Megjelent a Magyar Közlönyben a döntés a Belső-Erzsébetváros közbiztonsági helyzetének javításával kapcsolatos feladatokról. Ebből derül ki, hogy az Orbán-kormány megvizsgálta a Belső-Erzsébetváros (bulinegyed) közbiztonsági helyzetét.
Vizsgálata alapján pedig arra jutott,
hogy Belső-Erzsébetváros közbiztonsági helyzete, különös figyelemmel a Budapest, VII. kerület Gozsdu udvar és környékén tartott rendezvényekre, kormányzati beavatkozást igényel.
Június 1-jén indul Budapestről Klein Dávid és Nagy Márton a 7403 méter magas Istor-o-Nal csúcsára, írja az MTI. A páros Isztambul érintésével másnap érkezik meg Pakisztán fővárosába, Iszlámábádba, majd onnan várhatóan június 8-án érik el az alaptábort.
Klein Dávid és Nagy Márton lehetnek az első magyarok, akik elérik a csúcsot.
A Hindukus-hegység rendkívül ritkán látogatott, az itt található csúcsok komoly technikai kihívást jelentenek – írták az expedíció közleményben.
Nem jutott nyugvópontra az üzemanyagkérdés Magyarországon. Legutóbb a független benzinkutasok panaszolták be a kormányt, a válasz pedig nem maradt el.
Mi történt? A Független Benzinkutak Szövetsége Egyesület a Forbes.hu-nak is eljuttatott hétfői közleményében azt írta: veszélyben vannak Magyarországon az üzemanyag-kiskereskedelemben jelen lévő magyar családi vállalkozások. Ennek egyik fő oka szerintük, hogy az üzemanyagokon túl magasak a fogyasztási jellegű adóterhek, az üzemanyag literárának körülbelül fele adó, ami óriási terhet ró a magyar gazdaság és a magyar lakosság egészére.
Miért fontos ez? „Miközben az egyes szektorokban jelenlévő, Magyarországon működő nagyvállalatok a stagnáló gazdasági környezetben is kimagasló profitabilitást értek el a lakosság és a KKV szektor terhére, a lakosságot szegénységbe, a kkv-kat lehetetlen helyzetbe hozzák.” Hozzáfűzik: az üzemanyag kiskereskedelmi üzletágban 2024-től 20-szorosára, azaz 0,15 %-ról 3 %-ra emelték árbevétel arányában a kisebb piaci szereplők adóterhelését, miközben a legnagyobb piaci kiskereskedelmi szereplők adóterhelését 4,5 %-ról 3 %-ra csökkentették. A Mol EBITDA 2022-2023-ban összesen: 2470,86 milliárd forint.
Több mint húsz év szolgálati jogviszony után azonnali hatállyal felmentették állásából az akkori Gazdaságfejlesztési (ma már Nemzetgazdasági) Minisztérium egyik munkatársát 2023 tavaszán, mert megosztott a privát Facebook-oldalán egy mémet Nagy Mártonról. A minisztériumi dolgozó perre vitte az ügyet, az őt képviselő TASZ most arról számolt be, hogy megnyerték a pert.
A jogvédő szervezet beszámolója szerint a minisztérium részéről nem kerteltek, amikor elküldték a munkavállalót, megmondták neki, hogy azért szüntetik meg a jogviszonyát, mert öt héttel korábban megosztott egy mémet a Facebookon. Nemcsak, hogy elküldték három évre eltiltották a kormányzati szektorban való alkalmazástól is, mindezt azok után, hogy korábban soha nem volt problémájuk a kirúgott munkatárssal, az utolsó teljesítményértékelésen a közvetlen felettese kivételes minősítésre javasolta, ami a közszolgálatban a legmagasabb minősítési fokozat.
A meg nem nevezett egykori munkavállaló a fent látható képet osztotta meg a miniszterről, utalva az ársapkákra. Elmondása szerint nem Nagy Mártonon akart gúnyolódni, csupán a kifejezést találta viccesnek. A minisztérium részéről egyébként tagadták, hogy a munkatársuk profilján kutakodtak volna, elmondásuk szerint „a hivatali szervezetrendszeren keresztül” szereztek tudomást a posztról.
„A gazdaság újraindult, az első negyedéves GDP-adat a várakozásoknál erősebb lett. Amennyiben azt nézzük, hogy egy negyedév alatt 0,8 százalékos növekedést könyveltünk el, és ezt kivetítem az egész évre, úgy matematikailag 3 százalék feletti az éves eredmény” – mondta a portálnak a nemzetgazdasági miniszter.
„Ugyanakkor azt problémának látom, hogy az emberek a mindennapi életükben ezt az erősebb konjunktúrát, azaz a gazdaság újraindulását gyengébben érzékelik. Annak ellenére, hogy az inflációt letörtük, a tavalyi év nagy megrázkódtatást okozott a magyar gazdaságnak” – összegezte.
