Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Nagy Márton

Nagy Márton: Nem fogunk szégyenkezni a Budapest Airport ára miatt

Közzétette szerző

Ha összességében 10-12 százalékos béremelkedés lesz, akkor Nagy Márton szerint az infláció az 5-6 százalékos sávba kerül jövőre, ha egy számjegyű lesz a bérkiáramlás, akkor a 4-5 százalékos sávban várható – erről az Inforádióban beszélt a gazdaságfejlesztési miniszter.

Hozzátette, hogy a fogyasztás és a gazdasági növekedés visszaállításához vissza kell térni a 4-5 százalékos reálbér-növekedéshez, de ezt a vállalatoknak ki is kell termelni, addig pedig a fogyasztás meglendüléséhez viszont kell a 10-12 százalékos emelés.

Az ugyanakkor gondot jelent, hogy az emberek túl óvatosak lettek és a korábbi 5-6 százalékos megtakarítási ráta mostanra a duplájára emelkedett. Nagy úgy véli, hogy ennek a magas infláció, a lassuló gazdaság miatti félelem és a magas hozamok az okai.

PostPin It!

Vajda Zoltán a huxitot nem, a 9,9%-os inflációt el akarja hinni

Közzétette szerző

A 9,9 százalékos infláció olyan, mint a kereskedők árazási gyakorlata, amikor 999 forintot írnak a táblára, és megpróbálják elhitetni, hogy az nem ezer, hanem csak kilencszáz forint.

Ezt mondja a Népszavának az MSZP-s Vajda Zoltán. Meg azt is, hogy ezzel nem azt állítja, hogy az inflációs adatot „leárazták”, mert

szeretne hinni a Központi Statisztikai Hivatal-nak,

PostPin It!

Minimálbér-emelés: Zlati Róbert így reagált Nagy Márton kritikus megjegyzésére

Közzétette szerző

Valóban politikai, csak éppen nem párt-, hanem szociálpolitikai oka van annak, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta a lá a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelési megállapodást – reagált Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke közleményben a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton  sajtóban megjelent állítására. Nagy Márton, illetve a minisztérium MTI-s közleményében ez állt:

a miniszter sajnálattal vette tudomásul, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség – nyilvánvalóan politikai okokból – a munkavállalók érdekeit figyelmen kívül hagyva hátráltatni próbálta a megegyezést és végül a megállapodást sem írta alá.

A megjegyzés kapcsán Zlati Róbert emlékeztetett, a szövetség már hetekkel ezelőtt leszögezte, és emellett végig ki is tartott: a MASZSZ kevesli a 10 százalékos emelést a garantált bérminimumért dolgozók számára.Zlati Róbert hozzátette, a béremelést a szövetség tartózkodása ellenére mindenki meg fogja kapni már december elsejétől.

PostPin It!

Ezért olyan erős a magyar gazdaság Nagy Márton szerint

Közzétette szerző

Miért erős a magyar gazdaság?

– ezzel a címmel tartott előadást Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn a Századvég úgynevezett Szuverenitás konferenciáján. Az MTI által az előadásról kiadott kivonat szerint a miniszter kiemelte: az elmúlt tíz év szerencsés volt, a világban béke uralkodott, prosperált a világgazdaság, amiből Magyarország is „kivette a részét”.

„Egészséges gazdaságot tudott felépíteni az ország, ami alapja a sikeres gazdaságpolitikának a mostani válságokkal terhelt időszakban” – idézték a tárcavezetőt, aki tíz pontot sorolt fel. Véleménye szerint ezek miatt erős a magyar gazdaság:

PostPin It!

Szentestei boltzár: a Fidesz újra lesöpörte a javaslatot

Közzétette szerző

Balassa Péter (Jobbik) javaslatát ezúttal sem támogatta a kijelölt parlamenti bizottság. A fideszes többségű Vállalkozásfejlesztési bizottság nem vette tárgysorozatba a törvényjavaslatot.  A Jobbik szerint a Fidesz ötödször megy szembe a közakarattal, hiszen a magyarok 83%-a mellett már az élelmiszerláncok is támogatnák, hogy szenteste legyen munkaszüneti nap.

Az ellenzéki párt szerint már

az élelmiszerláncok is családbarátabbak a valóságban, mint a magát ezzel a jelzővel illető Fidesz-kormány.

PostPin It!

