Magyarország és Csehország olajellátása többé-kevésbé az orosz Barátság-vezetéktől függ, Prága és Budapest mégis szögesen ellentétes stratégiát követ az Ukrajna ellen indított orosz támadás óta – írja az olajipari szakportál, az Upstream Online. Csehország próbál elszakadni a „Kelettől”, és inkább nyugat-európai – az olasz-osztrák-német „TAL”, illetve az ehhez csatlakozó, Németországból Csehországba leágazó „IKL” – vezetékeken át kíván az energiahordozóhoz hozzájutni. Ezzel szemben Magyarország még inkább keletre akar fordulni, jóllehet a helyzet egyre bizonytalanabbnak tűnik az Oroszországból induló és Ukrajnán át vezető Barátság-olajvezeték körül.
Pletser Tamás, az Erste Bank közép-európai energiapiacokkal foglalkozó elemzője valamelyest árnyalta ezt a képet a 24.hu-nak azzal, hogy a csehek két nagy finomítója közül a Kralupyban működő létesítmény már eddig is az IKL/TAL-vezetéken kapta a nyersolajat, a litvinovi finomító az, amelyet „Keletről”, azaz a Barátságon keresztül látnak el. Másrészt a Mol-csoport is vesz a Horvátországból induló Adria-kőolajvezetéken kőolajat, ennek a mértéke az EU-szabályozás miatt nőni fog az év végével.
Pletser véleményét erősíti a Washington Post friss cikke, mely szerint a magyar importforrások is átalakulnak: a Mol importját korábban 80 százalékban a Barátság-vezetéken érkezett olaj tette ki, de ennek aránya idén 50-55 százalékra csökkenhet.