Best WordPress Hosting
 

Harmincmilliárdért vett a kormány külföldön ingatlanokat

Az elmúlt években közel két tucat külföldi ingatlanért 30 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány – írja keddi cikkében az rtl.hu.

A portál csak azokat a vagyonelemeket vette számításba, amelyekben valamilyen hivatalos – jellemzően külképviseleti vagy kulturális – tevékenység zajlik, a diplomaták elszállásolására szolgáló ingatlanlista ugyanis titkos.

A rtl.hu listáján szereplő több mint 80 millió eurónyi összeget 23 épületre költötték. Közülük 19 darab 2017 után került az állam tulajdonába, ezek jó része a kelet-közép-európai régióban található.

„Két rossz közül a kevésbé rosszat próbálja támogatni a magyar kormány”

Örülünk annak, hogy van közép-európai jelölt, s még egyszer elmondom, azt gondoljuk, hogy itt lenne az ideje annak, hogy komolyan megvitassuk azt a kérdést, hogy hogyan fordulhat elő az, hogy a NATO-nak még soha nem volt a közép-, illetve kelet-európai térségből kikerülő főtitkára

– nyilatkozta április 3-án Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter Brüsszelben. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkári posztjára ugyanis pályázik Klaus Iohannis, Románia 2014 óta hivatalban lévő köztársasági elnöke is.

A dolog szépséghibája, hogy Iohannis meglepetésszerű bejelentkezése a NATO vezetői tisztségére, majd a magyar és a román kormány támogatásáról való biztosítása azután érkezett, hogy az USA, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország vezetésével több mint 20 ország már Mark Rutte jelenlegi holland ügyvezető kormányfő mellett tette le a voksát.

Orosz propagandát terjeszt a magyar kormány az Európai Parlament szerint

Az EP Kreml-barát üzenetek terjesztésével vádolja a Fideszt és az Orbán-kormányt, és azonnali intézkedéseket sürget a külföldi hírmanipulációk visszaszorítására.

Szabó Benedek: Az elkeseredettség néha teremtő dühöt is szülhet, az apátia nem szól semmiről

Egy újlipótvárosi pingpong klub előtt találkoztunk, mondtad, hogy az utóbbi egy évben elkezdtél eljárni edzésre.

Fontos, hogy az ember életében mindig legyen valami, amit szenvedélyesen szeret csinálni. Nem számít, mi az, ha nem ártasz vele másoknak, de kell valami elfoglaltság. Egyáltalán nem túlzok, ha azt mondom, mostanában sokkal többet gondolok a fonák pörire, mint a zenére. Szerencsére azért elkészült a lemez.

A Galaxisok az útkereső huszonévesek közérzetét megzenésítő zenekarként lett ismert, a máig legsikeresebb számok egy jó része is az első albumokról származik. Te viszont többször említetted korábban, hogy már nem igazán érzed magadénak azoknak az időknek a dalait.

Jön az egynapos autópálya-matrica – A kiszabható legmagasabb áron

Már hivatalos, hogy mikortól és mennyiért lesz kapható.

Mi történt? A Lázár János alá tartozó Építési és Közlekedési Minisztérium a Világgazdaságnak elmondta, hogy 2024. április 1-jétől elérhető lesz az egynapos autópálya-matrica.

Mennyi lesz? Az egynapos matrica ára 5150 forintba fog kerülni. Az ár megállapításánál uniós kitétel, hogy az egynapos matrica ára az éves matrica árának (57 260 forint) legfeljebb 9 százaléka lehet. A D1-es kategóriában ez 5153 forint lenne, de a kerekítés miatt végül 5150 forintot kell fizetni.

Világgazdaság: A kormány pert fontolgat a Spar ellen

Rágalmazási pert fontolgat a Spar ellen a magyar kormány – állította hétfőn megbízható forrásokra hivatkozva a Világgazdaság. A lap szerint a per nem a Spar Magyarország, hanem az osztrák anyacég ellen irányulna, amelynek tulajdonosa és vezérigazgatója éles nyilatkozatot tett a magyar kormánnyal kapcsolatban.

