Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: kenyérmezei csata

Agyvérzés vitte el a legerősebb magyart

Közzétette szerző

Kinizsi Pál az 1430-as években született, származásáról, ifjúkoráról számtalan legenda ismert. Ami biztos, hogy 1468-ban, Morvaországban már annál a Magyar Balázsnál szolgált, aki később leányát, Benignát hozzá adta feleségül. Kinizsi ekkorra a hadvezérek közé emelkedett, több hadjáratban kitüntette magát, az 1470-es évek második felében már saját seregét vezette – írja a Rubicon.hu.

Hatalmas diadal

Az erejéről messze földön híres katona rászolgált későbbi legendás hírnevére, hőstetteit pedig Mátyás király gazdag adományokkal honorálta. Legfényesebb diadalát 1479-ben, a kenyérmezei síkon aratta. Ekkor már a király bizalmasaként az egyik legfontosabb katonai szerepet töltötte be, az alsó részek főkapitánya volt a török elleni harc frontvonalában.

PostPin It!

Brutális csatában arattak elsöprő győzelmet a magyarok

Közzétette szerző

A magyar seregek 544 éve, 1479. október 13-án szálltak szembe Kenyérmezőnél az Isza bég vezette portyázó oszmánokkal, akik a csatát megelőző napokban végigfosztogatták Erdély déli részét. Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál főkapitány egyesült serege a véres megsemmisítő győzelmet arattak a törökök felett, és hosszú időre elvették a szultánok kedvét a magyarországi háborúskodástól – írja a Rubicon.

Fosztogatók Magyarországon

Bár II. Mehmed szultán 1456-os sikertelen, Nándorfehérvár elleni támadása után a Porta sokáig nem indítottak támadást Magyarország ellen, de a balkáni királyságokból kialakított szandzsákok bégjei a gyakran szerveztek portyázó hadjáratokat a királyság területére, amelyek célja a zsákmányszerzés mellett az ellenfél folyamatos pusztítása, gyengítése volt.

PostPin It!

Ezek voltak a magyarok legnagyobb győzelmei

Közzétette szerző

A magyarság történelme vérrel és háborúkkal terhes, mondhatni túlterhelt: néhány korai hódítást kivéve az ország folyamatos önvédelemre kényszerült, évszázadokig nem lehetett a maga ura. Talán ezért is élnek a köztudatban sokkal élénkebben a vesztes csatáink, az elbukott háborúink Muhitól Mohácson át Trianonig és a szovjet megszállásig, mint a nagy diadalok. Merthogy ilyenekből is akad szép számmal: egyes győzelmek egyenesen a nemzet megmaradását jelentették, míg mások ugyan csak átmeneti sikert hoztak, mégis felfigyelt rájuk a világ.

A brentai csata

A honfoglalás utáni, kalandozásoknak nevezett hadjáratok a zsákmányszerzésen túl komoly külpolitikai, diplomáciai célokat is szolgáltak. Mint 899-ben, amikor őseink Arnulf keleti frank király szövetségeseként I. Berengár itáliai király ellen vonultak. Az ellenük küldött, állítólag háromszoros túlerőben lévő lovagsereget kisebb csapatok színlelt megfutamodásokkal csalták maguk után a Brenta folyóhoz, amelynek túlpartján a magyar főerő állomásozott. A vasba öltözött vitézeknek nehézkes lett volna az átkelés, ráadásul a magyarok alkudozni kezdtek: minden zsákmány, foglyot visszaadnak a szabad elvonulás fejében.

PostPin It!