Best WordPress Hosting
 

Magyar Hang: Letartóztatták Szijjártó egykori miniszteri biztosát

Letartóztatták a napokban a magyar diplomáciai élet egyik legérdekesebb alakját. Az ok hivatalosan nem ismerhető, hallgat az ügyészség és nem árul el részleteket a külügy sem. Sejteni annyit lehet, hogy az eset nem független a tiszteletbeli konzuli címek és különféle diplomáciai jogosultságok kereskedelmétől – írta a Magyar Hang.

A lap szerint S. Gy. művelt, megnyerő figura, jó ismerője Afrikának, nem mellesleg üzletember. „Működik egy közvetítői piac: ha például Magyarországon szeretne valaki tiszteletbeli konzul lenni, akkor akad néhány olyan, a diplomácia világába beágyazott ember, akit érdemes megkeresnie. Ez a közvetítő igyekszik tiszteletbeli konzuli pozíciót keresni olyan államoknál, amelyek nyitottak arra, hogy tiszteletbeli konzult nevezzenek ki. A segítségért cserébe 50-300 ezer eurót (mintegy 20–120 millió forintot) kérnek a közvetítők – mondta korábban a Direkt36-nak S. Gy. Ő azonban inkább külföldi államok nagyköveteinek segít ideális jelöltet találni a tiszteletbeli konzuli posztra, és ezt sem Magyarországon, hanem inkább ázsiai és közel-keleti államokban”– írta 2022 novemberében az oknyomozó portál.

A 60 éves S. Gy. a rendszerváltozást követően rendőrségi szóvivő, majd Horn Gyula miniszterelnök sajtótitkára volt. Dolgozott a Kövér László-féle Országgyűlésnél, majd 2010-et követően az idővel Szijjártó Péter vezetése alá kerülő külügynél. Címzetes egyetemi tanár, magyar-francia kettős állampolgár. 2015-ben a tiszteletbeli konzuli hálózatért felelő miniszteri biztossá nevezték ki a külügyben. 1997 óta Gambia tiszteletbeli konzulja, 2005-től a nyugat-afrikai ország bécsi ENSZ-képviselője. 2009-től a Magyarországra akkreditált tiszteletbeli konzulok testületének elnöke. 2023 nyarán a Közép-afrikai Köztársaság őt kérte fel, legyen belgrádi nagykövete.

Tagadja a kormány, hogy köze van a szélsőséges iszlamista volt iráni elnök meghívásához

Nincs köze a kormánynak a keményvonalas iszlamista volt iráni Mahmúd Ahmadinezsád magyarországi látogatásához – válaszolta a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Index kérdésére.

A kormány nem fogadta a volt iráni elnököt. Programja egyetemi program. Magyarországon az egyetemeken oktatási és szólásszabadság van. A kormány nem szól bele az egyetemek programjaiba

– fogalmazott a külügyi tárca közleménye.

A kínai nagykövet elmondta, mit vár a magyar uniós elnökségtől

Hszi Csin-ping kínai államfő jövő heti hivatalos magyarországi látogatása mérföldkő lesz a két ország közötti kapcsolatok történetében, és új lendületet adhat az együttműködés erősítésében – jelentette ki Gong Tao, Kína magyarországi nagykövete kedden budapesti sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint.

A kínai elnök Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására érkezik Magyarországra május 8-án.

Hszi Csin-ping 2019 utáni első európai útja során Magyarország mellett érinti Franciaországot és Szerbiát. Kínai államfő legutóbb 20 éve járt hivatalos úton Magyarországon.

Orbánnak nem érdemes Trumpra építenie a magyar-amerikai kapcsolatokat

Az elmúlt két amerikai elnökválasztáshoz hasonlóan úgy tűnik, hogy a magyar kormány ismét elköteleződött Donald Trump és a republikánus tábor mögött. A Fidesz hátországa és az amerikai nemzeti konzervatív jobboldal között látványosan nagy a barátság, ami már túlnőtt Orbán Viktor és Donald Trump személyes kapcsolatán: elég csak megnézni a kormányzat hátterében működő személyek és szervezetek (például Orbán Balázs vagy az Alapjogokért Központ) nemzetközi tevékenységét.

Biztos vagyok benne, hogy a magyar jobboldal számára nagyon csábító lehorgonyozni a trumpista MAGA-tábor mellett (Make America Great Again), nem csak azért, mert a volt elnöknek és a republikánusoknak jó esélyük vannak győzni a novemberi amerikai választásokon. A Fidesznek nehéz a nemzetközi térben olyan szereplőket találnia, akikkel/amelyekkel ilyen jó a kémia, és ahonnan ilyen sok dicséretet kaphat a magyar családpolitika, a nemzetvédelem, a woke-ellenesség vagy a migrációs politika. Ráadásul számos, egyébként a szabadságjogok mellett hivatalosan elköteleződött jobboldali amerikai gondolkodó

vagy nincs tisztában a magyar demokrácia minőségének romlásával,

Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

A szerző a Green Policy Center zöld szakmai műhely társalapítója és szenior klímapolitikai tanácsadója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

A nemrég zárult koppenhágai miniszteri csúcsra készülve az európai külügyminiszterek elfogadták az EU nemzetközi klímadiplomáciáját meghatározó zöld diplomáciáról szóló következtetéseit, amellyel az a célja, hogy előrevigye a tavalyi dubaji klímacsúcson elfogadott nemzetközi vállalásokat. Miért fontos a klímaváltozás elleni fellépésben a zöld diplomácia, és elegendők lesznek-e az EU által azonosított intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

A zöld diplomácia alatt alapvetően azt az uniós tevékenységet értjük, amikor az Európai Unió és tagállamai az Európai Külügyi Szolgálaton (az EU diplomáciai testülete), valamint a nemzeti nagykövetségeken keresztül, illetve a különféle nemzetközi egyeztetésein a globális klímavédelemmel kapcsolatos elképzeléseit igyekszik harmadik országoknál érvényre juttatni. Erre a lobbitevékenységre alapvetően azért van szükség, mivel a klímaváltozás globális kihívás, amire csak nemzetközi összefogásban lehet hathatós választ adni. Az EU és tagállamai a globális kibocsátások csak egy részéért felelősek, tehát más nagy kibocsátók cselekvésére is szükség van a klímaváltozás megállításához.

Balog Zoltánnak érvényes a diplomata útlevele

Csárdi Antal (LMP) egyszer már rákérdezett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternél, hogy Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt minisztere, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lemondott lelkészi elnöke rendelkezett, rendelkezik-e diplomata útlevéllel.

Amennyiben rendelkezett diplomata útlevéllel, a kegyelmi botrányban való szerepe után visszavonták-e, vagy visszavonják-e diplomata útlevelét?

Válaszul Magyar Levente államtitkár korábban csak azt a közismert tényt közölte, hogy még 2019-ben rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki Balog Zoltánt Áder János államfő, így diplomata útlevelet is kapott. Csárdi Antal másodszor egyértelműbbé tette kérdését. Arra várt várt választ, hogy Balog Zoltán rendelkezik-e még diplomata útlevéllel.

Novák Katalin határozatai jelentek meg a Magyar Közlönyben

A kegyelmi botrány miatt lemondott Novák Katalin több határozata március 25-én jelent meg, így azok együtt szerepelnek a Magyar Közlönyben Sulyok Tamás döntéseivel. Mindketten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előterjesztéseit fogadták el.

Novák Katalin novemberben mentette fel Sipos Sándort az alól, hogy a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban Magyarországot képviselje, de a diplomata vezeti tovább a bangkoki nagykövetséget, és képviseli hazánkat a Mianmari Szövetségi Köztársaságban.

December közepén Kocsis András rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet – érdemei elismerése mellett – felmentette a hágai nagykövetség vezetése alól, majd Horogszegi Szilágyi Dániel Mihálynak rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot adományozott, egyben meg is bízta a hágai követség vezetésével.

A feszültebb amerikai-izraeli viszony csak visszatérés a normálishoz

Ahogy elhúzódik a gázai konfliktus, egyre több feszültség válik láthatóvá az amerikai-izraeli kapcsolatokban. Az október 7-ei palesztin támadást követően a Biden-kormány sziklaszilárdan kiállt Izrael mellett, még azután is, hogy a Hamász elpusztítását célul tűző, sokak által kritizált gázai offenzíva elindult. Mára azonban a vezető politikusok közötti személyes ellentét, az izraeli haderő eljárásával kapcsolatos kételyek, valamint az Egyesült Államok nemzetközi megítélése és a közeledő amerikai választások miatt egyre nagyobb a szakadék a két ország vezetése között.

