Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: őskor

Neandervölgyi nő arcát rekonstruálták

Közzétette szerző

Rekonstruálták egy nagyjából 75 ezer éve élt neandervölgyi nő arcát – írja az IFLScience. A csontváz a legteljesebb és legjobb állapotú ilyen típusú lelet, amelyet az ezredforduló óta találtak, a maradványok az iraki Kurdisztán területén fekvő Sanidar-barlangból kerültek elő. A csontváz a Netflix új, Secrets of the Neanderthals (A neandervölgyiek titkai) című dokumentumfilmjében is szerepel.

A barlangot az 1950-es években fedezték fel, a helyszínen legalább tíz neandervölgyi maradványait találták meg eddig. A lelőhelyen azonosított temetkezési szokások különösen érdekesek, a leletek nagyban megváltoztatták az ősi, kihalt rokonunkról kialakított képet. Kiderült például, hogy a neandervölgyiek virágokkal tiszteleghettek halottaik előtt, és több egymást követő generációt is itt helyeztek nyugalomra.

„Láthatjuk, hogy a neandervölgyiek visszatértek egy bizonyos helyre, hogy eltemessék halottaikat” – mondta Dr. Emma Pomeroy, a Cambridge-i Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy akár több évtizedes vagy évezredes különbség is lehetett egy-egy temetkezés között. Adódik a kérdés, hogy szándékos jelenségről van-e szó, és ha igen, mi vonzotta vissza az embereket a helyszínre.

PostPin It!

Volt idő, amikor kis híján kihalt az emberiség

Közzétette szerző

Még mielőtt a Homo sapiens kifejlődött volna, távoli, de szintén az emberek nemébe (Homo) tartozó őseink a kihalás szélére kerültek. Az eseményt különböző bizonyítékok támasztják alá, a datálás azonban igen ellentmondásos, egyes vizsgálatok szerint a jelenség 1,15 millió éve, más tanulmányok alapján 200 ezer évvel később történt. Egy, a közelmúltban közzétett publikáció utóbbi elméletet igazolja – írja az IFLScience.

Bizonyos fajok genomjában olyan információk találhatóak, amelyek úgynevezett palacknyak-effektusokról árulkodnak. Ezekben az időszakokban populáció egyedszáma drasztikusan lecsökkent, ami beltenyészetet okozott, egyes fajok azonban utóbb képesek voltak helyreállni.

Az emberiség esetében a palacknyak-effektus valószínűleg a Homo erectusnál következett be, az esemény pontos időpontjában viszont a genetikusok és a paleontológusok nem értenek egyet.

PostPin It!

Ősi emberek nyomaira bukkantak Kárpátalján

Közzétette szerző

Egy friss tanulmány alapján egy ukrajnai ásatáson felfedezett ősi kőeszközök lehetnek a legkorábbi bizonyítékok az emberi nem európai jelenlétére – írja az MTI. Az Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján található Korolevénél (Királyháza) feltárt leletek az azokat körülvevő üledékes rétegek kormeghatározása alapján mintegy 1,4 millió évesek.

A kutatók korábban a spanyolországi Atapuercát tartották a legkorábbi lakott helynek Európa térségében, ám a legújabb tanulmány fényében itt Korolevéhez képest 200-300 ezer évvel később éltek emberek.

A csapat a kozmikus sugárzáson alapuló kormeghatározási módszerrel elemezte a Korolevében az 1970-es években feltárt ősi kőeszközök körüli üledékrétegeket. Roman Garba, a Cseh Tudományos Akadémia Nukleáris Fizikai Intézetének munkatársa és a csapat tagja elmondta, hogy a Homo erectus volt az első hominida, aki mintegy kétmillió éve Afrikából Közel-Kelet, Kelet-Ázsia és Európa felé vándorolt.

PostPin It!

Több ezer éves sziklarajzok rejtőznek Amazóniában

Közzétette szerző

Egy új tanulmányban Amazónia kolumbiai részének két őskori lelőhelyét vizsgálják – írja az IFLScience. Az eredmények alapján az emberek mintegy 13 ezer éve telepedtek meg a régióban, 10 ezer éve már sziklarajzokat hoztak létre, 8000 éve pedig elkezdtek földműveléssel foglalkozni.