„A kormány lebirkózta” – mondja Nagy Márton a 9,9 százalékos magyar inflációról

Közzétette szerző

Győzelmi beszéddel felérő közleményt adott ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése egy számjegyűre, egészen pontosan 9,9 százalékosra hozta ki az októberi inflációt. A KSH szerint a folyamatosan ingadozó élelmiszer- és üzemanyagárak nélküli maginfláció 2022 és 2023 októbere között továbbra is két számjegyű volt (+10,9 százalék), ahogy az élelmiszerek 12 hónap alatti átlagos áremelkedése is (+10,4 százalék), és a szolgáltatások is 13,2 százalékkal drágultak.

Ha valami fura bizsergést éreztél egész októberben, az tuti az egy számjegyű infláció miatt volt

A mutató jó eséllyel továbbra is Európa-bajnoknak fog számítani az unióban. De emiatt most ne szomorkodjunk, inkább elevenítsük fel együtt Nagy Mártonnal, hogy

PostPin It!

Nagy Márton döntött a vendégmunkásokról

Közzétette szerző

A Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben tette közzé a gazdaságfejlesztési miniszter közleményét. Nagy Márton a 2023-ban Magyarországon munkavállalási engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számáról döntött.

A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszámáról szóló 19/2015. (VII. 3.) NGM rendelet 2. § (3) bekezdésében hivatkozott létszámadat 62 000 fő.

A egymondatos közlemény érdekessége, hogy a Nagy Márton által idézett joghely szerint ezt az adatot a tárgyév február 1-jéig kellene közzétenni.

PostPin It!

150 milliárd forintos beruházásról állapodott meg a 4iG Csoporttal a kormány

Közzétette szerző

A megállapodás aláírásakor bejelentették azt is, hogy 2024. január elsejétől a kormány megszünteti a hírközlési szolgáltatók közműadóját, 2025-től pedig a távközlési pótadót is kivezetik.

PostPin It!

Lehet, hogy Orbán Viktor és Nagy Márton fenyegetése miatt csökkent az üzemanyagár

Közzétette szerző

Bár a magyarországi tarifa a harmadik negyedév során a szomszédos országokkal együtt számolt nyolc ország  közül szinte töretlenül a harmadik legdrágábbnak számított, október második hetében a negyedik, a harmadikban pedig az ötödik legdrágább helyre került, ahonnan most lényegében visszatért „megszokott” helyére – olvasható a lapban.

A hazai gázolajár – benzinénél hagyományosan kedvezőtlenebb – térségi helyezése hasonló hullámzást írt le. Míg júliusban a dízel a negyedik legdrágábbnak számított, az augusztust és a szeptembert már itt is a harmadik legrosszabb szint jellemezte. Október második hetétől viszont a termék a 4., majd az 5. legdrágább helyre került, majd mostanra visszakerült a 4. legdrágábbra.

Orbán Viktor szeptember 25-i beszédében a tavalyi üzemanyagárstop újbóli bevezetésével fenyegette meg a hazai „kereskedőket”. Szavai szerint, ha azok „nem tudják vagy nem akarják” féken tartani a – hazai inflációs mutatóban kétségkívül igen komoly tételnek számító – üzemanyárakat, a kormány ismét „beavatkozik”. Másnap Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, ennek szellemében, Ratatics Péterrel, a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) elnökével, a Mol csoportszintű fogyasztói szolgáltatási üzletágának ügyvezetőjével folyamatos adatszolgáltatásban állapodott meg.

PostPin It!

Nagy Mártonék megerősítették: komoly változás jöhet a minimálbérnél

Közzétette szerző

A minimálbér intézményrendszere a rendszerváltás közelében alakult ki, amikor a munkaadók és a munkavállalók egy érdekegyeztető tanácsban hozták meg a döntéseket. Mára ezt a valódi élet folyamatai messze felülírják, a reálgazdaságban egyáltalán nem mérvadó a minimálbér – fogalmazott Parragh László a portálnak.

A garantált bérminimummal kapcsolatban azt mondta, hogy ebben az esetben élesebb a vita, mert ott egy adott munkakör esetében egy papír birtokában magasabb bért kaphat valaki, illetve várhat el a munkaadótól.

Éppen ezért a munkaadók ezt nem annyira kedvelik.

PostPin It!

Gyengül a kormány infláció elleni elkötelezettsége

Közzétette szerző

(A szerző a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Szeptemberben megszűnt az élelmiszerinfláció. Legalábbis a G7 nem hivatalos, három és fél éve kidolgozott, 42 terméket tartalmazó, négy élelmiszer áruházlánc változatlan összetételű bevásárlókosara alapján. Tavaly szeptemberhez képest 3,4 százalék volt a defláció, augusztushoz képest pedig 0,8 százalék az árcsökkenés. A KSH adatai azonban nem ezt mutatják. Eszerint 2023 szeptemberében ugyan augusztushoz képest 0,2 százalékkal kisebb volt az árszínvonal, az egy évvel korábbinál azonban nemhogy nem alacsonyabb, de 15,2 százalékkal, vagyis sokkal magasabb lett.