Ugyan látványos szakításra nem számíthatunk az Egyesült Államok és Izrael között, a kiújuló feszültségek nem tekinthetők meglepőnek vagy újnak. Sőt,

sok szempontból az október óta látható szoros együttműködés a kiugró epizód a két ország közötti kapcsolatok utóbbi időkbeli történetében.

A világpolitika szempontjából sem mindegy, hogy ki lesz a következő amerikai elnök

NATO és Európa

Donald Trump elnöksége alatt a NATO céljának újraértékelésére törekedett és csökkentette a katonai szövetség védelmi finanszírozását azzal érvelve, hogy a tagoknak méltányosabban kellene kivenniük részüket a költségekből. Nemrégiben aztán azt javasolta, hogy Oroszországot arra kellene ösztönözni, hogy azokat NATO-országokat célozza meg, amelyek védelmi kiadásai nem elegendőek.

Trump arra is sürgette Európát, hogy fizessen vissza közel 200 milliárd dollárt az Ukrajnába küldött lőszerekért cserébe. Válaszul a Biden-kampány reklámokat jelentetett meg több, csatatérnek számító államban – Michiganben, Wisconsinban és Pennsylvaniában – kiemelve Trump NATO-álláspontját és kihangsúlyozva a szövetség védelmi projektjeit 9/11 után.

Milyen külpolitikai szerepet kaphat az új köztársasági elnök?

Ugyan a magyar államfőnek nincsenek széles jogkörei a külpolitika terén, az állam képviselőjeként hatással van nemcsak arra, hogyan látnak minket külföldön, de egy hazánkhoz hasonló kis állam számára az érdekérvényesítésben is fontos funkciót tölthet be. A Fidesz eddig is tudatosan használta a pozíció nyújtotta lehetőségeket, és feltehetően a kedden hivatalba lépő Sulyok Tamásnak is meghatározott szerepet szán.

Korlátozott jogkörök és potenciális politikai szerep

A köztársasági elnök képviseli az országot külföldön, betölti a Magyar Honvédség főparancsnoki pozícióját, nagyköveteket bíz meg és fogad, valamint aláírja a nemzetközi szerződéseket. Ugyanakkor gyakorlatilag minden érdemi döntéséhez és intézkedéséhez szükség van vagy kormánytagok ellenjegyzésére, vagy nemzetközi egyezmények esetén az Országgyűlés felhatalmazására.

Magyar Péter azt állítja, diplomáciai állást kínált neki egy miniszter

Magyar Péter az RTL Híradónak arról beszélt, hogy diplomáciai karriert kínáltak neki a Karmelitában, de ő ezt visszautasította, mert nem akart távol lenni a családjától.

A lényeg az volt, hogy a válásommal kapcsolatban, illetve annak az intézésével kapcsolatban hívott be egy miniszter egyeztetni, és ott tett nekem különböző ajánlatokat, amit én visszautasítottam. Hiszen nem szerettem volna külföldre menni és diplomáciai karrierbe kezdeni ismét, és itt hagyni a három gyerekemet Magyarországon

– nyilatkozta Varga Judit exférje, aki Novák Katalin köztársasági elnök lemondása és a volt igazságügyi miniszter visszavonulása után ugrott ki a NER-ből. Mint mondta: egy miniszter próbálta győzködni arról, hogy menjen külföldre, de azt nem akarta elárulni, hogy kiről van szó. „Aki olvasta a korábbi bejegyzéseimet, vagy hallgatta a Partizán-interjúmat, az össze tudja tenni a képet, és pontosan tudja, hogy kire gondoltam” –tette hozzá.

Nyíltan dacol Orbán Viktorral az ukrán nagykövetség

Orbán Viktor az elmúlt napokban többször szóvá tette, hogy miközben Brüsszel az európai gazdák számára kedvezőtlen szabályozásokat vezetett be, az ukrán mezőgazdaságra sokkal enyhébb szabályok vonatkoznak. Igazságtalan versenyhelyzet alakult ki, mivel az Európai Bizottság az európai gazdák érdekei helyett az ukránokét képviseli.

Szerint le kell állítani az ukrán mezőgazdasági termékek importját, mert egyébként a gazdák súlyos veszteségeket szenvednek el.

El a kezekkel a gazdáktól!

