16-17. századi pénzeket találtak egy ház felújítása során, a padló alatt az angliai South Poortonban – írja a BBC. A leleteket utóbb az eredetileg becsült érték kétszereséért sikerült elárverezni.
A több mint ezer darab érméért 60 ezer fontot, azaz nagyjából 27,5 millió forintot fizettek a Duke’s Auctions árverésén.
A ház tulajdonosai, Robert és Becky Fooks a pénzből törleszteni tudják jelzáloghitelüket.
Jelentős késéssel tudott csak felszállni a China Souther Airlines CZ8805-ös járata a kínai Sanyából, mert az egyik utas érméket dobált a hajtóműbe – számolt be az esetről a CNN. Az utasszállító több mint négy óra várakozás után indulhatott el Pekingbe.
Többen is megosztották az állami média videóját, amelyben az egyik stewardess megkérdezi az utast, hogy mégis hány érmét hajított a motorba, mire ő azt mondja: „3–5 érmét”.
The passenger #flight CZ8805 flying from southern #China‘s #Sanya to Beijing was delayed 4 hours on Wednesday after a passenger threw six coins at the aircraft to bless for the departed family member. The passenger involved has been taken away by police for further investigation. pic.twitter.com/XVQ7v1soGL
Ritka, a Bar Kohba-felkelés korából származó érméket találtak az izraeli Mazuq Ha-he’teqim természetvédelmi terület sivatagos vidékén – olvasható az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közleményében. Az egyik pénzen Eleázár pap neve olvasható, és a lázadás első évére, időszámítás szerint 132-re datálható.
Az érmét három másik, szintén a felkelés idejéből fennmaradt, Simeon nevet viselő pénzzel együtt fedezték fel. A leleteket egy, a Júdeai-sivatag barlangjait felmérő projekt során találták meg, a program célja, hogy begyűjtsék az ősi kincseket, mielőtt azok fosztogatók kezébe kerülnek.
Eleázár pap személyazonosságát illetően több lehetőség is felmerült.
Franciaország megsemmisített és beolvasztott 27 millió pénzérmét, miután nem várta meg az Európai Uniós jóváhagyását azok legyártására, majd kiderült, hogy a tervezésbe hiba csúszott, írja a Politico.
A párizsi pénzverde 10, 20 és 50 eurócenteseket készített egy új mintázattal még novemberben, de utána jöttek rá, hogy az EU-s zászló csillagainak elhelyezése nem felel meg az Európai Bizottság rendkívül szigorú követelményrendszerének.
Az uniós törvények értelmében minden ország 15 évente formálhatja saját arca szerint az érméket, de ehhez a Bizottság és az eurózóna tagországainak jóváhagyása szükséges.
Rendkívül ritka, bizánci aranyérmére bukkantak egy közép-norvégiai hegyvidéken – írja a CBS. A kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy a pénzt egy uralkodó hagyta el.
A kincset egy amatőr fémdetektoros fedezte fel Vestre Slidre kisvárosában. Az ilyen, histamenon nomisma típusú pénzeket 960 körül kezdték el verni, és standard bizánci fizetőeszközként funkcionáltak.
A különleges tárgy eredeti származási helyétől több mint 2500 kilométerre került elő.
Hét bronzkori kardra, több ezer középkori érmére és további kincsekre bukkantak a németországi Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban – írja a Heritage Daily. A tárgyak három különböző helyszínen kerültek elő.
A mintegy 3000 éves fegyvereket töredékesen találták meg Mirownál, a leletek egy árok kiásása során juthattak a felszínre. A kardokat áldozatként, egy szertartás keretében áshatták el. A hasonló felajánlások nem voltak ritkák bronzkorban, de ennyi korabeli kardot még nem fedeztek fel egyszerre a tartományban.
A mintegy 6000 darab, a 11. századra datált érmét a Balti-tengeren fekvő Rügen szigetén fedezték fel. A pénzek többsége egy agyagedényben volt, a többi szétszóródva hevert.
12. századi ezüstpénzekre bukkant egy amatőr fémkereső a kelet-angliai Wymondham falu közelében – írja az Arkeonews. Az érmék közül hét István angol király idejére datálható, az uralkodó Hódító Vilmos unokája volt. Két további érmét István utódai, II. Henrik és III. Henrik korában vertek.
Hódító Vilmos halála után negyedik fia, I. Henrik követte a trónon. Miután I. Henrik meghalt, unokaöccse, István ragadta magához a hatalmat, és több mint tíz éven át tartó polgárháború tört ki közte, illetve I. Henrik lánya, Matilda között. A konfliktus végén István Matilda fiát, Henriket tette meg örökösének.
Az István korabeli pénzek felfedezése különösen izgalmas, az ilyen ezüstpennyk igen ritkák.
Közel ezer éve elásott kincset találtak Japánba, Maebasi városának egyik lelőhelyén – írja az Arkeonews. A leletegyüttes a becslések alapján mintegy 100 ezer érméből áll, a pénzek között nagyjából 2000 éves, kínai eredetű darab is van.
A tárgyakat egy gyárépítést megelőző feltáráson fedezték fel. Az érmék között ban liang is található, ez volt Kína első egységes valutája. Az érintett érmét időszámítás előtt 175-ben verték, a többi lelet ennél későbbi, az időszámítás szerinti 7-13. századra datálható.
A szakértők úgy vélik, hogy a kincset sietve, egy zavaros időszakban temették el.
A magyarországi numizmatika 1968-ig István Stephanus Rex feliratú ezüst dénárját tartotta az első magyar pénzérmének. Abban az évben azonban Nagyharsányban egy kőbánya földmunkái során találtak egy kincsleletet, amiből több bizánci, német és cseh pénzérme mellett több mint 40, akkor még ismeretlen magyar veret is előkerült. Az itt megtalált sorozat
a pénzérme külső körében olvasható Lancea Regis, vagyis „a király lándzsája” köriratról kapta a nevét.
Most a veszprémi várnegyed feltárása során a Nagyszeminárium Vár utca melletti udvarának feltárásakor találtak rá Szent István egyik első ezüstdénárjára, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy az úgynevezett Lancea Regis feliratú sorozatból való.
Egy ritka, úgynevezett szivárványtál típusú érmére bukkantak Bajorországban, a Lech folyó mellett – írja az Arkeonews. A tárgy az időszámítás előtti 2-1. századból származik.
A szivárványtálak a keltákhoz köthetőek. Az elnevezés onnan származik, hogy a legenda szerint a pénzek olyan aranycseppek, amelyek a szivárványok végén hullanak le. Bajorország legrégebbi kelta érméi az időszámítás előtti 3. századból származnak, a helyi eredetű pénzek időszámítás előtt 15 után, a római hódítást követően tűntek el.
A most feltárt érme egyik oldalán egy ritka mintázatú, négyágú csillag látható, amelyet ívek vesznek körül.
Ünnepélyes keretek között nyitották fel hétfőn a híres West Point katonai akadémia történetének első időkapszuláját. Mint arról korábban beszámoltunk, a Tadeusz Kościuszko (Kosciuszko Tádé) lengyel-amerikai háborús hős szobrának talapzatában talált, 30x30x33 centiméteres ólomdoboz azonban nagy csalódást okozott.
A minden valószínűség szerint 1829-ből származó időkapszula felnyitását, amit nagyjából félórás felvezetőműsor előzött meg a helyszínen, és egy élő videós közvetítésen keresztül távolról is sokan figyelték. Izgatottságuk azonban gyorsan alábbhagyott, amikor kiderült, hogy az ólomdobozban csak néhány maréknyi por van.
Azóta kiderült, hogy a porban azért rejtőzött néhány érme és egy medál. Az érméket 1795 és 1828 között verték, többféle van belőlük az egycentestől az egydollárosig. A medál pedig Hudson folyót és a Nagy-tavakat összekötő Erie-csatorna 1825-ös befejezésének állít emléket – írja a BBC.
Már majdnem végzett elhunyt apósa Los Angeles-i házának takarításával John Reyes, amikor a pince egyik eldugott szegletében több zsák aprópénzt talált – írja az NBC.
Az évtizedek óta érintetlen zsákokban legalább egymillió, rézből készült egycentes érme volt. Egymillió egycentes névértéke 10 ezer dollár (közel három és fél millió forint), ám a régi érmék ennél sokkal többet érhetnek.
Reyes apósa, aki német bevándorló volt, a második világháború idején szerezhette a réz érméket. Az egycenteseket a háborús erőfeszítés miatt, 1943-ban réz helyett elkezdték cinkbevonatú acélból gyártani.