Best WordPress Hosting
 

A Greenpeace a gödi kommunális szennyvízben talált akkumulátorgyártáshoz használt magzatkárosító oldószert

A Greenpeace szerint elfogadhatatlan és szabálytalan módon került akkumulátorgyártáshoz is használt magzatkárosító NMP-oldószer – a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. válaszlevele alapján – a gödi Samsung üzem által is használt városi kommunális szennyvízcsatornába. A Greenpeace országos petíciót indított a hazai akkumulátor-iparági üzemek szigorú szabályozásáért. A Greenpeace még februárban vett mintákat a Samsung-üzem mellett, a „Bócsai körforgalomnál” lévő termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből, amelyben NMP-oldószer jelenlétét mutatták ki a vizsgálatok. Akkor még nem volt ismert, hogy kommunális vagy ipari szennyvíz került-e ki a környezetbe. 

Kiderült, hogy reprodukciót károsító oldószerrel szennyezett kommunális víz ömlött ki a gödi földekre a Samsung-gyár mellett, a „Bócsai körforgalomnál” februárban. A Greenpeace-t február 21-én a gyár melletti szennyvíz kiömléshez riasztotta a Göd-ÉRT Egyesület, ahol a zöldszervezet mintákat vett az üzem melletti termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből. A minták laboratóriumi vizsgálata jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű NMP-oldószer jelenlétét mutatta ki.

A Greenpeace az eset kapcsán adatigényléssel fordult a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt-hez, a katasztrófavédelemhez, a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz, illetve Göd Város Önkormányzatához. A hatóságoktól érdemi válasz mindezidáig nem érkezett, a DMRV Zrt. viszont az adatigénylésre az alábbi információt küldte a zöldszervezetnek:

Újabb 100 tonnányi rákkeltő vegyszertől tisztítják meg az Illatos utat

Újabb fejezetéhez érkezett az Illatos úti méregraktár évtizedek óta húzódó ügye. A Greenpeace és Baranyi Krisztina több éves szakmai nyomásgyakorlását követően végre megkezdődik a 100 tonnányi rákkeltő, kiemelten káros, évtizedek óta betiltott vegyszer maradékának eltüntetése az egykori Budapesti Vegyiművek területéről az Illatos úton.

Az Illatos úti telephely ügye először 2015-ben került be a köztudatba. Ekkor a Greenpeace és Baranyi Krisztina jelenlegi ferencvárosi polgármester munkája és az ezt követő társadalmi nyomás hatására két ezer tonnányi szétrohadt, veszélyes hulladékos hordót szállítottak el a Budapesti Vegyiművek (BVM) volt területéről. 2016 elejére nem maradt hordó a telepen, ám a terület szennyezettsége továbbra is megmaradt. 2022-ben szintén a Greenpeace és Baranyi Krisztina  hozta nyilvánosságra, hogy az Illatos úti telephely egy romos pincéjében évtizedek óta betiltott HCH rovarirtószer maradt szétfoszlott zsákokban. Hiába bizonyították a Ferencvárosi Önkormányzat mérései az egészségre káros veszélyes hulladékok létezését a telephely pincéjében, amelyek a környék talajvízét is szennyezték, a Pest Megyei Kormányhivatal tagadta a szennyezés létezését.

Ezért a Greenpeace az ENSZ égisze alatt működő Stockholmi Egyezmény titkárságához, valamint az Egyezmény Uniós végrehajtásáért felelős Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságához fordult, hogy gyakoroljanak nyomást a kormányra, hogy tartsák be a nemzetközi egyezményeket, és tisztítsák meg az Illatos út egyik pincéjét 100 tonnányi rákkeltő vegyszertől. Ekkor a zöldszervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan a környezetvédelmi hatóság már 2015 óta tisztában van a szennyezéssel, mégsem tett semmit, hanem egy csődbe jutott vállalatot próbált kötelezni a veszélyes anyagok eltüntetésére. Baranyi Krisztina pedig az illetékes hazai hatóságoktól követelt azonnali intézkedéseket.