Mark Robinson, az Exeteri Egyetem kutatója és a tanulmány társszerzője szerint Dél-Amerika benépesítése történelmünk egyik nagy vándorlási folyamata volt, az Amazóniába való megérkezés viszont kevéssé ismert. A friss publikáció segít megérteni a történetet.

Az eredmények alapján az emberek a vértnél korábban érték el a régiót, az adatok emellett a korai megtelepedők életébe is bepillantást engednek. Robinson és kollégái 2017-2018-ban végeztek terepmunkát a kolumbiai a Serranía de La Lindosa régióban, Amazónia peremén. A térségben korábban lenyűgöző sziklarajzokat fedeztek fel.

PostPin It!

Az egyiptomi piramisoknál ősibb építményt találtak az Andokban

Közzétette szerző

Egy új tanulmány alapján egy ősi tér, egy úgynevezett plaza maradványaira bukkantak az Andokban, a Callacpuma nevű lelőhelyen – írja az Arkeonews. A struktúrát nomád csoportok építhették több ezer évvel ezelőtt.

Az észak-perui Cajamarca-medencében fekvő plazát nagyméretű, függőlegesen elhelyezett megalitikus kövekből emelték, ilyen technikát korábban nem használtak az Andokban. A tér több mint 3000 méteres magasságban található, és feltételezhetően rituális célokat szolgált.

A plazát 2018-ban tárták fel Jason Toohey és Melissa Murphy, a Wyomingi Egyetem munkatársai, illetve kollégáik. A csapat arra jutott, hogy a kör alakú megalitikus tér a legkorábbi ilyen típusú építmény az Andok északi részén, a szénizotópos kormeghatározás alapján 4750 évvel ezelőtt alakíthatták ki.

PostPin It!

Titokzatos, ősi építmény rejtőzik a Michigan-tó fenekén

Közzétette szerző

Évekkel ezelőtt egy titokzatos, kövekből kialakított ősi építményt fedeztek fel az észak-amerikai Nagy-tavak közé tartozó Michigan-tóban – írja az Arkeonews. Bár a lelőhelyet gyakran a Stonehenge-hez hasonlítják, valójában sok szempontból eltér a híres megalitikus struktúrától.

Dr. Mark Holley, az Északnyugat-Michigani Egyetem kutatója csapatával roncsokat keresett a Grand Traverse Bay-ben, amikor nagyjából 12 méteres mélységben megpillantottak egy követ, amelyre egy masztodon képét faragták. Később kiderült, hogy a tó fenekén nagyjából 1,6 kilométer hosszan húzódik egy kövekből kialakított építmény.

A struktúra a becslések alapján 9000 éves lehet, tehát 4000 évvel ősibb a Stonehenge-nél.

PostPin It!

Új felfedezés írhatja át fajunk történetét

Közzétette szerző

Egy új vizsgálatsorozat alapján a modern emberek rendkívül hideg éghajlati körülmények között érték el Észak-Európát, és már több mint 45 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyiekkel együtt éltek a térségben – írja az Independent. A vonatkozó tanulmányok itt, itt, itt és itt érhetőek el.

Az átlaghőmérséklet ebben az időben 7-15 Celsius-fokkal lehetett alacsonyabb a mainál, és a jelenlegi szibériai és észak-skandináviai értékekre hasonlíthatott. A kutatók szerint a modern emberek több ezer évig élhettek a neandervölgyiekkel egy régióban, míg végül utóbbi csoport kipusztult.

Úgy tűnik, Európa korai lakói a véltnél ellenállóbbak voltak a zord, hideg körülményekkel szemben.

PostPin It!

90 ezer éves lábnyomokra bukkantak

Közzétette szerző

Két csoportnyi ősi lábnyomot fedeztek fel egy észak-marokkói tengerparton – írja a Live Science. A maradványokat 2022-ben találta meg Mouncef Sedrati, a Dél-Bretagne-i Egyetem kutatója kollégáival, de az eredményekről csak most számoltak be egy tanulmányban.

