Best WordPress Hosting
 

Császárpingvin-fiókák ezrei pusztultak el

Az antarktiszi tengerjég rekordtempójú olvadása miatt tavaly sok ezer császárpingvin-fióka pusztult el, ami a kontinens császárpingvin-kolóniáinak ötödét érintette – állapította meg a brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) tanulmánya.

Az antarktiszi tengerjég rekordtempójú olvadása miatt a fiókáknak kevés az esélyük az életben maradásra.

Az Antarctic Science folyóiratban a pingvinek világnapján publikált dokumentumot jegyző kutatók a térségről készült műholdas felvételek elemzésével állapították meg az olvadó jég pingvinszaporulatra gyakorolt hatását.

Ezrével pusztulnak a pingvinfiókák az Antarktiszon

A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) friss tanulmánya alapján az antarktiszi tengerjég rekordtempójú olvadása miatt tavaly sok ezer császárpingvin-fióka pusztult el – írja az MTI. Az esemény a kontinens kolóniáinak ötödét érintette.

Az április 25-én, a pingvinek világnapján publikált cikk elkészítéséhez a térségről készült műholdas felvételeket elemezték. Ha a tengerjég – amelyen a kolóniák a fiókákat nevelik – még azelőtt széttöredezik, hogy az utódoknak az úszáshoz nélkülözhetetlen, vízlepergető tollazata kinőne, kevés az esélyük az életben maradásra.

Még ha képesek is fennmaradni az úszó jégtáblákon, a szüleik nem találják meg őket, és nem tudnak gondoskodni a táplálásukról.

Elsüllyed és kiszárad a húszmilliós nagyváros

Arra szeretnénk kérni hallgatóinkat, hogy regisztráljanak a 24.hu-ra. Ezzel nemcsak lapunkat, de a minőségi újságírás ügyét is támogatják. A részletekről itt olvashatnak.

The post Elsüllyed és kiszárad a húszmilliós nagyváros first appeared on 24.hu.

Félelmetes ragadozó maradványaira bukkantak az Antarktiszon

Hatalmas ragadozó madarak uralhatták az Antarktiszt az ősi időkben egy új tanulmány szerint – írja az IFLScience. A jeges kontinenst ma a pingvinek földjeként ismerjük, és a jelek szerint 50 millió évvel ezelőtt is röpképtelen madaraknak adott otthont, bár az akkor még zöldellő erdők borította földrész ősi lakói sokkal veszedelmesebbek voltak.

Dr. Carolina Acosta Hospitaleche őslénykutató és csapata az antarktiszi Seymour-szigeten végeztek ásatásokat, amikor két 8 centiméter hosszú megkövesedett karomra bukkantak. A szakértők úgy vélik, a karmok egy óriási ragadozóé, egy úgynevezett gyilokmadáré (Phorusrhacidae) lehettek, amely akár a 2 méteres magasságot és 100 kilogrammos tömeget is elérhette.

Ezek az állatok feltehetőleg kis és közepes méretű erszényes és patás emlősökkel táplálkozhattak, amelyeket méretes karmaikkal és éles kampós csőrükkel ejtettek el.

Az Antarktiszt is elérte a madárinfluenza

A H5N1 vírust azonosították két dögevő madár, úgynevezett halfarkas tetemében az Antarktiszi-félszigeten. A madárinfluenza tavaly októberben érte el a tágabb antarktiszi régiót, amikor szubantarktiszi szigetekről jelentették.

„Ez a felfedezés először bizonyítja, hogy a magas patogenitású (erősen fertőző) madárinfluenza-vírus elérte az Antarktiszt, annak ellenére, hogy a távolság és a természetes akadályok elválasztják a többi kontinenstől” – áll a hatóságok jelentésében– írja a The Guardian.

A H5N1 vírus 2021 óta több millió vadon élő madarat ölt meg világszerte, és Ausztrália és Óceánia kivételével minden kontinensre átterjedt.

Az Antarktiszra fájhat a foga Kínának

Az emberi tevékenység hatására bolygónk drasztikusan megváltozik: nő a globális átlaghőmérséklet, egyes régiók kiszáradnak, más térségek víz alá kerülnek, műanyag áramlik a környezetbe, élőhelyek pusztulnak el. Az átalakulások azonban nem egységesek, akadnak területek, ahol lassabban, máshol jóval gyorsabban mennek végbe.