A Greenpeace a bíróságon semmisítené meg a Mátrai Erőmű környezetvédelmi engedélyét

A Greenpeace keresetet nyújtott be a Mátrai Erőmű környezetvédelmi engedélye ellen, amit a Heves Vármegyei Kormányhivatal adott meg az erőműnek 2024. március 12-én. A szervezet szerint az erőművet a kormány eredeti bejelentése szerint 2025 végéig le kell állítani. Az erőmű Magyarország legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, így az engedély alapján további négy évig folytathatná klímakárosító üzemét, a hatóság pedig ráadásul arra is engedélyt adott, hogy az erőmű a vonatkozó határértéken felül bocsáthasson ki higanyt a légkörbe.

Az engedély ellen a Miskolci Törvényszékre benyújtott keresetben azt kéri a szervezet, hogy a bíróság semmisítse meg az engedélyt. A Greenpeace szerint az eljárás során nem foglalkoztak érdemben az erőmű szén-dioxid kibocsátásaival, holott azoknak az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásait is vizsgálni kellett volna.

A szervezet azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy a hatóság engedélyt adott az idegrendszert károsító higanynak a vonatkozó határértéken felüli kibocsátására. Az eljárás során ugyanis nem vizsgálták az összes lehetséges megoldást a kibocsátások csökkentésére.

Rákkeltő méreg ömlött a Salgó-patakba egy akkuhulladékot kezelő cég telephelyénél

A Greenpeace legújabb mérései bizonyítják, hogy rendkívül veszélyes, rákkeltő vinil-kloriddal szennyezett víz folyt ki az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről a Salgó-patakba a március 15-i hosszú hétvégén. Megengedhetetlen, hogy a hazai akkumulátorhulladékok jelentős részét kezelő cég telephelyéről ilyen kritikus szennyezés juthat ki, mérgezve a környezetet, súlyosan veszélyeztetve az emberi egészséget és az élővilágot. A Greenpeace a szennyezés azonnali, részletes kivizsgálását és szigorú szankcionálását követeli a hatóságoktól. Emellett azt, hogy amennyiben továbbra is fennáll a szennyezés, akkor a hatóságok kötelezzék a céget a teljes kármentesítésre.

Helyi lakosok jelezték a Greenpeace felé, hogy furcsa, vöröses-sárgás lé folyt a Salgó-patakba az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről a március 15-i hosszú hétvége alatt. A Greenpeace szakértői a bejelentés alapján március 18-án kimentek a helyszínre, ahol mintákat vettek a patakba folyó szennyvízből. A szennyezésről és a mintavételről a zöldszervezet azonnal értesítette az illetékes hatóságokat. A mintákat ezután az Eurofins Magyarország laboratóriumába szállították. Az akkreditált vizsgálat [1] kimagasló mértékben mutatott ki az emberi egészségre rendkívül veszélyes vinil-kloridot (814 mikrogramm/köbméter) [2], diklóreténeket (990,1 mikrogramm/köbméter), illetve az arzénkoncentráció is magasabb volt, mint a felszíni vizekre megengedett határérték (34,2 mikrogramm/köbméter).

A vinil-klorid bizonyítottan emberi rákkeltő, DNS-károsító, mutagén hatással rendelkező illékony szer, ami a PVC-gyártás alapanyaga. A szintén magas koncentrációban kimutatott cisz-Diklóretén mérgező anyag, de különösen a vízi környezetre veszélyes, ahol hosszú távú károkat tud okozni. A Salgó-patak Salgótarján belső területén folyik össze a Tarján-patakkal. Az illékony vinik-klorid így nagy valószínűséggel a patak mentén végigmérgezhette a környék levegőjét, és az érintett élővizeket.

Viccet csinált magából a bíróságon a kormány a Mátrai Erőmű adatkérelmi perében

A kormány vagy hazudott, vagy a magyar energiapolitika egyik fajsúlyos kérdésében szakmai anyagok helyett egy kristálygömb és a tenyérjóslás segítségével hozza meg a döntéseit. Így összegezte a Greenpeace a Mátrai Erőmű üzemidejének meghosszabbítása miatt indított adatkérelmi perének legújabb, abszurd fejezetét. A bíróságon az Energiaügyi Minisztérium jogi képviselőjének nyilatkozatából ugyanis kiderült, hogy a kormány – korábbi állításaival szemben – nem készített terveket a Mátrai Erőmű 2025-ös bezáráshoz. Ez a Greenpeace szerint nemcsak a tomboló klímaválság miatt nonszensz, hanem azért is, mert teljesen ellentétes az EU-s vállalásokkal is.