Az Afrika északi csücskének közelében fekvő lelőhely egyedálló az egész kontinensen és a Földközi-tenger déli részén. A helyszínen 85 emberi lábnyom látható, amelyeket legalább öt fő hagyott.

A lenyomatok nagyjából 90 ezer évesek.

PostPin It!

Tízezer éves rágógumikra bukkantak

Közzétette szerző

Egy friss tanulmányban Emrah Kırdök, a Mersini Egyetem munkatársa és kollégái 10 ezer éves, megrágott kátránydarabokat elemeznek – számol be a Cosmos Magazine. A három leletet az 1990-es években tárták fel a svédországi Huseby Klevben. A tárgyak felmelegített nyírfakéregből készültek, a korabeliek a szurkot kezdetleges rágógumiként használták, majd az anyagból ragasztót hoztak létre.

A lelőhelyen több mint száz szurokdarabot találtak. Korábbi DNS-vizsgálatok alapján a kátrányt rágók 5-18 évesek voltak, egyaránt akadt köztük lány és fiú, más szurokdarabokon azonban egyértelműen felnőtt fognyomok láthatóak, ami arra utal, hogy minden korú és nemű ember részt vett a szerszámkészítésben.

A datálás szerint a tárgyak 9890-9540 évesek, és a neolitikum korai szakaszából származnak. Kırdökék az anyagokat először modern emberi mintákkal, ősi emberi foglepedékkel és egy 6000 éves rágott kátránnyal hasonlították össze. A kutatók megállapították, hogy a mikrobiális profil egyezett, ami azt jelzi, hogy a nyírfakátrányt valóban emberek rágták.

PostPin It!

Rejtett alagutakat találtak egy ősi városban

Közzétette szerző

Ősi alagúthálózatot tártak fel a Belső-Mongólia Autonóm Területen fekvő, újkőkori Houcsengcsunál – írja a Heritage Daily. A helyszínen már korábban megkezdődtek az ásatások, az adatok alapján a település nagyjából 4300-4500 éves, és a Lungsan-kultúrához kötődik.

Az ovális alaprajzú, mintegy 140 hektár területű lelőhely egy belső és egy külső városból áll, amelyet árkokból és falakból álló hármas védelmi rendszerrel erősítettek meg. A Kínai Társadalomtudományi Akadémia régészei a közelmúltban felszín alatti alagúthálózatot találtak a területen.

A szakértők úgy vélik, hogy a rendszert közlekedésre használták, emellett védelmi és támadási funkciókat is ellátott.

PostPin It!

Már az őskorban megfesthették Jézus születését

Közzétette szerző

Nagyjából 3000 évvel Jézus Krisztus születése előtt készülhetett a legősibb ismert betlehemi jelenetet ábrázoló kép – írja az Arkeonews. Az állítólag 5000 éves sziklarajzon egy újszülött látható két szülője között, valamint két állat és egy csillag is megfigyelhető.

A különös alkotásra olasz kutatók találtak rá egy sziklaüregben, amelyet később Szülők Barlangjának neveztek el. A pirosasbarna festékenyaggal készült képet még 2005-ben fedezték fel a Szahara sivatag egyiptomi részén, de csak 2016-ban hozták nyilvánosságra az érdekes leletet. A szakértők nem indokolták meg, hogy miért vártak erre több mint 10 évet.

This nativity scene just found in #Egypt is 5,000 years old https://t.co/Aue5N6zDXF pic.twitter.com/ryV1lNYp3U

PostPin It!

Régészeti felfedezés írhatja át az emberiség történetét

Közzétette szerző

Egy friss tanulmány alapján megtalálhatták a világ legősibb ismert erődjét – írja a Live Science. A lelőhely mintegy 8000 éves, vadászó-gyűjtögetőkhöz köthető, és Szibériában fekszik.

