Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: mátyás király

Kőkemény asszony lehetett Mátyás király édesanyja

Közzétette szerző

Szilágyi Erzsébet kétségtelenül a késő középkori magyar történelem legismertebb édesanyja, de pontos életrajzi adatokkal nem rendelkezik a történetkutatás. Születési idejéről is csupán feltételezések vannak, 1405–1410 között láthatta meg a napvilágot, és valamikor 1427-31 között mehetett feleségül Hunyadi Jánoshoz – írja a Múlt-kor.hu-n megjelent cikkében Horváth Richárd történész.

Vezette a birtokot és védte a fiait

Férje karrierjének gyors emelkedése okán alig tartózkodott családjával, így a fiúkról való gondoskodás (nevelőiken túl) és az ország egyik legnagyobb birtokának kormányzása mind Erzsébetre hárult. Hunyadi 1456-os halála után pedig váratlanul méginkább megnőtt a szerepe:

PostPin It!

Így halt meg Mátyás király felesége

Közzétette szerző

Podjebrád Katalin, Hunyadi Mátyás magyar király első felesége 560 éve, 1464. március 8-án hunyt el – írja a Rubicon.

A királyné apja Podjebrád György cseh király volt, akivel Mátyás még prágai fogsága idején állapodott meg, hogy elveszi a lányát. Mátyás az alkuhoz szabadulása után is ragaszkodott, még annak ellenére is, hogy a báróknak a frigy egyáltalán nem volt ínyükre, ők azt akarták, hogy Garai Anna legyen a király házastársa.

A házasságot 1463-ban kötötték meg Budán, miután Katalin betöltötte 14. életévét – Mátyás ekkor 20 éves volt. Az ifjú királyné egy év múlva fiú trónörököst szült, de a mindössze 15 éves anya és csecsemője is életét vesztette a fellépő gyermekágyi lázban. A megözvegyült király ezután sokáig nőtlen maradt, csak 12 évvel később, 1476-ban házasodott újra. Ekkor a nápolyi Aragóniai Beatrixra esett választása, aki Mátyás 1490-ben bekövetkezett haláláig a felesége maradt.

PostPin It!

Ezért lett Mátyás a király

Közzétette szerző

Hunyadi Mátyást, 1458. január 24-én választották meg Magyarország királyának – írja a Rubicon. A legendák szerint a törökverő hős, Hunyadi János fia 32 évig ült a trónon, ez az időszak pedig az ország utolsó fénykorának számított.

Fogolyból vált uralkodóvá Mátyás

1457-ben feszült helyzet lett úrrá: miután Hunyadi Lászlót lefejezték, V. László király fogságba ejtette Mátyást és elmenekült vele az országból, közben pedig Magyarország leghatalmasabb bárói éppen polgárháborúra készültek. Mindez viszont megváltozott, miután V. László váratlanul meghalt.

PostPin It!

Tényleg a Duna jegén választották Mátyást királlyá?

Közzétette szerző

A hagyomány szerint Magyarország nemesei, főpapjai és polgárai a Duna jegén, közfelkiáltással választották királyukká a törökverő nagy Hunyadi János kisebbik fiát, Mátyást 1458. január 24-én. A patetikus jelenet azóta is élénken él a köztudatban, sőt szállóigévé vált, ha „királycsinálásra”, irreálisan nagyratörő vágyakra terelődik a szó. A Duna valóban keményen befagyott azon a januáron, és a jégnek volt is szerepe a Mátyás megválasztása körüli eseményekben, de a rajta királyt választó, ünneplő tömeg csupán a jóval későbbi nemzeti romantika terméke.

Miért és hogyan lett az éppen Prágában raboskodó, 14 éves Hunyadi Mátyásból uralkodó? Hol szerepel a történetben a Duna jege? Dr. Horváth Richárd történészt, az HUN-REN BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársát kérdeztük.

Lehotka László / MTVA Befagyott Duna

PostPin It!

Tízezer magyarral végeztek az éjszaka támadó románok

Közzétette szerző

Hunyadi Mátyás és III. (Nagy) István fejedelem seregei 1467. december 15-én vívták a moldvabányai csatát. A moldvai uralkodónak túlerővel kellett szembenéznie, de még így is helyt tudott állni, sőt katonái súlyosan megsebesítették a magyar királyt is – derül ki a Rubicon cikkéből.