Nagy Márton kiemelte, hogy az üzemanyagárakban nagyon jelentős áremelkedés volt megfigyelhető tavaly év vége óta. Szerinte az emberek már látják, hogy a gazdaság újraindult, és nagyon erős reálbér-emelkedés van – a kormány számítása szerint utóbbi idén akár 6 százalék fölött is lehet.
„Rendkívüli üzemanyagár-változás került csütörtökön bejelentésre: szombaton a benzin és a gázolaj beszerzési ára is bruttó 4-4 forinttal csökken” – írta a holtankoljak.hu. Így a hétvégétől az alábbi átlagárakon tankolhatunk a kutakon, amennyiben ez az árcsökkenés a kiskereskedelmi árakban is megjelenik:
a 95-ös benzinért 631 forintot,
míg a gázolajért 618 forintot kell majd fizetni átlagosan literenként.
Úgy tűnik, megértette mindenki, mit szeretne a kormány, ennek nagyon örülök, hogy a kooperációt választották az ellenállás helyett. Ez egy nagyon nagy, a jó irányba tett lépés, az, hogy elegendő-e vagy sem, a kormány a jövő héten tudja értékelni. De a szomszédos árak is felfelé mozognak
– közölte Nagy Márton az ATV kérdésére egy keddi sajtótájékoztatón arra reagálva, hogy a Mol hétfő délutántól valamennyi benzinkútján 10 forinttal csökkentette a benzin és a dízel árát. Így a benzin átlagára 637 forint, a dizelé pedig 623 forint lehet.
A régiós árak várhatóan felfelé fognak mozdulni, így van esély, közel vagyunk ahhoz, hogy a magyar üzemanyag ár szintje közel kerüljön a referencia ártékhez – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.
Közös nyilatkozatban erősítette meg a kormány, a Yettel Magyarország Zrt. és a távközlési infrastruktúraszolgáltató CETIN Hungary Zrt., hogy az említett vállalatok 2024 és 2028 között legalább 72 milliárd forint értékű mobil hálózatfejlesztési beruházást hajtanak végre.
A nemzetgazdasági miniszter örül, hogy az üzemanyag-piaci szereplők szerinte a kooperációt választották az ellenállás helyett.
Mi történt? „Úgy tűnik, megértette mindenki, mit szeretne a kormány, ennek nagyon örülök, hogy a kooperációt választották az ellenállás helyett. Ez egy nagyon nagy, a jó irányba tett lépés, az, hogy elegendő-e vagy sem, a kormány a jövő héten tudja értékelni. De a szomszédos árak is felfelé mozognak” – jelentette ki Nagy Márton az ATV kérdésére egy keddi sajtótájékoztatón arra reagálva, hogy a Mol hétfő délutántól valamennyi benzinkútján 10 forinttal csökkentette a benzin és a dízel árát. Így a benzin átlagára 637 forint, a dízelé pedig 623 forint lehet. Ennek ellenére nemzetgazdasági miniszter továbbra sem zárta ki, hogy a kormány benzinárstopról dönt a közeljövőben.
Mi vezetett idáig? A nemzetgazdasági miniszter múlt szerdán szólította fel az üzemanyag kereskedőket arra, hogy két héten belül csökkentsék a gázolaj és a benzin árát a régiós átlagárra, különben kemény eszközöket alkalmaz a kormány. Az ágazat nem ismeri el, hogy tarifái és profitja kiemelkednének a térség átlagából, a kormány erre hivatkozva helyezte kilátásba azt, hogy akár ismét bevezethetik az üzemanyagárstopot is.
A kormánynak az a célja hogy 2024-ben újraindítsa, jövőre pedig magasabb fokozatba kapcsolva tovább emelje a gazdasági növekedést, és ez a szándék tükröződik vissza a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiban is – így értékelte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a legfrissebb statisztikai adatokat. A KSH kedden közzétett jelentése szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2024 I. negyedévében a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki értéket. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült.
Nagy Márton értékelése szerint kijelenthető, hogy 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, éves alapon a magyar gazdasági bővülés kedvezőbb, mint a belga, a francia, az ír, a lett és a svéd növekedés. A tárcavezető szerint a friss adatok rávilágítanak, hogy a dinamikus gazdasági növekedés és az újraindítás öt feltételéből négy már teljesült, azaz valóban elkezdődött a növekedés fokozatos újraindítása. Ez a négy szerinte:
A fogyasztásban megkezdődött a helyreállás és az óvatossági motívum is oldódik: ezt tükrözi, hogy a kiskereskedelmi forgalom 13 hónap után ismét növekedést ért el az idei első két hónapban, továbbá a turizmus teljesítménye is kiugró, amelyre a vendégéjszakák kétszámjegyű növekedése, valamint a vendéglátóhelyek forgalmának dinamikus élénkülése is utal.
