Ghost Shark és Manta Ray, a tenger alatti birodalom őrzői – ez nem egy új Marvel film előzetese, hanem a csendes-óceáni haditengerészet jövője.
A Ghost Shark és a Manta Ray az Ausztrália és az Egyesült Államok közelmúltban bemutatott, személyzet nélküli víz alatti járművei (Uncrewed Underwater Vechicle, azaz UUV, más néven víz alatti drón), melyek valószínűleg a tengeri hadviselés legfontosabb eszközei lesznek.
A Manta Ray tesztmerülése Kalifornia déli részén.
Száz százalékra emeli az Egyesült Államok a kínai elektromos autókra kivetett, jelenleg 25 százalékos vámot, egybehangzó értesülések szerint a lépést magyar idő szerint kedd délután jelentik be.
Miért fontos ez? Az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt attól tart, hogy az olcsó kínai elektromos autók elárasztják a piacot és tönkreteszik a hazai gyártókat.
A magas vámot elsősorban arra hivatkozva vethetik ki, hogy a nagyon alacsony árakat a kínai gyártók masszív állami támogatások felhasználásával érik el, vagyis szerintük a verseny egészen addig nem tisztességes, amíg ezt nem ellensúlyozzák.
Dinnyét lopott egy medve egy kaliforniai családtól, az estről videó is készült – számolt be róla az ABC7. A felvételen az látható, amint az éhes ragadozó egy garázsban ólálkodik, majd kitárja az előtte álló hűtő ajtaját és egy dinnyét vesz elő belőle.
A család elmondása szerint korábban még egyikük sem látott medvét ilyen közelről. Azt is elárulták, hogy az állat először a fagyasztóban lévő élelmiszereket vizsgálta meg, azok azonban nem nyerték el a tetszését, így végül a frissítő gyümölcsön állapodott meg.
Ezután kicsivel arrébb leült, hogy kényelmesen elfogyassza zsákmányát, majd visszasétált a hegyekbe, ahonnan jött.
62 éves korában meghalt Richard „Rick” Slayman, az első ember, akinek genetikailag módosított disznószívet ültettek be – írja a Guardian. A műtét két hónappal korábban történt, a Massachusettsi Kórház viszont azt mondja, nem találtak arra utaló jelet, hogy a transzplantáció okozta a halált. A műtétet végző sebészek úgy vélték, hogy a disznóvese legalább két évig bírni fogja. A transzplantációs csapat szomorúságát és részvétét fejezte ki az eset miatt.
Disznóvese beültetésével korábban is kísérleteztek pászror, de akkor agyhalott embereken végezték el a transzplantációt. Slayman volt az első páciens, aki nem kómában feküdt a műtétet megelőzően. Két ember génmódosított disznószívet kapott, mindkettejük meghalt hónapokkal a műtétet követően. Slaymannek már volt egy veseátültetése 2018-ban, de tavaly óta vissza kellett járnia dialízisre, mert a beültetett szerv működése kezdett leállni. Az orvosok ekkor javasolták neki a disznóvese transzplantációt.
A család megköszönte az orvosoknak az erőfeszítéseiket, amely hét hetet adott még nekik szerettükkel. Közleményük szerint Slayman részben azért vetette alá a műtétnek, hogy reményt adjon mindazoknak, akik transzplantációra várnak.
A magyar műfaji irodalomban ritka pillanat volt, amikor Veres Attilának 2022-ben The Black Maybe címmel önálló kötete jelent meg az Egyesült Államokban, a Valancourt Books kiadónál, az pedig még ritkább, hogy a novellásgyűjtemény tavalyt Bram Stoker-díjra jelölték, ezzel Veres lett az első, akit a legrangosabb nemzetközi horror elismerésben idáig jutott. Emellett tavaly elkeltek a kötet spanyol jogai is, melyet ráadásul az egyik legnagyobb nemzetközi spanyol kiadó vállalt magára, mely a teljes dél-amerikai terjesztésért is felel.