Bizarr fordulatot vett a Greenpeace adatkérelmi pere, amit azért indított a kormánnyal szemben, hogy kiderüljön, milyen tervezés előzte meg négy éve a súlyosan szennyező Mátrai Erőmű 2025-ös bezárását. Ezeket a terveket azért szeretné megismerni a zöldszervezet, hogy a magyar lakosság közelebb kerülhessen annak megértéséhez, hogy később miért visszakozott mégis a kabinet, és döntött úgy, hogy meghosszabbítja a klímapusztító erőmű üzemidejét 2029-ig.

Erre a jogi csavarra a Greenpeace szerint azért van szükség, mert az üzemidő meghosszabbításáról szóló döntést megalapozó adatokat a kormány nem volt hajlandó kiadni, mert azok állítása szerint “döntéselőkészítő anyagnak minősülnek.” A zöldszervezet nyilatkozata szerint “már azon sem igazán lepődnének meg, ha valójában ilyen szakmai tervek sem léteznének, és erről csak egy pillanatnyi politikai érdekeket kiszolgáló döntés született volna”.

Gyakorlatilag elérhetetlen az év elején bevezetett visszaváltási díjas italcsomagolás

Január elejétől március végéig körülbelül 400 millió eldobható PET-palack kerülhetett forgalomba, amelynek kétharmada jó eséllyel nem lesz újrahasznosítva. A gyártók szinte egytől egyig kihasználják a féléves haladékot, amit a kormánytól kaptak az újfajta visszaváltható palackok bevezetésenek elodázására.

A Greenpeace Magyarország felmérte, mennyire voltak elérhetőek a visszaváltható italcsomagolások a hazai élelmiszerüzletekben a vonatkozó kormányrendelet januári életbe lépését követő első negyedévben. Az eredmények lesújtóak: a zöldszervezet csak elvétve talált ilyen italcsomagolást a boltok polcain. A visszaváltó automaták egyelőre szinte kihasználatlanul állnak az üzletekben, hiszen a gyártók a végsőkig kitartanak az eldobható italcsomagolások mellett. Az elvesztegetett negyedév alatt csak PET-palackból 400 millió fogyhatott el, amelynek kétharmada így jó eséllyel nem lesz újrahasznosítva.

A gyártók szinte egytől egyig kihasználják a féléves haladékot, amit a kormánytól kaptak az újfajta visszaváltható palackok bevezetésenek elodázására. De az üzletláncok döntő többsége is húzza-halasztja, hogy a saját márkás ásványvizeket, üdítőitalokat betétdíjas csomagolásban kínálják. Ezt tapasztalta a Greenpeace az élelmiszerüzletekben végzett legújabb hazai vizsgálata során.

Magzatkárosító oldószert talált a Greenpeace a Samsung-gyár mellett kiömlő szennyvízben

Akkumulátorgyártáshoz használt, magzatkárosító oldószert talált a Greenpeace Magyarország a gödi Samsung-üzem mellett kiömlő szennyvízben. A Greenpeace-t február végén a gyár melletti csőtöréshez riasztotta a Göd-ÉRT Egyesület, ahol a zöldszervezet mintákat vett az üzem melletti termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből. A minták laboratóriumi vizsgálata jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű, súlyosan egészségkárosító NMP-oldószer jelenlétét mutatta ki.

Reprodukciót károsító oldószer került ki a Samsung-gyár közelében lévő gödi földekre. A születendő gyermekek egészségére veszélyt jelentő N-metil-pirrolidon (NMP) nevű vegyületet az akkumulátorgyártásban is használják. A mérgező anyag súlyos szemirritációt okozhat, valamint irritálhatja a bőrt és a légutakat.