Befújt a szél az ablakon egy nem nyilvános kormányhatározatot (2201/2023), ami arról szól, hogy miként kótyavetyélik el, játsszák át haveri, családi körbe a nemzeti vagyon még megmaradt darabjait
– írta Magyar Péter vasárnap a közösségi médiában, bár magát a kormányhatározatot nem mutatta meg, és részleteket sem közölt annak szövegéből.
Azt írta ugyanakkor, hogy a nem nyilvános kormányhatározat 48 értékes ingatlant sorol fel, amelyeket eladásra hirdetnek. Az állítólagos ingatlanok között „állami cégek, a büntetés-végrehajtás, a tankerületek, nemzeti parkok, rendőrkapitányságok, a mentőszolgálat értékes Balaton-parti üdülőjét, oktatási és rekreációs központjait” említi a politikus.
Nagy Márton közölte a kormány döntését: két hetet adott a kabinet a Magyar Ásványolaj Szövetség tagjainak, hogy önkéntesen a régiós átlag szintjére csökkentsék az üzemanyagárakat – idézi az MTI a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményét.
„Nagy Márton miniszter a mai napon hivatalában fogadta a Magyar Ásványolaj Szövetséget. A tárcavezető tájékoztatta a feleket arról, hogy a kormány szerdai ülésén részletesen áttekintette az üzemamanyagpiacon kialakult helyzetet. Megállapította, hogy háború van és háborús árak vannak az üzemanyagpiacon, amely jelentős terheket ró a családokra. Valós megoldást a béke jelentene, de addig is a kormány arra törekszik, hogy a háborús árakat visszaszorítsa, hiszen nem a családoknak kell megfizetnie a háború árát” – olvasható a közlésben, ami azzal folytatódik, hogy
Nagy Márton felszólította az üzemanyag-kereskedőket, hogy áraikat „önkéntes alapon” igazítsák a KSH által objektív módszertannal meghatározott, minden pénteken megjelenő régiós átlaghoz.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a szerdai kormányülést követően, amelyen bejelentette: a kormány úgy döntött, hogy felszólítja az üzemanyag-kereskedőket, hogy önkéntes alapon igazítsák az áraikat a régiós átlaghoz.
A miniszter szerint a gázolaj esetében 10, míg a benzinnél 27 forint az eltérés a régiós átlaghoz képest, ezért nyomatékosan arra kérte a kereskedőket, hogy érjék el a régiós árakat a lehető legrövidebb időn belül.
Nagy Márton leszögezte: a kormány két hetet adott a kereskedőknek, hogy térjenek vissza a régiós átlaghoz, ezt követően újratárgyalják majd a kérdést. Mint fogalmazott:
„Ezt nem én döntöm el, hanem a tulajdonos, de amennyire beszélgetek vele, nem” – válaszolta Heiszler Gabriella, SPAR elnök-ügyvezető igazgatója a portál azon kérdésére, hogy tervezi a kivonulást az országból. Azok után kérdezték a cégvezért, hogy az elmúlt időszakban elmérgesedett az osztrák vállalat és a kormány viszonya, miután a Hans Reisch SPAR-vezér március közepén egy interjúban kvázi államosítással vádolta meg a magyar kormányt, továbbá bepanaszolta az Európai Bizottságnál a kiskereskedelmi különadó miatt.
Heiszler Gabriella elárulta, tavaly is veszteséges volt a SPAR, nagyságrendileg ugyanakkora mértékben, mint az azt megelőző évben, de ennek pontos mértékéről nem kívánt még részleteket közölni. Azt viszont elmondta, hogy tavaly 8 százalékkal csökkent a teljes piac forgalma, a SPAR forgalmának visszaesése ennek a fele lehetett.
Elismerte, hogy ez egy feszült beszélgetést folytatott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel, amit megnyugtatóan sikerült lezárni. A kiskereskedelmi különadó kapcsán abban bíznak, hogy elnyerik az igazukat, ugyanakkor ez egy több éves procedúra, mire lezárulhat. A kormány perre készül a cég ellen, erről viszont nem kaptak még semmilyen hivatalos értesítést.
Nagy Márton a múlt héten jelentette be, hogy a kormány várhatóan szerdán dönt az üzemanyagárak „letöréséről”, hangsúlyozva, hogy a várható lépések között egy új üzemanyagárstopot is megfontolandónak tartanak. A nemzetgazdasági miniszter azért lett ennyire mozgékony, mert pénteken megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első olyan összehasonlító statisztikája, amely a szomszédos országok üzemanyagárait veti össze a hazaival – ennek alapján a benzinnél 3,2 százalékos, a gázolajnál 5 százalékos eltérés látszik a régiós átlaghoz képest – mégpedig felfelé. Miközben Magyarországon
a 95-ös oktánszámú motorbenzin heti átlagára 640 forint volt, a régiós országokban 620 forintot mért a KSH.