A szakértők régóta úgy vélik, hogy az erődök megjelenése az állandó mezőgazdasági településekkel hozható összefüggésbe. A most bemutatott lelőhely viszont azt mutatja, hogy az ősi emberek a véltnél jóval korábban elkezdtek erődítéseket kialakítani.

A felfedezés így átírhatja fajunk őskori történetét.

PostPin It!

17 ezer éves időkapszulát találtak

Közzétette szerző

Ősi, mintegy 16 800 éves otthonra bukkantak egy spanyolországi barlangban – írja az Independent. A lelőhely, a La Garma-barlangrendszer falain korábban kőkori rajzokat is felfedeztek.

A Kantábriai Egyetem szerint a most megtalált struktúra a világ egyik legjobban megőrzött paleolitikus lakóhelye. Az otthon egy körülbelül 5 négyzetméteres ovális tér, amelyhez kőtömbök, valamint egy botokból és bőrökből álló szerkezet tartozott. A tér közepén egy kis tűzrakó is lehetett.

A kutatók szerint a barlangban a magdaléni kultúra vadászai és gyűjtögetői élhettek. A lakhelynél 6614 tárgyat tártak fel, köztük szarvas-, ló- és bölénycsontokat, valamint 600 kovakődarabot, tűket és tengeri puhatestűek héjait. A felfedezések között volt egy díszített csont és több medál is, amelyeket a lakók ékszerként viselhettek.

PostPin It!

Ősi temetőt találtak a sarkkör közelében

Közzétette szerző

Szakértők egy csoportja megtalálhatta Észak-Európa legnagyobb kőkori, vadászó-gyűjtögetőkhöz köthető temetőjét – írja a Live Science. A lelőhely kicsivel az Északi-sarkkörtől délre fekszik, a 6500 éves, finnországi helyszínen emberi csontok még nem kerültek elő.

1959-ben helyi munkások kőeszközökre bukkantak Simónál, a Balti-tenger északi végének közelében, mintegy 80 kilométerre a sarkkörtől. A Tainiaro nevű lelőhelyet az 1980-as években részben feltárták, ekkor további kőeszközöket, állati csontokat és edénytöredékeket fedeztek fel.

A kutatók közel 130, üledékkel feltöltődött vermet is találtak, egyes gödrökben égés és vörös okker nyomait detektálták – utóbbi festékanyag gyakran kötődik kőkori sírokhoz. Emberi maradványok ugyanakkor sosem kerültek elő, ezért nem sikerült igazolni, hogy Tainiaro temető volt. A terület savas talajában gyorsan roncsolódnak a csontok, ez állhat a maradványok hiányának hátterében.

PostPin It!

A nők keményebb vadászok lehettek, mint a férfiak

Közzétette szerző

Az őskori társadalmakkal kapcsolatban nyilvánvalóan olyan kép él, ahol a férfiak vadásznak, a nők pedig gyűjtögetnek, és a gyerekekre vigyáznak. Ezt látjuk az illusztrációkon, a múzeumokban, ám egy új tanulmány szerint mindez nem több sztereotípiánál – írja az IFLScience.com. Sőt,

a nők nemcsak vadásztak, hanem anatómiailag és biológiailag alkalmasabbak is e tevékenységre.

A történelem előtt időkben ugyanis a vadászat hosszú és rendkívül kimerítő volt, mivel az üldözőknek a végletekig ki kellett fárasztaniuk áldozatukat, mielőtt megpróbálták volna megölni. Márpedig a női test alkalmasabb a nagy állóképességet igénylő tevékenységekre, méghozzá két hormonnak, az ösztrogénnek és az adiponektinnek köszönhetően – mindkettő nagyobb mennyiségben található meg a női szervezetben.

PostPin It!

Őskori fegyvergyárra bukkantak Izraelben

Közzétette szerző

A fegyverek tömeggyártásának legősibb ismert nyomait fedezték fel Izraelben – írja a Heritage Daily. A kutatók több száz, szinte teljesen egyforma parittyakövet találtak, amelyek a kőrézkorból származnak.