A Greenpeace ezért azt követeli, hogy 

Nettó klímabűncselekmény a Mátrai Erőmű működtetése

Megadta a környezethasználati engedélyt a Heves Vármegyei Kormányhivatal, így 2029. március 12-ig üzemelhet a Mátrai Erőmű, derül ki a kormányhivatal oldalára feltöltött határozatból. A Greenpeace Magyarország a Facebook-oldalán arról posztolt, hogy pár órával a határozat megjelenése előtt akcióztak az erőmű előtt, mert a szervezet szerint „nettó klímabűncselekmény” az erőmű működése.

Greenpeace-aktivisták tegnap délelőtt a Mátrai Erőműnél egy hatalmas homokórával figyelmeztették a magyar kormányt, hogy kifutunk az időből a klímaválsággal folytatott küzdelemben. Ezért klímabűncselekménnyel érne fel, ha meghosszabbítanák a Mátrai Erőmű üzemidejét.  A Greenpeace szerint a klímagyilkos Mátrai Erőművet, mely hazánk szén-dioxid kibocsátásának 7-8%-ával járul hozzá a klímakatasztrófához, a kormány korábbi nyilatkozatainak megfelelően legkésőbb 2025 végén be kell zárni, és a tervezett gázerőműveket sem szabad megépíteni. A zöldszervezet ezért keresetet nyújtott be a bíróságra a kormány ellen, mert nyilvánosságra szeretné hozni, hogy a magyar kormány milyen alapon döntött a további klímapusztítás mellett. A Greenpeace szerint a magyar embereknek joguk van azt is tudni, hogy a kormány mennyi adóforintból tervezi finanszírozni a lakosság és a környezet további szennyezését.

Még 4 év környezetpusztítás? Még 4 év klímarombolás? Még 4 év mérgezés?

Mi a helyzet a Fertőn? – Gyors update Rodics Katalintól, hogy tisztán láss!

Az elmúlt hetekben több, egymásnak ellentmondó hír jelent meg a fertő tavi beruházással kapcsolatban. Ezért most szeretnénk nektek elmondani azt, hogy a Greenpeace hogy értékeli a jelenlegi nem egészen világos helyzetet.

Egyet biztosan ígérhetünk: a helyiekkel együtt rajta tartjuk a szemünket a beruházáson és egészen addig ott leszünk, amíg az utolsó munkagép le nem vonul a területről! 

Nyitókép: Greenpeace demó Fertő-tó elég a természetpusztításból kép: Járdány Bence Greenpeace

Orbán görcsösen ragaszkodik a Fertő tavi természetkárosításhoz

Nem adja fel a kormányhivatal, újra engedélyt adott a Fertő tavi óriásberuházáshoz. Igaz, az abban szereplő adatok nem fedik az újra kiírt közbeszerzés számait.

Harmadjára is megadta a környezetvédelmi engedélyt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal a Fertő tavi óriásberuházáshoz. Pedig már két alkalommal – a Greenpeace és helyi civilek beadványa nyomán – a bíróság elkaszálta a kormányhivatal engedélyeit, másodjára tavaly szeptemberben, a többi között azért, mert komolytalan, rövid határidőkkel adták ki az engedélyt.

Ehhez képest most a kormányhivatal ismét néhány hét után jutott arra, hogy a Natura-2000-es védelem alá eső tópart 77 hektárján százszemélyes szálloda, óriásparkoló, óriáskikötő és 26 házas apartman épüljön.

Az orbáni úthenger ismét átverte az UNESCOT és a civileket: újra kiadták a környezetvédelmi engedélyt a Fertő tavi beruházásra

Aki eddig némi bizalmat táplált a magyar állam irányába az kérem gondolja át az álláspontját az alábbi történet alapján. A nyertes perek ellenére a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal újra kiadta a beruházás környezetvédelmi működési engedélyét változatlan tartalmú beruházásra.

A Fertő tavi vizitelepnél, miután a magyar állam két pert is vesztett a Fertő tó barátai Egyesület és a Greenpeace Magyarország Egyesület ellen a környezetvédelmi működési engedély ügyében, kiírták a közbeszerzést egy csökkentett tartalmú beruházásra.

