A visegrádi négyek országaiban vizsgálta a médiaszabadság megítélését egy nemzetközi felmérés: elgondolkodtató adatokat publikáltak hazánkról. A magyarok bíznak legkevésbé a közmédiájukban, és harmadával nőtt a médiaszabadság miatt aggódó fideszesek száma is.
Archívum címkék: csehország
Xabi Alonso oda vitte el a győztes kultúrát, ahonnan a legjobban hiányzott
A Bundesligát már behúzta a Bayer Leverkusen, a német kupa megnyerésétől a Kaiserslautern elleni meccs választja már csak el, az Európa Liga negyeddöntőjében pedig a 2-0-ás londoni győzelmet követően kedvező esélyekkel várhatja a csütörtöki West Ham elleni visszavágót. A bajnoki cím mellett egyelőre egy dolog biztos: a sikerkovács Xabi Alonso a következő szezonra is marad. De miért számít ennyire kiemelkedőnek a baszk tréner?
Ha már kiemelkedés: a Plzeň Konferencia Liga-szereplésének köszönhetően az európai bajnokságok rangsorában tizedik helyre lépett előre a cseh bajnokság, megelőzve a skótot, ami automatikus BL-helyet jelent 2025/26-os szezontól kezdődően a cseh bajnoknak. Adódik a kérdés: mi a csehek sikerének titka? A válaszok keresése közben
nem mentünk el szó nélkül amellett sem, hogy itthon a válogatott sikere a magyar foci fejlődésének illúzióját keltheti, miközben a Fradin kívül jelenleg nincs nemzetközileg versenyképes csapatunk.
Nem Magyar Péter az első, aki a semmiből lett tényező
Szlovénia mostani miniszterelnöke éppen három hónappal a választás előtt lépett színre, egy parlamenten kívüli pártot átvéve, miután kirúgták egy állami cég éléről. Szlovákiában alakított már úgy kormányt politikus, hogy a választás előtti utolsó hónapban 16 százalékpontot nőtt a népszerűsége. Magyar Péter váratlan felívelése tehát régiós viszonylatban egyáltalán nem példa nélküli: évtizedes pártstruktúrákat is gyorsan felül lehet írni. Csakhogy: kevés új sztár tud tartósan a politika élvonalában maradni. Helyzetkép.
2300 milliárd forintnyi pénzt invesztál a cseh kormány az atomreaktorokba
A cseh kormány hatmilliárd eurót, azaz mintegy 2300 milliárd forintot fektet be új atomreaktorokba létesítésébe, amelyektől karbonmentesítés fokázását várják.
Az Euronews szerint a cseh kormány azt szeretné, ha az új blokkok 2029 és 2040 között fokozatosan lépnének be a termelésbe, és 2033-ra teljesen leállítanák a szén- és a lignitfogyasztást. Az ambiciózus Nemzeti Energia- és Klímaterv távolabbi célja az, hogy 2050-re kiiktassák az olajat és a gázt is.
Csehország hagyományosan szénalapú energia exportőr, de a láthatólag készen állnak a hagyomány megszakítására.
Ebben a háborúban is van az a pénz, amiért az ellenségek együttműködnek
Az ukránok és az oroszok közös üzlete látja el az Osztrák–Magyar Monarchia egykori területét olajjal és földgázzal. Úgy tűnt, hogy ennek jövőre vége lehet, de a legutóbbi híresztelések alapján mehet tovább minden, csak kicsit át kell alakítani a konstrukciót.
Csökkentik a pártállami funkcionáriusok nyugdíját Csehországban
Már a közeljövőben csökkentik a volt kommunista rendszer prominenseinek nyugdíját Csehországban. A prágai Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet (ÚSTR) mintegy 1500 nyugdíjas nevét tartalmazó jegyzéket állított össze, amelyet átadott a nyugdíjhivatalnak, illetve a védelmi és a belügyi tárca vezetésének – közölte Ladislav Kudrna, az ÚSTR igazgatója szerdán Prágában sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint.
A jobbközép kormánykoalíció kezdeményezésére a cseh parlament által 2022 őszén elfogadott törvény azokra vonatkozik, akik a volt Csehszlovákiában 1948 februárja és 1989 novembere között, tehát a szocialista rendszer idején vezető és fontos tisztségeket láttak el például a kommunista pártban, az államban, a fegyveres erőknél, a bíróságoknál és az ügyészségeken, valamint a népi milícia parancsnokságában. A konkrét névjegyzék kidolgozásával az ÚSTR-t bízták meg.
„Mintegy 200 személy adatait már leellenőriztük, náluk a nyugdíjcsökkentés azonnal bevezethető, további mintegy 1300 személy adatainál még nem zárult le az ellenőrzés” – mondta Ladislav Kudrna újságíróknak.
Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is
Kedden az Eurostat közzétette a 2023-as, vásárlóerő-paritáson mért GDP-adatokat, és ezekből a magyar sajtó nagy része leginkább azt emelte ki, hogy Románia most már stabilan előttünk jár. Ez a nagy érdeklődést kiváltó előzés egyébként már 2022-ben megtörtént, de akkor még csak kismértékű, elhanyagolható volt a különbség. A 2023-as adatok viszont már azt mutatják, hogy Románia a szemünk láttára fokozatosan ellép mellettünk.
De mit látunk pontosan? Mivel egy olyan, elég összetett makrogazdasági adatsorról van szó, amelyet laikusként nem könnyű értelmezni, megkértem Virovácz Pétert, az ING Bank elemzőjét, hogy segítsen az interpretációban. Akkor most jobban élnek az emberek Romániában, mint Magyarországon? Közelebb vannak a nyugati életszínvonalhoz, vagy a gazdaságuk jobban teljesít?
Az értelmezéshez muszáj egyet hátralépni, és meghatározni, hogy milyen adatot látunk, mert lényeges megérteni, hogy mit hasonlítunk össze mivel. A GDP-ről vélhetően mindenkinek beugrik már, hogy az országhatárokon belüli gazdasági termelés összesített értéke, és esetünkben ezt leosztják az adott ország lakosságának számával, majd euróra számolják át ott, ahol más valutát használnak. Az egymással való összehasonlítást azonban mégsem euróban végzik el, mert lehet, hogy egy euróért egy adott országban többet vagy éppen kevesebbet lehet vásárolni, mint máshol.
Szörnyű Arany János-emléktáblát avatott Karlovy Varyban Szili Katalin
Felavatták vasárnap Arany János új emléktábláját a nyugat-csehországi Karlovy Varyban – írja az MTI.
A tudósítás szerint a mű felavatásán Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó mellett Andrea Pfeffer Ferklová, a fürdőváros polgármestere, Rákóczi Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnöke, Baranyi András, Magyarország prágai nagykövete, valamint több csehországi magyar és helyi lakos is részt vett. Az Ünnepi beszédet Szili Katalin mondta el, az új emléktáblát pedig Balga Zoltán, prágai magyar katolikus plébánia vezetője is megáldotta.
Arany új emléktáblájának leleplezésére olyan időben kerül sor, amikor a magyarság március idusára, az 1848-49-es eseményekre emlékezik – mutatott rá beszédében Szili, aki szerint 1848. március 15. a nemzet születésnapja, mégpedig azért mert forradalmi változásokat eredményezett. Az események következtében új rendszer született, s ezért az akkori forradalmi küzdelmekről ma a magyarság az egész világon mindig megemlékezik.
Oroszország káoszt hint el Európában és azon túl is – mondta Biden Washingtonban és egy lengyel diplomata Pesten
Oroszország két évvel ezelőtt, 2022. február 24-én támadta meg Ukrajnát, a háború azóta számtalan fordulatot vett. Írtunk arról, hogy hosszú távon Ukrajna számára mi jelentheti talán az egyetlen biztonsági garanciát. Sz. Bíró Zoltán ruszista azt fejtegette, hogy Kijev (bármekkora területet is ellenőriznek majd Volodimir Zelenszkijék) NATO-ba való integrálása csökkentheti azokat a biztonsági kockázatokat, amelyekkel Ukrajna kénytelen lesz a háború lezárása után is szembenézni.
Mindazonáltal a jelenlegi hadműveletek, a 2024-es fejlemények alapján már most is elég kockázatos Ukrajna helyzete: Kijev folyamatosan területet veszít a front keleti szakaszain, elsősorban a Donbasz térségében. Az orosz előrenyomulás gyakorlatilag a térség legnagyobb városától, Donyecktől – amely orosz irányítás alatt áll – tolja távolabb, nagyjából Kijev felé a frontvonalat. A Donbasz egészének a megszerzése lehet Vlagyimir Putyin stratégiai célja is, hiszen Donyeck megyéje az egyike annak a négy ukrán régiónak, amelyet Oroszország 2022 őszén annektált.
Wolfgang Schwan / Anadolu / AFP A 80. dandár ukrán katonái tüzérségi tűzzel lövik az orosz állásokat Bakhmut irányában az Oroszország és Ukrajna között két éve tartó háborúban az ukrajnai Donbászban 2024. március 05-én.
Orbán sajtófőnöke: Álhír, hogy kiabált a magyar kormányfővel a cseh és a lengyel miniszterelnök
Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke szerint „álhír”, hogy Petr Fiala cseh és Donald Tusk lengyel miniszterelnökök kiabáltak a magyar kormányfővel egy zárt ajtók mögötti találkozón Prágában február 27-én. A Vsquare információi szerint a vita arról, hogy Magyarország miért blokkolta korábban Svédország NATO-csatlakozását és az EU Ukrajnának szánt támogatását, nagyon heves volt.