A különbség akkor is meghökkentően nagy, ha tudjuk, hogy a két számítás más terméksokaságra vonatkozik. A KSH kosara mintegy 250-féle élelmiszert és az ország mindenfajta, élelmiszert árusító üzletét tartalmazza, vagyis átfogó, az országos folyamatokra jobban jellemző adatot nyújt. (Ami nem jelenti azt, hogy a G7 számítása ne lenne érdekes és szakmailag megalapozott.) Azonban, ha belegondolunk, az adatok eltérését valójában alátámasztják a hétköznapi tapasztalatok. Egyrészt az áruházláncok (főleg a diszkontok) jellemzően olcsóbbak, másrészt a kiemelt, gyakran vásárolt „mágnestermékek” árát – melyeket a fogyasztók is inkább ismernek és követnek – igyekeznek viszonylag alacsonyabban tartani, és inkább más cikkeknél fog vastagabban a ceruzájuk. Ezt a hatást kifejezetten felerősítette az ársapka okozta veszteség kiegyenlítésére való törekvés, majd az ársapkák kivezetését ellensúlyozni hivatott új kormányzati lépések – számos termék bruttó kiskereskedelmi ára év végéig nem lehet magasabb a beszerzési árnál – és az árfigyelő rendszer, valamint a kötelező akciózás. A G7 kosara módszertanából következően sok ilyen leszorított árú terméket tartalmaz.

PostPin It!

Lesújtó GDP-adatot számolt – nincs már posztján a statisztikai hivatal egyik főosztályvezetője

Közzétette szerző

Kellemetlen meglepetést okozott kormánykörökben, de még a kincstári optimizmussal nem vádolható elemzők között is a második negyedéves GDP-adat. A recesszió végét, negyedéves alapon már árnyalatnyi növekedést vizionáltak, ehhez képest hidegzuhanyként érkezett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése: 2,3 százalék a visszaesés az egy évvel korábbihoz képest.

Az augusztus közepén közölt első becslés után a szeptember elsejei második sem kerekedett feljebb, ráadásul az augusztusi infláció (16,4 százalék az egy évvel korábbihoz képest) is csalódást okozott. Világossá vált, hogy az unortodox, „mindent kinövekedünk” gazdaságpolitika fegyvertárában nincs az a kommunikációs panel, amivel el lehetne takarni, hogy egymás után ez a negyedik negyedév, amikor visszaesik a gazdaság, vagyis egy éve tart a recesszió.

Orbán Viktor miniszterelnök meg sem próbálta védeni az év végére vonatkozó 1,5 százalékos növekedési kormányprognózist, helyette a „pozitív nullát” dobta be év végére, igaz, nem a növekedésre, hanem a reálbérekre. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azért megpróbálkozott a háborúval és a szankciókkal, és azt ígérte, hogy most már gyors felpattanás következik.

PostPin It!

Tényleg Nagy Márton miatt csökken nagyot az üzemanyagár?

Közzétette szerző

Hosszú heteken át tartó masszív drágulás után nemrég fordulat állt be az üzemanyagpiacon, szerdán pedig újabb látványos esés következik: a benzin és a gázolaj esetében is bruttó 20 forinttal csökken a nagykereskedelmi átlagár, ami várhatóan megjelenik a kutak áraiban is.

Különös egybeesés, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter két héttel ezelőtt lényegében ultimátumot adott a hazai üzemanyag-kereskedőknek arra utalva, hogy a magas naftaárak miatt lett az augusztusi inflációs adat 0,4 százalékkal rosszabb a kormány által vártnál. A miniszter Ratatics Péterrel,  a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) elnökével, egyben a Mol Fogyasztási Szolgáltatások ügyvezető igazgatójával tárgyalva felszólította az ágazat szereplőit, hogy a jövőben havi rendszerességgel jelentsenek a kabinetnek „az árak minél hamarabbi moderálására tett ágazati lépésekről”, továbbá az árak nemzetközi és hazai alakulásáról.

Azokban a napokban nemcsak a Mol és a többi üzemanyag-kereskedő kapott ultimátumot Nagytól, hanem a bankok is, A hitelpiaci szereplők és a kormány közötti együttműködésnek pedig mostanra meg is lett az eredménye: az önkéntes kamatplafon, amely a várakozások szerint kedvezőbb kamatozású hitelkínálatot hoz, egyúttal fokozhatja a versenyt a pénzügyi szervezetek között.

PostPin It!