Hadba vonul Mátyás király

István több okból is szálka volt Mátyás szemében: a fejedelem egyrészt terjeszkedni akart, és 1465-ben el is foglalta a Duna-deltában fekvő, 1448 óta magyar-havasalföldi kézben lévő Chilia erődjét. Emellett pedig azt is sejteni lehetett, hogy többször beavatkozott a magyar belpolitikába, és az 1467-es erdélyi felkelés kirobbantásában is nagy szerepet játszott.

PostPin It!

Túl keménynek találhatták Mátyás király oklevelét fenéktörléshez a szovjet katonák

Közzétette szerző

Szenzációszámba menő dokumentum került árverésre pénteken a Hereditas Antikvárium aukcióján: Mátyás király oklevele egy Bereg megyei, azóta rég elnéptelenedett falu adományozásáról szól, és egy olyan, Károly Róbert által kiadott birtokvásárlásra is utal, ami a történészek és levéltárosok előtt eddig ismeretlen volt – írja a Blikk.

A lap megszólaltatta Bálinger Bélát, az antikvárium tulajdonosát is, aki elmondta, már önmagában az értékessé teszi a tízmillió forintos kikiáltási áron elárverezett oklevelet, hogy nagyon kevés ilyen dokumentum maradt fenn abból a korból, ez is egy magángyűjteményből került elő.

A szakértő elmondta, hogy a műkincsek és az évszázados dokumentumok a II. világháborút követő időszakot sínylették meg legjobban, mivel a szovjetek hatalmas pusztítást végeztek, és nem volt ritkaság, hogy több száz éves dokumentumokat használtak vécézés után, és bizony ha Mátyás király megbízása papírra íródott volna, valószínűleg nem is lenne már belőle semmi.

PostPin It!

Brutális csatában arattak elsöprő győzelmet a magyarok

Közzétette szerző

A magyar seregek 544 éve, 1479. október 13-án szálltak szembe Kenyérmezőnél az Isza bég vezette portyázó oszmánokkal, akik a csatát megelőző napokban végigfosztogatták Erdély déli részét. Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál főkapitány egyesült serege a véres megsemmisítő győzelmet arattak a törökök felett, és hosszú időre elvették a szultánok kedvét a magyarországi háborúskodástól – írja a Rubicon.

Fosztogatók Magyarországon

Bár II. Mehmed szultán 1456-os sikertelen, Nándorfehérvár elleni támadása után a Porta sokáig nem indítottak támadást Magyarország ellen, de a balkáni királyságokból kialakított szandzsákok bégjei a gyakran szerveztek portyázó hadjáratokat a királyság területére, amelyek célja a zsákmányszerzés mellett az ellenfél folyamatos pusztítása, gyengítése volt.

PostPin It!

Ezért csukatta le Mátyás király a nagybátyját

Közzétette szerző

Mivel Hunyadi László kivégzésekor Mátyás kiskorú volt, majd Prágában raboskodott, anyai nagybátyja, Hunyadi János barátja és legerősebb szövetségese, Szilágyi Mihály lett a család, illetve a Hunyadi-Szilágyi liga feje. Amikor pedig 1457-ben, V. László halálával a trón megüresedett, Mihálynak oroszlánrésze volt Mátyás királlyá választásában az ő kormányzósága mellett. Hálából a hazatérő 15 éves uralkodótól besztercei grófi címet kapott, ám a két rokon közötti harmonikus viszony hamarosan tovaszállt – írja a Rubicon.hu.

Wikipedia

A konfliktus egyik oka az volt, hogy új uradalmának lakossága cseppet sem szívelte Szilágyit, aki heves vérmérsékleténél fogva véres módszerekkel tett és tartott rendet, ami nem nyerte el a király tetszését. Ennél is fontosabb volt azonban, hogy a várakozással ellentétben Mátyás rendkívül tettre kész és önfejű uralkodónak bizonyult, aki szemmel láthatóan nem akarta kivárni azt az öt évet, míg nagybátyja kormányzói mandátuma megszűnik. A király viselkedése nyomán a két férfi viszonya olyannyira elmérgesedett, hogy 1458 nyarán, Simontornyán Szilágyi szövetségre lépett a Garaiakkal. A jelek szerint ez a szerződés Mátyás figyelmét is felkeltette, ugyanis az uralkodó 1458 őszén tiszai táborába rendelte nagybátyját, október 8-án pedig

PostPin It!