Hans Reisch, a Spar Austria csoport vezérigazgatója egy ausztriai élelmiszeripari szaklapnak azt nyilatkozta, hogy a salzburgi központú Spar kereskedelmi csoport a kisajátítástól való félelem miatt vagyont von ki Magyarországról, amelynek részeként az észak-olaszországi, a szlovéniai, a horvátországi és az itteni piacon közreműködő svájci leánycégük kezelésébe adták a vagyonkezelési jogok egy részét.

Reisch azt is állította, hogy a magyar miniszterelnök azt kérte a kereskedelmi multitól: engedje meg rokonának, hogy befektessenek a magyar leányvállalatba. Reisch szerint a kormány a részesedésén keresztül akarja átvenni a cég tulajdonjogát.

Szerdán fordulat jöhet a Völner-Schadl ügyben

Magyar Péter szerint a kormány már fél évvel az ügyészségi gyanúsítás előtt tudott a Völner-ügyről, emellett a korábbi igazságügyi államtitkár, Völner Pál tudott arról is, hogy megfigyelik, mert a kormány figyelmeztette őt erre.

Mi történt? Magyar Péter, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter exférje kedden az ATV-ben mondta mindezt. Facebook-oldalán később azt írta: a holnapot 10 órakor a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen kezdi, ahová elkísérik jogi képviselői, többek között dr. Bárándy Péter, volt igazságügyi miniszter. „Ha az ügyészség holnap a Völner-Schadl (és társai!) ügyben kíván meghallgatni, akkor elmondom a hatóságnak a rendelkezésemre álló összes információt és ezt követően a nyilvánosságot is tájékoztatom a történtekről, ami után a kormány nem tehet mást, minthogy lemond.” Hozzátette: „Rogán Antalnak üzenem, hogy izzítsa az egyik magángépét és mielőbb keressen olyan országot, ahonnan nincs kiadatás. Mert ugye, a börtön ablakába soha nem süt be a nap”.

Miről szól a Völner-Schadl ügy? A vádirat szerint Schadl György, a végrehajtói kar volt elnöke „korrupciós kapcsolatot alakított ki” a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.

Magyarországon vényköteles marad az esemény utáni tabletta – az EU-ban utolsóként

Miután a lengyel kormány nemrégiben úgy döntött, hogy eltörli a sürgősségi fogamzásgátlók vénykötelességét, Magyarország maradt az egyedüli ország az EU-ban, ahol továbbra is receptköteles a tabletta.

Az Egészségügyi Szakmai Kollégium szülészet és nőgyógyászat tagozata ugyan jelezte, hogy támogatja a sürgősségi fogamzásgátló tabletta vénykötelességének eltörlését, döntéshozói reakció nem érkezett. Most azonban a Belügyminisztérium válaszolt a Népszavának.

A lap kérdésére ugyanis közölték, a kormány nem tervezi a sürgősségi készítménnyel kapcsolatos jogszabály módosítását.

Mindössze 8 hét alatt elköltött 110 milliót a Fidesz-közeli Megafon és ezzel mindenkit leuralt

A Facebookon és Google-ön futó politikai témájú hirdetésekre fordított összegeket vizsgálta a Political Capital. Sokatmondó számok következnek, amiből kiderül, hogy az ellenzéknek nagyon fel kellene kötnie a gatyáját, ha a Fidesz-közeli szervezetekkel versenyezni szeretne.

A magyar kormány épp a helyi választások idején árasztotta el online reklámokkal más országok felületeit

A máskor a szuverenitás jelentőségét hangsúlyozó magyar kormány általában a neki tetsző narratívát üzente pénzért fizetett hirdetésekben, többnyire épp mikor az adott országban választásokat tartottak.

Közel egymilliót költött egy Navracsics Tibort szidó cikkre egy kormánypárti lap

Az erősen kormánypárti Promenad24 Lázár János köreihez kötődik, mégis jelentős összegeket költött egy Navracsics Tibort támadó cikkel összefüggésben.

A Megafon 45 milliós költéséről kérdezték Rogán Antalt

A momentumos Bedő Dávidot is érdekli, hogy miből fizetik az elmúlt hetek felerősített propagandáját a Megafonnál, ezért írásbeli kérdést tett fel erről Rogán Antalnak.

