Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: gazdasági növekedés

Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is

Közzétette szerző

A szerző a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Ázsia változatlanul a globális növekedés egyik legfőbb motorja, az egyes országok gazdasága nagyrészt jó úton halad az éves GDP-célkitűzések megvalósítása felé, de közben a régió számára a stabilitás vált a legfontosabb szemponttá.

Kína strukturális ellenszéllel küzd a növekedésnek az 5 százalékos cél körüli stabilizálása során, míg Japán a kamatemelés és a gazdaságának újjáéledését lehetővé tevő lendület fenntartása közötti egyensúlyt keresi. Délkelet-Ázsiában a központi bankok türelmesen várják az amerikai jegybank egyértelmű jelzéseit, mielőtt elkezdenék a lazítást. Indiában, ahol a növekedés erőteljes, az infláció stabilizálása vált fontos feladattá.

PostPin It!

2-3 százalékos gazdasági növekedésre számít a kormány

Közzétette szerző

Idén 2-3 százalék közötti gazdasági növekedésre számít a kormány, de 2025-ben elérhető és hosszú távon is fenntartható a 4 százalék körüli növekedés – mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján, ahol a kormány által elfogadott 2024-2030-as új versenyképességi stratégiát mutatta be.

Nagy Márton kifejtette: a növekedés ebben az évben az exportpiacok átmeneti gyengesége miatt nem éri el a 4 százalékot, de hosszú távon ezzel már nem számolnak.

A gazdaságot nem felülről szemlélik és nem mutatószámrendszert használnak, a versenyképességi stratégia csaknem 1300 vállalat közvetlen vagy szakmai szervezeteken keresztül közvetített javaslatai alapján épült fel – fogalmazott. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: nem gazdasági fordulatra van szükség, hanem finomhangolásra.

PostPin It!

Jobb lenne a minőségi, mint a gyors gazdasági növekedés Magyarországon

Közzétette szerző

A szerzők az ING Bank elemzői. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

A sajtóban rendre számos cikk próbálja boncolgatni a magyar gazdaság növekedési képletét. Idén különösen nagy figyelem övezi a témát, amikor is a tavalyi recesszió után az elemzők pozitív GDP-növekedési ütemet prognosztizálnak. Az ING Bank legfrissebb előrejelzése idén 2 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol, mely lényegesen elmarad a Covid előtti években megszokott tempótól. Sőt, a 2017–2019 között látott 4,3–5,4 százalék közötti éves GDP-bővüléstől még a jövő évre vonatkozó 3,8 százalékos prognózisunk is elmarad.

Ebben nincs óriási meglepetés, hiszen a pandémia sújtotta évek, majd az azt követő rekord magas inflációs hullám alapjaiban változtatta meg a hazai gazdasági környezetet, nem beszélve a külső környezetben történt változásokról. Mindezek fényében joggal merül fel a kérdés, hogy egyáltalán visszatérhet-e a magyar gazdaság a 2017–2019 között látott növekedési pályára, tudva azt, hogy a gazdasági peremfeltételek alapjaiban megváltoztak. Ha pedig vissza is térhetnénk a stabilan 5 százalék körüli növekedéshez, a kérdés, hogy ez valóban fenntartható pálya lenne-e?

PostPin It!

A kormánynak tudomásul kellene vennie beszűkült mozgásterét

Közzétette szerző

A szerző a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

A nemzetgazdasági miniszter szerint az infláció gyakorlatilag összeomlott, így gazdasági szempontból már nem jelent problémát, a kormány már minden erejével fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosíthat. De mi van, ha ez a helyzetértékelés hibás, mivel az infláció legyőzését még korai ünnepelni, az államháztartási hiány csökkentése előbb-utóbb megszorítást követel, a kormányzat megítélése pedig romlik?