Nem szerethették a magyarok Mátyás királyt

Közzétette szerző

A Mátyás királyról szóló, ma is népszerű és közismert meséket, történeteket olvasva egy „szociálisan érzékeny”, a nép jólétét szívén viselő, a furfangot mindennél jobban értékelő, jóságos és rendkívüli igazságérzettel megáldott uralkodó képét látjuk. Igazságos Mátyás király álruhában járta az országot, könyörtelenül letörte a hatalmaskodó, kapzsi urakat.

A történelemórák Mátyása viszont sorozatosan kemény adókkal sújtotta a népet, nyilván nem véletlenül szerveztek ellene lázadásokat, és manapság is a szemére hányják, hogy a török helyett öncélú nyugati hadjáratokra pazarolta az ország erejét.

Mi az igazság Hunyadi Mátyásról? Milyen uralkodónak tartja őt objektív szempontok alapján a történettudomány? Mit gondoltak róla alattvalói, és miként alakult ki az igazságos Mátyás király mítosza? Dr. Horváth Richárd történészt, az ELKH BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársát kérdeztük.

PostPin It!

Eddig ismeretlen részlet derült ki Mátyás király haláláról

Közzétette szerző

Nagy formátumú, kiemelkedő történelmi személyiségek elvesztése minden nép számára trauma. Ha pedig ez meglátásunk szerint indokolatlanul korán történik, sőt az illető ne adj’ Isten természetes úton távozik idő előtt az élők sorából, egyenesen feldolgozhatatlan. Ilyenkor születnek a különféle összeesküvés-elméletek általában idegenszívű árulókról, külföldiekről, cselszövésekről, amelyek gyilkossággal, ármánnyal gondoskodnak nemzetellenes céljaik sikeréről – magyarok vagyunk, a jelenséget senkinek nem kell bemutatni.

Ez a helyzet legismertebb és legnépszerűbb királyunk, Hunyadi Mátyás esetében is. A történettudomány határozott álláspontja szerint agyvérzés végzett vele tényleg viszonylag fiatalon, 47 éves korában 1490 áprilisában, ám a magyar lélek ezt nem fogadja el: ilyen hatalmas király nem halhat meg csak úgy… A köztudat immár vagy két évszázada a hatalomra törő Beatrix királynét gyanúsítja gyilkossággal, a „mérgezett füge” esete közismert.

Bildagentur-online / Universal Images Group / Getty Images

PostPin It!

Így lett semmivé Mátyás király végakarata

Közzétette szerző

Hunyadi Mátyás halála előtt házasságon kívül született fiát, Corvin Jánost tette meg örökösének, támogatására megeskette az ország elöljáróit. Ahogy azonban a király lehunyta a szemét, esélyei szinte a nullára csökkentek, miután gyakorlatilag mindenki elpártolt mellőle, és olyan erős ellenfelekkel kellett szembenéznie, mint a Habsburgok és a Jagellók. János mindössze néhány nemesi pártfogójára számíthatott Európa legbefolyásosabb uralkodóival szemben – írja a Rubicon.hu.

Baldassare Estense: A fiatal Corvin János (1486)

Az 1490. május 17-én megnyitott rákosi országgyűlésen a politikában járatlan herceg csak vereségeket könyvelhetett el, ráadásul rá is szedték. Június 13-án aláírattak vele egy szerződést, amelynek révén gyakorlatilag kizárták őt a versengésből. Amikor azonban pár nappal később Corvin nemesi támogatói jelentős sereggel vonultak be Budára, az erőviszonyok változása meggondolásra késztette a fiatal herceget. Semmisnek nyilvánította a június 13-án aláírt szerződést, és mintegy 7000 katonájával dél felé indult, hogy ütőképes sereget toborozzon. A fiatalember a Szent Korona mellett a kincstár javainak jelentős részét is magával vitte, így aztán riválisainak egyszeriben két oka is támadt Corvin előkészületeinek megakadályozására. Báthori István, Kinizsi Pál, illetőleg az özvegy királyné, Beatrix nehézlovassága hamarosan üldözőbe vette a herceget.

PostPin It!