Best WordPress Hosting
 

Így menekült meg az igazi Robinson

A Robinson Crusoe-t feltehetően egyetlen olvasónknak sem kell bemutatnunk. Azt is tudják a legtöbben, hogy Daniel Defoe regényét egy valóságos személy, méghozzá Alexander Selkirk kalandjai ihlették. Arra viszont kevesen veszik a fáradságot, hogy az ő történetének is utána járjanak, pedig az nem sokkal kevésbé regényes, mint Robinsoné.

Nehéz személyiség volt

A feltehetően 1676-ban, Selcraig néven született Selkirk egy mesterember hetedik fiaként jött világra egy skót halászfaluban. Ha hihetünk a később összegyűjtött feljegyzéseknek és visszaemlékezéseknek, elkényeztetett, makacs és feleselésre hajlamos gyerek volt, aki rendszeresen bajba keveredett. Amikor egyik csínyjéért 17 évesen a templomi közösség elé idézték, inkább felcsapott tengerésznek. Miután néhány évvel később hazatért, hamar újra forró lett a lába alatt a talaj: amikor öccse kigúnyolta, egy bottal kezdte fegyelmezni, a kialakuló családi perpatvarban pedig apjával, egy bátyjával, sőt annak feleségével is verekedésbe keveredett.

Ősi leleteket rejtett egy lakatlan sziget

Ősi kikötő maradványaira bukkantak a Gotska Sandön nevű svéd lakatlan szigeten – írja az Arkeonews. Amint lapunk korábban beszámolt róla, idén tavasszal a szigeten majd 2000 éves római pénzérméket találtak, akkor azonban még nem tudták biztosan, hogy kerülhettek oda a leletek.

A szakértők akkor még nem voltak biztosak benne, hogy az ezüstpénzeket hajótörést szenvedett északi kereskedők hagyták ott, vagy a római hajóknak sikerült eljutniuk a távoli északra is, a mostani ásatások azonban új információkat hoztak a felszínre.

A feltárások során tűzrakók maradványait, és egy vaskori kikötő nyomaira bukkantak. A régészek úgy vélik, a Gotland szigeten élő fókavadászok hajózhattak ide, hogy tábort verjenek, és kifőzzék a fókazsírt.

Több száz állattetemet találtak egy lakatlan szigeten

Több mint 300 fóka tetemét találták meg egy orosz lakatlan szigeten, egyelőre rejtély, mi okozhatta a tömeges pusztulást – írja a Live Science. Az elhullott állatok maradványait környezetvédő szervezetek tagjai fedezték fel, akik azért mentek a Tjuleníj-szigetre, hogy eltakarítsák a műanyaghulladékot.

Marija Csisztajeva állatorvos szerint elképzelhető, hogy madárinfluenza vagy más vírusfertőzés okozta az állatok halálát, de nem zárható ki a mérgezés sem.

A szigetre azóta már szakértők is ellátogattak, akik mintákat vettek a holttestekből, amelyek alapján megállapítható lehet a halálozások oka. A laboratóriumi vizsgálatok eredményeire nagyjából egy hónapot kell várni.