Az MNB február 27-én 10-ről 9 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az alelnök már előzetesen jelezte, hogy az alacsony infláció ekkora kamatcsökkentést indokol, óvatosságra inthet azonban a Fed és az EKB kamatcsökkentési ciklusának csúszása. A januári, csak 0,75 százalékpontos csökkentés indokolásától eltérően az alelnök ezúttal nem említett megfontoltságra intő hazai politikai vagy gazdaságpolitikai okokat. Akkor a Monetáris Tanács óvatosságát, a vállalati hitelezés átalakításáról a kormány és a jegybank között kialakult vitát, valamint azt az Európai Tanács február eleji ülését megelőzően megszellőztetett információt említette, hogy vétózása következtében Magyarország pénzügyi nyomás alá kerülhet. Januárban a kamatcsökkentés bejelentését egynapos minimális gyengülés, majd néhány napos erősödés követte, vagyis a döntést jól fogadták a piacok. A februári, erőteljesebb kamatcsökkenés viszont a forint markáns gyengüléséhez vezetett.

PostPin It!

Még nagyobb gyorsítás kellene a kormány növekedési céljának eléréséhez

Közzétette szerző

A tavalyi utolsó három hónapban negyedéves alapon máris megtorpant az előtte éppen csak újra beinduló magyar gazdaság: a harmadik negyedév 0,8 százalékos növekedése után újra stagnálást mutatnak a KSH részletesebb adatai.

Háttér: a stagnálás oka az alacsony ipari export és a lakossági fogyasztás beragadása mellett az építőipar, illetve a vendéglátás szektorok gyenge teljesítménye.

A növekedés ilyen gyors visszaesésére nem számítottak korábban az elemzők, inkább a megindult élénkülés folytatását prognosztizálták.

PostPin It!

Váratlanul sokkal rosszabbul érzik magukat a magyar vásárlók, hogy lesz ebből növekedés?

Közzétette szerző

Jelentősen romlottak a lakossági fogyasztói kilátások, utoljára Ukrajna orosz lerohanása után volt hasonlóan nagy csökkenés.

Mi történt? Közzétette a GKI Gazdaságkutató szokásos, az EU támogatásával készülő konjunktúrafelmérésének havi eredményét, eszerint bő 9 ponttal csökkent a fogyasztói bizalmi index.

Februárban a lakosság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait erősen romlónak értékelte januárhoz képest.

PostPin It!

Már csak néhány ország maradt, ahol ne szakadt volna meg a szennyezés és a növekedés évtizedekig kitartó együttmozgása

Közzétette szerző

Miközben történelmi távlatban a gazdasági növekedés együtt járt a fosszilis energiahordozók felhasználásának azonos mértékű növekedésével, mára a világon kevés ország maradt, ahol ez az összefüggés igaz lenne.

Miért fontos ez? A klímaváltozás legsúlyosabb következményeinek elkerülése érdekében a növekedésnek és a szén-dioxid-kibocsátásnak teljesen el kellene válnia egymástól, 2050-ig globálisan nettó nullára kéne csökkennie a kibocsátásnak.

Felülnézet: a fejlett gazdaságokban 2007-ben tetőzött a kibocsátás, azóta csökken. Az USA-ban például 1990 óta megduplázódott a GDP, de a szén-dioxid-kibocsátás visszaesett körülbelül az akkori szintre.

PostPin It!

A kétezer forintos nyugdíjprémium is szélsőségesen optimista várakozás

Közzétette szerző

Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak nyilatkozva „reálisnak” tartotta, hogy idén novemberben nyugdíjprémiumot kaphatnak a nyugdíjasok. Ez erős kormányzati optimizmuson alapul, és még a megvalósulása esetén is igen alacsony összeget jelentene a nyugdíjasoknak.

Háttér: nyugdíjprémium akkor jár az adott év novemberében, ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Márpedig a pénzügyminiszter idén 3,6 százalékos növekedéssel számol.

Számokban: a gazdasági növekedésre vonatkozó szakmai előrejelzések ennél lényegesen pesszimistábbak. Tíz prognózis átlaga szerint a várt GDP-növekedés a 3 százalékot sem fogja elérni idén.

PostPin It!

Lentner Csaba Nagy Mártonról: „Ne akarjon Bokros Lajos sorsára jutni, ne akarjon elmagányosodni”

Közzétette szerző

Arra számít, hogy az Európai Unió elindítja Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást, ami megrengeti a forintot, és benne van a pakliban, hogy le is minősítik Magyarországot. Akár még egy államcsőd közeli helyzet sem elképzelhetetlen a volt MIÉP-es országgyűlési képviselő szerint.

Lentner Csaba szerint 2020 után valami félrecsúszott a gazdaságpolitikában, a válságok miatt előálló új helyzetre nem a megfelelő válaszok születtek. Természetesen a műsorban nem maradtunk az „elhibázott brüsszeli szankciók” és az uniós források visszatartásának bírálata nélkül, ezzel együtt figyelemre méltó, ahogy

a jobboldali kurzus hívének számító közgazdász a holdudvarban megszokotthoz képest szokatlanul kritikus hangon beszélt a magyar állam pénzügyeiről, a gazdaságszervezés hibáiról,

PostPin It!

Itt a beismerés: visszaesett a gazdaság, elszállt az államháztartási hiány

Közzétette szerző

Szinte az utolsó pillanatban, december 30-án tette közzé legújabb makrogazdasági prognózisát a kormány. A középtávú (jelen esetben 2023-2027-es évre vonatkozó) prognózisát az év végéig kell közölnie a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumnak.

A hvg.hu szemléje szerint a dokumentumból kiderül, hogy

a magyar gazdaság 0,4 százalékkal eshetett vissza 2023-ban,

PostPin It!

A világ megváltozott, korai temetni az inflációt

Közzétette szerző

A kormányzati költekezés és a jegybanki szigor közötti ellentét nem magyar sajátosság, miközben az infláció elleni harcot még nem nyertük meg – nyilatkozta a G7-nek Cser Tamás, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője. Pedig a befektetők most annyira hisznek a győzelemben, hogy az sérülékennyé teszi a tőkepiacokat.

– Az utóbbi két évben Magyarországon durván elszállt az infláció, de alacsonyabb szinten ezzel szinte az egész fejlett világ küzdött. Azóta a mutatók már mindenhol lefelé tartanak – megnyerték, megnyertük az infláció elleni harcot?

– Még nem. Szerintünk a világ megváltozott, és nem fogunk visszatérni a Covid előtti tíz év időszakába, amit a fejlett világban a „nincs infláció, nincs kamat” helyzet jellemzett. Strukturálisan magasabb lesz az egész világban az infláció, alapvetően négy ok miatt. Az első a demográfia: a fejlett világban a munkaképes korú lakosság száma tetőzött vagy csökkenőben van, és ugyanez igaz Kínára is, amely az elmúlt évtizedekben a fő forrása volt a világ munkaerőpiacának. A munkanélküliség az egész világon történelmileg nagyon alacsony szinten van, ami folyamatos bérnyomással párosul. A demográfia miatt többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint be, a munkaerőpiacok pedig nem váltak az elmúlt időszak gazdasági lassulása során lazábbá. Ez előrevetíti, hogy béroldalról lesz inflációs nyomás. Emellé jött az elmúlt években a deglobalizáció: baráti és közelebbi országokba helyezik a termelést, amelyek nem termelnek olyan hatékonyan, olcsón, mint Kína.

PostPin It!