Arról kérdezték Nagy Mártont, hogy le kellene-e mondania Matolcsy Györgynek

Közzétette szerző

„Le kell-e mondani Matolcsy Györgynek?” – kérdezte az ATV riportere Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert annak kapcsán, hogy már Orbán Viktor szájából is elhangzott, hogy a jegybanknak beletörött a bicskája az inflációval folytatott harcba, ezért a kormánynak kell aktivizálnia magát az ügyben. A kormányfő egy szeptember végi Kossuth rádiós interjúban fogalmazott úgy: „az infláció fává nőtt, nekik meg csak bicskájuk van. Ide fejsze kell, na az nincs a jegybankban. Az csak a kormánynak van”.

Nagy Márton a csatorna kérdése után azt kezdte fejtegetni, hogy “a jegybank bicskával kezdte farigcsálni a fát, de nem követett el hibát, hiszen alapvetően az infláció ellen harcol”. A miniszter szerint ugyanakkor az infláció természete teljesen másképp alakult ki, mint amit a jegybank az eszközeivel kezelni tud. A miniszterelnök hasonlatánál maradva azt mondta, az infláció olyan „hatalmas fává növekedett”, ami ellen már a jegybanknak nincsenek hatékony eszközei.

„Ezért kellett ezt a feladatot átvenni a kormánynak. A kormánynak van erős eszköze, és ezt be is bizonyítottuk, hiszen 12,2 százalékos a szeptemberi inflációs adat, ez novemberben 10 százalék alatt lesz” – mondta a miniszter.

PostPin It!

A kormánytag kamatplafonozik, de ki kormányoz?

Közzétette szerző

(Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A gazdaságpolitika számos intézője közötti újabb és a korábbiaknál komolyabb surlódások, majd ütközések bőségesen adtak munkát a politikai elemzőknek. A nyílt konfliktusoktól és nyers mondatoktól némileg elszokott magyar közéletbe bizonyosan hozott új színeket az ősz. Attól kell azonban tartanunk, hogy a hitelminősítők, külföldi és hazai üzleti döntéshozók is elgondolkoznak a magyar gazdaság állapotán, de főként az országkockázaton. Ez pedig nem kis ügy a mostanra kialakult helyzetben. 

Mert mi is történt eddig? A magyar infláció ismeretes módon jó ideje nagymértékben és külső tényezőkkel nem magyarázható módon élre tört az Európai Unióban 2022 végétől, és egész 2023-ban erősen inflációs lesz a magyar gazdasági pálya. Emellett tavaly nagyra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya, komoly államháztartási hiány mellett. Az ikerdeficit máshol is fellépett az EU-ban, de a magyar mérték figyelemreméltóan nagy. És ami a gazdasági elemzőknek lényeges vonatkozás: a magyar állam hitelképességi besorolása az EU-s lista legutolsó helyein van. Ettől nem függetlenül az államadósság finanszírozási költségei nagyok, még pontosabban a legnagyobbak a fennálló államadósság-állomány átlagos kamatköltségét tekintve – ami mindig felveti a középtávú fenntarthatóság kérdését. 

PostPin It!

Nagy Márton önkéntes kamatplafon kialakítását kéri a bankoktól

Közzétette szerző

Közleményt adott ki a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM), melyben bejelentették, hogy a kormány kérvényezte az önkéntes kamatplafon bevezetését az új vállalati- és a lakáshitelek esetében.

A kommüniké szerint Nagy Márton vezetésével újra tárgyalóasztalhoz ült a GFM és a Bankszövetség, „továbbra is a partnerség jegyében”, „konstruktív hangulatban zajlott”, mivel „mindkét fél közös érdeke, hogy a szankciós infláció letörését és egy számjegyűre csökkentését követően a gazdasági növekedés mihamarabb helyreálljon, a lakossági- és vállalati hitelpiac pedig új erőre kapjon”.

Hitelezés nélkül nincs fenntartható gazdasági növekedés. Bankadó helyett a pénzügyi eszközöket a gazdaság felé szükséges irányítani, hiszen a gazdaságnak jelenleg nagyobb szüksége van forrásokra, mint a költségvetésnek: meg kell akadályozni a hitelpiac befagyását és meg kell erősíteni az egészséges hitelezést

PostPin It!

Nagy Márton: A jegybank küklopsz-üzemmódban működik, reméljük nem vakul meg

Közzétette szerző

Túl vagyunk a fordulaton, jövünk ki egy viharból – így kezdte a beszédét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn a Világgazdaság 55. jubileumi konferenciáján. Szerinte gyors manőverekre volt szükség, amiket a kormány 2022-ben és 2023-ban is megtett, most viszont már egyenesen lehet menni, stratégiai nyugalomra van szükség. Az idei az infláció letörésének az éve, 2024 pedig a növekedés helyreállításáé – fogalmazott.

A vg.hu tudósítása szerint a tárcavezető szerint egyszerre lehet küzdeni az infláció letörése ellen és a növekedés beindításáért, amiben kulcskérdés lesz a fogyasztás helyreállítása. A növekedés és egyensúly helyreállításának receptje, hogy

hozd rendbe úgy, ahogy elromlott.

PostPin It!

Régi csok, csok plusz, új falusi csok: ez várja az ügyfeleket a bankoknál

Közzétette szerző

Kevesebb mint négy hónappal az új falusi csok bevezetése előtt több banknál még kérdéses, hogy lehet-e majd igényelni ezt a támogatást. Amíg ugyanis a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénylésének lehetősége általánosnak mondható a nagybankoknál, falusi csok-kal jelenleg csak három foglalkozik közülük.

Jövőre azonban a megemelt támogatási összegek miatt megnőhet az igény ezekre az érintett 2630 településen, miközben a hagyományos vagy újabban városi csoknak nevezett támogatási forma 2024-es változata, a csok plusz várhatóan az eddiginél szűkebb kör számára lesz elérhető Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter múlt heti nyilatkozata szerint.

Több bank azt jelezte a Bank360.hu kérdésére válaszolva, hogy jelenleg vizsgálják, 2024-ben elinduljanak-e az új falusi csokkal, köztük a K&H Bank, a Raiffeisen Bank, az UniCredit Bank és a CIB Bank is. Az MBH Bank, melynek elődbankjai – az MKB Bank és a Takarékbank – is lefedtek minden elérhető állami családtámogatási lehetőséget, továbbra is tervezi a falusi csok értékesítését. Ugyanez igaz az Erste Bankra és az OTP Bankra is, ezeknél a bankoknál is elérhető lesz 2024-től az új falusi csok.

PostPin It!

Ennyivel emelhetik a minimálbéreket Nagy Márton szerint

Közzétette szerző

Nagy Márton szerint az év egészében a magyar gazdaságban stagnálás, jövőre viszont erős visszapattanás lehet, 4 százalék körüli növekedéssel. Ennek kulcsa a reálbérek növekedése, ami szeptembertől várható, és nagyjából 2-3 százalékos szinten fenn is marad – figyelembe véve a minimálbér-tárgyalásokat is. Erről a miniszter azt mondta, hogy 10-15 százalék közötti minimálbér-emelkedés látszik jövő év januártól.

Nagy Márton szerint jövőre 5-6 százalékos inflációval számolva 4-5 százalékos, vagy afölötti reálbér-növekedés is lehet. A politikus szerint ez nemcsak a fogyasztást, hanem a lakásépítéseket, a lakásfelújításokat és a használt lakások adásvételét is segíti majd.

Nagy beszélt az építőiparról is az MTI tudósítás szerint. Úgy vélte, hogy ebben az iparágban, ha lassan is, elindulhat egy fordulat. Azt szeretnék, ha a lakásépítések és az állami beruházások továbbra is magyar szakemberekkel történnének, magyar termékek felhasználásával, magyar bankok hitelnyújtásával. Ehhez fontos az építőipari munkaerő megfelelő minősége, képzettsége – szögezte le. Szólt arról is, hogy a kormánynak segítenie kell az építőipart, és ennek négy iránya van: új lakáspolitikai koncepció, a magyar kkv-k és a hazai alapanyaggyártás helyzetbe hozása, a hitelezés helyreállítása és a demográfiai célokhoz illesztett lakáspolitika.

PostPin It!

Postabezárások: nagy a baj, de a kormány megtalálta a bűnbakot

Közzétette szerző

“Azért nincs nyitva a posta, mert a polgármester bezáratta” – hangzott el egy meglepő mondat Szombathelyen, a Március 15. téren, ahol járókelők beszélgettek a volt 8-as posta előtt. “Neki nem volt fontos ez a posta” – tették hozzá.

Magyarországon a száz százalékban állami tulajdonban lévő Magyar Posta Zrt. működteti a postákat és látja el a postai szolgáltatásokat. Az internetes levél- és üzenetküldő alkalmazások, az okostelefonok és a piaci alapon működő futár- és csomagküldő szolgáltatások elterjedésével a posta forgalma jelentősen visszaesett.

A portál körképe szerint tudatosan adták le és fogták vissza szolgáltatásaikat, hogy azok politikai érdekeket kiszolgáló magánkezekbe kerüljenek. Ilyen például a szórólap-terjesztés.

PostPin It!