Egy ritka, úgynevezett szivárványtál típusú érmére bukkantak Bajorországban, a Lech folyó mellett – írja az Arkeonews. A tárgy az időszámítás előtti 2-1. századból származik.
A szivárványtálak a keltákhoz köthetőek. Az elnevezés onnan származik, hogy a legenda szerint a pénzek olyan aranycseppek, amelyek a szivárványok végén hullanak le. Bajorország legrégebbi kelta érméi az időszámítás előtti 3. századból származnak, a helyi eredetű pénzek időszámítás előtt 15 után, a római hódítást követően tűntek el.
A most feltárt érme egyik oldalán egy ritka mintázatú, négyágú csillag látható, amelyet ívek vesznek körül.