Egy-két év is eltelhet, mire azt mondhatjuk, hogy kijöttünk ebből a válságból

Közzétette szerző

November közepén hozta ki a Központi Statisztikai Hivatal azt az adatot, amely szerint véget ért a magyar gazdaság egy évig tartó recessziója. De mennyire volt súlyos az a visszaesés, ha korábbi recessziókkal vetjük össze, mi okozta, és milyen sajátosságai voltak? Mennyire örüljünk neki, hogy vége a recessziónak, ha ugyan már egyszámjegyű, de még mindig magas az infláció? Mikorra lesz vége a megélhetési válságnak? A G7 Függő Változó podcastsorozatának új adásában többek között ezekről a témákról beszélgettünk Virovácz Péterrel, az ING szenior elemzőjével, és Móricz Dániellel, a Hold Alapkezelő befektetési vezetőjével.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

PostPin It!

Az életszínvonal tíz százalékát bukjuk a populizmussal

Közzétette szerző

A régió egyik legmélyebb recessziója, az Európai Unió legmagasabb inflációs rátája, elszálló költségvetési hiány, Románia mögé sorolt fejlettségi szint, lecsúszó oktatási rendszer, és mindeközben a válságkezelés helyett pitiáner hatalmi játszmákkal foglalkozó gazdaságpolitikai vezetők: az elmúlt évek prociklikus gazdaságpolitikája, a 2022-es választás előtti osztogatás, az elhibázott energiapolitika, a pártállami hatalomkoncentráció, valamint az európai uniós források ehhez köthető befagyasztása, és a minderre az ukrajnai háború és az általános világgazdasági lassulás formájában érkező külső sokk jelentősen megtépázta a 2012 és 2019 közötti magyarországi gazdasági sikersztorit, és sok tekintetben Latin-Amerikát idéző gazdaságpolitikai káoszt szült. 

Bár utólag könnyű azt mondani, hogy mindez előre látható volt, a történelmi tapasztalatok alapján egyáltalán nem meglepő a magyar gazdasági teljesítmény alakulása. Legalábbis Manuel Funke, Moritz Schularick, Christoph Trebesch, a Kieli Világgazdasági Intézet, a párizsi Sciences Po, illetve a Bonni Egyetem kutatóinak egy 2022-es tanulmánya alapján, amely azt állítja: statisztikailag igazolható, hogy a populista vezetők által irányított országokban idővel látványosan meginog a makrogazdasági stabilitás, leromlanak a gazdasági intézmények, gazdasági dezintegráció indul, és ennek következtében 15 éves távlatban tíz százalékkal csökken az egy főre eső bruttó hazai össztermék (GDP) a nem populista fejlődési pályához képest, miközben a populista ígéretek ellenére az egyenlőtlenségek sem csökkennek.

Funke, Schularick és Trebesch adatelemzéséből az is kiderül, hogy a populista rendszerek aránya sosem volt olyan magas, mint az elmúlt években: 2020-ban az általuk vizsgált 60 ország negyedében voltak hatalmon populisták. Az adatsor alapján ahol egyszer megveti a lábát a populizmus, ott gyakran tartós marad, sőt az is jellemző, hogy az ilyen helyeken idővel a populizmus jobb- és baloldali változatai váltogatják egymást.

PostPin It!

Varga Mihály optimista, a második fél évre már gazdasági növekedést vár

Közzétette szerző

A második fél évben visszatérhet a magyar gazdaság növekedése – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI tudósítása szerint a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. Fókuszban a forint szakmai rendezvényén kedden Budapesten.

A miniszter hozzátette, a negyedéves adatok alapján a recessziós negyedéveket „magunk mögött hagyjuk”. Az idei év két utolsó negyedévében növekedés lesz, az infláció az év végére egy számjegyűre csökken. Varga Mihály kitért arra, hogy nehéz időszakon van túl a világgazdaság és az európai gazdaság, a tavalyi magas energiaárak okozta sebek gyógyulnak. A pandémia minden országban a monetáris és fiskális politikák fellazulását hozta. A feladat most is adott, az egyensúlyi mutatók stabilizálása, a hiány csökkenő pályára állítása. Az államháztartási hiány csökkentése az egész gazdaság számára kulcsfontosságú – 2023-ban 3,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számolnak, a finanszírozás rendben van, a hiányszám és az államadósság szintje is csökkenni fog szerinte.

A Portfolio tudósítása szerint a miniszter azt is mondta,

PostPin It!

Mínuszban ragad a magyar gazdaság, de legalább jelentősen lassul az infláció

Közzétette szerző

(A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A nyár során alapvetően két makrogazdasági folyamat volt meghatározó a piacok számára: a „soft landing”*Ez azt jelenti, hogy az amerikai jegybanknak anélkül sikerül megfékeznie az inflációt, hogy a gazdaság recesszióba kerülne. narratíva további erősödése, sőt, a „no-landing”*Ebben az esetben az amerikai gazdaság nem is lassulna le érdemben, miközben a jegybank megfékezi az inflációt. szcenárió képbe kerülése, illetve a kínai növekedéssel és ingatlanszektorral kapcsolatos aggodalmak. Ennek eredményeképpen a kötvényhozamok globálisan emelkedtek, a dollár erősödött, és a jó júniusi és júliusi teljesítmény után augusztusban a részvénypiacok korrekcióba kezdtek.

Emelkedő hozamok

PostPin It!

Bedöglött az ipar, és nem látszik, hogyan lehetne újraindítani Németországban

Közzétette szerző

Az utóbbi évben a német gazdaság látványosan gyengélkedik. A második negyedéves bruttó nemzeti össztermék (GDP) 0,4 százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához képest, és stagnált az idei első negyedévhez képest. Ez egymás után a harmadik negyedév, amikor nem tudott növekedést produkálni Németország (az előző két negyedévben 0,4, illetve 0,5 százalékos mínusz jött ki negyedéves alapon). Az aktuális kilátások szerint a német GDP idén 0,5 százalékkal csökken majd.

Miután a brit statisztikai hivatal nemrég arra jutott, hogy a szigetország GDP-je valójában két százalékkal nagyobb, mint eddig gondolták, Németország maradt a másik G7, azaz a hét nagy fejlett gazdaság egyetlen olyan tagja, amelynek kibocsátása még mindig alacsonyabb, mint a Covid-járvány előtt volt.*Bár a brit statisztikai hivatal által alkalmazott korrekciókat az európai uniós gazdasági adatok esetében még nem hajtották végre, ezért nem elképzelhetetlen, hogy a következő hónapokban a kontinensen is találnak néhány százalék pluszt a statisztikusok.

A középtávú kilátások nem ennyire tragikusak, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) például az idei 0,3 százalékos recesszió után 1,3 százalékos növekedést vár 2024-ben, amivel a német gyorsnaszád a G7-en belül már megelőzheti Olaszországot és Japánt is. Ezzel együtt a német gazdaság már messze nem Európa motorja: a prognózisok szerint a jelenlegi pályán az ország 2022 és 2025 közötti növekedési üteme a második legalacsonyabb lesz az EU-ban.

PostPin It!

A román gazdaság egy százalékkal nőtt az elmúlt negyedévben

Közzétette szerző

0,9 százalékkal nőtt a GDP Romániában a második negyedévben az előző három hónaphoz viszonyítva – közölte szerdán a romániai Országos Statisztikai Intézet (INS).

Az első félévben éves összevetésben így a nyers adatok alapján 1,7 százalékos, a szezonálisan kiigazított adatok alapján pedig 2,8 százalékos volt a gazdasági növekedés keleti szomszédunknál.

A nyers adatok szerint a tavalyi második negyedévhez viszonyítva 1,1 százalékkal nőtt a GDP az idei második három hónapban – tette hozzá az Agerpres állami hírügynökség.

PostPin It!

