Best WordPress Hosting
 

Ha az erdő beszélni tudna

Erdő. Mindössze négy betű. Ennek a négy betűnek olyan hatalma van boldogulásunkra és boldogságunkra, melyet nem könnyű szavakkal leírni. Aki viszont megízleli ezt az örömforrást és életérzést, az tovább akarja adni. Neked. Nekünk. Mindenkinek. Az utókornak. Tudnivalók kíváncsi erdőbarátoknak és tettre kész klímaaktivistáknak

Az erdők még mindig tele vannak rejtélyekkel, még mindig rengeteg megfejtenivalót tartogatnak a tudósok számára. De bármi, ami eddig kiderült róluk, az csak értéket adott az emberi­ségnek. Ezekbe a rejtélyekbe kémlelünk bele, hogy kiderüljön: az erdő nem tud elvenni, csak adni. Önzetlenül és örökké. Nyu­godtan bízzuk rá magunkat! Ám a legfontosabb, hogy az erdőt meg is kell védeni, és ez csak rajtunk múlik. Erről szól ez a könyv.

Az ismeretterjesztő kötethez közel száz önkéntes járult hozzá munkájával, fotóival vagy átütő erejű szavaival.

390 millió éves megkövesedett erdőt találtak

A világ legősibb, 390 millió éves megkövesedett erdejére bukkantak az Egyesült Királyságban – írja az Independent. A fosszilizálódott fák pálmaszerűek, törzsük vékony és üreges lehetett.

A maradványokat a délnyugat-angliai Minehead közelében, egy homokkő formációban fedezték fel.

A fosszilis erdő mintegy négymillió évvel idősebb, mint a korábbi rekordtartó, amelyet a New York állambeli Cairo városában tártak fel.

Elveszett települést találtak egy erdő mélyén

Egy, a középkor után épült település maradványait tárták fel a skóciai Skye szigetén, a Glen Brittle erdőben – számol be a Heritage Daily. A felfedezés egy tűlevelű ültetvény kitermelése előtti környezetvédelmi felmérés során született meg, a fákat végül úgy vágták ki, hogy ne károsítsák a struktúrákat.

Az AOC Archaeology vállalat régészei 28 épület nyomaira bukkantak, a helyszínen házak, istállók, pajták, kemencék, szántóföldek és állattartó telepek maradványait találták meg. A területen egykor egy kis település, egy úgynevezett clachan feküdt.

Egy 1832-es térkép a helyszínt Brunellként nevezi meg, amely egy kis mezőgazdasági település volt a 17-18. századból.

12 millió forintnyi akácfát lopott el a kókai erdőből egy börtön elől bujkáló férfi

Elfogtak egy körözött férfit Tápiószecsőn. B. Gyulának vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt kellett volna börtönbe vonulnia, de nem akaródzott neki.

A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint tudták a 33 éves férfiról egy ideje, hogy többször is járt akácfát lopni az egyik kókai erdőbe, tettével mintegy 12 millió forintos kárt okozott.

Ebben az ügyben a nagykátai rendőrök folytatják le vele szemben az eljárást, akik azt is vizsgálják, más hasonló bűncselekményekkel is kapcsolatba hozható-e a férfi. B. Gyulát a büntetés-végrehajtási intézetbe vitték a kihallgatása után.

Rontott erdők

Óriási problémának látom, hogy a társadalom ingerküszöbértékét csak a tarvágások (és farakások) érik el – a jóval nagyobb bajt a besűrített erdőszerkezetből fakadó rossz egészségi állapotot, az erdők lerontását viszont nem érzékelik, holott jól látható jelei vannak. Sajnos az erdészettudomány is elhallgatja a jelenséget, elfedi a bajt. Erre figyelmeztet Baráz Csaba véleménycikkében.

Egy gondolat és egy betegségtünet az első erdészeti tanóra megtartásának évfordulójára rendezett erdészeti tudományos konferencia margójára (Sopron, 2024. február 5–6.)

Az erdőjárók, kirándulók leginkább az erdő hiányára, a fakitermelés (például a végvágások) során keletkező vágásterekre, tarvágásokra figyelnek fel (amelyek egyébként az erdőtervezéssel összhangban, esetleg elhibázott tüztifarendelet-szerű jogszabályok következtében alakulnak ki és csúnya tájsebbekként borzolják a szépérzéket). Az erdőkben tapasztalható sokkal aggasztóbb válságtüneteket, a törzsön kialakuló ún. másodlagos lombkoronát, a fattyúágak, póthajtások (stb.) sokaságát azonban nem veszik észre, illetve fel sem figyelnek rá. Ha pedig meglátják, nem értik azok üzenetét. A tudomány azonban dokumentálja, leírja, kataszterezi, kutatja a szekunder korona jelenségét, azonban helytelen következtetéseket von le és elhallgatja a valódi okokat. (Pontosabban egy ok-okozati összefüggésrendszerből csupán egy közbülső szekvenciát ragad ki, vizsgál meg és értékel, ami csupán egyetlen eleme a valóságnak.)  Ez az erdészettudomány felelőssége, erről szól az alábbi példával illusztrált bejegyzésem. Arról, hogy nem csak az erdőgazdálkodással (fakitermeléssel) van baj, hanem az erdőneveléssel, magával az emberi beavatkozás révén kialakított erdőszerkezettel, állománysűrűséggel is. Úgy általában a magyarországi „élőfakészlet” minőségével, egészségi állapotával.

