Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: magyar történelem

Ezért lett öngyilkos Teleki László

Közzétette szerző

Gróf Teleki László, az 1849-es szabadságharc leverése utáni emigráció egyik legjelentősebb alakja 163 éve, 1861. május 7-én halt meg. A politikus, akinek holttestét másnap reggel találták meg, valószínűleg a politikai küzdelmek lelki megpróbáltatásai miatt végzett magával – írja a Rubicon.

A forradalmi politikus

Teleki 1811-ben született, tanulmányai után pedig körutazásra indult, amely során bejárta Nyugat-Európát. A politikai életben 1837-ben kapcsolódott be, ekkor az erdélyi országgyűlésen Fogaras vármegye követe lett. Később felszólalt Kossuth és Wesselényi jogtalan bebörtönzése ellen, és az ortodox felekezet egyenjogúsítása érdekében is harcba szállt.

PostPin It!

Ő volt Magyarország első királynéja

Közzétette szerző

Gizella magyar királyné, Szent István felesége 959 éve, 1065. május 7-én hunyt el. A házassággal István nemcsak hitvest, hanem erős szövetségest is szerzett, amely fontos volt hatalma megszilárdításához – derül ki a Rubicon cikkéből.

Az első magyar királyné

Gizella 984 körül született, ebben az időben apja, Civakodó Henrik bajor herceg háborúzott Géza magyar fejedelemmel. A magyar törzsszövetség feje végül békét ajánlott és 995-ben feleségül kérte Gizellát fia, István számára. Az esküvő után a hercegnő kíséretében számos német lovag érkezett Magyarországra, akiknek katonai ereje később döntő jelentőségűnek bizonyult a Koppány ellen vívott háborúban.

PostPin It!

Több száz magyar esett el a véres komáromi csatában

Közzétette szerző

A Görgei, Klapka és Damjanich vezette honvédcsapatok 175 éve, 1849. április 26-án vívták meg az első komáromi csatát a Schlik tábornok vezette osztrák seregek ellen – írja a Rubicon.

Magyar sikerek

Görgei Artúr, a szabadságharc egyik legtehetségesebb magyar stratégája március 31-én lett a magyar sereg fővezére Dembinszki helyett, akit a kápolnai vereség után váltottak le. Görgei vezetése alatt számos magyar siker született: április 6-án a honvédsereg Isaszegnél aratott győzelmet, 10-én elfoglalta Vácot, 19-én pedig Nagysallónál is diadalmaskodott és a bányavárosokat is felszabadította.

PostPin It!

Karddal rontott a magyar királyra a merénylő

Közzétette szerző

Zách Felicián 694 éve, 1330. április 17-én hajtott végre híres merényletet Károly Róbert ellen. A támadó karddal rontott az ebédhez készülődő királyi családra – írja a Rubicon.

A király katonája

Feliciánról az első adatunk 1275-ből származik, amikor a Zách-fivérek megosztoztak egy birtokon nagybátyjukkal, Zách Jób pécsi püspökkel. A fiatal nemes később Csák Máté szolgálatába szegődött, ahol magas pozícióba jutott, 1318-ban pedig Károly Róbert mellé állt. A király oldalán 1326-ban elnyerte Sempte várnagyi tisztségét, illetőleg szabadon bejárhatott a király visegrádi palotájába.

PostPin It!

Így foglalták el Magyarországot a tatárok

Közzétette szerző

IV. Béla magyar király és Batu kán mongol uralkodó seregei 783 éve, 1241. április 11-én vívták a muhi csatát. A tragikus ütközetben a magyar csapatok katasztrofális vereséget szenvedtek az ázsiai hordától, akiket helytelenül tatárokként szoktunk emlegetni – írja a Rubicon.

Pusztító csata

A mongol törzsek még 1206 táján Dzsingisz kán vezetésével, majd pár évtized alatt meghódították az ázsiai sztyeppét, betörtek Kínába, elfoglalták Perzsiát, megsemmisítették az orosz fejedelemségeket, és az 1240-es esztendő környékén elérték a Kárpát-medencét is. Tomaj Dénes 1241-ben megpróbálta útjukat állni a Vereckei-hágónál 5000 emberével, de vereséget szenvedett, és a mongolok bejutottak az országba. Ezután IV. Béla megindult Pestről mintegy 20 ezer fős seregével, és a Sajó folyónál, a mai Muhi községnél találkozott a gyorsan mozgó ellenséggel.

PostPin It!

Így halt meg az utolsó híres betyár

Közzétette szerző

Savanyú Jóska, az utolsó híres magyar betyár 1907. április 9-én halt meg. Az útonálló a Bakonyban, Vas, Veszprém, Győr és Zala vármegyék területén garázdálkodott – írja a Rubicon.

Savanyú Jóska 1841-ben, Izsákfán született. Betyár elődeihez hasonló módon juhász volt, aki a szegény sors helyett a bűnöző életmódot választotta.

A magyar betyárvilág

PostPin It!

Ezért lett öngyilkos Széchenyi István

Közzétette szerző

Gróf Széchenyi István 164 éve, 1860. április 8-án hunyt el. A reformkori politikus saját kezével vetett véget életének egy elmegyógyintézetben – írja a Rubicon.

Összeomlik a legnagyobb magyar

A Kossuth Lajos által legnagyobb magyarnak nevezett Széchenyi 1848 őszétől tartózkodott a döblingi szanatóriumban, miután augusztusban idegösszeomlás érte, és szeptember elején Esztergomban öngyilkosságot kísérelt meg, a hajóhídról a Dunába ugorva. Széchenyi rossz mentális állapotát az 1848-as forradalom utáni események okozták.

PostPin It!

Ezért ölte meg magát Teleki Pál

Közzétette szerző

Teleki Pál, Magyarország akkori miniszterelnöke 83 éve, 1941. április 3-án lőtte magát főbe várnegyedbeli otthonában. Teleki érdemei tudósként elévülhetetlenek, politikusként azonban nem volt sikeres, és az ő miniszterelnökségeihez köthető a numerus clausus, illetve a második zsidótörvény elfogadása is – derül ki a Rubicon cikkéből.

Tudós és politikus

Széki gróf Teleki Pál János Ede 1879. november 1-jén született Budapesten egy nemes családba. Fiatalon jogot, államtudományt, valamint földrajzot tanult, az utóbbi tudományágban nagy sikereket ért el és 1913-ban az MTA levelező tagjának választották. Önkéntesként harcolt az első világháborúban, a párizsi békekonferencián pedig bemutatta az 1910-es népszámlálás eredményei alapján készített „vörös térképét”, amit Magyarország határainak igazságos kijelölése érdekében rajzolt meg.

PostPin It!

Törökországba vitték a magyar hős fejét

Közzétette szerző

Thury György kanizsai kapitány, az egyik leghíresebb magyar végvári vitéz 453 éve, 1571. április 2-án halt meg. A rettegett harcos eredményesen védelmezte a magyar határt, ezért a törökök mindenképpen félre akarták állítani – derül ki a Rubicon cikkéből.

Thury, a hős katona

Thury egy felvidéki nemesi családba született 1519 körül, amely az Árpád-kor óta kiváló vitézeket adott a magyar királyoknak: a végvári hős nagyapja, Miklós például Hunyadi Mátyás seregében harcolt, édesapja, Gábor pedig a török hódítók ellen tüntette ki magát. Thury György szintén katonai pályára lépett, és már huszonévesen huszárfőlegénynek léptették elő Ság – a mai Ipolyság – várában, a csatákban pedig kitűnt hősies viselkedésével.

PostPin It!

Véres csatában szerezték vissza Győrt a magyarok

Közzétette szerző

Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós csapatai 426 éve, 1598. március 28-án éjszaka vették ostrom alá Győr várát. Az erődítményt ekkor a törökök birtokolták, akik a tizenötéves háború elején, 1594-ben foglalták el – írja a Rubicon.

Török kézen Győr

Az Oszmán Birodalom 1593-ban üzent hadat Rudolf magyar királynak, amellyel véget vetettek az 1568 óta tartó hivatalos békeállapotnak. Még abban az évben bevették Sziszeket, Palotát és Veszprémet, 1594-ben pedig Tata vára, Győr is a kezükre jutott.

PostPin It!

Szörnyű kínok közt halt meg Esterházy János

Közzétette szerző

Esterházy János politikus 123 éve, 1901. március 14-én született. Ő volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki nem szavazta meg zsidók deportálásáról szóló törvényt, Szlovákiában mégis sokan máig fasiszta háborús bűnösként tartják számon – írja a Rubicon.

Az üldözöttek képviselője

A mai Szlovákia területén, Nyitraújlakon látott napvilágot, már gyermekkorában megtanul szlovákul. Politikai pályára azután lépett, hogy a csehszlovák földreform miatt nehéz anyagi helyzetbe került családja. 1932-re már a magyar kisebbség egyik vezéralakjává vált, az 1935-ös parlamenti választásokon Kassán képviselői mandátumot szerzett a prágai nemzetgyűlésbe.

PostPin It!

Szinte egész Szeged elpusztult 1879-ben

Közzétette szerző

Pusztító árvíz zúdult szegedre 145 évvel ezelőtt, 1879. március 12-én éjjel kettő órakor. A katasztrófa teljesen romba döntötte a török kor óta újjáépült várost – írja a Rubicon.

A tragédiát elsősorban a Tisza felső szakaszának szabályozása váltotta ki, a folyó kanyarulatait ugyanis sok helyen átvágták, a gyorsan lezúduló víz pedig az alsó, még szabályozatlan szakaszon nem tudott a kanyargós mederben elfolyni. Az árhullám emiatt a várostól 20 kilométerre északra áttörte a gátat, és elöntötte a települést majdnem minden épületet elpusztítva. Ezután három hónapig víz alatt volt Szeged szinte teljes területe, a katasztrófa híre pedig bejárta az egész világot. Nemcsak Európából, hanem Kínából, Indiából, Afrikából, szinte a világ minden pontjáról érkeztek adományok az újjáépítésre, gyakran világhírű magyar művészek (például Munkácsy Mihály, Liszt Ferenc, Zichy Mihály) is segítették a várost, párizsi, brüsszeli és londoni adománykoncerteket szervezve.

A sok segítségnek köszönhetően Szeged négy év alatt Európa egyik leggyönyörűbb városaként születhetett újjá. Ekkor alakították ki mai, körutas-sugárutas szerkezetét, és építették fel egységes eklektikus stílusú palotáit. Az árvíz után készültek olyan híres épületei is, mint például a Piarista Gimnázium, a Szegedi Nemzeti Színház vagy a Törvényszéki Palota.

PostPin It!

Honfoglalás kori temetőt találhattak a Tisza-tónál

Közzétette szerző

Honfoglalás kori temetőt találhattak a Tisza-tó térségében végzett mikroregionális kutatóprojekt keretében – írja az MTI a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Nemzeti Régészeti Intézetének pénteki közleménye alapján. A többéves, nagyszabású kutatási program 2024-es évada, amely már az első napon egy eddig nem ismert, a honfoglalás korában és az Árpád-korban is lakott lelőhely felfedezését eredményezte.

A kutatók fémkeresőkkel számos leletre is bukkantak, köztük a honfoglalás korára datálható veretekre, nyílhegyekre, valamint egy jellegzetes baltaszerű fegyverre, úgynevezett fokosra. Ezen leletek alapján feltételezhető, hogy egy honfoglalás kori temetőt is rejthet a vizsgált terület, amelynek pontos igazolására további kutatásokat indít az intézet.

A felfedezett tárgyak kiértékelése alapján a helyet a bronzkortól a császárkoron át a honfoglalás időszakában és a középkorban is lakott volt. Reményeik szerint a későbbi korok talajmunkái, valamint a mezőgazdasági művelés nem tette teljesen tönkre az itt megbújó emlékeket, bár az látszik, hogy a szántott rétegből kiemelt fémleleteket megbolygatták.

PostPin It!

Így halt meg Mátyás király felesége

Közzétette szerző

Podjebrád Katalin, Hunyadi Mátyás magyar király első felesége 560 éve, 1464. március 8-án hunyt el – írja a Rubicon.

A királyné apja Podjebrád György cseh király volt, akivel Mátyás még prágai fogsága idején állapodott meg, hogy elveszi a lányát. Mátyás az alkuhoz szabadulása után is ragaszkodott, még annak ellenére is, hogy a báróknak a frigy egyáltalán nem volt ínyükre, ők azt akarták, hogy Garai Anna legyen a király házastársa.

A házasságot 1463-ban kötötték meg Budán, miután Katalin betöltötte 14. életévét – Mátyás ekkor 20 éves volt. Az ifjú királyné egy év múlva fiú trónörököst szült, de a mindössze 15 éves anya és csecsemője is életét vesztette a fellépő gyermekágyi lázban. A megözvegyült király ezután sokáig nőtlen maradt, csak 12 évvel később, 1476-ban házasodott újra. Ekkor a nápolyi Aragóniai Beatrixra esett választása, aki Mátyás 1490-ben bekövetkezett haláláig a felesége maradt.

PostPin It!

Két napon át harcoltak a magyarok a kápolnai csatában

Közzétette szerző

Henryk Dembiñski magyar fővezér és Alfred zu Windisch-Grätz tábornagy seregei 175 éve, 1849. február 26-27-én vívták meg a kápolnai csatát. A két napon át tartó ütközetben több tízezer katona szállt szembe egymással – derül ki a Rubicon cikkéből.

A csata első napja

Windisch-Grätz február 18-19-én kapott hírt arról, hogy a magyar fősereg Eger környékén tartózkodik, ezért elhatározta, hogy felkeresi őket. A tábornagy 30 000 fővel és 165 löveggel indult meg, a magyarok ezzel szemben 43 000 katonával és 150 ágyúval rendelkeztek. A két sereg február 26-án ütközött egymásba, az első ágyúlövést délután 2 óra környékén lehetett hallani.

PostPin It!

