Best WordPress Hosting
 

Ritka kincset találtak útépítési munkálatok közben

Ősi tárgyakra bukkantak útépítési munkálatok közben Angliában – számolt be róla a BBC. A leletek között szerepelnek második világháborúsak, de olyanok is, amelyek a középső kőkorszakból, az újkőkorszakból, a bronzkorból, a vaskorból, illetve a római korból származnak.

A legérdekesebb felfedezések közé tartozik egy ritka, Cupidot ábrázoló szobrocska, egy római körömtisztító, valamint néhány pénzérme és ékszer.

A szobrocska körülbelül 7 centiméter magas és rézötvözetből készült. A szakértők ezt tartják mind közül a legfurcsább leletnek, ugyanis Cupidot rajta Herkulesként ábrázolták, ehhez hasonló szobrot pedig korábban még sosem találtak. Alex Thompson, az ásatások vezetője szerint a figura egy szerelmi zálog lehetett, amely azt szimbolizálja, hogy a szerelem még a legnagyobb hősöknél is erősebb lehet. Thompson azt is hozzátette, hogy egy ilyen szobrocska annak idején nem lehetett olcsó, ma pedig egy kifejezetten egyedi és ritka leletnek számít.

Csodás kincseket talált a mocsárban egy fémkeresős férfi

Több mint egy tucat ősi kincset talált egy fémkeresős férfi a walesi Anglesey-szigeten – írja az Arkeonews. A különös bronzból, rézből és ólomból készült tárgyakat Ian Porter egy mocsaras mezőn fedezte fel.

Összesen 16 tárgy került elő, köztük vaskori szekértartozékok, egy fémből készült kosfej, egy római kori díszes melltű, illetve négy pénzérme.

Museum Wales

Római katonai tábor maradványaira bukkantak

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) csapata egy ókori katonai erődítményre bukkant – írja a Heritage Daily. A Legio VI Ferratához, más néven a Fidelis Constans, azaz az örök hűséges légiójához tartozott.

A Legio VI Ferratát Julius Caesar állította fel galliai hadjárata során. A csoport később Caesart kísérte, amikor Alexandriába utazott, hogy rendezze a Kleopátra és XIII. Ptolemaiosz közötti vitát.

A Tel-Megiddo lábánál végzett ásatásokon egy 1800 éves erődítményt tártak fel, amely két központi főútból és egy monumentális, félkör alakú pódiummal, illetve kővel burkolt területekkel bíró komplexumból áll.

Tényleg létezhetett Arkhimédész halálsugara?

Egy nyolcadikos kanadai diák segítségével dönthettek el egy régi történelmi vitát – írja az IFLScience. A 12 éves Brenden Sener bebizonyította, hogy az ókori görög polihisztor Arkhimédész által tervezett halálsugarak valóban működhettek.

A fegyver állítólag a napsugarak segítségével tudott hajókat elégetni. Az eszközt a feljegyzések alapján a római haditengerészet ellen vetették be, amikor a rómaiak időszámítás előtt 213 és 2012 között Szirakúzát ostromolták. Hogy az eszköz valóban létezett-e, arról megoszlanak a vélemények.

A szicíliai hellenisztikus város védői Arkhimédész találmányaihoz fordultak. Harci gépei között szerepelt egy olyan kamra, amely képes volt ellenséges hajókat kiemelni a vízből, majd elhajítani azokat.

Milyen íze volt az ókori bornak?

A bor a római kultúra szerves része volt, az orvoslástól a hétköznapi fogyasztásig számos területen fontos szerepet töltött be. De milyen is volt az ital íze, illata és külleme? Egy új tanulmány erre adhat választ – írja az IFLScience.

Dimitri Van Limbergen és Paulina Komar kutatók a dolium néven ismert ókori edénytípushoz fordultak, amelyben általában bort tároltak. A páros szerint eddig egyetlen tanulmány sem vizsgálta meg ezeknek az agyagedényeknek a római borkészítésben betöltött szerepét, valamint az ókori borok kinézetére, illatára és ízére gyakorolt hatásukat.

A duó összehasonlította a doliumokat a hagyományos grúziai borkészítésben erjesztésre használt edényekkel, amelyeket kvevrinek neveznek. A tradicionális, ma is élő eljárás hasonló lehet ahhoz, ahogy a római bort létrehozták.

Ókori drogokat találtak egy csontba rejtve

Ősi drogokat találtak egy római kori város romjai között Hollandiában – írja a Heritage Daily. A kutatók a településen egy üreges csontra bukkantak, ebben volt elrejtve a kábítószer.

A nyírfakéreggel lezárt, állati maradványból készült tárolóban több száz mag hevert, amelyek a szakértők szerint egy bolondító beléndek nevű növénytől (Hyoscyamus niger) származnak. A bolondító beléndek rendkívül mérgező, kis mennyiségben azonban altatószerek elkészítéséhez használják, pszichoaktív, hallucinációkat előidéző tulajdonságai miatt pedig drogként is fogyasztják.