Rengeteg szenet nyel a növényzet, csak maradjon is így

A Másfélfokon cikkében a Chloris Geospatial projekt 2003-2019-as időszakra vonatkozó adatai alapján vizsgálták a szárazföldi  fás szárú növényzet (erdők, bozótosok) mennyiségének és szénelnyelő kapacitásának változását, többek között Magyarországra nézve is. Főbb megállapítások és rövid kivonat:

“Az egészséges, biológiai sokféleség szempontjából gazdag növényzet az egyik legjobb partnerünk a légköri szén-dioxid kivonására és elraktározására. A Chloris Geospatial projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel, hogy mennyi szenet is raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között. Érdekesség, hogy a legnagyobb szénelnyelő  országok sorrendje szinte tükrözi a legnagyobb kibocsátókat is: élen Kínával, mögötte szorosan az Egyesült Államokkal, Indiával, míg az Európai Unió a negyedik. A világ legnagyobb szárazföldi vegetációs szénraktára azonban továbbra is az Amazonas, megvilágítva annak globális jelentőségét. Magyarországon is nőtt a vegetáció szénelnyelő kapacitása, azonban itthon és világszerte is tennünk kell azért, hogy a természet továbbra is partnerünk legyen a klímaváltozás mérséklésében.”

Öt érdekességet emelnek ki a kutatásból:

Miért nem kopaszak még a fák?

Lassan november közepét mutat a naptár, de ha körülnézünk, a természet kereke mintha lelassult volna: alig színesednek a levelek, sok még a zöld, és a friss avar is éppen csak elkezdett gyűlni. A városi hősziget, az égtáji különbségek és az egyes tájegységek némileg eltérő klímája persze változatossá teszi a tapasztalt látványt, összességében azonban:

A magyarországi növényekre általában október közepén, végén jellemző az az állapot, melyben most látjuk őket. Ha bejön a valódi, őszi hideg, a folyamat felgyorsul majd

– mondja a 24.hu-nak Dr. Aszalós Réka erdőökológus.

Nagy mértékben romlik az erdők állapota, a magyar erdők alig negyede egészséges

Megduplázódott az elpusztult lombkoronájú fák aránya az ezredforduló óta az Európai Unióban. Minden negyedik fa közepesen vagy súlyosan káros mértékben veszít a lombjából, ráadásul a lombhullás mértéke egyre nagyobb – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentéséből.

A forró és aszályos időjárás káros hatásai egyre látványosabbak az erdőkre. A szárazság akadályozhatja a fotoszintézist, ami a vízhiánnyal kiegészülve gátolja a növények fejlődését, ám számos további módon is megsínylik az éghajlatváltozást a fák.

Alulnézet: a fák pusztulása Magyarországon drámai mértékű. Szűk tíz év alatt felére csökkent a tünetmentes fák aránya. A feketefenyők mindössze 3 százaléka egészséges, a kocsányos tölgyeknek 6,5 százaléka. A klímaváltozás miatt a fenyők és a bükkök is várhatóan eltűnnek Magyarországról. 

Erdőhelyreállítás láncfűrésszel

Az Erdők Hetéhez kapcsolódva egy pár perces animációs kisfilm segítségével mutatjuk be, hogy mit érdemes tennünk az erdeinkért (nem csak láncfűrésszel), ha a jövőben is látni szeretnénk azokat. Hazánkban az idős, védett erdők sem mentesülnek a fakitermelés alól, miközben az élőhelyekre nehezedő nyomás egyre fokozódik, az őszi napsütés pedig évről évre égetőbb.

A WWF Magyarország  abban hisz, hogy ha az erdőket sikerül újra formába hozni, közelebb kerülünk ahhoz is, hogy a világunk élhető maradjon.

Bölények és vadonok

Rossz hírt kaptak a fával fűtők – mi lesz a tűzifaprogrammal?

Amint az időjárás is ősziesre fordul, ismét beindul a faértékesítés, ahogy az megszokott.

Az árak kapcsán Sulyok Csaba arról beszélt a portálnak, hogy náluk a lágylombos tűzifa (például a nyárfa) illetve a fenyőfélék erdei köbméterenként 20 ezer forintba kerülnek, a keménylombos tűzifa (például akác) erdei köbmétere pedig 40-42 ezer forint a vállalat kirendeltségeinél. A 2023-as árakat a NEFAG Zrt. egy előzetes piackutatást követően határozta meg, a térség többi erdőgazdaságának, magánértékesítőjének köbméteráraihoz képest.

