A European Media Freedom Act (rövidített nevén az EMFA) az Európai Bizottság szerint új korszakot nyit az Európai Unió médiaszabályozásában.
Archívum címkék: megfigyelés
A kormány hallgat a százmilliárdos, uniós pénzből finanszírozott Gondosóra projekt részleteiről
Hiába érdeklődtek több kormányzati szervnél is, a kormány állításain túl semmilyen, még a legalapvetőbb információkat sem lehet kideríteni az időseken segíteni hivatott Gondosóra program részleteiről, írja a Népszava. Mindeközben a 104 milliárd forintos, Európai Uniós támogatásból finanszírozott projekt útját egyengető Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója rendszeresen arról mint egy sikertörténetről számol be: a napokban „több mint 600 ezer” regisztrálóról és „több mint 10 ezer” életmentésről írt Facebook-oldalán.
A lap személyesen megkereste Nyitrait, és a gondosora.hu oldalt üzemeltető Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft.-t, hogy
milyen életveszélyes helyzeteket oldottak meg;
Magyar Péter a sajtó titkosszolgálati megfigyeléséről kérdezi Orbán Viktort
Újabb üzenetet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek Magyar Péter a Facebook-on.
„Tisztelt Miniszterelnök Úr! Szíveskedjen tájékoztatni, a magyar embereket, arról, hogy:
Valóban minden fontos hazai (ellenzéki és kormánypárti) sajtóorgánum szerkesztőségében megtalálhatóak a titkosszolgálat emberei?
Brutális bandát alkotnak a bálnagyilkos orkák
Kardszárnyú delfinek egy különös csoportjára figyeltek tengerbiológusok. A feljegyzések szerint a csapat ámbrásceteket, északi elefántfókákat, teknősöket támadtak meg, de még cápákkal folytatott párbajok nyomait is magukon viselik. A kutatók szerint a 49 állatból álló csoport egyedei külön populációkhoz kapcsolódó tulajdonságokkal bírnak, írja az IFLScience.
Az orkákat az különbözteti meg, hogy a különböző populációk étrendje és viselkedése nagyon változatos. Vannak, akik halakon élnek, míg mások nagyobb tengeri emlősöket támadnak. Bár a szóban forgó populációt 1997-ben látták először, emberekkel való találkozást eddig alig dokumentáltak.
Josh McInnes, a British Columbia Egyetem mesterszakos hallgatója, az Aquatic Mammals szaklapban megjelent kutatás szerzője szerint kilenc jelentést gyűjtöttek össze kutatótársaival, amelyek arról tanúskodnak, hogy az egyedek ugyanahhoz a csoporthoz tartoznak. A szakértők jelezték, hogy a csoport uszonyainak alakjában és a nyeregfoltok mintázatában is találtak eltéréseket.
Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb
A szerző a kis-és középvállalkozások digitális versenyképességét rendszeresen mérő Digiméter projekt szakmai vezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.
Kínában a legmodernebb infokommunikációs technológia, a mesterséges intelligencia és hús-vér emberek hibrid szövedékéből építik a jövő digitális panoptikumját, ahol idővel mindenkinek minden cselekedete megfigyelhetővé és kontollálhatóvá válik majd. Ez a rendszer szándékosan kiismerhetetlen, amivel igazodásra kényszerít minden benne élőt. Láthatatlan ketrecbe zárja saját állampolgárait, ellehetlenítve minden ellenállást, célja elhallgattatni a kritikus hangokat. Bár Nyugatról nézve már most is egységesnek tűnik ez a rendszer, egyelőre csak a kiépítése zajlik, de már most intő példa arra, hogyan ne akarjunk (poszt)modern társadalmat építeni.
A téma apropóját az adja, hogy 2024 februárjában rendezték meg idehaza a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált. Az idén tízéves rendezvényen mutatták be a Total trust című, Jialing Zhang rendezte dokumentumfilmet, ami pár napja felkerült az RTL+ kínálatába is. A vetítés után kerekasztal-beszélgetést szerveztek Knut Jäger (a film producere), Sükösd Miklós (rendszerváltó szociológus, médiakutató, a Koppenhágai Egyetem kommunikációs tanszékének docense) és jómagam részvételével, amit Nagy Gábor (HVG) moderált. A kerekasztal felvétele pár napja elérhetővé vált több felületen is (a YouTube-on videó vagy podcast formájában, a Spotify-on eredeti verzióban vagy magyar szinkrontolmáccsal). De hogy a fenébe kerülök én egy kínai film szakértői panelébe? Röviden: jobb híján, ugyanis a felkért hazai Kína-szakértők kivétel nélkül elutasították a részvételt. Nekem viszont nem múlik a kenyérkeresetem azon, hogy mit merek vagy nem merek kimondani, leírni Kínával és az ott lassacskán kiépülő totális digitális megfigyelő állammal kapcsolatban.