Az Antarktisz például kiugró ütemben változik. Mióta az első emberek mintegy 200 éve elérték a földrészt, a jeges kontinens felfoghatatlan mértékű olvadást tapasztalt, miközben egyre zöldebbé vált, ahogy a hőmérséklet emelkedésével terjedni kezdett a vegetáció.

A Déli-sarkvidék egyelőre a klímaváltozás által egyik leginkább sújtott régió, az egyik leggyorsabban melegedő térség az egész Földön. A helyi jégtömegek zsugorodása beláthatatlan következményekkel jár, alapjaiban változtatja meg az ökoszisztémákat, megemeli a globális tengerszintet, befolyásolja az óceáni áramlatokat, ráadásul az éghajlati átalakulást is fokozza a permafrosztból felszabaduló gázok, valamint a napsugárzást visszaverő fehér felszín csökkenése révén.

Már az Antarktiszon is elérhető a 4G

Megnyitották hétfőn a világ legdélibb mobiltelefon-bázisállomását az Antarktiszon, lehetővé téve a rendes mobiltelefon-szolgáltatások igénybevételét a fagyos kontinens egy szegletében – írja az MTI.

A norvég Telenor által biztosított 4G-szolgáltatás a távoli Troll kutatóállomást – amely egyebek mellett geológiai, meteorológiai, de klímával és radioaktivitással kapcsolatos adatokat is gyűjt – és környékét fedi le. Az elképzelések szerint a hálózat növelni fogja a tudósok és a kiszolgáló személyzet biztonságát, valamint lehetővé teszi az okoseszközöknek, hogy valós időben gyűjtsenek, illetve osszanak meg információt.

Christian Skottun, a távközlési vállalat munkatársa szerint szolgáltatásuk új lehetőségeket nyit meg adatgyűjtésre mostoha időjárási körülmények között. A férfi az is elmondta, hogy a mobil távközlési technológia az Antarktiszon is ugyanaz, mint bárhol máshol a világon, de különleges óvintézkedéseket kellett tenniük, hogy megvédjék a berendezéseket a heves széllökésektől és az alacsony hőmérséklettől.

52 napig síelt és gyalogolt két nő az Antarktiszon

Két dél-walesi tűzoltónő azzal a céllal vágott neki egy antarktiszi síelős és gyalogos expedíciónak, hogy más nőket inspiráljanak – írja a BBC. A páros 29 maratonnak megfelelő távot tett meg.

A 42 éves Rebecca Openshaw-Rowe és a 49 éves Georgina Gilbert 52 nap alatt több mint 1200 kilométert haladt, esetenként mínusz 41 Celsius-fokos hidegben, hogy elérjék a Déli-sarkot

A páros az úttal a nemi sztereotípiákat is szerette volna cáfolni. Támogatást nem kaptak, az élelmüket és felszerelésüket maguk vitték, a csomagok 100-100 kilogrammot nyomtak.

Városnyi lyukakat figyeltek meg az Antarktisz jegén

Egy 2023 végén megjelent tanulmány alapján az Antarktisz jégpáncélján megfigyelt hatalmas, város méretű lyukak összefüggésben lehetnek a fagyott kontinensről leváló óriási jéghegyekkel – írja a Live Science. Elena Savidge, a Colorado School of Mines doktorandusza szerint ezen üregek révén jobban megérthetik, hogy miként olvad a jég mélyen a felszín alatt.

Az Antarktisz szárazföldi részét hatalmas jégtakarók, gleccserek borítják, amelyek lassan a partok felé áramlanak. A kontinenst körülvevő tengereken ezzel szemben jégselfek találhatóak, ezek nem tapadnak kőzethez, hanem a vízen lebegnek. A jégveszteség legfontosabb tényezői a borjadzás – azaz a tengeren lévő jéghegyek leválása –, valamint az olvadás. Ahogy a jégself zsugorodik és elvékonyodik, úgy csökken a szárazföldi jég áramlását visszatartó ereje, ezzel gyorsítva a jég fogyatkozását.