Az utóbbi időszakban az inflációt meghalódó mértékben emelkedtek a fakitermelési díjak, de a tüzelőárak megállapításánál nemcsak ennek a költségét kell nézni:

Vadonélő mosómedvék tűntek fel Budapest környékén

Vadonélő mosómedvéket filmeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői vadbiológus kutatói egy Budapesttől 30 kilométerre fekvő erdőben.

Az egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének munkatársai vizsgálják, milyen hatásuk van az inváziós emlősöknek a hazai őshonos állatfajokra. Talajra és bokrokra épített műfészkeket és fára szerelt odúkat helyeztek ki fácántojásokkal, és vadkamerákkal vizsgálták a fészekrablókat. A képeken gyakran jelentek meg mosómedvék – közölte az intézmény kedden az MTI-vel.

A mosómedvék leginkább tojásokkal, hüllőkkel, békákkal, rovarokkal, gyümölcsökkel táplálkoznak. A közlemény idézte Katona Krisztiánt, a MATE egyetemi docensét, a kutatás szakmai vezetőjét, aki azt emelte ki, hogy a mosómedvék viszonylag gyorsan szaporodnak, egy nősténynek évente öt-hat utóda is lehet.

OEE Szaktudás Füzetek 3. –  Erdő és víz – Erdészeti vízgazdálkodás

Az Országos Erdészeti Egyesület 153. Vándorgyűlése alkalmából  „Erdő és víz – Erdészeti vízgazdálkodás” címmel jelent meg a 2022-ben útjára indított OEE Szaktudás Füzetek kiadványsorozat harmadik része, mely az Erdészeti Lapok júniusi lapszámának tematikus melléklete.

A kiadvány a jelenkori és jövőbeni erdőgazdálkodás egyik legfontosabb szakmai kérdéskörét, az erdő és víz, erdészet és vízgazdálkodás témáját mutatja be erdész és erdőjáró nem erdész olvasók részére, ismeretmegújító és ismeretterjesztő szándékkal. Az erdő és víz kapcsolatára vonatkozóan Roth Gyula professzor örökérvényű szavait idézhetjük: „Magyarországon az erdőgazdálkodás vízkérdés, a vízgazdálkodás kérdése.” Az idézett gondolat a magyarországi erdei ökoszisztémák fennmaradása (léte, minősége) és fenntartása szempontjából napjainkban egyre fontosabb megállapításnak tekinthető.(A kiadvány az alábbi képre kattintva tölthető le.)

Erdő és víz – Erdészeti vízgazdálkodás OEE Szaktudás Füzetek 3. a 161 éves Erdészeti Lapok tematikus különszáma

Az erdők és a víz kapcsolatát vizsgálják a Soproni Egyetem kutatói

A tavalyi súlyos aszály a hazai erdőket sem kímélte, és világossá tette, hogy az erdők és a víz kapcsolata, a vizekkel való megfelelő gazdálkodás fontosabb, mint valaha. Nemrég jelent meg az Erdő és víz – Erdészeti vízgazdálkodás című kiadvány, melynek összeállításában kulcsszerepet játszottak a Soproni Egyetem kutatói.

A tudományos ismeretterjesztő kötetet az Országos Erdészeti Egyesület jelentette meg. A húsznál több szerző és közreműködő az erdei vizek összetett körforgalmának, a vízmegtartás, vízpótlás tudományos alapelveinek és gyakorlati ismereteinek összetett kérdéseit foglalja össze – a szakemberek és az érdeklődő laikusok számára.

„Magyarországon az erdőgazdálkodás vízkérdés, a vízgazdálkodás kérdése” – fogalmazta meg a tételt több mint száz éve Roth Gyula, a magyar erdészet egyik legnagyobb alakja. Az Erdő és víz című, most megjelent kiadvány bevezetője erre rímelve hangsúlyozza, hogy „erdeink egészsége, léte, ökoszisztéma- szolgáltatásaik teljesülése függ az erdei vizekkel való gazdálkodástól”.

Napok óta be volt ragadva egy mocsárba az eltűntként keresett nő, akit élve találtak meg egy amerikai erdőben

Élve találtak meg hétfőn egy eltűnt massachusettsi nőt, miután több napra foglyul ejtette egy mocsár a Borderland State Parkban – írja az ABC News.

A 31 éves Emma Tetewsky eltűnését még június 26-án jelentették be a családtagjai, akik valószínűnek tartották, hogy a nő a környéken tartózkodik, mert az autója kulcsát és a mobiltelefonját sem vitte magával, amikor előző nap elhagyta az otthonát.

A ragadós sár csapdájába esett nőt azt követően mentették meg, hogy egy csapat túrázó meghallotta a kiáltását. Azonban a segítségékérés egy olyan helyről hallatszott, amit gyalogosan nem tudtak megközelíteni, ezért a túrázók rögtön értesítették is a rendőrséget.