Izrael gazdasága hosszú utat tett meg az állam 1948-as megalapítása óta. A tömeges bevándorlás által dinamizált zsidó állam a kezdeti évtizedek drámai fejlődését követően a hetvenes években az olajársokkok gerjesztette infláció és a szocialista államokat jellemző tehetetlenség áldozatául esett. A ma is ismert virágzó, liberális piacgazdaság létrehozása aligha sikerülhetett volna Simón Peresz nyolcvanas években megkezdett reformjai, a kilencvenes évek magasan képzett bevándorlóinak letelepedése vagy épp a Benjamin Netanjahuhoz köthető 2003-as stabilizáció nélkül. Izrael gazdaságának története egy szocialista állam hol felgyorsuló, hol lelassuló, de drámai átalakulásának története, mely számos tanulsággal szolgál a világ valamennyi gazdasága számára. Elemzésünkben áttekintjük Izrael gazdaságának történetét az állam megalapításától egészen napjainkig, külön hangsúlyt fektetve a gazdasági stabilizációkra. És választ adunk a kérdésre, hogy a gázai háború milyen hatással van a zsidó állam gazdaságára, illetve milyenek Izrael hosszabb távú kilátásai.
Az ígéret földjének korai évtizedei
Dan Senor és Saul Singer 2009-ben megjelent gazdaságtörténeti műve a Startup Nemzet – Izrael gazdasági csodájának története címet viselte. Bár könyvükben a szerzőpáros a világ egyik legfejlettebb high-tech szektorával és startup kultúrájával rendelkező Izrael utóbbi évtizedekben tapasztalt drámai fejlődéséről írt részletesebben, a startup hasonlat Izrael megalapítására és az első alijázó zsidók kezdeti erőfeszítéseire is egészen jól alkalmazható. A zsidó állam létrehozása a történelmi Szentföld területén igen sok kihívást támasztott a többségében Európából bevándorló, pionír cionisták számára. Az egyszerre sivatagos és maláriától hemzsegő, mocsaras földterület megművelésének sikere nagyban támaszkodott a telepesek gondos vízgazdálkodására és az első létrehozott kibucok fegyelmezett munkatempójára.