A korabeli feljegyzésekből eddig is tudni lehetett, hogy az előbb említett célokra már az ókorban is használták ezt a növényt, azonban ez az első alkalom, hogy erre tényleges tárgyi bizonyítékot is találtak a régészek.

Római kori diadalívet találtak Szerbiában

Római kori diadalív maradványai kerültek elő egy szerbiai szénbányából, az ókori Viminacium település romjai közül – írja az MTI. A környéken már más jelentős felfedezések is születtek.

Viminaciumnál korábban római kori hajóroncsokat tártak fel, legutóbb tavaly augusztusban. 2023 nyara óta az ókori város magjának vizsgálata folyik, Misko Korac régész szerint ezért még komolyabb leletekre számítanak.

A diadalívet Viminacium főutcáján találták meg. A vizsgálatok alapján a struktúrát a 2. század végén vagy a 3. század elején emelhették.

Mégis miért gondolnak annyit a férfiak a Római Birodalomra?

Hölgyeim, sokan nem is sejtitek, hogy a férfiak milyen gyakran gondolnak a Római Birodalomra. Kérdezzétek meg a férjeteket, barátotokat, apátokat, testvéreteket – meg fogtok lepődni a válaszukon!

– posztolta ki pár hete az Instagram-oldalára Artur Hulu, aki mellesleg Gaius Flavius néven a római kor újrajátszásával foglalkozik. A Washington Post szerint ez a bejegyzés lehet a trend kiindulópontja, a kérdés innen terjedt át a többi közösségimédia-oldalra, és vált virálissá.

Mint olyasvalaki, aki nyugodt szívvel le tudta volna élni egész hátralévő életét anélkül, hogy az érettségi megszerzése után bármikor mélyebben foglalkozott volna a Római Birodalommal, a TikTokon látott videók hatására én is rákérdeztem a környezetemben élő férfiaknál a dologra. Bár a korábban látott válaszok alapján sejteni lehetett, de személyes – kisszámú résztvevővel elvégzett, reprezentatívnak aligha nevezhető – kutatásom szintén azt az eredményt hozta, hogy

Kétezer éves szarkofágokra bukkantak a Gázai övezetben

Római kori, kétezer éves temetőre bukkantak a Gázai övezetben, amelyben szarkofágokat is találtak – írja az MTI a ynet szerdai jelentése alapján. Az övezet északi részén, Dzsibália mellett, új házak építésekor palesztin munkások fedeztél fel az ősi leleteket. A helyszínre érkező szakértők megállapították, hogy a Gázai övezet eddigi legrégebbi temetkezési helyére akadtak.

A régészek eddig mintegy százharmincöt sírhelyet tártak fel a nekropoliszban, közülük kettőben ólomszarkofág is volt. Az egyikre szőlőleveleket, a másikra pedig különleges módon delfineket véstek.

Az egyiptomi befektetők a felfedezés után leállították a Dzsibalia melletti lakásépítési munkálatokat, majd francia kutatók kezdték feltárni a mintegy kétezer négyzetméteres területet.

Ősi leleteket rejtett egy lakatlan sziget

Ősi kikötő maradványaira bukkantak a Gotska Sandön nevű svéd lakatlan szigeten – írja az Arkeonews. Amint lapunk korábban beszámolt róla, idén tavasszal a szigeten majd 2000 éves római pénzérméket találtak, akkor azonban még nem tudták biztosan, hogy kerülhettek oda a leletek.

A szakértők akkor még nem voltak biztosak benne, hogy az ezüstpénzeket hajótörést szenvedett északi kereskedők hagyták ott, vagy a római hajóknak sikerült eljutniuk a távoli északra is, a mostani ásatások azonban új információkat hoztak a felszínre.

A feltárások során tűzrakók maradványait, és egy vaskori kikötő nyomaira bukkantak. A régészek úgy vélik, a Gotland szigeten élő fókavadászok hajózhattak ide, hogy tábort verjenek, és kifőzzék a fókazsírt.

Ősi fegyvereket találtak egy barlangba rejtve

Négy, a Bar Kochba-felkelés idejéből származó római kardot és egy gerelyt találtak Izraelben – írja az MTI az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közleménye alapján. A régészek szerint a fegyvereket zsidó felkelők zsákmányolhatták római katonáktól, majd elrejtették azokat a Júdeai sivatagban mintegy 1900 évvel ezelőtt. Az Ein Gedi Természetvédelmi Terület egyik barlangjának titkos kamrájában bukkantak a kiváló állapotban fennmaradt hosszú, egyenes, 60-65 centiméteres pengéjű kardokra és a 45 centiméteres gerelyfejre.

Az Ariel Egyetem két tudósa, Aszaf Gayer és Boaz Langford geológus azért kutatta a fegyvereket rejtő barlangot, hogy felvételeket készítsenek az egyik cseppkövön korábban megtalált, tintával írt héber feliratokról. Eközben bukkantak rá véletlenül a rejtekhelyre, ahol fa- és bőrdarabokat, és szíjakat is találtak, amelyek egykor a kardok hüvelyét alkothatták.