A csökkentett tartalom alapján úgy tűnt a civilek számára, hogy nyertek és a természetvédelmi és vízügyi szempontból legkárosabb terveket sikerült megakadályozni. A közbeszerzés szerint úgy tűnt, hogy a 15 hektárosról 77 hektárosra duzzasztott beruházási területen nem lesz monolit vasbeton szálloda és apartmanházak a MEDERben(!!!!), nem lesz sportkomplexum műfüves focipályával és fallabda pályával, nem lesz két motel.

Brutál Duna-szennyezést mutatnak a Greenpeace friss mérései az Óbudai Gázgyárnál

Rákkeltő arzént és benzolt, mérgező policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH-okat) talált a Greenpeace a határértékeket jelentősen, akár százszorosan, ezerszeresen is meghaladó mértékben a volt Óbudai Gázgyár melletti Duna-parton vett mintákban.

A zöldszervezet október közepén vizsgálta a helyszínen a talajból kicsorgó víz és a part menti iszap minőségét. A Greenpeace szerint az eredmények fényében teljes mértékben elfogadhatatlan a kármentesítés további halogatása. Emellett követelik a Duna folyamatos további szennyezésének befejezését is, mert ez az ország egyik fő ivóvíz bázisa.

A Greenpeace szakértői 2023. október 12-én az alacsony vízálláskor előtűnő szennyezésből  vettek mintákat a már nem működő Gázgyár területe melletti Duna-parton a kiszivárgó, bűzös, olajos folyadékból és a part iszapjából. A lerakott veszélyes hulladék évtizedek óta szennyezi a talajvizet, a talajt, alacsony vízálláskor pedig a Dunát és a vízpart levegőjét. Bár lassan három évtizede kötelezték a Gázgyár jogutódjait a mérgek eltávolítására, ám azt a hatóságok mégsem tudták elérni, hogy az állami tulajdonban lévő cég – jelen esetben az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. – végrehajtsa a kötelezettségét.

A Greenpeace megakadályozná, hogy újabb 5 évet kapjon a Mátrai Erőmű

Bár korábban azt ígérte a magyar kormány, hogy 2025 során, miután lejárnak az engedélyei, nyugdíjba küldik Magyarország utolsó működő szén (lignit) erőművét, mégis meg szeretnék hosszabbítani az üzemidejét, egészen 2029 végéig.

Ezek szerint, ha a környezetvédelmi felülvizsgálat eredményeképpen megkapja az engedélyeket az erőmű, további csaknem 5 évig égethetik a szenet az üzemben, klímagyilkos gázokat eregetve a levegőbe. Ezzel nem értünk egyet, ezért az engedélyezési eljárásba a Greenpeace is bejelentkezett, mint országos hatókörű környezetvédelmi szervezet.

A klímaválság azt követeli meg tőlünk, hogy minél gyorsabban, minél több klímakárosító kibocsátást kerüljünk el. Ehhez a szénerőműveket mihamarabbi be kell zárni, emiatt is kampányoltunk korábban azért, hogy legkésőbb 2025-ben állítsák le az erőművet.

Jogszabálysértő lenne a Fertő-tavi ökocentrum építése

Ahogy mi is beszámoltunk róla, új közbeszerzési eljárást írtak ki október 27-én a Fertő tavi viziteleppel kapcsolatban. A Fertő tó Barátai Egyesület partnere, a Greenpeace az alábbi Facebook-bejegyzést jelentette meg ezzel kapcsolatban:

A Greenpeace azt kéri, a természet megóvása fő szempont kell hogy legyen, tartsák be a vonatkozó természetvédelmi és egyéb jogszabályokat az újratervezés során:

Ne szülessenek döntések a civilek és a szakmai testületek bevonása nélkül.

Nem engedi el Lázár a fertő-tavat romboló giga beruházást

Újra kiírta a Fertő tavi öko- és szabadidőpark fejlesztésére vonatkozó tendert az Építési és közlekedési Minisztérium – vette észre az Átlátszó a friss hirdetményt a közbeszerzési értesítőben.

A projektet korábban menedzselő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Kft. 2022 végén megszűnt, feladatait az Építési és Közlekedési Minisztérium vette át. Az évek óta húzódó beruházás lejárt építési engedélye helyett az ÉKM új engedélyt kért és kapott 2023 nyarán – ebben még nagyobb terület beépítésére adtak lehetőséget, mint ami az eredeti tervekben szerepelt.

