Best WordPress Hosting
 

Disznószerű állat volt az emlősök előfutára

Egy friss tanulmányban egy zömök, disznószerű állat kövületét mutatják be részletesen – írja a Reuters. A Gordonia az emlősök egyik előfutára volt, és mintegy 254-252 millió évvel ezelőtt, a perm időszakban élt a mai Skócia területén, amely ekkor sivatagos vidék volt.

A szakértők nagy felbontású, 3D-s képeket hoztak létre az állat 1997-ben feltárt koponyájáról, így készítve el egy digitális másolatot. Az eredmények segíthetnek megérteni az emlősök evolúcióját.

A Gordonia agymérete messze elmaradt a modern emlősökétől, a testéhez viszonyított agymérete azonban így is előrevetítette az intelligenciát.

Lokiról neveztek el egy új dinófajt

Egy friss tanulmány alapján korábban nem ismert dinoszauruszfaj fosszíliájára bukkanhattak Montanában – írja a The Guardian. A Lokiceratops rangiformis az ötödik faj lehet egy olyan dinócsaládból, amelyet a Kennedy Coulee nevű szurdokban tártak fel.

A késő kréta időszakból származó Ceratopsia család tagjai közé tartozott a jól ismert Triceratops nem. A Lokiceratops közel 78 millió évvel ezelőtt élt, akkoriban egy mocsárvidék terült el a térségben.

A dinoszauruszt Lokiról, a skandináv és germán mitológia cselvető, tréfacsináló, bajhozó istenéről nevezték el.

48 millió éves kaszáspókokat találtak

Egy új tanulmány alapján ősi, színes kaszáspókok maradványaira bukkantak Németországban – írja az IFLScience.

A nagyjából 48 millió éves állatok az első ismert fosszilis kaszáspókok, amelyek az eocén korból származnak.

A példányok az álkaszáspókokhoz hasonlóan igen hosszú lábúak és kistestűek. Christian Bartel, a Freie Universität Berlin munkatársa és kollégái úgy vélik, hogy az állatok a Sclerosomatidae családba tartoznak.

Hatalmas, repülő őshüllőre bukkantak

Szakértők egy csoportja egy angliai kavicsbányában feltárt repülő őshüllő maradványait vetette vizsgálat alá – írja a BBC.

Az eredmények azt mutatják, hogy az állat szárnyfesztávolsága hatalmas, 3,75 méter volt.

A pteroszaurusz kövületét 2022 júniusában ásták ki az Abingdon-on-Thames közelében lévő bányában. A szárnycsontokat a Portsmouth-i Egyetem és Leicesteri Egyetem szakemberei elemezték.

Milliárdokért kelhet el egy dinócsontváz

Akár 6 millió dollárt (mintegy 2,1 milliárd forintot) is kifizethetnek a valaha talált legnagyobb és legteljesebb Stegosaurus-kövületért – írja a The Guardian. A fosszíliát a Sotheby’s aukcióján fogják értékesíteni idén nyáron.

A 3,4 méter magas és több mint 6 méter hosszú csontváz gyakorlatilag teljes, és az Apex nevet viseli. A példány több mint 30 százalékkal nagyobb, mint a londoni Természettudományi Múzeumban kiállított Sophie, amely sokáig a legépebb egyednek számított.

Cassandra Hatton, a Sotheby’s globális tudományos vezetője szerint Apex a maga nemében az egyik legjobb kövület. Mint hozzátette, a Stegosaurus az egyik legáltalánosabban felismerhető dinoszaurusz, amelynek összetéveszthetetlen sziluettje generációk óta lenyűgözi az embereket.

170 millió éves lábnyomot talált a nagypapa és unokája

170 millió éves dinoszaurusz-lábnyomra bukkant egy angol nagypapa és unokája – írja a BBC. A lelkes fosszíliavadász Steve az Irchester Country Park területén barangolt hároméves unokájával, Codival, amikor egy szokatlan formájú, részben betemetett sziklát találtak.

A londoni Természettudományi Múzeum szakértői megerősítették, hogy a lelet egy dinoszaurusz lábnyoma.

Úgy vélik, hogy a fosszília egy megalosaurustól származik, amely 6 méter hosszú volt.

Hatalmas raptor nyomaira bukkantak

Két különböző raptorfaj lábnyomait konzerválta egy késő kréta kori iszapréteg – írja az IFLScience. Szakértők egy csoportja egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban ismertette a maradványokat.

Mint kiderült, az egyik lenyomat egy eddig ismeretlen fajtól származik, amely nagyobb volt, mint bármelyik korábban talált raptor.

A Fujianipus yingliangi névre keresztelt állatról csontok hiányában egyelőre nem sokat tudni, de a becslések alapján csípőmagassága 1,8, hossza pedig 5 méter lehetett.