A Veres könyveit Magyarországon kiadó Agave közleménye szerint ezzel még nem ért véget Veres nemzetközi menetelése: a Valancourt Books a The Black Maybe sikerén felbuzdulva úgy döntött, hogy teljes egészében kiadja az Egyesült Államokban Attila legutóbbi kötetét, mely magyarul A valóság helyreállítása címet viseli. Az Agave ráadásul egy ideje már tárgyalásban volt egy orosz kiadóval is, és e megállapodásra is végre pont került, vagyis hamarosan az oroszországi horrorrajongók is olvashatják Attila írásait.
Egyáltalán nem érdekesek számomra a címkék. Amikor megírok valamit, semmi más nem számít, csak az ötlet, a sztori és hogy mit akarok ezzel elmondani. A gondolkodásmódom miatt ez könnyen elcsúszik olyan irányba, amit könnyű a horror felől olvasni, de ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül horrornak gondolnám, amit írok. Viszont nem is zavar, ha annak nevezik
Tíz évet töltött Brüsszelben, mi fog a legjobban hiányozni?
Az a pörgés, ami az Európai Parlamentben van, és hogy hivatásos politikus voltam. Ez nekem nem tíz év, húszéves korom óta csinálom: húszéves korom óta folyamatosan választott képviselő vagyok.
Ennek a nagy részét Magyarországon töltötte. Szóval mi fog különösen hiányozni Brüsszelből?
Mivel egyre jobban terjed a madárinfluenza az amerikai szarvasmarhák körében, az Egyesült Államok elkezdett felkészülni arra, hogy akár az emberek körében is járvány törhet ki – írja a New Scientist.
A H5N1 madárinfluenzát idén mutatták ki először teheneknél, azóta viszont már 33 farmon, 8 államban tűnt fel a betegség Amerikában, és már a pasztőrözött tejben is megjelentek a kórokozók nyomai. Ennek ellenére az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) úgy gondolja, a vírus egyelőre emlősök között nem terjed számottevően, tehát alapvetően továbbra is egy szárnyasokat érintő kórságról beszélhetünk.
Ettől függetlenül a járványügyi központ úgy kezeli a H5N1-et, mint egy pontenciálisan emberek között is terjedő, akár világjárványhoz is vezethető vírust. Jelenleg két különböző vakcinát is fejlesztenek ellene, amelyek az eddigi kísérletek szerint eredményesnek mutatkoznak a szarvasmarháknál talált vírusok ellen.
Pánya Tibor és felesége, Bernadett lassan két éve, hogy Floridában élnek. Tibi a harminc éves, kiemelkedően sikeres vállalkozói létet, Betti logisztikai karrierjét adta fel, miután 2021-ben nyertek az amerikai zöldkártya-lottón. Korábbi munkájukkal együtt valamennyire az elvárásaikat is itthon hagyták, és azt mondják: egy csokimanufaktúrában dolgozva, az itthoninál kevesebbet keresve is megtalálták a helyüket. Ehhez viszont sok tudatosság és némi önirónia is kellett, és az is, hogy lejjebb adjanak az igényeikből.
Pánya Tiborral (52) egy másik interjú kapcsán találkoztam először, ekkor derült ki, hogy feleségével, Pánya Bernadettel (39) lassan két éve, zöldkártya-lottó nyertesként költöztek ki Floridába. Úgyhogy megbeszéltük, hogy elmesélik, hogyan kezdtek teljesen új életet. Ottani idő szerint reggel hétkor kezdjük az online interjút, nyolcra mennek dolgozni a csokigyárba, úgyhogy kimaxoljuk az időt: útközben is beszélgetünk. Tibi kiemelte, hogy ez csak az ő történetük, minden élet- és családi helyzet más, illetve nyilván az Egyesült Államok más államaiban is eltérő lehet a helyzet, mint Floridában.
Amikor a Hungária körút szélén mosol fogat
Lelőttek egy delfint az Egyesült Államokban – írja az ABC News. A kimúlt állatra egy louisianai tengerparton találtak rá, testén olyan sérüléseket fedeztek fel, amelyeket feltehetőleg egy lőfegyver okozhatott.
A tetem boncolása során a szakértők megállapították, hogy a fiatal palackorrú delfinnel (Tursiops truncatus) valóban lőfegyver végzett. A testben számos golyót találtak, köztük volt amelyik az állat szívét, gerincvelőjét és agyát sebesítette meg.