Mindez azért volt meglepő, mert Lázár János tárcavezető korábban többször is hangsúlyozta, hogy a leállított beruházás helyett sokkal kisebb léptékű új terveket készítenek. A Greenpeace ezek után bíróságon támadta meg az új engedélyt, a pert nemrég meg is nyerte a zöld civil szervezet. A Törvényszék a Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására, ezen belül szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is kötelezte.

Fél év alatt tűntek el a komposztált lebomló zacskók a zöldek kísérletében

6 hónap után tűntek el a bevásárlószatyrok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország komposztkísérletében. Ebben azt vizsgálták, hogy az élelmiszerüzletek lebomló zacskói szakszerű komposztálóban elhelyezve beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket.

A zöldszervezetek azonban továbbra is hangsúlyozzák, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek megoldást a nyersanyag- és hulladékválságra, hiszen kutatások bizonyítják, hogy az ilyen típusú zacskók is tartalmazhatnak káros adalékanyagokat, és mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk. Ráadásul a lebomló műanyagok házi komposztálása pillanatnyilag egy olyan megoldás, ami a többség számára nem érhető el.

Az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco vastagabb és vékonyabb falú komposztálható zacskóiból fél év elteltével nem maradtak szemmel látható darabok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország kísérletben, melyet a környezetvédő szervezetek 2023. április 21-én indítottak. Azt vizsgálták, hogy szakszerű komposztálóban elásva mennyi idő után és milyen formában indulnak bomlásnak az élelmiszer-üzletláncok által kínált házilag komposztálható zacskók és szatyrok.

A Duna szennyezése ellen tiltakozott a Greenpeace az Óbudai Gázgyárnál

Extrém alacsony dunai vízállásnál – ellennyomás hiányában – elkezd szivárogni az egykori óbudai gázgyár szennyezett talajvize a folyóba. Ez történik a napokban ismét. Annak ellenére, hogy a sárgászölden, barnán habzó, szúrós szagú folyadék korábbi mérések szerint rákkeltő, csak halogatják a terület kármentesítését. A Greenpeace öt év után újabb, részletesebb méréseket végzett a helyszínen, hogy felmérje a szennyezés alakulását és felhívja a figyelmet a veszélyre.

A volt Óbudai Gázgyár melletti Duna-parton tiltakozott a Greenpeace a Dunát érő szennyezés ellen. Bár lassan három évtizede kötelezték a Gázgyár jogutódjait a mérgek eltávolítására, ám azt  a hatóságok mégsem tudták elérni, hogy az állami tulajdonban lévő cég- jelen esetben az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.- végrehajtsa a kötelezettségét. A Greenpeace öt év után újabb, részletesebb méréseket végzett a terület mellett a Duna-parton, hogy felmérje a szennyezés alakulását.

 

A kormány az UNESCO szakértői előtt azt ígérte, egyeztet a civilekkel a Fertő tóról

Sem 4 csillagos szálloda, sem 26 apartman, sem műfüves focipálya nem épül a Fertő tó területén – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace szakértője. Hozzáttette, ígéretet kaptak a kormány és az UNESCO testülete részéről, hogy az új beruházás tervezésébe bevonják az érintett civileket, így a Greenpeace-t is.

Régóta próbálnak kapcsolatba lépni az UNESCO-val magyarországi környezetvédők, hogy felhívják a figyelmet a Mészáros & Mészáros Kft. kivitelezésében megvalósítandó, jelenleg jegelt kormányzati Fertő tavi gigaberuházás környezetkárosító mivoltára. Az ENSZ világörökséget felügyelő szervezete, az UNESCO, illetve az annak tanácsadó szerveként működő ICOMOS (Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága) Magyarországra látogatott, tehát a – formális emailezéseken túlmenő – lehetőség  adott lett volna. A civilek jelezték is részvételi szándékukat, ám az UNESCO a maga részéről nem adott lehetőséget a közvetlen tárgyalásra, a Greenpeace Magyarországot és a Fertő tó Barátai nevű informális csoportot, a protokolljukra hivatkozva a magyar kormányhoz irányították, a Fertő tó Barátai közlése szerint – írja a Mérce, hozzátéve, hogy mindössze öt percet kaptak a Fertő tó Barátai, hogy az UNESCO-nak elmondják, mi a gond a kormány gigaprojektjével.