Megszavazta az Európai Parlament a magyar médiahelyzetre is reagáló, európai sajtószabadságról szóló jogszabályt – A fideszesek ellene voksoltak
A szerdán az Európai Parlamentben elfogadott új európai médiaszabályozás (European Media Freedom Act) többek között általános tilalmat vezet be az újságírók jogellenes megfigyelésére, így a kémprogramok használatára csak nagyon pontosan behatárolt esetben lesz lehetőség, átláthatóbbá teszik a médiatulajdonlásokat a médiaszektorban, szabályozzák az online platformok tartalommoderálását. Az EMFA ezenkívül szabályozza a közmédiumok működését is, és az állami reklámpénzek elosztásának kérdését is igazságosabbá teszik. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője örömmel fogadta a voksolás végeredményét, szerinte az új uniós jogszabály komoly érvágás lehet a propaganda szempontjából Magyarországon. A Fidesz képviselői közel sem ennyire voltak elégedettek: nemmel voksoltak az új szabályozásra.
Ezek az állatok szex helyett inkább lepisilik egymást
A pampanyulak rendkívül különleges állatok. Bár ezek az állatok egy életre választanak maguknak partnert, és a hímek nagyon védik a nőstény egyedeket, szinte alig van fizikai kontaktus közöttük – írja a LiveScience.
A nagy maraként is hivatkozott állat hím és nőstény egyedei gyakorlatilag semmilyen fizikai érintkezést nem mutatnak az éves szinten 3-4 alkalommal megtörténő, kizárólag szaporodási célokat szolgáló 30 perces szexuális aktuson, valamint azon túl, amikor a hidegben egymás felmelegítése céljából összebújnak. Egy 1974-es tanulmány ezenfelül egy furcsa szokásra is rámutatott.
A hímek időnként megszagolják partnerük nemi szervét, amire a nőstény általában úgy reagál, hogy a farát hirtelen a hím arca felé fordítja, és vizeletsugarat bocsát ki.
Több mint 100 titkos megfigyelést engedélyezett a bíróság tavaly
Százharminchárom alkalommal engedélyezett tavaly a Fővárosi Törvényszék nemzetbiztonsági feladatok ellátása során titkos információgyűjtést, derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a törvényszék által küldött statisztikából.
A lap cikke szerint ez nem jelenti azt, hogy a leplezett eszközöket alkalmazó állami szervek tavaly összesen 133 embert figyeltek meg titokban az érintettek tudta nélkül, mivel egy-egy kiadott engedély több célszemélyt is takarhat. 2022-ben például a 149 alkalommal kiadott engedély összesen 251 célszemélyre vonatkozott. Arra, hogy tavaly hány embert figyeltek meg, nem kaptak választ.
A bírói engedélyes leplezett eszközök közé tartozik például, amikor egy információs rendszert figyelnek meg vagy titkos kutatást végeznek, telefonokat hallgatnak le, vagy titokban felbontják a célszemélynek érkező postai küldeményeket, esetleg egy adott helyre telepítenek titokban megfigyelő eszközöket.
Ide rejthetik a szállásokon a kamerákat
Ha az ember elmegy nyaralni, akkor kikapcsolódni, pihenni szeretne, ez jócskán megnehezítheti az a tudat, hogy valaki megfigyel minket. Pedig egyre több olyan esetre derül fény, hogy az Airbnb-ben vagy más szálláson rejtett kamerákat fedeznek fel a bérlők.
A magándetektív Aaron Bond – aki korábban már arról is beszélt, mik a fő jelei annak, ha a párunk megcsal – szerint a legtöbbször a rejtett kamerákat öltözőkben, mosdókban lehet megtalálni, hogy kompromitáló képek készülhessenek. Vagy egy magas, vagy egy alacsony ponton vannak a kamerák ilyen esetben, hogy minél jobb szögben tudjanak elkészülni a felvételek – magyarázta a Huffington Postnak.
Általában, de ha egy hotelszobáról vagy Airbnb-ről van szó konkrétan, akkor érdemes átnézni az ébresztőórát, a lámpákat, a tükröket, a légszűrőket, a tévéket és a könyveket.
Buszméretű aszteroida közelíti meg a Földet hétvégén
Hamarosan egy negyed focipályányi átmérőjű aszteroida közelíti meg a bolygónkat. A 2024 BJ elnevezésű objektumot január 17-én fedezték fel, és január 27-én közelíti meg Földet, írja az IFLScience.
A becslések szerint az objektum nagyjából 25 méter átmérőjű.
Az aszteroida pályája bár kozmikus értelemben közelinek mondható, valójában 353 ezer kilométerre repül majd el a Földtől. Ez a Föld és a Hold közötti átlagos távolság 92 százalékának felel meg. Az objektum először magyar idő szerint szombaton 15 óra körül közelíti meg a Holdat, majd nagyjából három és fél órával később éri el pályájának a Földhöz legközelebbi pontját.
Három filmet különösen is ajánlunk a 10. Budapest International Documentary Festivalról
Napokon belül kezdődik a 10. BIDF (Budapest International Documentary Festival) és ezzel kezdetét veszi a dokumentumfilmes filmdömping. A Media1 most három, a médiaszabadságot érintő tanulságos dokufilmet ajánl, de érdemes böngészni a teljes kínálatot is.
Kiegyezett vádlóival a Google az 5 milliárd dolláros megfigyelési perben
Nem lesz következő tárgyalás a perben, amiben azzal vádolták a tech óriást, hogy titokban nyomon követte a felhasználók internethasználatát, még privát böngészési módban is.
Egyezséget kötött a Google abban a kaliforniai perben, amely szerint titokban nyomon követte több millió olyan személy online tevékenységét, akik azt hitték, hogy privát böngészést folytatnak, írja a Reuters.
A felperesek, akik állításuk szerint Google-felhasználók millióit képviselik, azzal vádolták a Google-t, hogy lehetővé tették tevékenységeik nyomon követését még akkor is, amikor aktiválták a Google Chrome böngésző „inkognitó” üzemmódját, vagy más böngészőket úgynevezett privát böngészési módba állítottak.
Elindult felénk a Halley-üstökös
A rendszeresen visszatérő Halley-üstökös rövid keringési idejű objektum – legalábbis csillagászati léptékben –, pályáját 75,9 év alatt járja be, vagyis a szerencsések életükben kétszer is megpillanthatják. Napközelben szabad szemmel is megfigyelhető, erre legutóbb 1986-ban volt lehetőség, legközelebb pedig 2061-ben adódik rá alkalom.
Elnyújtott ellipszis pályán kering a Nap körül, ennek legtávolabbi pontja több mint 35 csillagászati egység (CSE) –egy csillagászati egység a Föld Naptól mért átlagos távolsága, csaknem 150 millió kilométer –, vagyis még a Neptunusznál is távolabb jut – írja a Csillagászat.hu. És amiért most érdemes róla beszélni, hogy az üstökös 2023. december 9-én 14 órakor érte el aphéliumát, azaz ekkor volt legtávolabb a Naptól.
Ezt követően útja már a Naprendszer belső térségei felé vezet, az üstökös ismét közelít.
Sok a hasonlóság a magyar szuverenitásvédelmi törvény és az orosz idegen ügynök törvény között egy elemzés szerint
Összehasonlítva a magyar tervezet szövegét az oroszországi idegen ügynök törvénnyel, ugyan sok eltérés is megfigyelhető, de a párhuzamok legalább ilyen érdekesek.
Észak-Korea bekapcsolta a kémműholdját
Múlt hónapban Észak-Korea felbocsátotta első katonai kémműholdját, ami miatt az országot újabb szankciókkal sújtotta az Egyesült Államok és szövetségesei. Az ország azonban nem hátrál, és a hírek szerint megkezdte a felderítő műholdjának beüzemelését – írja az MTI.
A Nemzeti Űr- és Űrtechnológiai Igazgatóság (NATA) phenjani általános irányítóközpontjában működő új műholdas műveleti iroda szombaton kezdte meg feladatának teljesítését, és a megszerzett információkat a hadsereg felderítő irodájának és más fő egységeknek fogja jelenteni.
