A szerző a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.
A nemzetgazdasági miniszter szerint az infláció gyakorlatilag összeomlott, így gazdasági szempontból már nem jelent problémát, a kormány már minden erejével fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosíthat. De mi van, ha ez a helyzetértékelés hibás, mivel az infláció legyőzését még korai ünnepelni, az államháztartási hiány csökkentése előbb-utóbb megszorítást követel, a kormányzat megítélése pedig romlik?
Az MNB február 27-én 10-ről 9 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az alelnök már előzetesen jelezte, hogy az alacsony infláció ekkora kamatcsökkentést indokol, óvatosságra inthet azonban a Fed és az EKB kamatcsökkentési ciklusának csúszása. A januári, csak 0,75 százalékpontos csökkentés indokolásától eltérően az alelnök ezúttal nem említett megfontoltságra intő hazai politikai vagy gazdaságpolitikai okokat. Akkor a Monetáris Tanács óvatosságát, a vállalati hitelezés átalakításáról a kormány és a jegybank között kialakult vitát, valamint azt az Európai Tanács február eleji ülését megelőzően megszellőztetett információt említette, hogy vétózása következtében Magyarország pénzügyi nyomás alá kerülhet. Januárban a kamatcsökkentés bejelentését egynapos minimális gyengülés, majd néhány napos erősödés követte, vagyis a döntést jól fogadták a piacok. A februári, erőteljesebb kamatcsökkenés viszont a forint markáns gyengüléséhez vezetett.