Pár nap alatt 30 millió forintot költött a Megafon a legnépszerűbb közösségi médiás felületen

Novák Katalin és Varga Judit a kegyelmi ügy után történt lemondása után különösen aktív lett a kormánypárti influenszerkommandó, a Megafon, mely teljesen rászállt Magyar Péterre, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférjére, és mindent megtesz, hogy letompítsa a kormányzati visszaélésekkel kapcsolatos botránya és kegyelmi botránya után a Fideszt.

Az egyik legértékesebb magyar céggel köt stratégiai megállapodást a kormány

A hazai építőiparban lassan megkerülhetetlen Bayer Constructtal köz stratégiai együttműködési megállapodást a kormány. Részletek egyelőre nincsenek, Szijjártó Pétert jelölték ki a feladatra.

Mi történt? Stratégiai együttműködési megállapodást köt a kormány és a Bayer Construct, az erről szóló kormányhatározatot a Telex szúrta ki a kedd este publikált Magyar Közlönyben. A határozatban ennél több részlet nem szerepel, csak hogy a kormány Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert bízza meg azzal, gondoskodjon a megállapodásról.

Háttér: A hazai építőiparban lassan megkerülhetetlen Bayer Construct évek óta szerepel a legértékesebb magyar cégeket összegző Magyar100 listánkon, legutóbb 39,5 milliárd forintos becsült értékkel a 26. helyen szerepelt a sóskúti cég. Balázs Attila tulajdonos nemrég interjút adott a Telexnek, ahol emellett, hogy beszélt arról, hogyan lett ipari alpinistából nagyvállalkozó, azt is elmondta, szerinte „az állami pályázatokon az nyer, aki beleteszi a munkát és mer pályázni, az állam pedig azért vesz tőle irodákat, mert ő adja a legjobb árat”.

Megérkezett a magyar kormány 20 millió forintos segélye a székelyudvarhelyi iskolához

Ütemterv szerint haladnak a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium részben beomlott diákotthonának állagmegőrzési munkálatai, miközben a baleset által érintett diákok anyagi támogatásban részesültek – írta kedden a tanintézet közleménye alapján a Székelyhon című lap.

A közlemény szerint a romok eltakarítása után a belső munkálatokat is befejezték, az ideiglenes tető is elkészült. A nyomozó hatóságok felügyelete alatt kiásták a beomlott épületrész melletti sáncot. Közölték egyúttal, hogy a héten a külső munkálatok, az épület és a fölötte lévő domboldal alátámasztása következik, és egy 200 méter hosszú kerítést építenek. A közlemény arra is kitér, hogy a részben beomlott diákotthon 42 érintett lakójának vagy családjuknak fejenként háromezer lej (233 ezer forint) pénzbeli támogatást nyújtott a Tamási Áron Véndiák Egyesület. A civil szervezet a romeltakarításkor megtalált laptopok tisztításában, az adatok mentésében is segédkezett. „Mostanra a bentlakó diákok hiányzó értéktárgyainak nagy része visszakerült a gyerekekhez” – tudatták.

Közölték, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság által felajánlott 20 millió forint támogatás is megérkezett az egyesülethez, az összeget a tervek szerint (az iskola vezetőségével egyeztetve) nagyrészt a megsemmisült bútorzat pótlására fordítják. A székelyudvarhelyi iskola részére többek mellett pénzt gyűjtött a budapesti Szent István Gimnázium (3 388 000 forint), a komáromi Selye János Gimnázium (2400 euró), a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium (13 480 lej, azaz 1,04 millió forint), az esseni Robert Schuman Berufskolleg partneriskola diákközössége (630 euró) is. Az összegeket a későbbi költségek fedezésére fordítják.

Hiába szavazott egyedüliként a magyar kormány nemmel az európai sajtószabadság-törvényre

Az európai uniós tagállamok nagyköveti tanácsa pénteken jóváhagyta az európai sajtószabadság-törvény szövegéről született kompromisszumos megállapodás tartalmát, amelyet 2023 végén a kormányokból álló EU Tanács és az Európai Parlament (EP) tárgyaló delegációi hoztak tető alá. Az ülésen egyedül a magyar kormány képviselője szavazott nemmel.