Annak érdekében, hogy jobban megértsék a jelenséget, Savidge és kollégái a jégpáncélban megjelenő nagy, nyílt óceáni területekre, az úgynevezett polinjákra fókuszáltak. A kutatók a Pine Island-gleccseren lévő lyukakat vizsgálták, a jégtömeg az Antarktisz egyik legsebezhetőbb gleccsere.

Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye

Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye, az Antarktiszról leszakadt A23a – írja az MTI azon kutatók megállapítása alapján, akik az Eyos vállalat hajójával vasárnap érték el az óriási jégtömböt.

Ian Strachan, az expedíció vezetője a BBC Newsnak elmondta, hogy a jéghegyet 3-4 méteres hullámok mossák, és így eróziója folyamatos. A képződményt ráadásul egyre melegebb levegő éri, ahogy távolodik a Déli-sarkvidéktől, így előbb utóbb teljesen el tűnik majd.

A kutatók szerint a jéghegy olyan óriási, hogy emberi ésszel fel sem lehet fogni. Tovább tart, mint ameddig a szem ellát, és saját időjárása is van.

Felébredt a pusztító erejű alvó óriás – aggódik az ENSZ-főtitkár

Határozott döntésekre van szükség az üvegházhatású gázkibocsátás globális csökkentése érdekében a hónap végén Dubajban megrendezendő COP28 éghajlatváltozási ENSZ-konferencián – jelentette ki háromnapos hivatalos antarktiszi útján csütörtökön António Guterres ENSZ-főtitkár. 

A King George-szigeten fekvő legnagyobb antarktiszi légibázison Gabriel Boric chilei elnök társaságában tett látogatásán Guterres felhívta a figyelmet az “alvó óriásnak” is nevezett, a Föld éghajlatának szabályozásában kulcsfontosságú déli kontinens jegének gyorsuló ütemű olvadására, és mielőbbi cselekvésre szólított fel a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.

A jégolvadás pusztító erejű gyorsulásának vagyunk tanúi. Az Antarktisz felébredt, és fel kell ébrednie a világnak is – fogalmazott.

Mozgásba lendült a világ legnagyobb jéghegye

30 évvel a megfeneklése után ismét mozgásba lendült a bolygó legnagyobb jéghegye – írja a BBC. Az A23a jelű jégtömeg 1986-ban vált le az antarktiszi Filchner-jégselfről, majd szinte azonnal elakadt a Weddell-tengeren.

A mintegy 4000 négyzetkilométeres jégsziget 400 méter magas, tehát nagyjából akkora, mint Győr-Moson-Sopron vármegye, és közel háromszor magasabb a Mol-toronynál.

Az elmúlt egy évben az A23a nagy sebességgel sodródott, és rövidesen az antarktiszi vizeken kívülre kerülhet.

A nyugat-antarktiszi olvadás immár megállíthatatlan

Nem számít, mennyivel csökken a szén-dioxid-kibocsátásunk, egy új tanulmány alapján a század végéig megállíthatatlan lesz a nyugat-antarktiszi jég gyorsuló olvadása – írja a The Guardian. Mindez a tengerszint emelkedése miatt különösen aggasztó, a régió teljes jégborításának eltűnése akár 5 méterrel is növelheti a tengerszintet.

A vizsgálatban a szakértők az Amundsen-tenger lebegő selfjegeire fókuszáltak. A kutatók szerint a helyi olvadás a 21. században háromszor gyorsabb lesz, mint a múlt században, még akkor is, ha sikerül tartani a párizsi klímaegyezmény célját, és az emberiség 1,5 Celsius-fokban korlátozza a globális felmelegedés mértékét.

A selfjegek elvesztésével a beljebb lévő gleccserek is sebezhetőbbé válnak. Ezek a jégtömegek már képesek drasztikusan megemelni a tengerszintet.

Immár megállíthatatlan a nyugat-antarktiszi olvadás

Nem számít, mennyivel csökken a szén-dioxid-kibocsátásunk, egy új tanulmány alapján a század végéig megállíthatatlan lesz a nyugat-antarktiszi jég gyorsuló olvadása – írja a The Guardian. Mindez a tengerszint emelkedése miatt különösen aggasztó, a régió teljes jégborításának eltűnése akár 5 méterrel is növelheti a tengerszintet.