David Pressman élesen bírálta a magyar kormányt

Az Egyesült Államok Orbán Viktort támadja Putyint segítő „fantázia-külpolitikájért”. Ezzel a címmel közölt interjút a Financial Times az amerikai nagykövettel, amit a Portfólió szemlézett.  David Pressman a diplomáciában szinte példátlanul kritikusan beszélt a magyar kormányról. Egyebek mellett azt mondta, hogy Orbán Viktor „képzeletbeli külpolitikája” a Kreml érdekeit szolgálja, aláássa a NATO és az EU egységét.

Bírálta a magyar kormányfőt, amiért az amerikai választási kampányban nyíltan támogatja Donald Trumpot. Úgy vélte, a kormányfő átpolizálta a kétoldalú kapcsolatokat, ezért régóta  Magyarország a „legelszigeteltebb és legmagányosabb”. Emlékeztetett rá, hogy a kormány által támogatott média rendszeresen terjeszti a Kreml propagandáját, és ahhoz hasonlította azt is, amikor Orbán Viktor azt állította, a jogállamisági aggályok miatt zárolt EU-forrásokat Ukrajna kaphatná, ami az amerikai fegyvergyártóknak kedvezne.

A nagykövet szerint az Orbán-kormány vonakodik az amerikai biztonsági aggodalmak orvoslásától, ezért korlátozták az ESTA-vízumok hozzáférhetőségét a magyar állampolgároknak, inkább kivárja az amerikai választások eredményét. Korábban az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének egyik szóvivője a 24.hu-nak megerősítette, a lépés az egyszerűsített honosítással szerzett állampolgárságokkal való visszaélés miatt történt.

Novák Katalin 104 napot töltött külföldön tavaly

Magyarország ismét bebizonyítja majd, hogy képes jó elnöke lenni az Európai Tanácsnak, jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök szerdán Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban, ahol a Magyagyországra akkreditált diplomáciai testület tagjait köszöntötte.

Az államfő az MTI által idézett beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy míg ötven éve a világpopuláció ötöde európai volt, ma már csak az egy tizede. Az uniós országok a globális népesség 6 százalékát adják ma, 2070-re pedig ez 4 százalékra csökken.

Ha nem fordítunk figyelmet Európa népességcsökkenésére, komoly hibát követünk el

Szalai Máté: Új értelmezési keretre van szükség a magyar külpolitika megértéséhez

Az ellenzéki oldalon a legelterjedtebb értelmezése a magyar külpolitikának, hogy az Orbán-kormány minden kérdésben az orosz érdekeknek megfelelően jár el. Sokan ezt nemcsak külpolitikai döntésnek, hanem káros befolyás eredményének tartják: egyesek szerint a miniszterelnököt (vagy a Fidesz más vezetőit) személyesen zsarolja valamivel Vlagyimir Putyin, mások szerint Moszkva titkosszolgálati és egyéb eszközökkel igyekszik a saját érdekei szerint formálni Magyarország viselkedését.

Ugyan valóban vannak esetek, amelyekben nehéz más értelmezést találni, az idei év megmutatta, hogy a magyar külpolitika nem mindig az Oroszországnak megfelelő döntéseket hozza meg. Az Ukrajnával folytatandó uniós csatlakozási tárgyalások megindításához való passzív hozzájárulás vitatható példa (bár ha valóban Oroszország trójai falova lennénk az Európai Unióban, ezt sem szabadott volna engedni), de az Orbán-kormány két másik idei állásfoglalása egyértelműen mutatja a kizárólag az orosz befolyásra építő narratíva korlátozottságát.

Egyrészt az azeri-örmény háborúban a magyar kormány teljes mértékben Azerbajdzsán mellé állt, mely fegyveresen elfoglalta a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahot. Az azeri győzelem és az oroszbarát Örményország veresége több szempontból is nagyon rosszul jött az oroszoknak. A válság megkérdőjelezte, hogy a posztszovjet térség továbbra is Moszkva befolyási övezetének tekinthető-e, mivel Azerbajdzsán orosz engedély nélkül lépett fel, és végül Örményország is elfordulni látszik Moszkvától.

„Radikalizálódom, tehát vagyok” – a magyar külpolitika három nagy ellentmondása

A nemzetközi sajtóban arról folyik a vita, Orbán Viktor vajon nyert vagy veszített a múlt heti európai csúcson, amikor nem akadályozta meg a csatlakozási tárgyalások elindulását Kijevvel, viszont meggátolta jelentős pénzügyi segítség nyújtását. Sokkal fontosabb azonban ennél, hogyan kerülhetett abba a helyzetbe a magyar politika, hogy egyedül maradt 26 másik EU-tagállammal szemben. Vajon mindenki velünk jön szembe az autópályán? Elemzés a magyar külpolitikáról, amely állítólag a magyar állam egyik legsikeresebb terméke, mégis nagy költségekkel jár.

Nyom nélkül tűntek el Losonczi Pál „bolsevik giccsbazárának” legfurcsább darabjai

A somogyi Bolhóról indult Laklia Pál (1919-2005) neve a legtöbbeknek semmit sem mond, Losonczi Pálként azonban sokan máris kapcsolnak, hiszen az előbb a Magyar Népköztársaság földművelésügyi minisztereként (1960-1967), majd az Elnöki Tanács negyedik elnökeként (1967-1987) a Kádár-kor egyik legismertebb arca volt: az 1956-ban Kossuth-díjjal is elismert mezőgazdász 1987-es nyugdíjazása (ezt saját maga kérte) a rendszerváltás után hagyta el az Országgyűlés padsorait, élete utolsó másfél évtizedére pedig teljesen eltűnt a nyilvánosság elől, tudatosan távol tartva magát a médiától.

A hetedik ikszet épp elérő Losonczi 1989-ben eladta a Sashegy keleti lejtőjén álló pompás modernista villáját, majd a szülőfalujához közeli Barcsra települt. Az egykori otthonának falai mögött rejtőző értékeket már korábban elajándékozta:

könyveit a barcsi gimnáziumnak, vadásztrófeáit egy ottani vadásztársaságnak ajándékozta, az elnöki hivatalos utak során kapott ajándéktárgyait pedig 1987-ben rendőri biztosítás mellett vitték a Nemzeti Bank kaposvári fiókjának trezorjába, ahonnan rövidesen a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba kerültek.

Orbán Viktort fogadta a láncfűrészes elnök

Orbán Viktor miniszterelnök szombat este kétoldalú tárgyalást folytatott Javier Mileivel, Argentína új elnökével, akit vasárnap iktatnak be Buenos Airesben. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel közölte, hogy Orbán Viktor személyesen is gratulált Javier Milei választási győzelemhez, és hivatalos magyarországi látogatásra is meghívta.

Egyeztettek a magyar-argentin kétoldalú kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről, a politikai együttműködésről a nemzetközi baloldali erők elleni hatékonyabb küzdelem érdekében, tudatta a sajtófőnök. (Orbán Viktor előzőleg tárgyalt Buenos Airesben Jair Bolsonaro korábbi brazil államfővel, illetve Santiago Abascallal, a jobboldali spanyol VOX párt elnökével is.)

A kampányban gazdasági sokkterápiát ígért Javier Milei, aki győzelme után az inflációt, a szegénységet és a munkanélküliséget nevezte a legnagyobb kihívásoknak. Előzőleg a gyűlésein  láncfűrésszel szokta jelképezni tervezett megszorításait, az állami cégek privatizálását, tervei között említette az egészségügyi és az oktatási tárca megszüntetését.

Törökország és Görögország áttörést jelentő megegyezésre jutott

Recep Tayyip Erdogan török elnök athéni látogatásán megállapodtak a felek közti kereskedelem fellendítéséről, illetve hogy létrehoznak kommunikációs csatornákat a parti őrségeik között a migráció kezelése érdekében, írja a Euronews.

A hagyományosan fagyos viszonyban lévő szomszédos Törökország és Görögország diplomáciai kapcsolatában mindez nagy változást jelent. „A migráció kapcsán megállapítottuk, hogy

az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a menekültek áramlása.

Kovács Zoltán is présemberezett egyet Bayer Zsoltnak

»Présember« Úr a történelem szellemvasútján ül és ez valahova az SZDSZ-es időkbe vitte vissza, mert ez akkor volt divatban.

Így reagált Kovács Zoltán a Bayer show-ban arra, hogy David Pressman a 12. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál megnyitóján arról beszélt, hogy az Ursula von der Leyent és Alex Sorost ábrázoló plakátokkal a kormány az antiszemitizmust bátorítja.

A HírTv összefoglalója szerint a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár azt javasolta a műsorban az amerikai nagykövetnek, ha már antiszemitizmusról és zsidóellenes támadásokról beszél, nézzen szét saját hazájában. Kovács Zoltán emlékeztetett rá, hogy a Hamász október 7-ei támadása után az Egyesült Államok legnevesebb campusain vertek meg zsidókat, egy ember bele is halt a sérüléseibe.