(A szerző a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Szeptemberben megszűnt az élelmiszerinfláció. Legalábbis a G7 nem hivatalos, három és fél éve kidolgozott, 42 terméket tartalmazó, négy élelmiszer áruházlánc változatlan összetételű bevásárlókosara alapján. Tavaly szeptemberhez képest 3,4 százalék volt a defláció, augusztushoz képest pedig 0,8 százalék az árcsökkenés. A KSH adatai azonban nem ezt mutatják. Eszerint 2023 szeptemberében ugyan augusztushoz képest 0,2 százalékkal kisebb volt az árszínvonal, az egy évvel korábbinál azonban nemhogy nem alacsonyabb, de 15,2 százalékkal, vagyis sokkal magasabb lett.
A különbség akkor is meghökkentően nagy, ha tudjuk, hogy a két számítás más terméksokaságra vonatkozik. A KSH kosara mintegy 250-féle élelmiszert és az ország mindenfajta, élelmiszert árusító üzletét tartalmazza, vagyis átfogó, az országos folyamatokra jobban jellemző adatot nyújt. (Ami nem jelenti azt, hogy a G7 számítása ne lenne érdekes és szakmailag megalapozott.) Azonban, ha belegondolunk, az adatok eltérését valójában alátámasztják a hétköznapi tapasztalatok. Egyrészt az áruházláncok (főleg a diszkontok) jellemzően olcsóbbak, másrészt a kiemelt, gyakran vásárolt „mágnestermékek” árát – melyeket a fogyasztók is inkább ismernek és követnek – igyekeznek viszonylag alacsonyabban tartani, és inkább más cikkeknél fog vastagabban a ceruzájuk. Ezt a hatást kifejezetten felerősítette az ársapka okozta veszteség kiegyenlítésére való törekvés, majd az ársapkák kivezetését ellensúlyozni hivatott új kormányzati lépések – számos termék bruttó kiskereskedelmi ára év végéig nem lehet magasabb a beszerzési árnál – és az árfigyelő rendszer, valamint a kötelező akciózás. A G7 kosara módszertanából következően sok ilyen leszorított árú terméket tartalmaz.