Best WordPress Hosting
 

Császárpingvin-fiókák ezrei pusztultak el

Az antarktiszi tengerjég rekordtempójú olvadása miatt tavaly sok ezer császárpingvin-fióka pusztult el, ami a kontinens császárpingvin-kolóniáinak ötödét érintette – állapította meg a brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) tanulmánya.

Az antarktiszi tengerjég rekordtempójú olvadása miatt a fiókáknak kevés az esélyük az életben maradásra.

Az Antarctic Science folyóiratban a pingvinek világnapján publikált dokumentumot jegyző kutatók a térségről készült műholdas felvételek elemzésével állapították meg az olvadó jég pingvinszaporulatra gyakorolt hatását.

Felébredt a pusztító erejű alvó óriás – aggódik az ENSZ-főtitkár

Határozott döntésekre van szükség az üvegházhatású gázkibocsátás globális csökkentése érdekében a hónap végén Dubajban megrendezendő COP28 éghajlatváltozási ENSZ-konferencián – jelentette ki háromnapos hivatalos antarktiszi útján csütörtökön António Guterres ENSZ-főtitkár. 

A King George-szigeten fekvő legnagyobb antarktiszi légibázison Gabriel Boric chilei elnök társaságában tett látogatásán Guterres felhívta a figyelmet az “alvó óriásnak” is nevezett, a Föld éghajlatának szabályozásában kulcsfontosságú déli kontinens jegének gyorsuló ütemű olvadására, és mielőbbi cselekvésre szólított fel a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.

A jégolvadás pusztító erejű gyorsulásának vagyunk tanúi. Az Antarktisz felébredt, és fel kell ébrednie a világnak is – fogalmazott.

A nyugat-antarktiszi olvadás immár megállíthatatlan

Nem számít, mennyivel csökken a szén-dioxid-kibocsátásunk, egy új tanulmány alapján a század végéig megállíthatatlan lesz a nyugat-antarktiszi jég gyorsuló olvadása – írja a The Guardian. Mindez a tengerszint emelkedése miatt különösen aggasztó, a régió teljes jégborításának eltűnése akár 5 méterrel is növelheti a tengerszintet.

A vizsgálatban a szakértők az Amundsen-tenger lebegő selfjegeire fókuszáltak. A kutatók szerint a helyi olvadás a 21. században háromszor gyorsabb lesz, mint a múlt században, még akkor is, ha sikerül tartani a párizsi klímaegyezmény célját, és az emberiség 1,5 Celsius-fokban korlátozza a globális felmelegedés mértékét.

A selfjegek elvesztésével a beljebb lévő gleccserek is sebezhetőbbé válnak. Ezek a jégtömegek már képesek drasztikusan megemelni a tengerszintet.

A klímaváltozás nem Celsius-fokokban, hanem tízemeletes házakban mérhető

Döbbenetes változások zajlanak a hegyek között, és a gleccserek olvadása közvetlenül hat ránk itt, Magyarországon is. Földes András dokumentumfilmje a HVG 360-on.Néhány éve hegymászóként a francia Alpok 3-4000 méteres csúcsai közt jártam. Egy nyolcvanas évekbeli leírás alapján próbáltuk megtalálni azt a sziklafalat, amelyen fel szerettünk volna mászni. De hiába bolyongtunk a szikrázó gleccserből kiemelkedő, cukorsüvegre emlékeztető sziklatornyok közt. Egyetlen környező csúcsra sem illett a leírás. Míg végül felpillantva rádöbbentünk: jó helyen állunk, csak éppen ötven méterrel alacsonyabban. Ennyivel voltak feljebb azok a sziklaformák, amelyeknek a leírás alapján a felszín közelében kellett volna lenniük. Ennyi jég olvadt el a gleccserből azóta, hogy elkészült a kalauz.

Ekkor figyeltem fel azokra a döbbenetes változásokra, amelyek magasan a hegyek közt zajlanak.

A klímaváltozás elleni küzdelem egyik sarokpontja, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen az iparosodás előtti szint fölé 1,5 Celsius-fokkal. Az átlagember számára nagyjából itt alszik ki a klímaváltozás elleni harc lángja. Lehet magyarázni, hogy a másfél fok feletti hőmérséklet-növekedés, amely egyébként már elkerülhetetlen, milyen változásokat okoz a Föld egyes régióiban. Mégis, ezek a nüanszok legfeljebb intellektuálisan rázzák meg az embert. Saját környezetünkön kevés nyomot hagynak a drámai folyamatok.

Akár tíz éven belül búcsút inthetünk az Északi-sarkvidék nyári jegének

Az eddig feltételezettnél egy évtizeddel korábban, már a 2030-as években jégmentes lehet a nyár az Északi-sarkvidéken, még akkor is, ha sikerül alacsony szinten tartani a szén-dioxid-kibocsátást – derült ki egy friss tanulmányból, amelyet a Nature Communications című szaklap tegnapi számában tették közzé.

“Az eredmények azt mutatják, hogy a kibocsátásra vonatkozó forgatókönyvektől függetlenül az első jégmentes szeptember már a 2030-2050-es években bekövetkezik” – írta a Pohang Egyetemen dolgozó dél-koreai kutató, Min Szung Ki és csapata.

Az északi-sarkvidéki tengeri jég kiterjedése szeptember közepén éri el a nyári minimumát. “Az arktiszi tengeri jég mennyisége az elmúlt évtizedekben ütemesen csökkent, és 2000 óta csak felgyorsult ez a folyamat” – hívta fel a figyelmet a csoport, amely az 1979 és 2019 között mért adatokat használta fel az elemzéshez.