Ember nagyságú páncélja volt ennek a teknősnek

Egy friss tanulmányban egy korábban nem látott, ősi édesvízi teknősfajt mutatnak be állkapocscsontja alapján – írja az IFLScience. A lelet Amazónia brazíliai részén került elő.

A faj páncélja mintegy 1,8 méter hosszú lehetett, tehát nagyobb volt, mint bármely mai teknős.

Az állat a Peltocephalus maturin nevet kapta. Maturin Stephen King történeteiben a világegyetemet kihányó óriásteknős, a karaktert Stephen Maturin inspirálta, aki pedig Patrick O’Brian Aubrey-Maturin-sorozatának szereplője.

38 millió éves rovarokat őriz ez a borostyán

Egy új tanulmány alapján 38 millió éve elpusztult termeszek párzását őrzi egy ritka borostyán – írja a Live Science. A megkövesedett gyantában az Electrotermes affinis faj két egyede látható, a fosszília azt mutatja, hogy ezek a kihalt rovarok a mai termeszekhez hasonlóan szaporodtak.

Aleš Buček, a Cseh Tudományos Akadémia munkatársa egy online kövületboltban lett figyelmes a leletre, és azonnal felismerte jelentőségét.

A termeszfosszíliák nagyon gyakoriak, de ez a darab egyedülálló, mert egy párt tartalmaz

Kutyasétáltatás közben bukkant 70 millió éves csontokra egy férfi

Egy titanosaurus 70 millió éves, kiváló állapotú csontvázára bukkant egy francia férfi kutyasétáltatás közben – írja a People.

Damien Boschetto 2022 májusában találta meg a hatalmas  kövületet, miközben kutyájával, Muffinnal sétált egy erdőben a dél-franciaországi Cruzyben fekvő otthona közelében.

A helyi France Bleu a közelmúltban elsőként számolt be a felfedezésről.

390 millió éves megkövesedett erdőt találtak

A világ legősibb, 390 millió éves megkövesedett erdejére bukkantak az Egyesült Királyságban – írja az Independent. A fosszilizálódott fák pálmaszerűek, törzsük vékony és üreges lehetett.

A maradványokat a délnyugat-angliai Minehead közelében, egy homokkő formációban fedezték fel.

A fosszilis erdő mintegy négymillió évvel idősebb, mint a korábbi rekordtartó, amelyet a New York állambeli Cairo városában tártak fel.

Ősi tengeri szörny csontjaira bukkantak

Egy új tanulmányban egy korábban ismeretlen, ősi tengeri gyík kövületeit mutatják be – írja a BBC. A faj mintegy 66 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszok korának végén létezett. A Khinjaria acuta félelmetes ragadozó lehetett: körülbelül 8 méter hosszúra nőtt meg, fogai pedig késszerűek voltak.

A szakértők egy marokkói bányában feltárt koponyát és csontvázmaradványokat elemeztek.

Dr. Nick Longrich, a Bath-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a fajnak démoni pofája és késszerű fogai voltak.

Ősi delfin maradványaira bukkantak egy bányában

Egy friss tanulmányban egy ősi delfinfajt mutatnak be – írja az IFLScience. Shane Meekin, az Otagói Egyetem munkatársa és kollégái úgy vélik, hogy az állat, az Aureia rerehua fogait ketrecszerűen használhatta.

Az OU22553 jelű példányhoz koponya, fogak, csigolyák, bordák, valamint fül- és állkapocscsontok tartoznak. Az egyedet egy mészkőbányából gyűjtötték az új-zélandi Canterbury régióban fekvő Hakataramea-völgyben.

A maradványok a becslések alapján 22-23 millió évesek lehetnek.

90 ezer éves lábnyomokra bukkantak

Két csoportnyi ősi lábnyomot fedeztek fel egy észak-marokkói tengerparton – írja a Live Science. A maradványokat 2022-ben találta meg Mouncef Sedrati, a Dél-Bretagne-i Egyetem kutatója kollégáival, de az eredményekről csak most számoltak be egy tanulmányban.

Az Afrika északi csücskének közelében fekvő lelőhely egyedálló az egész kontinensen és a Földközi-tenger déli részén. A helyszínen 85 emberi lábnyom látható, amelyeket legalább öt fő hagyott.

A lenyomatok nagyjából 90 ezer évesek.

Gigantikus dinoszauruszok csontjaira bukkantak

Egy friss tanulmányban egy új, hatalmas dinoszauruszfajt mutatnak be – írja a Live Science. Az állat saját nemének legnagyobb tagja, egyben családja egyik utolsó képviselője volt.

