a vezetéken keresztül érkezik az orosz gáz döntő része, évi 3,5 milliárd köbméter,

Lapunk panasza után megbírságolta a kormánypárti HírFM-et a Médiatanács, de olcsón megúszták a botrányos adást

A HírTV-hez kötődő Hír FM egyik műsorában a homoszexualitás örökbefogadókat a pedofilokhoz hasonították, megsértve ezzel a médiatörvény emberi méltóság tiszteletben tartására vonatkozó szakaszát. A vizsgálat a Media1 által tett panasz után indult a gyűlöletkeltő adás miatt.

Egyre többen okolják Orbánékat – Publicus-kutatás a rezsiköltségekről

Szeptemberre az augusztusi 67-ről 74 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az Orbán-kormány inkább felelős a tavaly megemelt lakossági rezsi változatlanságáért, mint Brüsszel vagy a háború. A Publicus Intézet Népszavának készített reprezentatív felmérésében a legnagyobb emelkedést éppen a Fidesz–KDNP-szavazóknál mérte: korábban negyedük, szeptemberben harmaduk osztotta a véleményt.

A magas energiaárak más lehetséges okait, így Oroszország háborúját, a „brüsszeli szankciókat” az előző havinál kevesebben tették felelőssé.

65-ről 72 százalékra nőtt azok aránya is, akik szerint a kormánynak jelen helyzetben is  lenne lehetősége a tényleges rezsicsökkentésre.  A kormánypárti szavazók kétötöde osztja ezt, ám körükben az ezt elutasítók aránya is 50% fölé nőtt.

Olyan fenyegetést küldött Moszkva az EU-nak, amely Magyarországnak is fájhat

„Néhány európai politikus, élükön Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, a mandátumuk megtartására törekedve és államuk rossz pénzügyi helyzetére alapozva (amelybe ők vezették országaikat), ismét arról kezdtek beszélni, hogy ellopják országunk befagyasztott vagyonát, hogy Kijev militarizálását ebből a pénzből folytassák. Egy ilyen döntés szimmetrikus választ igényel az Orosz Föderáció részéről – jelentette ki Vjacseszlav Volodin a RIA Novosztyi orosz hírügynökség tudósítása szerint, amelyet a Magyar Nemzet szemlézett.

Ráadásul Volodin szerint egy ilyen esetben sokkal több „barátságtalan” ország pénzeszközeit fogják elkobozni, mint az Európa területén lévő befagyasztott orosz vagyon.

A héten az Európai Tanács csúcstalálkozóján kijelentették, Oroszország felelős az Ukrajna elleni háború által okozott károkért, ezért meg kell vizsgálni, hogy az uniós bankokban tárolt és befagyasztott orosz vagyon miként fordítható Ukrajna újjáépítésére.

Nova: Vucic vétót kért Orbántól az EU-szankciói ellen

Amikor Orbán Viktor szeptemberben Szerbiában járt, Aleksandar Vucic elnök arra kérte, vétózza meg, ha az EU Belgrád, illetve ellene szankciókat akarna bevezetni, a koszovói rendőrök ellen öt nappal korábban elkövetett fegyveres támadás miatt – írja a Szabad Magyar Szó. A megbeszélésen hivatalosan a térség stratégiai biztonságáról tárgyaltak, de a Nova.rs forrásai szerint az államfő ekkor kérte meg a magyar kormányfőt, hogy

befolyásolja az Európai Unió döntéshozatalát, amennyiben az ellene, vagy hatalma ellen irányulna. (…) A magyar kormányfő erre azt válaszolta, hogy országa nem támogatja a szankciós politikát, így minden bizonnyal egy ilyen döntés ellen teszi le a voksát.

Peter Stano szóvivő néhány napja azt mondta, az EU teljes körű együttműködést vár el Belgrádtól a szeptember 24-ei fegyveres támadás vizsgálata ügyében, kész megfontolni a büntetőintézkedéseket is, ha a tagállamok ezt szükségesnek ítélik. Noha egy koszovói szerb politikus, Milan Radoicic beismerte, ő szervezte a fegyveres támadást, többen biztosra veszik, hogy Szerbia, illetve Vucic állt a támadás hátterében. A koszovói elnök, Vjosa Osmani azt állította, a koszovói hatóságok közvetlen bizonyítékokkal rendelkeznek arról, hogy a terrortámadás a szerb államfő parancsára történt, az incidens előre kitervelt agresszió volt.

Horror árak jöhetnek a kutakon: tovább nő a feszültség a dízelpiacon

A kormánynak valamelyik ujjába harapnia kell: vagy hiányt kockáztat egy újabb ársapkával, vagy kiteszi az embereket a drasztikus áremelkedésnek.

Rekord dőlhet a benzinkutakon alig egy év után. A 851 forintos átlagos dízelárra élénken emlékezhetnek a vállalkozók, a civil szervezetek tagjai, és mindenki, akire tavaly októberben már nem vonatkozott az árstop. A magyarországi kutakon a dízel literenkénti ára jelenleg 650 forinttól indul, az átlagár 686 forint, az autópályákon közlekedők pedig 734 forintos árakkal is találkozhatnak. Ilyen magas árakra február eleje óta nem volt példa, májusban még 542 forint volt az átlagár.

Nagy Márton: Európa „beteg embere”, Németország

A gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében általában is betegnek tartja Európa gazdaságát, amit az uniós szankciókkal magyaráz. Szerinte azok többet ártanak a világ többi részének, mint Moszkvának, ráadásul éppen fordítva működtek, mint azt Brüsszel tervezte, lendületet ugyanis a keleti gazdaságoknak adtak.

Nagy Márton sorol példákat is, majd kitér Kína fejlődésére, úgy véli, az elhibázott szankciók miatt hamarosan újra a Nyugatnak kell ellesnie az elektromos autó technológiáit is. Számára úgy tűnik,

a szankciós háborúval az unió begyújtotta maga alatt azt a strukturális bombát, amin tudta nélkül régóta ült. E folyamat hatásai legjobban ma Európa »beteg embere«, Németország példáján látszanak.