Ezért lett öngyilkos Márai Sándor

Közzétette szerző

Márai Sándor, a 20. század egyik legnagyobb magyar írója 35 éve, 1989. február 21-én hunyt el. A polgári eszmék hirdetője műveivel évtizedeken keresztül harcolt a szocialista rendszer ellen, végül azonban nem élhette meg annak bukását – derül ki a Rubicon cikkéből.

Harc a nácizmus ellen

Márai 1900-ban született Grosschmid Sándor néven egy előkelő kassai családba. Első verseskötete – amely nagy sikert aratott – már érettségijének évében megjelent, ezután pedig a Budapesti Hírlapnál kapott állást. A tanácsköztársaság bukása után egy ideig Németországban élt, ahol a Frankfurter Zeitungnak írt és Kafka-fordításokat készített, majd 1923-ban öt évre Franciaországba költözött, ahonnan az Újság számára küldte cikkeit.

PostPin It!

Máig rejtély, hogyan halt meg Kun Béla

Közzétette szerző

Kun Béla, a 133 napos magyarországi tanácsköztársaság tényleges vezetője 138 éve, 1886. február 20-án született. A kommunista politikus vesztét Sztálin „nagy tisztogatása” okozta, halálának pontos körülményei azonban máig ismeretlenek – írja a Rubicon.

Börtön, háború, hadifogság

Kun Béla már 1902-ben, gimnáziumi tanulmányai alatt belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Érettségije után újságíró lett, lázító hangvételű cikkei miatt féléves börtönbüntetést kapott. Szabadulása után a Munkásbiztosító Pénztár kolozsvári tisztviselőjeként helyezkedett el, később azonban sikkasztás gyanújába keveredett.

PostPin It!

Ezért szúrták nyakon Ferenc Józsefet

Közzétette szerző

Libényi János 171 éve, 1853. február 18-án próbálta meggyilkolni Ferenc Józsefet, aki ez időben egyszerre volt Ausztria császára és Magyarország királya – írja a Rubicon.

Bár hazán történetében viszonylag ritkának számítanak az uralkodók elleni merényletek, a Ferenc Józseffel szembeni támadás nem nevezhető teljesen meglepőnek, hiszen kevés királyunk volt nála népszerűtlenebb. Az ő nevéhez fűződött ugyanis az 1848-49-es szabadságharc leverése, az azt követő véres megtorlás és a neoabszolutista rendszer kiépítése is. Hosszú uralkodása alatt egyébként összesen 7 merényletet követtek el ellene, amelyek közül Libényi János kísérlete volt a legveszélyesebb.

Libényi egyszerű Fejér vármegyei szabólegény volt, aki még 22. életévét sem töltötte be. A fiatalember 1851-ben Bécsbe költözött, ahol az évek alatt sikerült kiismernie a császár napi rutinját. Éppen ezért tudta, hogy rendszeres sétái közben Ferenc József hosszasan el szokott időzni a Karintiai-kapu bástyájának mellvédjén, hogy megfigyelhesse a lent gyakorlatozó katonákat. Az uralkodó 1853. február 18-án is éppen ezt tette, amikor a szabólegény váratlanul előugrott, és nyakon szúrta őt.Ferenc Józsefnek hihetetlen szerencséje volt, ugyanis a fegyver megcsúszott az ing kemény nyakán, vagyis nem okozott halálos sérülést, O’ Donnell hadnagy és egy bécsi mészáros, Josef Ettenreich közbelépésének köszönhetően pedig a merénylő nem tudott ismét szúrni.

PostPin It!

Így halt meg az egyik legnagyobb magyar betyár

Közzétette szerző

Sobri Jóska 1837. február 17-én, a Somogy és Tolna határán fekvő Lápafőnél vesztette életét. Ő volt a magyar történelem egyik legismertebb betyárja, akit e tekintetben csak Rózsa Sándorral lehet összehasonlítani – írja a Rubicon.

Már fiatalon bűnöző lett

Pap József néven született 1810-ben, ragadványnevét a Sopron vármegyében fekvő Sobor után kapta. A férfi először 18 éves korában került összetűzésbe a törvénnyel, amikor legénykedésből részt vett egy disznólopásban. A hatóságok könnyen elfogták, és két év fogságra ítélték, ami egész életét meghatározta.

PostPin It!

Nagybátyja vakíttatta meg a magyar királyt

Közzétette szerző

II. (Vak) Béla magyar király 883 éve, 1141. február 13-án hunyt el. Az uralkodót saját nagybátyja, Könyves Kálmán vakíttatta meg – írja a Rubicon.

Kolostorból a trónig

Kálmán akkor szánta el magát a szörnyű lépésre, amikor fivére, Álmos 1115-ben sokadik alkalommal is fellázadt ellene. A király úgy gondolta, ha megnyomorítja öccsét és annak gyermekét, talán elejét veheti a további összeesküvéseknek.

PostPin It!