Így nyomogatta az orbáni propaganda a morális pánikgombot

Sik Endre szociológus az infografikához a következő bevezetőt írta:

„Egy kis emlékeztető nereseknek és ellennereseknek (és a maradék-magyaroknak) a közeljövőben befejeződő, és ismét nagysikerűnek (vagy pontosabban a soha nem látott sikerrel kecsegtetőnek) ígérkező nemzeti konzultáció alkalmából. Az emlékeztető magában foglalja a morális pánikgomb 2015 és 2023 közötti tizennégy megnyomattatását (felül, római számokkal jelölve), és az ezeket előző és követő, időszakonként szinte folyamatos propagandaakciókat (alul, arab számokkal jelölve).

Az ábra semmi olyat nem tartalmaz, amit ne tudhatna bárki, aki élt akkor és teszi ezt most. Csupán szerettem volna összefoglalni a történéseket, hogy »lássunk a pályán«. Erre természetesen nincs szüksége azoknak, akik nyomogatják a gombot, sem azoknak, akik amúgy is látnak a pályán. De a nagy többségnek (akik, ha akarnának sem tudnak elugrani a rájuk zúduló propagandacunami elől) talán jó egy kis emlékeztető arról, hogy ami ma(holnap) történik, csupán egy hosszú folyamat egyik állomása.”

120 EP-képviselő elvenné Magyarországtól a szavazati jogot az EU Tanácsban

Petíciót indítottak hétfőn az Európai Parlamentben azzal a céllal, hogy hogy a hetes cikkelyes eljárás keretében fosszák meg Magyarországot a szavazati jogától a kormányok képviselőiből álló döntéshozó EU Tanácsban. A Népszava információi szerint az EP 705 képviselőjéből 120 írta alá az ívet. Az támogató aláírások elsősorban a kereszténydemokrata, a szocialista és a liberális frakciókból érkeztek, továbbá zöldpárti és szélsőbalos képviselőktől, de van az aláírók között finn szélsőjobbos és olasz populista is.

A magyar EP-képviselők közül senki nem írta alá az ívet.

A kezdeményezés indítója, a finn Petri Sarvamaa az aláírásokkal ellátott levelet továbbküldi a képviselő-testület elnökének, Roberta Metsolának, akitől támogatást vár az indítványt tartalmazó parlamenti határozathoz. Mivel jövő héten az EP egyébként is szavaz a magyarországi jogállamiságról szóló állásfoglalásról, a finn képviselő valószínűnek tartja, hogy javaslata valamilyen formában bekerül a határozatba.

300 milliárdos infrastruktúra-fejlesztést vállal a kormány a Mini-Dubajjal kapcsolatban

300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztést vállal a kormány az 1900 milliárd forintos, Mini-Dubajnak nevezett beruházásban Rákosrendezőn – derül ki abból a megállapodás-tervezetből, amelyet a Hvg.hu vett észre a kormány honlapján. A projektet egy, az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektető építi.

A tervezet szerint a kormány vállalja, hogy a területet közbeszerzés vagy pályáztatás nélkül eladja az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt és 5 milliárd euró, azaz 1900 milliárd forint értékben befektető beruházónak, azzal stratégiai együttműködési megállapodást köt, és a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti.

A kormány ezen felül vállalja, hogy a projekt megvalósításához szükséges állami infrastrukturális fejlesztéseket, például gyalogos felüljárót, vasút feletti közúti felüljárót, a vasúti pálya fejlesztését és az 1-es metró meghosszabbítását vállalja, és ehhez 800 millió euró, azaz több mint 300 milliárd forint forrást biztosít. Arra is ígéretet tesz, hogy a reptéri gyorsvasút jövőbeni fejlesztése esetén közvetlen kapcsolatot biztosít a projektben létrehozott vasútállomás és a repülőtér között és törekszik arra, hogy a fejlesztések 5 százalékos áfakulccsal valósulhassanak meg.