Szokásos péntek reggeli rádiós interjújában Orbán Viktor arról beszélt, hogy tárgyalásán a NATO-főtitkárral döntő érv volt, hogy a kormány a választáson mire kapott felhatalmazást. A kormányfő szerint Washingtonban és Brüsszelben is megértették, Magyarország nem vesz részt a NATO ukrajnai missziójában. Nagyon fontos, nekünk nagyon kedvező megállapodást kötöttünk a NATO-val.
A NATO az otthonunk
– tette hozzá.
A Wall Street Journal szombati cikke szerint amerikai hírszerző ügynökségek megállapították, hogy Vlagyimir Putyin valószínűleg nem rendelte el Alekszej Navalnij meggyilkolását februárban.
A hírszerzői értékelés nem vitatja Putyin vétkességét Navalnij halála ügyében, inkább azt állapítja meg, hogy valószínűleg nem ő rendelte el az orosz ellenzéki aktivista megölését február 16-án. A hírszerző közösség széles körben elfogadja ezt a megállapítást, és több ügynökség is osztja azt, köztük a CIA, a Nemzeti Hírszerző Igazgatói Hivatal, valamint az amerikai külügyminisztérium titkosszolgálata is. A WSJ rámutat, a hírszerző ügynökségek értékelése titkos hírszerzési adatokon és nyilvános információk elemzésén alapul, többek között azon, hogy Navalnij halála hogyan „árnyékolta be” Putyin újraválasztását (Navalnij egy hónappal a választás előtt halt meg).
Mint ismert, Alexej Navalnij 47 éves korában hunyt el egy északi-sarkkörtől nem messze található orosz börtöntáborban. A hivatalos jelentés szerint egy séta után rosszul lett, összeesett és meghalt. Sokan úgy ítélték meg, a Kreml állt a Putyin-ellenes aktivista halála mögött.
Februárban bejárta a világsajtót a hír, hogy egy kínai léggömböt észleltek az Egyesült Államokban, amelyet aztán le is lőttek egy vadászgépről. A gyanú szerint a ballon egy kémeszköz volt, Peking eleinte tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz, utóbb pedig azt állította, hogy a szerkezet csak meteorológiai adatgyűjtést végzett.
Az NBC News most két jelenlegi és egy korábbi, az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozva azt állítja, az amerikai hírszerzés már a kilövést megelőzően nyomon követte a léggömböt – írja az Insider.
Mint kiderült, az eszköz egy amerikai székhelyű internetszolgáltatót használt a navigáláshoz.
A jövő év eleji tajvani elnök- és parlamenti választásokra készülve december elején Pekingben magas rangú kínai vezetőkből álló ülést tartottak, ahol hivatalosan a téma a kormány erőfeszítéseinek hatékonyabb összehangolása volt. A tajvani titkosszolgátok információi szerint szerint Peking valójában a választásokba akar beavatkozni és az említett találkozó is erről szólt.
Tajvani tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy Kína megpróbálja a szavazókat a szorosabb kínai kapcsolatokat szorgalmazó jelöltek felé terelni, többek között rivális jelöltek elleni lejárató kampányok segítségével a január 13-i elnök- és parlamenti választások előtt.
A tajvani hírszerzés szerint a kínai tanácskozáson megállapították, hogy a különböző ügynökségeknek „egységesíteniük” kellene a Tajvannal kapcsolatos munkájukat, és a közvéleményt befolyásolni képes kampányokat kellene folytatni a hírcsatornákon és a közösségi médián keresztül. A Reuters hírügynökség által megszerzett információk szerint Peking több száz tajvani politikusnak biztosít kedvezményes utazást Kínába a választások előtt.
Váratlanul lemondott Aleksandar Vulin, a szerb Biztonsági Információs Ügynökség (BIA), vagyis a hírszerzés vezetője pénteken, azt követően, hogy az Egyesült Államok néhány hónapja szankciókat vezetett be ellene.
Aleksandar Vucic köztársasági elnök és Szerbia fenyegetésekkel és zsarolásokkal néz szembe, amelyek csak az 1914-es osztrák-magyar ultimátumhoz hasonlíthatók. Azt követelik tőlünk, hogy ismerjük el Koszovót, hogy hagyjuk magára a boszniai Szerb Köztársaságot, és hogy az Oroszország elleni szankciók bevezetésével szűnjünk meg önálló államnak és nemzetnek lenni. Amennyiben mindezekre ráállnánk, a következő kérés a kínai beruházások kiűzése, a Nyugattól történő feltétel nélküli technológiai és gazdasági függés lenne, valamint Szerbia politikai és területi szétbomlasztásának a folytatása, valamint a nyugati értékek elfogadása, amelyek között nincs helye a hagyományos családnak és nemzetnek, de a szociális igazságosságnak sem
írta a lemondását indokló levelében Vulin.
Június 18-án délután a kanadai szikh vezető, Hardip Szing Nidzsár – akit az indiai hatóságok terroristaként tartanak nyilván – az autójában ült egy gurdvára (szikh templom) melletti parkolóban Surrey-ben, Vancouver elővárosában, amikor két maszkos ember odalépett hozzá és lelőtte. A merénylők egy parkon keresztül menekültek el.
Legalábbis így lehetett tudni hétfőig, amikor is a Washington Post egy biztonsági kamera felvételére alapozva arról írt, hogy legalább hat ember és két autó vett részt Nidzsár meggyilkolásában, összesen 50 golyót lőttek ki a 45 éves férfire, ezekből 34 el is találta őt.
A gyilkosság után három hónappal, szeptember 18-án az ottawai parlamentben a kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau azzal a helyi szikhek által már korábban is tényként kezelt állítással állt elő, hogy az ország államvédelmi szolgálataitól származó „hiteles hírszerzési információk” szerint a gyilkosság összefüggésbe hozható Indiával.
Meghiúsítottak pénteken egy iráni kémkedési kísérletet Izraelben – közölte a zsidó állam belbiztonsági szolgálata, a Sin Bet. A Reuters azt írta, hogy a kémkedési kísérlettel gyanúsított, zsidó származású iráni férfit a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren csípték el egy papírzsebkendős dobozzal, amelyben állítólag megfigyelésre alkalmas eszközök voltak elrejtve.
A Sin Bet szerint a férfi, akinek rokonai élnek Izraelben, a repülőtéren a kihallgatás során elismerte: azért érkezett, hogy izraeli célpontok után kémkedjen az iráni hírszerzés számára. A férfinál mobiltelefonokat, power bankokat és készpénzt is találtak. Az országba való belépését megtagadták, és visszatoloncolták Iránba.
Ez az esemény része azoknak a széles körű iráni törekvéseknek, melyek célja, hogy kém- és terrorhálózatokat építsenek ki Izraelben