Észak-Korea azt állítja, hogy november 21-én sikeresen útjára indította első katonai kémműholdját, amely már a washingtoni Fehér Házról, az amerikai védelmi minisztériumról, amerikai katonai bázisokról és dél-koreai területekről is küldött képeket.
Veszélyezteti a média szabad működését a szuverenitásvédelmi törvény tervezete a Transparency International szerint – a Momentum az Európai Bizottsághoz fordul a „megfélemlítési törvény” ellen
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint hiába kezdte el azt bizonygatni a Fidesz a szuverenitásvédelmi törvénytervezetével kapcsolatban, hogy az nem veszélyezteti a médiát, ez igenis így van. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője az Európai Bizottsághoz fordul, és kéri, hogy a Bizottság indítson vizsgálatot, illetve a törvény elfogadása esetén indítson kötelezettségszegési eljárást.
Rejtélyes villanást figyeltek meg a Jupiteren
Egy amatőr csillagásznak sikerült megörökíteni egy fényes villanást a Jupiternél – írja az IFLScience. A szakértők szerint a megfigyelés arra utal, hogy egy eddig ismeretlen objektum találhatta el a gázóriást, de az is lehet, hogy a felszínét nem érte el, és még a légkörben szétesett.
A Jupiter olyan hatalmas, hogy technikai értelemben nem kering a Nap körül. Ilyen gravitációs vonzással azt várná az ember, hogy rendszeresen találkozik aszteroidákkal. Ez pedig így is van: egy 2013-as modell szerint a bolygót évente 12-60 közötti, 5-20 méter átmérőjű tárgy becsapódása éri. Egy másik tanulmány becslése szerint nagyobb, másfél kilométernél is kiterjedtebb átmérőjű objektumok 6000 évente egyszer csapódnak csak be a bolygóba.
昨晩の木星閃光のGIF動画です。 pic.twitter.com/4DC1lFguoi
A Föld magja felé szivárognak az óceánok
A Föld külső magja körül található egy vékony réteg, amelynek eredete évtizedek óta bizonytalan. A kutatók azonban most azt állítják, hogy létrejöttében az játszhat szerepet, hogy a felszínen lévő vízréteg szivárog – írja az IFLScience.
A víz természetesen nem csöpög keresztül egy lyukon több ezer kilométeren át, hanem a lefelé ereszkedő tektonikus lemezek viszik magukkal, a magot pedig mintegy 2900 kilométeres út után érik el.
A Nature Geoscience című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a folyamat emberi léptékben elképesztően lassú, évmilliárdok alatt azonban a felszínről érkező víz megváltoztatta az alsó köpeny és a külső mag teteje közti területet.
A 444 kiadójának vezérigazgatója is felszólalt az Európai Parlamentben az európai médiaszabadság helyzetéről tartott tanácskozáson
„A médiaszabadság védelme: Az Európai Unió szerepe” címmel tartottak sajtószemináriumot kedden Strasbourgban, az Európai Parlamentben, ahol sok szó esett az újságírókat és médiumokat ért kibertámadásokról, kémprogramokról és az új médiaszabadságot védő uniós jogszabályról is. A Media1 helyszíni tudósításából kiderül az is, miről beszélt Vera Jourouva, az Európai Bizottság alelnöke vagy például Kardos Gábor, a 444 portált működtető Magyar Jeti Zrt. vezérigazgatója, vagy például az, hogy milyen problémáról beszélt a meghívott egy lengyel újságíró.
Izraeli hírszerzők, illegális titkos adatgyűjtés és egy magyar cég, amit az USA feketelistára tett
Július 18-án az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma közölte, hogy négy külföldi, megfigyelésre szakosodott vállalatot az USA nemzetbiztonságának és külpolitikai érdekeinek veszélyeztetése miatt feketelistára tett, vagyis nem kereskedhetnek amerikai vállalatokkal. Ezek a cégek a görög Intellexa SA, annak kapcsolt ír vállalkozása, az Intellexa Limited, az V. kerületi Deák térre bejegyzett Cytrox Holdings Zrt. és annak kapcsolt vállalkozása, az észak-macedón Cytrox AD.
A minisztérium közleménye szerint
a vállalatok információs rendszerekhez való hozzáférést adó kibertámadásokkal foglalkoznak, és ezzel világszerte veszélyeztetik az egyének és szervezetek életét és biztonságát.