“Éppen az ellenkezőjéről tudok beszámolni, ami tényleg jó hír” – mondta a Klubrádió Reggeli gyors tegnapi adásában Rodics Katalin. A Greenpeace szakértője szerint az UNESCO is komolyan veszi az aggályokat. Megjegyezte, bírósági döntés is született, amely újra visszavonatta a kormányhivatallal a beruházás engedélyét arra hivatkozva, hogy nem folyattak le megfelelő eljárást illetve az engedélyhez szükséges vízügyi szakhatósági jóváhagyást sem kérték ki. Nyáron az építési engedély is lejárt, az építkezés áll.  Hozzátette, a közfelháborodás, a tiltakozások mindenképpen hozzájárultak ahhoz, hogy a káros beruházást leállítsák. Azzal kapcsolatban, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter – akinek tárcája a jogutódja az azóta megszűnt cégnek – többször is azt állította, hogy nem folytatják a beruházást, csak “egész kicsiben újratervezik”.

Fellélegezhet a Fertő, pert nyert a Greenpeace a kormányhivatallal szemben

Pert nyert a Greenpeace a Fertő tavi beruházásra 2023. májusában kiadott környezetvédelmi működési engedély ügyében.  A Győri Törvényszék mai ítélete a vonatkozó határozatot megsemmisítette. Kimondták, hogy a határozat kiadásakor az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszat eljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem.

A Törvényszék a Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására, ezen belül szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is kötelezte. 

Hosszú ideje tart a pereskedés a Fertő tavi beruházás ügyében, pedig az építkezést már 2022 nyarán leállították. Ezt a magyar kormány is hangsúlyozta az UNESCO Világörökség Központnak 2023. márciusában küldött jelentésében. Azzal nyugtatgatták a nemzetközi szervezetet, hogy folyamatban van az élővilágot és a világörökségi státuszt nem veszélyeztető újratervezés. Ennek megfelelően Lázár János többször is hangsúlyozta, hogy sokkal kisebb léptékű terveket készítenek. A beruházásnak már idén nyáron lejárt az építési engedélye is, de az illetékes minisztérium 2022. decemberében, és aztán ismételten 2023. májusában újabb engedélyt kért és kapott egy még nagyobb terület beépítésére, mint ami az eredeti tervekben szerepelt. A Greenpeace Magyarország természetesen ezt az engedélyt is megtámadta a bíróságon, ennek a pernek született meg a mai napon az ítélete, ami igazat adott a zöldszervezetnek.

Talajvesztés veszélyezteti hegyvidéki erdeinket

A talajvesztés (vagy más néven talajerózió) óriási probléma a hegyvidéki erdeinkben. A felhőszakadással járó viharok és heves esőzések, amilyenekből idén nyáron bőven kijutott az Északi-középhegységben, tonnaszám viszi le a talajt az erdőkből. A napjainkban tapasztalható óriási mértékű talajvesztés elsősorban az emberi beavatkozásoknak és a gondatlanságnak is köszönhető.

Erdeink tele vannak általunk okozott talajsebzésekkel: erdészeti feltáró utakkal, mély traktornyomokkal, tarra vágott hegyoldalakkal és a kivonszolt fák okozta talajsérülésekkel. A mély keréknyomok és a vonszolással kimélyített húzásnyomok helyreállítása azonban az erdészeti munkák után az előírások ellenére gyakran nem történik meg.

A heves viharok idején a csapadék ezekben a sebekben, mélyedésekben utat talál magának, összefolyik, és rengeteg talajt visz magával, így a termőréteg elvékonyodik, lepusztul, az erdő legyengül és a megújulása veszélybe kerül, mert a facsemeték a sekély talajon már nem tudnak megerősödni. Ha meg akarjuk őrizni az erdeinket és az erdők rendkívül gazdag élővilágát, akkor sokkal jobban kell gondoskodni a talaj védelméről.