Best WordPress Hosting
 

Biden szankciókat vetett ki a palesztinokra támadó izraeli telepesekre

Joe Biden amerikai elnök határozatban vetett ki szankciókat izraeli telepesekre, akik palesztinokra támadtak Ciszjordániában. A szankcióknak pénzügyi része is van, valamit megtiltja a vízumok kiadását a telepeseknek. Első körben négy telepesre vetettek ki szankciókat. Ennél nagyobb hatású maga a szankciós keret, amellyel a jövőben könnyebben lehet majd a palesztinokra támadó telepeseket szankcionálni. A szankciók minden amerikai érdekeltséget befagyasztanak, és megtiltják az amerikai vállalatoknak, hogy bármilyen üzletet kössenek a telepesekkel.

The post Biden szankciókat vetett ki a palesztinokra támadó izraeli telepesekre first appeared on 24.hu.

Fegyveres ejtett túszokat egy török gyárban tiltakozásul Izrael gázai hadjárata ellen

Fegyveres férfi ejtett túszokat a Procter & Gamble vállalat egyik törökországi üzemében csütörtökön tiltakozásul Izrael gázai övezeti hadjárata ellen, jelentette a Demiroren török hírügynökség.

Az ismeretlen férfi helyi idő szerint délután három órakor hatolt be Kocaeli tartomány területén a Gebze ipari övezetben található gyárba.

A rendőrség nagy erőkkel vonult ki, jelenleg megadásra próbálják rábírni a férfit.

Biden: Éjt nappallá téve dolgozik a gázai békén

Joe Biden amerikai elnök a Nemzeti Imareggelin beszélt az amerikai fővárosban, ahol a három Jordániában meghalt amerikai katona emléke előtt tisztelgett. Biden azt mondta, mindhárom katona családjával beszélt, és hamarosan hazaszállítják a holttesteket.

Mindent kockára tettek.

– mondta Biden, aki megköszönte az áldozatot és a szolgálatot, amit a hazájukért tettek.

Ukrajna kilőhette az orosz Ivanovec rakétahajót a Fekete-tengeren

Ukrajna közlése szerint egy különleges művelet során megsemmisítették Oroszország Fekete-tengeri Flottájának egyik orosz rakétahajóját a megszállt Krím-félsziget partjainál, írja a BBC. Az Ivanovec, ami egy kis méretű hadihajó, az éjszaka folyamán közvetlen találatokat kapott, majd elsüllyedt – közölte a katonai hírszerzés.

Az ukránok videókat tettek közzé, amiken állításuk szerint a becsapódás pillanata látható, amit egy nagy robbanás követ.

Harmincezren maradtak étel és víz nélkül Hán Júniszban

Az Al Jazeera szerint a Hamász által működtetett gázai egészségügyi minisztérium közölte, hogy harmincezer ember maradt étel és víz nélkül a Nasser melletti oskolákban Hán Júnisz városban.

The post Harmincezren maradtak étel és víz nélkül Hán Júniszban first appeared on 24.hu.

Jordánia előszeretettel használja az izraeli Pegasus kémprogramot

Jordániában mintegy három tucat újságíró, ügyvéd és emberi jogi munkás ellen vetettek be a az izraeli NSO Group által gyártott Pegasus kémprogramot, írja a Guardian. A jordániai hatóságok a kémeszközt a sajtószabadság és a lakosság politikai részvételének széles körű visszaszorítására használták, áll az Access Now lobbicsoport jelentésében.

A jelentésben szereplő információk szerint Jordánia kormánya 2019 és 2023 szeptembere között civilek, és köztük legalább egy, az országban élő amerikai állampolgár ellen vetette be az izraeli kiberfegyvert. Az Access Now a jordániai „elképesztően széles körben elterjedt” kibertámadásokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy a régió országai csendben erős hírszerzési és üzleti kapcsolatokat tartanak fenn Izraellel, és úgy tűnik, hogy az ország piacon elérhető leghatásosabb fegyverére támaszkodnak a hazai ellenvélemények elfojtása érdekében.

Az NSO Pegasus programja teljes mértékben ellenőrizése alá tud vonni egy mobilkészüléket, beleértve a hozzáférést az összes e-mailhez, telefonhíváshoz, a Signal vagy a WhatsApp titkosított üzeneteihez és a fényképekhez, és képes lehallgatóeszközzé alakítani a telefont a mikrofon feletti vezérlés átvételével.

Dél-afrikai Köztársaság: Izrael semmibe veszi a Nemzetközi Bíróság határozatát

Izrael máris figyelmen kívül hagyta az ENSZ Nemzetközi Bíróságának múlt heti döntését azzal, hogy pár nap alatt újabb több száz civilt ölt meg a Gázai övezetben – közölte szerdán a Dél-afrikai Köztársaság külügyminisztere. Naledi Pandor hozzátette: az ország kérdést küldött arról, miért nem adtak ki elfogatóparancsot Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen a Nemzetközi Bírósághoz népirtás címén benyújtott ügyben.

A dél-afrikai külügyminiszter arról is beszélt: vizsgálják, hogy javasoljanak-e egyéb intézkedést a globális közösségnek, hogy megakadályozzák a civilek további legyilkolását a Gázai övezetben folytatott izraeli háború során.

Az ENSZ Nemzetközi Bíróságának pénteken kihirdetett ideiglenes határozatai arra kötelezték Izraelt: tegyen meg mindent, hogy megakadályozza a gázai palesztinok meggyilkolását és mindent, ami népirtásként értelmezhető. A határozat nem rendelkezett ugyanakkor tűzszünet elrendeléséről. A bíróság azt is kimondta, hogy Izraelnek sürgősen alapvető humanitárius segélyt kell eljuttatnia Gázába, és egy hónapon belül jelentést kell tennie a határozatok végrehajtása érdekében tett lépésekről. A bíróság a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátását is határozatba foglalta.

Kínának elege lett, véget vetne a vörös-tengeri káosznak

Ha nem akarják, hogy sérüljenek a kereskedelmi kapcsolatok, Irán vegye rá a jemeni húszikat a vörös-tengeri hajózás elleni támadások mérséklésére – a Reuters értesülései szerint ezt az üzenetet adták át kínai diplomaták.

A hírügynökség négy névtelenséget kérő iráni és egy további, az ügyre rálátó diplomáciai forrásból szerezte fenti információit.

Idézet: „Ha az érdekeink bármilyen módon sérülnek, az érinteni fogja az üzleti kapcsolatokat” – így foglalta össze a kínai üzenet lényegét az egyik iráni forrás. Ennél konkrétabbat azonban állítólag nem mondtak a kínaiak.

Afrikát kerülgetik a teherhajók, az IKEA és az Electrolux késésekre figyelmeztet

A jemeni húszi lázadók vörös-tengeri támadásai miatt a Szuezi-csatorna helyett Afrika megkerülésével közlekedik a teherhajók döntő része Ázsia és Európa között – az átjárót az azt rendszeresen átszelő flotta fele kerüli el a Bloomberg által idézett adatok szerint, és egyre inkább megnőtt a kitérőt választó hajók száma az elmúlt hónapban.

Miért fontos ez? Mintegy negyedével növekszik a hajóutak hossza a Szuezi-csatorna elkerülése miatt, ami a szállítási díjakon és végső soron a fogyasztói árakon is érzékelhetővé válhat, ha sokáig fennmarad a mostani helyzet. Már a múlt hónapban is több mint száz alkalommal indítottak támadást kereskedelmi hajók ellen a húszik.

Számokban: a tengeri fuvarozás költségei december óta meredeken emelkednek, a Drewry adatai szerint november vége óta közel megkétszereződött a konténerszállítás ára, a drágulás az Ázsiát és Európát összekötő viszonylatokon kiemelkedő. A tanácsadócég a következő hetekben további emelkedésre számít a vörös-tengeri helyzet miatt.

Mit akar a jemeni húszi mozgalom Izraeltől?

A hétvégén újabb támadással hallatott magáról a jemeni húszi mozgalom. A Vörös-tenger térségében először egy Bahama-szigeteki zászló alatt mozgó teherhajót, majd két másik járművet vettek célba Jemen területéről kilőtt rakéták és drónok. Végül az a USS Carney amerikai hadihajó lőtt ki két pilóta nélküli repülőgépet, amely néhány nappal korábban már egy hasonló akciót is végrehajtott a térségben. A húszi mozgalom kicsivel később magára vállalta az akciót – bár az elkövető kilétét azelőtt is sejteni lehetett, tekintettel arra, hogy a kilőtt drónok iráni gyártmányúak voltak, és Jemennek a húszi mozgalom által ellenőrzött területéről indították.

Ugyan az akciónak szerencsére nem volt halálos áldozata, mégis aggasztó tendenciára mutat rá. A húszi mozgalom a Hamász október 7-ei terrotámadását és az azt követő gázai válságot követően már kilencszer intézett támadást Izraellel vagy izraeli érdekeltségekkel szemben (beleértve a hétvégi akciót).

Első ránézésre elég furcsának és valószerűtlennek tűnhet, hogy mit akar egy jemeni lázadó szervezet Izraellel. A két országot körülbelül 2000 kilométer és szárazföldön két ország, Szaúd-Arábia és Jordánia választja el egymástól. Az Arab-félsziget déli csücskében elhelyezkedő Jemen sosem állt háborúban Izraellel, a húszi mozgalom maga a palesztin ügytől teljesen függetlenül jött létre. Most mégis úgy tűnik, hogy a libanoni Hezbollah mellett ez a mozgalom vált a gázai válságban Izrael fő külső, nem Gázához kötődő ellenfelévé.

Iránnak köze van a Közel-Kelet szinte összes konfliktusához

Az 1979-es iszlám forradalom óta Irán proxy-hálózatot épített ki a Közel-Keleten.

Mára Teherán több mint egy tucat, jelentős haderővel bíró szövetségessel bír, némelyikük saját politikai párttal rendelkezik,

ami kihívást jelent a helyi és a szomszédos kormányoknak. Az úgynevezett Forradalmi Gárda fegyvert, kiképzést és pénzügyi támogatást nyújtott a milíciáknak és a politikai mozgalmaknak legalább hat országban: