Best WordPress Hosting
 

A repohár-forgalmazó Cup Revolutiont figyelmeztette a GVH

Figyelmeztette és megfelelésre kötelezte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az egyik legnagyobb hazai repohár-forgalmazó vállalkozást, a Cup Revolution Kft.-t, mert a cég megtévesztő módon kommunikált a poharak, illetve a visszaváltási rendszer környezetre gyakorolt hatásairól a fogyasztók számára – közölte a GVH Közszolgálati Kommunikációs Iroda.

Azt írták közleményükben: számos ponton módosította a kereskedelmi gyakorlatát a Cup Revolution a versenyfelügyeleti eljárás alatt. Az alkalmazott kereskedelmi gyakorlatáról ugyanakkor nem volt megállapítható, hogy az agresszív is lenne, de nem is volt kizárható a fogyasztókra gyakorolt kedvezőtlen hatás – tették hozzá.

A Gazdasági Versenyhivatal 2022 októberében indított versenyfelügyeleti eljárást a Cup Revolution Szolgáltató Kft.-vel szemben, mert gyanúja szerint a számos hazai fesztivál, koncerthelyszín, vendéglátóhely és sportrendezvény műanyag pohár-visszaváltó (úgynevezett repohár) rendszerét biztosító vállalkozás kereskedelmi módszere, illetve a reklámkommunikációja során alkalmazott egyes környezetvédelmi állításai nem feleltek meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetve megtéveszthették a fogyasztókat.

Acélcsarnok: a körforgásos megoldás

Ugyan ez a trend egészen újkeletűnek mondható, az acélcsarnokokat gyártó belga Frisomat immáron több mint négy évtizede a körforgásos gazdaság elveit követi, így a fenntarthatósági törekvések a kezdetektől áthatják a szervezet működésének egészét.

Az elmúlt, immáron 3-4 év gazdagsági változásai globális szinten bolygatták fel az iparág szereplőinek mindennapjait. A jelentős alapanyagár-emelkedések a vállalkozási folyamatok újratervezését követelték meg, amelynek során hangsúly került az időtálló és erőforrás-gazdaságos megoldásokra. Talán meglepő, de ebben a kérdésben az acélcsarnokok kiválóan teljesítenek.

A négy évvel ezelőtt emelkedésnek induló alapanyagárak az acéltermékek piacát sem kímélték, így a mára igen nagy népszerűségnek örvendő könnyűfémszerkezetes építési szegmenst is elérték. A belga központú Frisomat az 1970-es évek vége óta foglalkozik acélcsarnokok gyártásával, így mostanra több évtizedes tapasztalattal nézett szembe az iparági nehézségekkel. Első körben sikeresen: az acélcsarnokok korábbi népszerűsége mit sem csökkent. A nehezítő tényezők ugyanis, bár késleltetve, de megjelentek a Frisomat mindennapjaiban is, annak ellenére, hogy a gyártó nagy raktárkészletének köszönhetően még hónapikig változatlan áron és időben tudták az ügyféligényeket kiszolgálni. Akkor is, amikor az építőipar lehetőségei már jelentősen lekorlátozódtak. A folyamatok menetét tekintve a nehézségek késői megjelenése így akár pozitív visszajelzés is lehet a szervezeti struktúrát illetően.

Íme a nyerő képlet a nulla hulladék felé: D2D + PAYT + DRS + MWS = +90%

Egyre több európai város önkormányzata kénytelen a hulladéktermelés csökkentésének kérdésével foglalkozni. Hogyan érhetőek el az újrahasznosításra vonatkozó minimálisan előírt célértékek? Lehet-e növelni az újrahasznosítási arányokat?  Ilyen és ehhez hasonló kérdésekben kell döntést hozniuk. Már meglévő modellek segítségével egy megoldóképlet állítható össze.

D2D + PAYT + DRS + MWS = +90%

A legtöbb tudós vagy matematikus nevetne a gondolaton, hogy ez valamiféle képlet vagy egyenlet. Tele van a hulladékokkal kapcsolatos szakzsargonon alapuló rövidítésekkel, mi azonban úgy gondoljuk, hogy a képlet drámai hatással bírhat Európa küzdelmére a vegyes (nem újrahasznosított) hulladék és az ebből következő, a hulladékágazatból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

15. alkalommal rendezik meg az Európai Hulladékcsökkentési Hetet

A túlcsomagolás elkerülése és a szelektív hulladékgyűjtés jelentősen csökkentheti az illegális hulladékelhagyást, valamint növelheti az újrahasznosított anyagok mennyiségét és minőségét, ezért idén is támogatjuk és csatlakozásra biztatjuk az önkénteseket az Európai Hulladékcsökkentési Héthez, amelynek  fókuszában a csomagolás áll – mondta Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár.

A 2009 óta megrendezett kezdeményezés célja, hogy önkéntesek saját ötleteikkel hívják fel a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodásra, a hulladék keletkezésének megelőzésére, a termékek újrahasználatára, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára. Tavaly Magyarországon több mint 280 tervvel neveztek az önkéntes szervezetek, magánszemélyek az akcióra, ezzel hazánk az ötödik helyen végzett az országok között.

Raisz Anikó felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióban a teljes műanyag-felhasználás 40 százaléka, a papírfelhasználás 50 százaléka csomagolási célokat szolgál és ezeknek 36 százaléka települési szilárd hulladékként végzi. Annak érdekében, hogy a kárba vesző mennyiséget az élettartamuk meghosszabbításával csökkenteni lehessen, az uniós szabályozás szerint 2030-ig minden csomagolóanyagnak újrahasznosíthatónak kell lennie. Emiatt az idei rendezvény kiemelt témája a csomagolás, vagyis elsősorban olyan akcióötleteket várnak az önkéntesektől, amelyek középpontjában a csomagolóanyagok újrahasznosítása, újrahasználata, a csomagolóanyag-felhasználás csökkentése és a csomagolásból adódó hulladék keletkezésének megelőzése, valamint mérséklése áll. Emellett minden egyéb, a hulladékcsökkentéshez kapcsolódó önkéntes kezdeményezést is várnak a szervezők.

Vigyél vissza! 50 Ft – Itt a kötelező visszaváltásról szóló rendelet

A Magyar Közlönyben megjelent az új, a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló új rendelet. Eszerint a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek után 50 forint visszaváltási díj fizetendő, az ilyeneket ennyivel drágábban kell árulni, kivéve, „ha a fogyasztónak történő értékesítés esetén az italtermékkel együtt annak csomagolása nem kerül átadásra a fogyasztó részére”.

A Magyar Közlöny tegnapi számában közzétették a kormányrendeletet „a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól”.

A jogszabályból kiderül, hogy a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék után darabonként ötven forint visszaváltási díjat fizetnek. A kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termék darabonként fizetendő visszaváltási díját a gyártó határozza meg. A visszaváltási díj összegét a számlán vagy a nyugtán a termék árától elkülönítve kell feltüntetni.

A HUMUSZ tanösvénye oktat a hulladékmentes zöldvárosi életre

Szeptember végén nyílt meg újra a Humusz Szövetség „Nulla Hulladék Tanösvénye”, amely a XI. kerület lágymányosi szakaszán, a Saru utcában várja az egyénileg érkezőket és még inkább az iskolás csoportokat. Céljuk, hogy szemléletesen mutassák be, hogy mi szükséges az úgynevezett zöldváros fejlesztéséhez.

„Csővégi” megoldásokkal szemléltetik, hogy leginkább a minél kevesebb hulladék felhalmozása lendítené előre személyes és kollektív ügyünket, valamint ez szolgálhatná a bolygó érdekét.

Milyen szemlélettel, milyen üzleti és közösségi megoldásokkal lehet csökkenteni a hatalmas mennyiségű hulladékot? Hány százaléka hasznosul újra egy legyártott műanyag csomagolóanyagnak? Mennyi erőforrásra (energiára, vízre, hulladékra…) van szükség egy kárpitozott fotel előállításához? Van-e értelme a csereberepiacoknak? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ a Humusz Szövetség kertjében újranyitott és a jelen trendjeire és megoldásaira formált Nulla Hulladék Tanösvény.

Töltsünk újra mi is!

Az újratöltés és az újrahasználat kritikus fontossággal bírnak: mind egyéni, mind rendszerszinten előtérbe kell helyeznünk és be kell építenünk a mindennapjainkba, ha komolyan szeretnénk csökkenteni a műanyag- és a klímaválság veszélyeit. Hogyan állunk az újrahasználat terén ma: milyen kezdeményezésekre és jó gyakorlatokra lehetünk büszkék, illetve milyen akadályok állnak az újrahasználat előtt?

Idén is számos magánszemély és szervezet ünnepelte az újratöltés világnapját június 16-án – a City to Sea például az újrahasználat témáját körbejáró digitális eseményt (Global Reuse Summit) szervezett a változásért küzdők, a cégvezetők, jogszabályalkotók, innovátorok és minden érdeklődő számára, akik tanulhatnak, tapasztalatot cserélhetnek, és közösen gondolkodhatnak arról, hogyan léphetnénk túl az egyszer használatos termékeken és csomagolásokon.

Az ipari lobbi nem lassít

Gyakorlati tippek a Környezetvédelmi Világnapon

Éppen 50 éve ünnepeljük június 5-én a Környezetvédelem Világnapját. Az idei jubileumi világnap kiemelt témája a műanyagszennyezés csökkentése, és felhívni a figyelmet arra, hogy minden apró lépés számít, mert együtt igenis elérhetünk változásokat.

Egyéni szinten a vállalatok, az ipar tevékenységét csak korlátozottan tudjuk befolyásolni. Amire viszont nekünk is nagy hatásunk van, az a csomagolási és élelmiszer hulladék mennyiségének és összetételének megváltoztatása. Az Eurostat adatai szerint jelenleg minden magyar 155 kg csomagolási hulladékot termel évente, melynek alig több mint fele (52,4%) kerül újrahasznosításra, a másik fele hulladéklerakókban végzi, ami a legkárosabb megoldás. Mindannyian tehetünk azért, hogy javítsunk ezeken a számokon, nevezetesen az újrahasznosítási arányon, illetve, hogy eleve kevesebb hulladékot termeljünk.

Sajátítsuk el az 5R gondolkodásmódot, az angol Reduce (Csökkentsd) , Refuse (Utasítsd vissza), Reuse (Használd újra) , Recycle (Hasznosítsd újra) , Rot ( Komposztáld) kifejezések által meghatározott szemléletet!