A hatóságok nyomozást indítottak a delfin halálának ügyében, és arra kérnek mindenkit, hogy össze meg velük, ha van olyan információjuk, amely segítheti a munkájukat. A nyomravezetőnek 20 ezer dolláros, vagyis több mint 7 millió forintos díjat ajánlanak.
Baráti és munkatársi kapcsolataimtól hallottam, hogy Szörényi Levente Amerikában tartózkodik. A kint tartózkodása alatt eladta az István, a király c. rockopera zenei anyagának játszási jogát. (…) Ezzel a szerzőpáros óriási adómentes jövedelemhez jut. Elképzelni sem tudjuk, hogy lehet ilyen üzletet megkötni a hivatalos hazai szervek engedélye nélkül. Elképzelhető, hogy a hézagos szerzői jogokkal foglalkozó törvény valamelyik kiskapuját megtalálták
– olvasható a Víg fedőnevű ügynök által épp negyven évvel ezelőtt, 1984 áprilisában leadott besúgói jelentésben, amelyet nemrég tettek közzé az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának Facebook-oldalán. A Blikk ennek nyomán megkereste Szörényi Leventét és Bródy Jánost is, hogy tudtak-e a jelentésről és mit gondolnak annak tartalmáról. Szörényinek csak a mendedzserét, Rosta Máriát érték el, aki nevetségesnek nevezte a jelentésben írtakat.
Az István, a királyt 1983 augusztusában mutatták be, a filmet pedig még csak forgatták. 1984-ben lehet, hogy járt ugyan Amerikában Szörényi Levente a családjánál, ám maximum megemlíthette, hogy készült egy ilyen mű, eladni semmiképpen sem tudott volna semmilyen jogot, hiszen azok akkor már a Fonográf GMK. tulajdonában voltak – írta Rosta, hozzátéve, hogy Szörényi Levente nem kíván negyven évvel ezelőtti történetekkel foglalkozni, de ha végiggondoljuk, logikai képtelenség is lenne, hogy eladjon bármit is, ami még itthon sem volt igazán ismert.
Houstonba, a NASA központjába látogattak a magyar űrhajósjelöltek – írja az MTI a HUNOR – Magyar Űrhajós Program közleménye alapján. A három férfi április elején vett részt egy tíznapos szakmai úton, ennek első állomása volt az amerikai űrügynökség bázisa.
A látogatás során betekintést kaphattak az űrkutatási szakemberek napi munkájába, valamint személyesen találkozhattak és beszélgethettek a világűrt már megjárt asztronautákkal. Emellett megtekintették a Nemzetközi Űrállomás élethű mását is, ahol a professzionális asztronauták kiképzése is zajlik, és közelebbről megismerkedtek az űrhajósok kiképzése során használt eszközökkel.
De nemcsak látogatóban voltak, hanem az Axiom Space szakembereitől átfogó elméleti és gyakorlati képzést is kaptak, valamint különböző alkalmassági teszteket és kiképzési feladatokat is végre kellett hajtaniuk. Ez idő alatt a vállalat űripari szakértői és pszichológusai folyamatosan vizsgálták a reakcióikat és a kommunikációs képességeiket. A jelöltek továbbá a virtuális valóság segítségével megtapasztalhatták az űrben való munkavégzés sajátosságait és élőben követhették nyomon a Nemzetközi Űrállomáson folyó kísérleteket is.
Az Egyesült Államokat fenyegető összehangolt terrortámadás megnövekedett veszélyével érvelve kért megnövelt költségvetési forrásokat az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója csütörtökön kongresszusi meghallgatásán, írja az MTI.
Christopher Wray a Képviselőház 2025-ös költségvetésről szóló bizottsági ülésén azt hangoztatta, hogy október 7. után külföldi terrorszervezetek sora szólított fel támadásokra amerikaiak és szövetségeseik ellen. Megállapította, hogy a legközvetlenebb veszélyforrást ma az jelenti, hogy a felszólításokból ösztönzést merítve egyének, vagy kisebb csoportok követnek el belföldön terrortámadást.
Hozzátette azt is, hogy az Iszlám Állam afganisztáni szervezete által Moszkvában végrehajtott támadás növeli a valós aggodalmat egy összehangolt terrorista akció miatt is.