A vizsgálatban a szakértők az Amundsen-tenger lebegő selfjegeire fókuszáltak. A kutatók szerint a helyi olvadás a 21. században háromszor gyorsabb lesz, mint a múlt században, még akkor is, ha sikerül tartani a párizsi klímaegyezmény célját, és az emberiség 1,5 Celsius-fokban korlátozza a globális felmelegedés mértékét.

A selfjegek elvesztésével a beljebb lévő gleccserek is sebezhetőbbé válnak.

Pingvinfiókák ezrei fulladtak vízbe az Antarktiszon

Több ezer császárpingvin-fióka pusztult el az Antarktiszon egy tragikus eset következtében – írja a BBC. A fagyott tengervíz megolvadt és széttöredezett alattuk, mielőtt az úszáshoz szükséges, vízálló tollazat kifejlődött volna rajtuk.

A becslések szerint közel 10 ezer fióka fulladhatott vagy fagyhatott meg.

Az 2022 végén lezajlott esetről idén augusztus 24-én jelent meg tanulmány, a tragikus folyamatot műholdképek örökítették meg.

Ez a világ legszárazabb régiója

Ha az embert megkérik, hogy képzelje el a világ legszárazabb helyét, valószínűleg egy forró, homokkal borított sivatagra, mondjuk a Szaharára gondol. Meglepő módon azonban a bolygó legszárazabb területét nem egy meleg régióban kell keresni – írja az IFLScience.

Persze a forró sivatagokban sem hullik sok csapadék, a chilei Atacamában például évente átlagosan mintegy 1-3 milliméter csapadék esik csak. A térség 10-15 millió éve szélsőségesen száraz, a megfigyelések szerint 1570 és 1971 között egyáltalán nem hullott le jelentősebb mennyiségű eső itt.

Az Atacama csapadékmentessége azonban meg sem közelíti a világ legszárazabb térségének, az antarktiszi McMurdo-völgyeknek a szárazságát.

Húszkarú állatfajra bukkantak az Antarktisznál

Egy új állatfajt találtak az Antarktisz közelében – írja az Insider, amely fotókat is közölt a bizarr külsejű lényről.

Greg Rouse, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és a felfedezésről beszámoló tanulmány társszerzője szerint az állatnak húsz karja van, testhossza pedig akár a 20 centimétert is elérheti.

A faj az antarktiszi eper-tengerililiom nevet kapta, az állat testének mérete és formája ugyanis egy eperre emlékeztette a kutatókat. A jellegzetes testre kapcsolódnak rá a kisebb, a kapaszkodást segítő nyúlványok, azaz a cirrusok. A karok ezeknél hosszabbak, és általában a mozgásban játszanak szerepet.

Szellemrészecskéket észleltek az Antarktisz jegében

Egy új tanulmány alapján értékes megfigyeléseket végzettek egy, az Antarktisz jegébe temetett csillagászati detektor segítségével – írja a BBC. A műszer egy homályos felvételt készített a Tejútrendszerből, a kép neutrínókból áll.

Ezen szubatomi, szinte tömeg nélküli, közel fénysebességgel utazó részecskékre gyakran hivatkoznak szellemrészecskékként, mivel látszólag alig lépnek kölcsönhatásba a fizikai világgal.

Neutrínók folyamatosan bombázzák a Földet, érzékelésük azonban nem egyszerű.

Kitöltés közben, egy pillanat alatt fagynak kővé az üdítők az Antarktiszon

A közel kétszázezres szibériai város, Norilszk utáni legpokolibb hely a Földön kétségkívül a kutatóbázisokkal pöttyözött Antarktisz: itt, a jogilag Új-Zélandhoz tartozó szigetek egyikén működő Scott Base-en dolgozik most az amerikai Matty Jordan, aki úgy döntött, hogy elvégzi a világ legszürreálisabb kísérletét, és megmutatja: valóban sikerül-e kitöltés közben megfagyasztani a levegőben egy dobozos kólát.

Az első hallásra teljes sületlenségnek tűnő ötlethez előbb megvárta, míg felélénkül a szél, a hőmérő pedig mínusz ötvenhét fokot mutat, majd munkának látott. A végeredmény magáért beszél: