Best WordPress Hosting
 

Az izraeli-iráni konfliktus eszkalációjának öt tanulsága

Veszélyes héten vagyunk túl a Közel-Keleten, de úgy néz ki, hogy a legnagyobb félelmek nem igazolódtak be. Miután április elsején Izrael csapást mért Irán damaszkuszi követségére, a két ország között adok-kapok alakult ki, ami egy szélesebb háború kirobbanásának veszélyével járt. Végül Izrael az április 14-ei iráni csapásra öt nappal később visszafogottan reagált, és egy Iszfahán melletti katonai létesítmény ellen indított dróntámadást. Ezzel, úgy tűnik, mindkét ország lezártnak tekinti az ügyet.

Most, hogy a legrosszabbat – egy, az Európai Unió és a NATO határaihoz közel zajló, a világgazdaságot magával rántani képes, hatalmas emberveszteséggel járó háború kirobbanását – sikerült elkerülni, érdemes hátralépnünk egyet, és megvizsgálni, mit is tanulhatunk az elmúlt napok eseményeiből. Az eszkalációs veszély ugyanis nem múlt el, a gázai válság árnyékában bármikor ismét a háború peremére kerülhetünk, viszont akkorra már tanulhatunk a most elkövetett hibákból.

1. Az Egyesült Államok nem tudja hatékonyan elrettenteni a rivális államokat

Egyeztettek az orosz és az izraeli biztonsági vezetők

Telefonos megbeszélést folytatott az Izrael ellen intézett iráni támadás nyomán hétfőn Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és Cahi Hanegbi, az izraeli nemzetbiztonsági tanács elnöke.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint Patrusev azt hangoztatta, hogy a konfliktus további elmélyülésének megakadályozása érdekében minden félnek önmérsékletet kell tanúsítania. Hangsúlyozta, hogy Oroszország támogatja a nézeteltérések kizárólag politikai és diplomáciai eszközökkel történő megoldását.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóivője hétfőn újságíróknak nyilatkozva Moszkva rendkívüli aggodalmának adott hangot a feszültség növekedése miatt a közel-keleti térségben, és felszólította a térség minden országát, hogy tanúsítson önmérsékletet.

Fehér Ház: Irán nem figyelmeztette Amerikát konkrétumokról

Irán nem figyelmeztette az Amerikai Egyesült Államokat az Izrael ellen irányuló támadás időpontjáról és konkrét célpontjairól, közölte a Fehér Ház hétfőn.

John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő újságíróknak beszélt arról, hogy Irán és Amerika valóban váltott üzeneteket, de ebben egyszer sem tértek ki a támadás részleteire az irániak.

The post Fehér Ház: Irán nem figyelmeztette Amerikát konkrétumokról first appeared on 24.hu.

Átnézte a katonai terveket Izrael, konkrét döntésről egyelőre nincs hír

Az izraeli háborús kabinet átnézte a katonai terveket egy esetleges válaszcsapásról Irán ellen a hétfői, közel három órán át tartó ülésén, közölte egy tisztviselő a CNN megkeresésére.

A kabinet továbbra is eltökélt amellett, hogy lépniük kell, de az egyelőre nem egyértelmű, hogy született-e konkrét döntés az ügyben.

Az ülésen ugyanakkor abban egyetértettek a résztvevők, hogy Izraelnek gyorsan kell cselekednie.

Brit miniszterelnök: A Gázai övezetben meg kell állítani a vérontást

Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint Izrael biztonságának szavatolása a közel-keleti térség békéjének alapvető feltétele, de véget kell vetni a Gázai övezetben dúló konfliktusnak is. Sunak, aki hétfőn a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatást az Izrael ellen szombat éjjel végrehajtott iráni támadásról, kijelentette: nem lehet vita tárgya, hogy Izrael biztonságát garantálni kell.

A konzervatív párti kormányfő hangsúlyozta, hogy Izrael maga mögött tudhatja Nagy-Britannia maradéktalan támogatását, amikor a hétvégén is tapasztalt fenyegetésekkel kénytelen szembenézni.

Sunak kijelentette: Izraelnek joga, sőt kötelessége, hogy felszámolja a Gázát uraló Hamász jelentette fenyegetést, de a Gázai övezetben meg kell állítani a vérontást.

Izraeli katonákat támadott libanoni területen a Hezbollah

Négy izraeli katona sebesült meg robbanások következtében, miután behatoltak Libanon déli részébe, közölte hétfőn a Hezbollah libanoni síita szervezet.

Közleményük szerint az akciót Tál Iszmádl településnél, a határ közelében, robbanószerkezetekkel hajtották végre. Hozzátették továbbá, hogy két hullámban rakétatámadást intéztek katonai célpontok ellen az izraeli megszállás alatt álló Golán-fennsíkon.

Az izraeli hadsereg bejelentése szerint a négy katonát bevetés közben, hétfő éjjel érte a támadás, és

Véget ért az izraeli kormányülés, ahol a válaszcsapást vitatták meg

Egy izraeli tisztségviselő megerősítette a CNN-nek, hogy véget ért a hétfőre összehívott háborús kabinetülés.

A lap forrása arról egyelőre nem tudott információkat mondani, hogy konkrétan milyen lehetőségeket vitattak meg az iráni támadásra adott válaszcsapással kapcsolatban, és hogy milyen döntés született.

Azt ugyanakkor közölte, hogy a katonai válasz mellett a kormány diplomáciai lehetőségeket is mérlegel, hogy még jobban izolálják Iránt a nemzetközi politikában.

Izrael elhalasztja a rafahi offenzívát

Izrael a héten indította volna a rafahi offenzívát, de ezt a tervet elhalasztották, amíg az iráni válaszcsapáson tanakodnak, közölte két izraeli tisztségviselő a CNN-nel.

Rafah jelenleg több mint egymillió embernek nyújt menedéket. Az izraeli légierő az eredeti forgatókönyv szerint hétfőn szórólapokon tájékoztatta volna az ott lévő civileket, hogy távozzanak.

Egy izraeli forrás szerint a kormány továbbra is eltökélt abban, hogy szárazföldi támadást indítson Rafah ellen, de az kérdésessé vált a hétvégi fejlemények után, hogy ennek mikor jöhet el az ideje.

Heves viták folynak az izraeli kormányban a válaszcsapásról

Az izraeli háborús kabinetben heves vitát folynak arról, mikor és hogyan reagáljon a zsidó állam a hétvégi iráni légitámadásra – mondta el a CNN-nek két izraeli forrás is, akik rálátnak a kormányban zajló egyeztetésekre.

A háborús kabinetnek továbbra is eltökélt szándéka, hogy reagáljon Irán támadására, de a miniszterek egyelőre nem jutottak dűlőre a válasz időzítéséről és mértékéről – közölték a tisztviselők. Mint írják, a potenciális katonai válasz mellett a háborús kabinet diplomáciai lehetőségeket is fontolgat Irán további elszigetelésére.

Az ellenzéki Benny Gantz, a háborús kabinet egyik fontos tagja a minél gyorsabb választ szorgalmazza, miközben Benjamin Netanjahu miniszterelnök eddig óvatosabban fogalmazott, és igyekszik elkerülni egy elhamarkodott lépést – közölte a két izraeli tisztviselő a CNN-nel. Gantz egyébként úgy véli, minél tovább halogatja Izrael az iráni támadásra adandó válaszát, annál nehezebb lesz nemzetközi támogatást szerezni egy ilyen akcióhoz – mondta az egyik forrás. Több ország már most is óva inti Izraelt attól, hogy katonai válaszlépéssel tovább eszkalálja a helyzetet.

Teherán: Visszafogottak voltunk az Izrael elleni támadás során

Irán „visszafogottságot tanúsított” az Izrael ellen intézett drón- és rakétatámadás során, mely a síita állam damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott csapására volt válasz – idézi az MTI az iráni külügyi szóvivő hétfői nyilatkozatát.

Sajtótájékoztatóján Nasszer Kanaáni leszögezte: a nyugati országoknak értékelniük kellene ezt a „visszafogottságot” ahelyett, hogy tiltakoznak és újabb szankciókkal fenyegetőznek. Az iráni akció ellen felemelte a szavát a többi között az Egyesült Államok, Németország és Franciaország is, a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7), az Európai Unió pedig újabb, Teherán elleni szankciókat helyezett kilátásba.

Gao Wencheng / XINHUA / Xinhua via AFP

Teherán: Izrael tudja, mi lenne a következő megtorlásunk

Izrael tudja, hogy mi lenne a második megtorlásunk, és azzal is tisztában van, hogy a következő lenne a döntő csapás

– ezt nyilatkozta a Sky Newsnak Amir Saeid Iravani, Irán ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanács vasárnapi, New York-i rendkívüli ülése után. A nagykövet arra utalt, hogy az előző napon Irán több mint 300 drónt és rakétát lőtt ki Izraelre válaszul a hónap elején történt damaszkuszi merényletre, amely egy iráni konzuli épület ellen irányult. Teherán a szíriai támadásért Izraelt tette felelőssé.

Fatih Aktas / ANADOLU / Anadolu via AFP

Irán előre jelezte a Fehér Háznak az Izrael ellen indított légitámadását

Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter bejelentette, hogy washingtoni idő szerint szombaton este üzenetet küldtek az amerikai elnök hivatalának, amiben arról tájékoztatták az Egyesült Államokat, hogy Irán légitámadást intéz Izrael ellen – írja az MTI. Az üzenet arról szólt, hogy a támadás korlátozott és csekély mértékű lesz, ami legitim védelmi célokat szolgál, valamint Izrael megbüntetését. Teherán azt is közölte, hogy Iránnak nem célpontjai az amerikai emberek és katonai bázisok.

Amerikai illetékesek szerint ugyanakkor az iráni támadás tudatosan és célzottan izraeli emberek élete ellen irányult. Az iráni tájékoztatással kapcsolatban az hangzott el, hogy svájci közvetítéssel jutott el az üzenet Washingtonba.

Izrael elnöke szerint országa nem akar háborút az iráni támadás nyomán, és egyensúlyra van szükség a kialakult helyzetben. Isaac Herzog vasárnap a CNN hírtelevízióban elmondta, hogy Izrael a szövetségeseivel megbeszéléseket folytat az izraeli viszontválaszról. Megfogalmazása szerint az eltelt 24 óra igazolta a megingathatatlan izraeli-amerikai szövetséget.

Szijjártó Péter Teheránba ment, hogy megakadályozza a közel-keleti konfliktus eszkalálódását

Balatonalmádiban tart kihelyezett frakcióülést a Fidesz és a KDNP, ahol a kormány holdudvarának színe java összegyűlt, egy komoly hiányzója azonban akad az összejövetelnek: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki csütörtökön Teheránból jelentkezett be. A miniszter a látogatását azzal indokolta, hogy megpróbál hozzájárulni a közel-keleti eszkaláció elkerüléséhez.

„A nemzetközi közösség legfontosabb feladata ma a közel-keleti konfliktus eszkalációjának megelőzése, s ehhez fontos az, hogy az eltérő állásponton lévő szereplők is szóba álljanak egymással” – mondta Szijjártó iráni kollégájával, Hoszein Amir-Abdollahiánnal tartott közös sajtótájékoztatóján. Arról beszélt, nem túl gyakori, hogy valamely európai uniós vagy NATO-tagország képviselője a perzsa államban jár, azonban a diplomácia feladata pontosan az, hogy még nézetkülönbségek esetén is tárgyalhassanak egymással a felek. Beszélt arról is, hogy nem kell nagy bátorság ahhoz, hogy a különböző szereplők „rosszakat mondjanak egymásról, kioktassák egymást a távolból”, az igazi teljesítmény az, ha szóba állnak egymással, különösképp ennyire nehéz körülmények közepette.

Ha akár csak egyetlen újabb állam is bevonódik a konfliktusba, akkor az nem fog megállni azon ország határánál, minimum regionális háború robbanhat ki, a további következményre pedig nem is szeretnék gondolni

Iránnak köze van a Közel-Kelet szinte összes konfliktusához

Az 1979-es iszlám forradalom óta Irán proxy-hálózatot épített ki a Közel-Keleten.

Mára Teherán több mint egy tucat, jelentős haderővel bíró szövetségessel bír, némelyikük saját politikai párttal rendelkezik,

ami kihívást jelent a helyi és a szomszédos kormányoknak. Az úgynevezett Forradalmi Gárda fegyvert, kiképzést és pénzügyi támogatást nyújtott a milíciáknak és a politikai mozgalmaknak legalább hat országban:

Meghalt az iráni diáklány, aki gyanús körülmények között esett kómába egy hónapja

Iránban egy hónap kómában töltött idő után szombaton meghalt Armita Garavand iráni középiskolás diáklány, aki október elején vitatott körülmények között esett kómába a teheráni metróban – közölte a helyi média.

Az ifjúsági és sportminisztériumhoz tartozó Borna ügynökség azt jelentette,

Armita Garavand, a Teheránban élő diáklány egy órával ezelőtt halt meg intenzív orvosi kezelés és 28 napos kórházi ápolás után a speciális ellátóegységben.

Csendben temettetné el a metrón kómába esett tinilányt az iráni kormány

Diszkrét temetési szertartásra próbálja rábírni az iráni hatóság annak a tizenéves lánynak a szüleit, aki nemrég esett kómába a teheráni metrón, miután az erkölcsrendészettel összetűzésbe került a fejkendő kötelező viselése miatt. Az Iran International című lap szerint Armita Gravand családjára nyomást gyakorolnak a hatóságok, hogy halála esetén csendben szállítsák át a lány holttestét Teheránból a kermansahi Dzsafar Abadba.

Ennek célja, hogy megpróbálják elfojtani az esetleges újabb tüntetéseket.

A középiskolás Armita Gravand még október 1-jén esett kómába, miután a teheráni metróban találkozott a hidzsáb kötelező viselését ellenőrző rendőrökkel. A teheráni Fadzsr kórházat az eset után szigorú rendőrségi zárlat alatt tartották, így akadályozva, hogy fotók vagy információk kerüljenek a nyilvánosságra – írja a lap. Az állami média azóta arról számolt be, hogy a tizenhat éves lány az agyhalál állapotába került.

Bebörtönzött iráni újságírónők kapták idén a Szabadság Aranytollat

A Lapkiadók Világszövetsége a díjátadón felszólította az iráni hatóságokat, hogy engedjék szabadon az összes bebörtönzött újságírót.