Megölte az élettársát, kidobta a gyerekeit egy száguldó autóból, majd saját magával is végzett egy asztrológiával foglalkozó amerikai nő, aki a hétfői, – Észak-Amerika területéről látható napfogyatkozástól „megzavarodott” – arja az MTI meg a Los Angeles Times szerdai cikke alapján.
Észak-Amerikában nagy látványosság volt hétfőn a napfogyatkozás, amelyet több millió ember követett figyelemmel. Az influenszerként Danielle Akoya néven ismert, csillagjósként aposztrofált nő az égi jelenség előtti héten az apokalipszis közeledtére figyelmeztetett. Az X-en pldául azt írta, a napfogyatkozás a spirituális hadviselés megtestesülése, és homályos szavakkal figylemezetett, hogy a világ hamarosan gyökeresen megváltozik, és itt az idő, hogy az emberek „a helyes oldalra álljanak”.
A rendőrök a nő 29 éves barátját a közös lakásukban találták meg holtan, az amerikai lap értesülése szerint szíven szúrták. A nő a két gyerekét (egy kilencéves és egy nyolchónapos kislányt) a gyilkosság után hétfőn kora reggel autóba rakta, és elhajtott velük. Egy autópályán haladtak, amikor a két gyereket az anyjuk kilökte a járműből. A csecsemő meghalt, az idősebb kislány túlélte a zuhanást. A nő ezután autójával nagy sebességgel egy fának rohant. Később kapott nyilvánosságot az is, hogy „asztrológus-influenszer” saját magát isteni gyógyítóként hirdette, auratisztítással és horoszkópkészítéssel is foglalkozott.
Az űr meghódítása két szálon fut. Egyfelől ott a szép, idealista elképzelés, hogy a világűr közjó, ahol az emberiség közös ügyét képviseljük, nem pedig egy-egy nemzetet. Másrészt látjuk az űrverseny realitását, amelyet kezdettől a politikai versengés hajtott, mára pedig az állami érdek mellett a profitéhes milliárdosok is részei. Ön szerint szükségszerű, hogy a Földön meglévő ellentéteinket magunkkal vigyük az űrbe?
Szerintem pontosan ez történik, a fenti viszonyok szépen elkezdik leképezni az itteni konfliktusainkat. Ezt mutatja például a tömbösödés újraindulása, kiépült egy laza blokk az Egyesült Államok vezetésével, amit az Artemis-egyezmény jelképez, és több mint harminc ország csatlakozott hozzá. Ők azok, akik szeretnének részt venni a közeljövőben várhatóan megépülő amerikai holdbázis kialakításában. Vannak viszont országok, amelyek a Földön is feszült viszonyban állnak a Nyugattal – a legjelentősebbek Kína, Oroszország, Irán, Észak-Korea –, és megvannak a maguk ambíciói a világűrben. A kínai űrprogram ezeket az államokat fogja össze egy tömbbe, a két nagy blokk között pedig elkerülhetetlen a versengés erősödése. Amúgy egyetértek azzal, hogy már az űrverseny korai szakaszában is jelen volt a politika, de az 1967-ben aláírt Világűrszersződés (Outer Space Treaty) révén tettek az országok egy kísérletet arra, hogy ezt keretek közé szorítsák. Mégpedig azzal tették ezt, hogy a világűrre egyetemes közjóként hivatkoztak, leszögezve az elvet, miszerint egyetlen ország sem sajátíthatja ki a világűrt. „A világűr kutatását és felhasználását, beleértve a Holdat és más égitesteket, minden ország javára és érdekében kell folytatni, tekintet nélkül az országok gazdasági vagy tudományos fejlettségének szintjére, és azt az egész emberiség közös vállalkozásának kell tekinteni” – írták.
Most viszont az űrverseny 2.0-ban járunk, és ez az alapvetés egyre jobban inog. Szerintem húsz, sőt, akár tíz éven belül meglátjuk, hogy az elképzelés kiállja-e a jelenleg zajló roncsolásos tesztet.
Szó Szerint Bárki Másra változtatta a nevét egy 35 éves, korábban Dustin Ebey néven ismert texasi férfi és bejelentette indulását a 2024-es amerikai elnökválasztáson. A férfi, aki korábban a hadseregben szolgált, majd általános iskolai matematikatanár lett már kézhez is kapta a jogosítványát, melyen új, különös neve szerepel – írja egy helyi hírcsatornára hivatkozva a Guardian című brit lap.
