Best WordPress Hosting
 

Szeméthegyek tetején – már „kőzet” is keletkezett műanyagból

Január elsejétől működnek a visszaváltó automaták, nyáron már a Mol lesz felelős a hulladékgazdálkodás nagy részéért. Fontos változások vannak tehát a területen, ideje hát beszélni a hulladékról. Pontosabban a szemétről. Litkai Gergely vendégei a ZöldVálaszban ezúttal: Merza Péter, a Humusz Szövetség (régebbi nevén: Hulladék Munkaszövetség) alelnöke, valamint Ferenczi Attila Maxim, a szelekítv hulladékgyűjtés piacán szolgáltatásokat nyújtó Recobin Kft. alapítója.

A Zöld Válasz Litkai Gergely és a Válasz Online együttműködésében valósul meg. Részletek itt. Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Hulladék vagy szemét? Mi a különbség? Nos, amint a ZöldVálasz legfrissebb adásából kiderül, van különbség: szemét az, amihez a természet nincs hozzászokva. Hulladék ugyanis nagyszüleink idejében is volt, azonban szemét kevés keletkezett: még 60 éve sem léteztek PET-palackok, s nem volt a parizernek sem műanyagcsomagolása. A természet számára feldolgozhatatlan szeméttenger problémája tehát új, ám máris súlyos következményei vannak. Azt például tudták, hogy Hawaii partjainál fellelhető már olyan „kőzet”, a plasztiglomerátum, amelyben a láva természetes anyagát műanyag tartja össze?

Fülkeforradalmi változások a hulladékgazdálkodásban

Nem azért tartunk egy kormányt, hogy jobb legyen mint a semmi, hanem, hogy egy stratégiai elképzelés szerint haladjon valahova. Az Orbán kormány hulladékpolitikája roncsderbire hajazó koncepciótlan kapkodások sorozata. 14 év hulladékos ámokfutás: hogyan nyírta ki a rezsicsökkentés a hulladékos ágazatot?

Milyen rendszerszintű változások történtek 2010 óta a hulladékgazdálkodásban? Mit hozott eddig a MOHU-MOL koncessziós rendszer? Hogyan érintették a változások a begyűjtő és a feldolgozó szektort, különös tekintettel a KKV-ra? Mi várható a betétdíjas rendszerben? Hogyan működik a biohulladék begyűjtése? Többek között ezekről a kérdésekről is szó esett 2024. január 19-én délután Budapesten az Andrássy úti Magnet Közösségi Házban a Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMAA) hulladékgazdálkodási kerekasztal beszélgetésén, melyet (a több évtizedes hulladékos civil múlttal rendelkező) Szilágyi László, az alapítvány kuratóriumának elnöke vezetett.

Balról: Szilágyi László, Jávor Benedek, Horváth István, Szlávik Mónika, és Szabó György. Kép: Sarkadi Péter greenfo

Íme a nyerő képlet a nulla hulladék felé: D2D + PAYT + DRS + MWS = +90%

Egyre több európai város önkormányzata kénytelen a hulladéktermelés csökkentésének kérdésével foglalkozni. Hogyan érhetőek el az újrahasznosításra vonatkozó minimálisan előírt célértékek? Lehet-e növelni az újrahasznosítási arányokat?  Ilyen és ehhez hasonló kérdésekben kell döntést hozniuk. Már meglévő modellek segítségével egy megoldóképlet állítható össze.

D2D + PAYT + DRS + MWS = +90%

A legtöbb tudós vagy matematikus nevetne a gondolaton, hogy ez valamiféle képlet vagy egyenlet. Tele van a hulladékokkal kapcsolatos szakzsargonon alapuló rövidítésekkel, mi azonban úgy gondoljuk, hogy a képlet drámai hatással bírhat Európa küzdelmére a vegyes (nem újrahasznosított) hulladék és az ebből következő, a hulladékágazatból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

A HUMUSZ tanösvénye oktat a hulladékmentes zöldvárosi életre

Szeptember végén nyílt meg újra a Humusz Szövetség „Nulla Hulladék Tanösvénye”, amely a XI. kerület lágymányosi szakaszán, a Saru utcában várja az egyénileg érkezőket és még inkább az iskolás csoportokat. Céljuk, hogy szemléletesen mutassák be, hogy mi szükséges az úgynevezett zöldváros fejlesztéséhez.

„Csővégi” megoldásokkal szemléltetik, hogy leginkább a minél kevesebb hulladék felhalmozása lendítené előre személyes és kollektív ügyünket, valamint ez szolgálhatná a bolygó érdekét.

Milyen szemlélettel, milyen üzleti és közösségi megoldásokkal lehet csökkenteni a hatalmas mennyiségű hulladékot? Hány százaléka hasznosul újra egy legyártott műanyag csomagolóanyagnak? Mennyi erőforrásra (energiára, vízre, hulladékra…) van szükség egy kárpitozott fotel előállításához? Van-e értelme a csereberepiacoknak? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ a Humusz Szövetség kertjében újranyitott és a jelen trendjeire és megoldásaira formált Nulla Hulladék Tanösvény.

Humusz Tanösvény Megnyitó Ünnepség

A Humusz Ház kertjében immár (újra) bejárható a hulladék ösvénye, amin keresztül eljuthatunk a csővégi, elfogadhatatlan és szennyező gyakorlatoktól egészen a körforgásos, fenntartható és hulladékmentes élet megoldásaihoz. A Nulla Hulladék Tanösvényt járva életünk mindennapjait érintő ügyekben szerezhetünk új információkat és közben játékos módon tanulhatunk a környezetvédelemről.

A Megynyitó Ünnepség programja:

9.15: Vezetett tanösvény séta (REGISZTRÁCIÓ szükséges)

A lebomló műanyagok nem jelentenek valódi megoldást a hulladékválságra – íme a lebomló zacskó teszt eredménye

Az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco műanyag zacskói mind bomlásnak indultak vagy már le is bomlottak abban a kísérletben, melynek során a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország azt vizsgálja, hogy az élelmiszerüzletek lebomló zacskói szakszerű komposztálóban elhelyezve valóban beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket.

A kísérletben megjelölt 3 hónap után a zöldszervezetek azt látják, hogy a komposztálóban elhelyezett zacskóknak mostanra alig maradt szemmel látható nyoma, egyedül a vastagabb falú bevásárlószatyorból maradtak nagyobb darabok. A környezetvédők szerint azonban a lebomló műanyagok nem jelentenek megoldást a nyersanyag- és hulladékválságra, valamint az ilyen típusú zacskók is tartalmazhatnak káros adalékanyagokat, és mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk.

„Három hónappal a kísérlet kezdete után azt tapasztaltuk, hogy ennyi idő alatt az otthoni komposztálásra alkalmasnak jelölt zacskók döntő része látszólag eltűnt, szétmállott, a lebomlási folyamat előrehaladt, csupán egy-egy zacskóból maradtak foszlányok. A lebomlóként megjelölt termékek azonban a gyakorlatban ritkán jutnak komposztálóba, enélkül pedig a bomlási folyamat nem vagy csak alig indul be, ezáltal szennyezést jelentenek a környezetre” – mondta el Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.

Töltsünk újra mi is!

Az újratöltés és az újrahasználat kritikus fontossággal bírnak: mind egyéni, mind rendszerszinten előtérbe kell helyeznünk és be kell építenünk a mindennapjainkba, ha komolyan szeretnénk csökkenteni a műanyag- és a klímaválság veszélyeit. Hogyan állunk az újrahasználat terén ma: milyen kezdeményezésekre és jó gyakorlatokra lehetünk büszkék, illetve milyen akadályok állnak az újrahasználat előtt?

Idén is számos magánszemély és szervezet ünnepelte az újratöltés világnapját június 16-án – a City to Sea például az újrahasználat témáját körbejáró digitális eseményt (Global Reuse Summit) szervezett a változásért küzdők, a cégvezetők, jogszabályalkotók, innovátorok és minden érdeklődő számára, akik tanulhatnak, tapasztalatot cserélhetnek, és közösen gondolkodhatnak arról, hogyan léphetnénk túl az egyszer használatos termékeken és csomagolásokon.

Az ipari lobbi nem lassít

A lebomló zacskók lebomlási versenyében az ALDI vezet

A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetséggel közösen 4 hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, „komposztálható” jelöléssel ellátott lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. 45 nap után megnézték a Humusz komposztálóját.

Elérkezett az első mérföldkőhöz a Greenpeace Magyarország és a Humusz Szövetség közös kezdeményezése, melyben a két szervezet lebomlóként kínált műanyag zacskókat komposztál. Ezt azzal a céllal teszik, hogy megvizsgálják, a zacskók valóban lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A kísérletben megjelölt 45 nap után a zöldszervezetek azt látják, hogy a komposztálóban lévő zacskók egy híján még nem bomlottak le teljesen, bár ennek folyamata már megkezdődött. A zacskókat hazai élelmiszerboltokból szerezték be, az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco üzleteiből.

lebomló zacskók cégzászlókkal a HUMUSZ kísérleti komposztban 45 nap után. 2023 június 6 kép: Dörgő Zsuzsi Greenpeace