A magyar gazdaságnak is rossz hír, hogy erősödnek a negatív külpiaci kockázatok

Közzétette szerző

(A szerzők az ING Bank elemzői. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Júliusban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ismét közzétette legfrissebb elemzését a világgazdaság kilátásairól, és ennek hangneme összességében inkább optimista a legutóbbi, áprilisban kiadott elemzéssel szemben. Ám a relatív optimizmus nem annyira meglepő, tekintettel a márciusi Silicon Valley Bank-csődre, és az azt követő pénzügyi instabilitással kapcsolatos félelmekre. Azóta a piacok megnyugodtak, a pénzügyi kondíciók pedig valamelyest lazultak a márciusi pánikhoz képest. Nem beszélve arról, hogy végül pozitívan zárult az USA adósságplafonról szóló vitája is, amely még az áprilisi IMF-kiadványban szignifikáns kockázati tényezőként szerepelt. Így tehát e kockázati tényezők kiárazásával a 2023-as globális GDP-növekedést az IMF 3 százalékra várja a korábbi 2,8 százalékkal szemben.

Bár a növekedési kilátások terén felfelé húzták a várakozást, a kockázatok egyértelműen lefelé mutatnak. Ebben a tekintetben az első számú kockázat az infláció ragadóssága, amely további monetáris szigorítást válthat ki a jegybankoktól. Ráadásul komoly kockázatot hordoz a kínai gazdaság is, amely nemcsak hogy tovább lassulhat, de az újranyitás elmaradt várt pozitív hatása mellett egyre nagyobb a nyomás az ingatlanpiacon is. Ezek a negatív hatások pedig könnyedén átgyűrűzhetnek a világgazdaságba. Habár az év elején a kínai feldolgozóipari és fogyasztási adatok relatíve kedvezőek voltak, a második negyedévhez érkezve markáns lassulás érezhető. A gazdasági momentum egyre romlik: a negyedéves növekedési ütem csak 0,8 százalék volt, szemben az első negyedévben látott 2,2 százalékkal.

PostPin It!

Olyan jól megy az orosz gazdaságnak, hogy már buborékot emlegetnek

Közzétette szerző

Miután az orosz gazdaság tavaly a nyugati szankciók elrendelése után elkerülte az összeomlást, idén jó eséllyel már a recessziót is megússza, és akár egészen jelentős növekedés is összejöhet.

Három hónappal ezelőtt a 19 befektetési bank és kutatóintézet véleményét összegző brit Consensus Economics még 0,9 százalékos visszaesést jósolt az orosz gazdaságnak, most már viszont 0,7 százalékos növekedést. Az orosz jegybank ennél is sokkal optimistább, és plusz 2,5 százalékra számít, ami azt jelentené, hogy az orosz gazdaság kibocsátása lényegében visszatér oda, ahol Ukrajna lerohanása előtt volt, ami nagy szó lenne – írja a New York Times.

A jelenség oka egyébként nem túlságosan bonyolult, két szóban is össze lehet foglalni: állami költekezés. Ennek egy része kifejezetten a háborúhoz kapcsolódik, amelynek elhúzódása miatt óriási szükség van sok mindenre az egyenruháktól kezdve a tankokon keresztül a cirkálórakétákig.

PostPin It!

Egyre többen temetik ezt az évet gazdasági szempontból

Közzétette szerző

Bár a magyar és a német ipar együttmozgása már közel sem olyan erős, mint öt-tíz évvel ezelőtt, a hazai gazdaság kilátásai szempontjából sem biztatók az utóbbi napokban megjelent német és osztrák konjunktúrajelentések.

Mi történt? A német vállalatvezetők gazdasági helyzetmegítéléséről tanúskodó ifo index az egymást követő harmadik hónapban esett. Clemens Fuest, az ifo Intézet elnöke szerint ez azt mutatja, hogy a német gazdaság rendkívül nehezen tud kilábalni a téli recessziójából.

Számok: az S&P Global által közölt beszerzési menedzserindexek sem mutatnak szebben, júliusra Németország értéke 48,3, Franciaországé 46,6. Az 50 alatti értékek recessziós várakozásokat tükröznek.

PostPin It!