A dízel esetében 654 forintos hazai átlagárat számoltak, míg a régiós átlag 623 forintot tett ki.
A kormány szerdán dönt majd az üzemanyagárak esetleges szabályozásáról, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig az Index kérdésére egy sajtótájékoztatón azt mondta:
a beavatkozást fogom javasolni holnap a kormánynak.
A miniszter hozzátette: a javaslata és az intézkedés konkrétumainak kialakítása jelenleg is zajlik. „A régiós átlag nagyon fontos szerepet kap a javaslatban, hogy a korábbi egyezségünket betartassuk” – szögezte le.
A kormány szerdán vitatja meg, lépjen-e a rendkívül magas magyarországi üzemanyagárak féken tartása érdekében.
Mi történt? Megvan a magyar kormány mozgástere az üzemanyagok árcsökkentésére: lefaraghat az érintett termékek mintegy 50 százalékos adótartalmából – válaszolt a Világgazdaságnak Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének (FBSZ) elnöke. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára szerint is csak adócsökkentéssel nyomható le az üzemanyagár úgy, hogy ne keletkezzen zavar a piac működésében. A kormány szerdán vitatja meg, lépjen-e a rendkívül magas magyarországi üzemanyagárak féken tartása érdekében.
Miért érdekes ez? Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a múlt héten jelezte, nem kizárt az ársapka újbóli bevezetése, de vannak más eszközök is, például az árrés szűkítése. Grád Ottó szerint azonban a piaci működés zavarának okozása nélkül a kormány nem tud belenyúlni az üzemanyagárakba, egyedül azok adótartalmát vehetné kisebbre. Szerinte csökkenthető a jövedéki adó, az áfa, eltörülhető a különadó, és ekkor megmarad a normál piaci működés is.
Tavaly ősszel szivárogott ki, hogy 4 milliárd eurós visszavásárlási akció készül a ferihegyi repülőtér megszerzése érdekében, később az is kiderült, hogy ezúttal nem a „mindenevő” Mol és Jellinek Dániel ingatlanguru lenne az állam üzlettársa, hanem külföldi befektetők.
A magyar állam első lépésben 80 százalékos tulajdonrészt vásárol a reptérben, 20 százalék pedig a francia Vinci Airports cégé lesz, majd a tranzakció lezárása után az állami tulajdon 51 százalékra csökkenhet, mert a kormány eladna a részéből egy katari befektetőnek.
A 24.hu a 80 százalékos részesedésből és a Budapest Airport közel 1,5 milliárd eurós hitelállományából azt becsülte, hogy 774 milliárd forint körül lehet a magyar állam által fizetendő vételár.
2023-ban 246 milliárd forintos árbevételt ért el a Magyar Posta, mindezt úgy, hogy 2022-höz képest 2300 fővel kevesebben dolgoznak az állami társaságnál – jelentette ki egy pénteki sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio beszámolója szerint.
A posta volt, van és lesz
– emelte ki a miniszter, aki rátért a 2023-as eredményekre. Eszerint a társaság 246 milliárd forintos árbevételt ért el, 445 millió darab levelet kézbesített tavaly, 29 millió csomagot kezelt, 138,6 millió csekkbefizetést tett lehetővé 1800 mrd forint értékben, 1,8 millió darab állampapír tranzakciót hajtott végre, elindította a posta partner programot, 550. csomagautomatáját helyezte üzembe, megteremtette az alapjait, hogy külföldön is terjeszkedjen.
A kormány türelme kezd elfogyni, ez látszik az elmúlt napok történésein is. Figyelmeztettük a Magyar Ásványolaj Szövetséget (MÁSZ) és a Molt is, hogy azt a megállapodást, amely értelmében a hazai üzemanyagáraknak a régiós középmezőnyben kell lenniük, tartsa be, ugyanis időközben az árak elcsúsztak – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn.
Véleményünk szerint 7-9 százalékkal vannak följebb a hazai üzemanyagárak, mint a régiós átlag. De annak érdekében, hogy ne legyen vita arról, hogy pontosan mi is a régiós átlag, a KSH-t bíztuk meg, mint független objektív szervezetet, hogy alakítsa ki ennek módszertanát. Jövő hét péntektől fogja publikálni a szomszédos országok üzemanyagárait, és az átlagokat, utána tud a kormány dönteni, hogy beavatkozik-e vagy sem az üzemanyagpiacon – hívta fel a figyelmet.
A KSH hamar elő is állt a számításokkal. Pénteki közleményükben az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatait idézik, amelyek alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 640, míg a régiós országokban 620 forint volt.