A 424 kő mindegyikének hasonlóak a paraméterei: körülbelül 55 milliméter hosszúak, 321 milliméter szélesek és 60 grammot nyomnak. A szakértők szerint mindez arra utal, hogy akár már 7200 éve is sorozatgyárthatták a fegyvereket.

A parittyalőszerként alkalmazott köveket speciális eljárás segítségével formázták és simították, hogy minél hatékonyabban lehessen kilőni azokat.

PostPin It!

Lefejezett nőket és gyermekeket találtak egy ősi sírban

Közzétette szerző

Egy friss tanulmány alapján lefejezett holttesteket találtak egy ősi, 4100-4400 éves kínai tömegsírban – írja az Arkeonews. A szakértők szerint az áldozatokat neolitikus fejvadászok mészárolták le.

A Honghe nevű lelőhelyen 41 koponya nélküli csontvázat tártak fel. A nyughelyet az 1990-es években fedezték fel, azóta több ásatás is zajlott itt. A legújabb feltáráson 68 holttestet találtak, köztük a lefejezett elhunytakét, emellett négy férfi koponyára bukkantak egy gödörben.

Szokatlan módon az összes áldozat nő vagy gyermek volt.

PostPin It!

24 ezer éves barlangrajzokra bukkantak

Közzétette szerző

Több mint száz darab, 24 ezer évesnél is régebbi barlangrajzra bukkantak egy spanyolországi barlangban – írja az IFLScience. Az ősi műalkotásokra 2021 júliusában lettek figyelmesek a kutatók, de a teljes feltárásuk és vizsgálatuk egészen 2023-ig tartott.

A régészek eddig több mint 110 vésett vagy festett rajzot fedeztek fel, amelyek legalább 19 különböző állatot ábrázolnak, köztük hét lovat, hét szarvast, két őstulkot, egy ökröt és két beazonosíthatatlan fajt. A többi festmény geometriai alakzatokat, például négyszögeket vagy csőhöz hasonló jelöléseket tartalmaz.

Az alkotásokra a Cova Dones nevű barlangban találtak rá, a bejárattól 400 méterre. A Cova Dones népszerű látványosság a turisták és kirándulók körében, mégis hosszú évekig tartott, mire valakinek szemet szúrtak a falakat borító különleges minták.

PostPin It!

Sötét bőre lehetett Ötzinek, a jégembernek

Közzétette szerző

Egy új tanulmány alapján a vártnál sötétebb bőre és haja volt életében Ötzinek, az 5300 éves gleccsermúmiának – írja az MTI. Az eredmények azt is feltárták, hogy a férfi kopaszodni kezdett halála előtt.

A holttestet 1991-ben fedezték fel egy gleccser jegébe fagyva az Ötz-völgyi Alpokban az olasz-osztrák határon, 3210 méteres magasságban. A férfi hátába, a fő artériájába egy nyíl fúródott, percek alatt elvérzett. Teste a gleccserben mumifikálódott.

Az első vizsgálatok még azt állapították meg, hogy Ötzi a kelet-európai sztyeppék pásztornépeinek genetikai örökségét hordozta, a legfrissebb kutatás azonban már nem támasztja alá ezt az elméletet. A kutatók szerint a technológia sokat fejlődött, valamint több őskori európai népcsoport génállományát is sikerült teljesen feltárni a korábbi elemzések óta.

PostPin It!

Neandervölgyi műalkotásokat találtak egy barlangban

Közzétette szerző

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban egy franciaországi barlangban talált ősi alkotásokat mutatnak be – írja az Arkeonews.

A szakértők szerint ezek lehetnek a legkorábbi vésetek, amelyek a neandervölgyiekhez köthetőek.

A Loire-völgyi lelőhelyen, a La Roche-Cotard nevű barlangban halvány csíkok, pontok és hullámvonalak százait fedezték fel. Jean-Claude Marquet, a franciaországi Tours-i Egyetem munkatársának és kollégái becslése alapján a minták több mint 57 ezer évvel ezelőtt keletkeztek.

PostPin It!