Best WordPress Hosting
 

Riasztó képet festett a Balatonról Navracsics Tibor

Riasztó képet festett a Balaton-régióról egy márciusi, siófoki konferencián Navracsics Tibor. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter nagyon komoly demográfiai válságról beszélt: az országos átlagot jóval meghaladó elöregedésről, melyet elsősorban a jómódú, idős emberek beáramlása hajt.

“A budapesti öreg, gazdag népesség lemegy a Balatonra és felvásárolja a házakat, a tóparti településeken lakó fiatalok pedig nem tudják elkezdeni az életüket, nem tudnak lakást, házat venni, következésképpen elköltöznek onnan” – idézi a portál.

A miniszter szerint az elképesztően – napjainkban sok helyütt már budapesti szinten – drága ingatlanokból pedig nemcsak az következik, hogy a helyi fiatalok nem fogják tudni megfizetni itt az első otthonuk árát, hanem az is, hogy a magas árak arra is csábítják őket, hogy az örökölt ingatlanokat is eladják, amiket aztán a vásárlók csak üdülőként használnak majd.

Németország megtalálta az infrastruktúra fejlesztés útját?

Hosszú kutatás után a német kormány a jelek szerint megtalálta azt a módszert, amellyel képes lehet finanszírozni az égetően sürgető infrastrukturális nagyberuházásokat. Berlin ugyanis még 2011-ben – a 2008-as gazdasági világválság hatására – elfogadta azt az alkotmánymódosítást, amely féket tett az államadósság növekedésére, s ez mostanra nagyjából ellehetetlenítette a nagyszabású állami infrastrukturális beruházások megindítását.

A Covid-19 pandémiára, majd az Ukrajna elleni orosz invázióra hivatkozva a kormánykoalíciónak ugyan sikerült átmenetileg felfüggesztenie a korlátozásokat, ám az alkotmány megváltoztatásához kétharmados többségre lenne szüksége az Olaf Scholz vezette koalíciónak, az ellenzék azonban mereven elzárkózik az együttműködéstől.

Az új módszert az egyik legfontosabb fejlesztési területen vetik be, az országos hidrogén-csőhálózat 2055-ig tartó programját kívánják finanszírozni vele. A hidrogén alapvetően fontos az energiaátmenet szempontjából, a gáz kiterjedt használata nélkül nem lehet elérni a CO2-kibocsátás jelentős csökkentését. Az egyelőre csak a parlament felsőházában, a Bundesratban elfogadott program értelmében a szükséges 20 milliárd eurót úgy teremtik elő, hogy a hitelt nem a szövetségi kormány, hanem a köztulajdonban lévő befektetési bank, a KfW nyújtja, s a készülő hálózatot magánvállalatok működtetik majd, és a használati díjból befolyó összegek profitot termelnek az állam számára.

Megállapodott a magyar kormány, a Yettel és a CETIN

Közös nyilatkozatban erősítette meg a kormány, a Yettel Magyarország Zrt. és a távközlési infrastruktúraszolgáltató CETIN Hungary Zrt., hogy az említett vállalatok 2024 és 2028 között legalább 72 milliárd forint értékű mobil hálózatfejlesztési beruházást hajtanak végre.

150 milliárd forintos beruházásról állapodott meg a 4iG Csoporttal a kormány

A megállapodás aláírásakor bejelentették azt is, hogy 2024. január elsejétől a kormány megszünteti a hírközlési szolgáltatók közműadóját, 2025-től pedig a távközlési pótadót is kivezetik.

Elhanyagolták az ország legfontosabb vasútvonalát, de az Orbán-bányák kövének átrakodójára jutott 10 milliárd

Lázár Jánosnak egy dolgot megköszönhet a közlekedési szakma: az ágazatot felügyelő miniszter stílusa miatt olyanok is értesülhetnek a megoldásért kiáltó problémákról, akik mellett személyes érintettség híján elmennének ezek a hírek. Ez most az ország legfontosabb vasútja, az 1-es számú Budapest-Hegyeshalom vonal kapcsán mutatkozik meg, ahol augusztus 24-től sebességkorlátozást kellett bevezetni a 29 kilométeres Biatorbágy-Szárliget szakaszon.

A Közlekedő Tömeg beszámolója szerint a 140 kilométer/órás sebességet egységesen 100-ra vették vissza. Ezt a HVG kérdésére a MÁV is elismerte – ez az összes erre közlekedő vonatnak legalább 5-10 perc késést okoz. Ez nemcsak az időveszteség miatt gond, hanem mert így az átszálló utasok egy része nem éri el a csatlakozást. Mivel óránként Bécsbe, illetve tovább Németországba és Svájcba is járnak Railjet vonatok, ez még külföldön is kellemetlenségeket okoz.

Ezt a problémát Lázár János a Szabad Európa kérdésére szerdán azzal intézte el, hogy három-négy hónap alatt „helyreállhat a rend”, ha a MÁV vezetése nem „okoskodik”, hanem azt csinálja, amire utasította őket, „garantálják az emberek biztonságát, azonnal kezdjék meg a helyreállítást”. „Aki egy nyolcszázmilliárd forintos kasszában nem talál meg 32 milliárd forintot most, amivel majd később elszámolunk, az tegye le a lantot” – tette hozzá az állami vasúttársaság vezérigazgatójára utalva, aki pluszforrást kért a pálya kijavítására.

Európa egyik legtöbbet késő vasútja lett a MÁV

A vármegyebérlet bevezetése kegyelemdöfés volt a MÁV-Start leharcolt vasúti flottájának. Vasúti szakemberek, közlekedési szakértők és civil szervezetek évek óta kongatják a vészharangot, hogy nincs elegendő vasúti jármű, különösen a távolsági és a mellékvonali forgalomban.

2022 novemberében Vitézy Dávid távozott a közlekedési államtitkári pozícióból, és Lázár János alá került a közlekedés. Ő az Építési és Közlekedési Minisztériumban Nagy Bálint államtitkárra bízta a közlekedés ügyét. Neki semmiféle tapasztalata nem volt a területen, idáig egyetlen emlékezetes közszereplése, hogy szerinte Vitézy Dávidnak megártott a meleg.

Kicsit több mint féléves ténykedése alatt a Lázár-vezetés csak ártott a vasútnak: ahogy márciusi cikkünkben megjósoltuk, a hozzáértés hiánya, a közlekedési szakemberek elüldözése, a futó projektek leállítása gyors és látványos állapotromlást fog hozni – ez be is következett.