A férfi azért döntött úgy, hogy nevet változtat és beszáll az elnöki székért folytatott küzdelembe, mert elégedetlen a két legesélyesebb jelölttel.
„Van háromszázmillió ember, akik közül bárki jobb lenne náluk. Kell valamilyen lehetőség azoknak, akiknek hozzám hasonlóan elegük van a két nagy párt közötti hatalmi huzavonából, amiből az átlagembernek nincs semmi haszna. Ez nem személyesen rólam szól, hanem arról, hogy tényleg bárki jobb lenne ennél a kettőnél” – nyilatkozta.
Ahogy elhúzódik a gázai konfliktus, egyre több feszültség válik láthatóvá az amerikai-izraeli kapcsolatokban. Az október 7-ei palesztin támadást követően a Biden-kormány sziklaszilárdan kiállt Izrael mellett, még azután is, hogy a Hamász elpusztítását célul tűző, sokak által kritizált gázai offenzíva elindult. Mára azonban a vezető politikusok közötti személyes ellentét, az izraeli haderő eljárásával kapcsolatos kételyek, valamint az Egyesült Államok nemzetközi megítélése és a közeledő amerikai választások miatt egyre nagyobb a szakadék a két ország vezetése között.
Ugyan látványos szakításra nem számíthatunk az Egyesült Államok és Izrael között, a kiújuló feszültségek nem tekinthetők meglepőnek vagy újnak. Sőt,
sok szempontból az október óta látható szoros együttműködés a kiugró epizód a két ország közötti kapcsolatok utóbbi időkbeli történetében.
Trump jön, Trumpra fel kellene készülni, de Trumpra aligha lehet felkészülni. Kovács Krisztián új sorozata a Forbes.hu-n.
Avagy Trump is coming, első rész.
(A szerző tőkepiaci szakember. Korábbi írásai itt olvashatók.)
NATO és Európa
Donald Trump elnöksége alatt a NATO céljának újraértékelésére törekedett és csökkentette a katonai szövetség védelmi finanszírozását azzal érvelve, hogy a tagoknak méltányosabban kellene kivenniük részüket a költségekből. Nemrégiben aztán azt javasolta, hogy Oroszországot arra kellene ösztönözni, hogy azokat NATO-országokat célozza meg, amelyek védelmi kiadásai nem elegendőek.
Trump arra is sürgette Európát, hogy fizessen vissza közel 200 milliárd dollárt az Ukrajnába küldött lőszerekért cserébe. Válaszul a Biden-kampány reklámokat jelentetett meg több, csatatérnek számító államban – Michiganben, Wisconsinban és Pennsylvaniában – kiemelve Trump NATO-álláspontját és kihangsúlyozva a szövetség védelmi projektjeit 9/11 után.
Legkevesebb három ember halálát okozták tornádók és viharok az Egyesült Államok középső államaiban, a sérültek száma pedig több mint hetven – közölték szombaton hivatalosan.
A viharzóna péntekre virradóra csapott le Ohio, Kentucky, Arkansas és Indiana államok több részére. Ohio fővárosától, Columbustól északnyugatra, az Indian Lake tóvidékén, Logan megyében három ember halt meg a forgószél pusztításától. Volt olyan túlélő, aki arról számolt be, hogy a fürdőkádjába bújva tudta csak túlélni a természeti katasztrófát.
Az áldozatok és a túlélők után kutyás mentőegységek kutattak pénteken. Helyi kórházi illetékesek arról számoltak be, hogy Bellefontaine városban 25 embert kellett ellátniuk, többségüket töréses, illetve belső sérülésekkel.
Hiába váltották egymást Washingtonban a demokraták és a republikánusok az utóbbi egy évtizedben, a bevándorláspolitikai problémákat egyik oldal sem tudta megoldani. Texasban humánus és nyitott bevándorláspolitikáért tüntetők várták az oda látogató Joe Bident.
The post A bevándorlás kérdésén dőlhet el az amerikai elnökválasztás? first appeared on 24.hu.