A Sidersaura marae névre keresztelt faj első fosszíliáit még 2012-ben fedezték fel az argentínai Huincul-formációnál. A területen az évekig tartó ásatások során több dinoszaurusz maradványait is feltárták, a leletek négy példánytól származtak.

Az egyedek egy folyó menti iszapos területen pusztulhattak el, és bár dögevők és a víz elmozdította néhány csontjukat, sok megmaradt. A kövületek 93-96 millió évesek, és a késő kréta időszakból, a dinoszauruszok korának végső periódusából maradtak hátra.

288 millió éves bőrdarabra bukkantak

Egy friss tanulmányban egy korai, az első dinoszauruszoknál legalább 45 millió évvel ősibb hüllő megkövesedett bőrét mutatják be – írja az IFLScience. A lenyomatot hagyó állatról szinte semmit sem tudni, a felfedezés ugyanakkor segíthet megérteni a bőr korai evolúcióját.

A bőr nem fosszilizálódik jól, a rendkívül ritka kövületek felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Minél messzebbre megyünk vissza az időben, annál ritkábbak az ilyen leletek, az 539-252 millió évvel ezelőtti paleozoikumból származó maradványok már egészen kivételesek.

A lenyűgöző leletet két amatőr paleontológus, Bill és Julie May fedezte fel.

Klímaváltozás miatt halt ki a majmok királya

Egy új vizsgálat alapján a klímaváltozás miatt pusztulhatott ki a Gigantopithecus blacki – írja az ABC. Az éghajlati átalakulás miatt a száraz évszakokban nem voltak elérhetőek a faj kedvenc gyümölcsei.

A Gigantopithecus blacki a mai Dél-Kína területén élt.

A faj volt a legnagyobb ismert főemlős, magassága a 3 métert, tömege pedig a 295 kilogrammot is elérhette.

518 millió éves tengeri szörny maradványaira bukkantak

518 millió éves tengeri szörnyek maradványait tárták fel Észak-Grönlandon – írja az Independent. A Timorebestia nevű (latinul: rémállat) nagyméretű férgek a bolygó legkorábbi húsevői közé tartoztak.

A több mint 30 centiméteresre megnövő, hosszú csápokkal, hatalmas állkapcsokkal és testük oldalán végigfutó uszonyokkal rendelkező férgek a legnagyobb úszó állatok közé tartoztak a korai kambrium idején, több mint 520 millió évvel ezelőtt. „A Timorebestia az élő nyílféregfélék, azaz a chaetognathok ősi, de közeli rokona. Ezek ma sokkal kisebb óceáni ragadozók, amelyek apró zooplanktonnal táplálkoznak” – mondta Jakob Vinther, a Bristoli Egyetem munkatársa és a felfedezésről beszámoló tanulmány egyik szerzője.

A korukban óriásinak számító férgek a kutatók szerint közel állhattak a tápláléklánc csúcsához.

120 millió éves teknőspáncélokat találtak

Egy friss tanulmány alapján ősi teknősfiókák maradványai azok a kicsi, ovális fosszíliák, amelyeket eddig növényeknek néztek – írja a The Guardian. A két kövület 132-113 millió éves, és a 20. század közepén került elő a kolumbiai Padre Gustavo Huertánál.

Kezdetben úgy gondolták, hogy a fosszíliák a Sphenophyllum növénynemzetség egyik fajától származnak. A szakértők most arra jutottak, hogy a beazonosítás téves volt.

„A fosszíliák újbóli vizsgálata során megpróbáltuk megtalálni a levelek erezetét” – elevenítette fel Edwin Cadena, a bogotai Universidad del Rosario munkatársa. Mint kiderült, az erezetnek vélt struktúrák valójában finom, szivacsos csontszövetrétegek, ezzel kizárták, hogy a leletek növényi eredetűek.

90 millió éves tengeri szörnyre bukkantak

Egy friss tanulmányban egy új moszaszauruszfajt mutatnak be, az állat a késő kréta korban élt a mai Mexikó területén – írja az IFLScience. A példány szinte teljes koponyája megközelítőleg 90 millió éves.

A faj a Yaguarasaurus nevű nemhez tartozott, ez a csoport első állata, amelyet Mexikóban fedeztek fel. A moszaszauruszok a tengerek csúcsragadozói voltak, míg a szárazföldeket a dinoszauruszok uralták. Az állatok halakra, cápákra, fejlábúakra, egyéb moszaszauruszokra, esetleg tengeri madarakra vadászhattak, áldozataikat akár egyben is elnyelhették.

A faj a Yaguarasaurus regiomontanus nevet kapta, a tudományos megnevezés második fele Monterrey régiójának lakóira utal – a lelet a város közelében került elő.