Eitan Klein, az IAA egyik igazgatója szerint a lázadók azért helyezték el ezen a titkos helyen a fegyvereket, mert nem akarták, hogy a római hatóságok tudomást szerezzenek birtoklásukról. A kutatók megpróbálják azonosítani az egykori tulajdonosokat, hogy hol és kik készítették a fegyvereket, és meghatározni az elrejtésükhöz vezető történelmi eseményt. Jelenleg az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Krisztus utáni 132-135 közötti Bar Kochba-lázadáshoz köthetően kerültek a barlangba.

Diákok találtak rá a csodálatos, ókori leletre

Lenyűgöző római kori épületmaradványokat tártak fel egy spanyol, posztgraduális képzést nyújtó iskola diákjai és régészei – írja az Interesting Engineering. Az ásatások során egy feltehetőleg a Krisztus utáni második századból származó ház romjait fedezték fel, amelynek padlóján gyönyörű mozaik látható.

A felfedezés igazán különleges, hiszen a maradványok kivételesen jó állapotban maradtak fent.

A nagyjából 30 négyzetméteres főszobában található alkotás közepén Medúza, a görög mitológiából jól ismert szörnyeteg arca található, körülötte pedig négy páva, amelyek a négy évszakot ábrázolják. A legendák szerint Medúza, a három gorgó szörnyalak egyike, egy nő, akinek haja helyén kígyók vannak és tekintetével képes bárkit kővé változtatni. A szakértők úgy vélik, a szörnyeteget ábrázoló képet egyfajta védelmező jelképnek tekinthették, amely megóvja a ház lakóit a gonosztól.

Római kori hajóroncsra bukkantak egy szerb bányában

Újabb római kori hajó maradványai kerültek elő egy szerbiai szénbányából, az ókori Viminacium település maradványai közül – írja az MTI. Egy hasonló hajót már találtak a területen három évvel ezelőtt, valamint több csónak is felszínre került.

Most a kostolaci szénbánya nyíltszíni fejtésének falából kerültek elő a hajó gerendái, a régészek pedig néhány nap alatt befejezték a lelet feltárását – közölte a szerb Régészeti Intézet. A közlemény szerint a vízi jármű a 3-4. században épült.

Nemanja Mrdjic régész a szerb sajtónak elmondta, a hajó nagyobb mint a korábban megtalált lelet, körülbelül 20 méteres lehetett, ebből egy 13 méteres rész nagyon jó állapotban van, még ha a munkagépek némi kárt is okoztak benne.

Egy halom ősi tárgyat találtak fémkeresővel

Nagyjából 2000 éves, római kori tárgyakra bukkant egy fémkeresős férfi Angliában – írja a Heritage Daily. Az ősi leleteket felfedező Martin White azonnal értesítette az illetékes hatóságokat, nem sokkal később a régészek el is kezdték a feltárást.

Az ásatások során ónedények, tányérok, tálak és egy csésze került elő egy nagy kupacban.

A szakértők szerint a tárgyakat vagy áldozati felajánlásként ásták el, vagy értékként elrejthették egykori tulajdonosaik.

Csúcstechnológiával mérik fel a római kori romokat a Pilisben

Nagy teljesítményű ipari drónok, Hold feltérképezésére használt lézerszkenner, hőkamerák és más csúcseszközök. Ezekből áll össze az a rendszer, amit a világ különböző hadseregeitől kezdve a mezőgazdaságon át az ipari felhasználásig számos területen alkalmaznak.

A technológiát a mérnökökből, drónpilótákból, fotós és videós szakemberekből álló magyar csapat, a Lumen Drone Services hozta el a régiónkba. A rendszer az amerikai villamosenergia-hálózat felügyeletére, japán vulkán megfigyelésére éppúgy alkalmas, mint a brazil szélerőmű-park karbantartására. Idehaza a sokmilliós fejlesztés segítségével római kori romokat tárnak fel, sőt, a Puskás Aréna pontos, digitális mása is ezzel készül majd el.

Lumen Drone Services

Római kori kincsekre bukkantak amatőr régészek

A Római Birodalomból származó kincsekre bukkantak amatőr régészek Nagy-Britanniában, Hadrianus falától nem messze – írja a Heritage Daily. Hadrianus fala egy óriási kőfal volt Észak-Angliában, amelyet a római korban Britannia provincia határára építettek, ezzel védték a birodalom határát.

A nem rég folytatott feltárás közben számos lelet került elő, köztük egy lándzsa- és egy gerelypenge, agyagedények és egy kardhüvely rézből készült tartozéka, de mind közül a legérdekesebb egy ezüstből készült phalera volt.

A phalera egyfajta kitüntetés volt, amelyet a római katonáknak adtak. Általában nemesfémből készített korongok voltak, amelyet a katonák a mellvértjükön hordtak. A phalerákra különböző mintákat véstek, a most megtalált darabon például a görög mitológia egyik szörnye, Medusa látható. A legendák szerint Medusa egy nő, akinek haja helyén kígyók és viperák vannak, tekintetével pedig képes kővé változtatni az embereket.