Havasi a Telexnek írt válaszában annyit tett hozzá, hogy
nyolcszemközti találkozó zajlott, a megbeszélés eredményeiről pedig beszámoltak a sajtótájékoztatón.
A cseh miniszterelnök találkozott a szlovák ellenzék vezetőjével
Petr Fiala cseh kormányfő pénteken Prágában fogadta Michal Simeckát, a legerősebb szlovákiai ellenzéki tömörülés, a Progresszív Szlovákia mozgalom elnökét.
Csehország és Szlovákia kapcsolatai nagyon magas szinten vannak
– írta a találkozó után a miniszterelnök az X közösségi hálózaton megjelent bejegyzésében.
Prága lemondta a közös cseh-szlovák kormányülést
A következő hetekben, illetve hónapokban nem valósulnak meg a korábban betervezett cseh-szlovák kormányközi konzultációk, mert a jelenlegi helyzetben a cseh fél ezt nem tartja alkalmasnak – közölte Petr Fiala cseh miniszterelnök szerdán Prágában a kormány ülése után megtartott sajtótájékoztatón.
Csehország és Szlovákia kapcsolatában számos olyan téma van, amelyben érdemes együttműködni. Másfelől azonban nem szabad elrejteni, hogy a kulcsfontosságú külpolitikai kérdésekben a két fél álláspontja lényegesen eltér egymástól – mutatott rá a cseh kormányfő.
Meggyőződésünk, hogy ebben a pillanatban nincs szükség a két kormány együttes ülésére. Döntésünkről, hogy halasszuk el a találkozót, már tájékoztattuk a szlovák felet
V4-ek válságban: a cseh elnök kezdheti azt a szerepet betölteni, amit Orbán mindig is szeretett volna
Több mint egy év után, e hét kedden tartottak csúcstalálkozót a V4-ek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) miniszterelnökei. A prágai találkozóra feszült hangulatban került sor, miután eltérnek a vélemények a Kijev elleni orosz invázióról és az Ukrajnának nyújtott támogatásokról. Illusztrálta a nyomasztó hangulatot, hogy amikor Orbán Viktor megérkezett a tárgyalások prágai helyszínére, az autójából kiszállva komoly füttykoncertet kapott, akárcsak Robert Fico szlovák kormányfő.
Az Ukrajna támogatásakor „kevésbé lelkes” magyar-szlovák miniszterelnök-páros fogadtatása tehát fagyosra sikeredett, de nem kevésbé volt borús a hangulata a találkozó előtt Petr Fiala cseh kormányfőnek sem:
Nem állítom, hogy számomra a legnagyobb öröm találkozni azokkal a kollégákkal, akikkel számos kulcsfontosságú kérdésben tulajdonképpen nem értek egyet.
Orbánék sokmilliónyi online hirdetéssel árasztották el Közép-Európát az őszi választási szezonban
Bár a magyar kormány a saját szuverenitására nagyon kényes, közben komoly hirdetési kampányokat folytatott többek között Szlovákiában és Lengyelországban.
The post Orbánék sokmilliónyi online hirdetéssel árasztották el Közép-Európát az őszi választási szezonban first appeared on Direkt36.
Mit tanulhatnak magyar vállalkozók a Kifli-anyacég sikeréből?
(A szerző az Ecommerce Hungary Egyesület elnöke.)
Milyen jövő vár a régiónkban az elektronikus kereskedelemre és azon belül az élelmiszerek és mindennapos árucikkek online piacára? Hol tartunk most, és mire lehet számítani a világjárvány levonulása és az ukrajnai háború kirobbanása után előállt gazdasági helyzetben? Ebben a rövid írásban néhány gondolatot fogalmazunk meg ezzel kapcsolatban annak apropóján, hogy idén ünnepli tizedik évfordulóját a piac egyik legsikeresebb szereplője, a cseh Rohlik, és ötéves évfordulóját magyarországi cége, a Kifli.
A prágai unikornis
90 százalékos többséggel választották újra Orbán cseh barátját
Elsöprő többséggel választották újra Orbán Viktor magyar miniszterelnök cseh barátját, Andrej Babist pártja, az ANO elnöki posztjára. A párt tisztújító kongresszusán 98 küldöttből 88 Babis újraválasztását támogatta a párt élére, ami azt jelenti, hogy körülbelül 90 százalékos támogatottsággal választották újra pártelnöknek. Mindössze egyetlen küldött szavazott ellene, kilencen pedig tartózkodtak. Más jelölt nem indult a pártelnöki székért. Legutóbb, két évvel ezelőtt a küldöttek 80 százaléka támogatta.
Andrej Babis milliárdos üzletember még 2012-ben alapította az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) elnevezésű pártot, azóta megszakítás nélkül vezeti a politikai formációt. Választást is tudtak már nyerni, így Babis 2017 és 2021 között volt Csehország miniszterelnöke.
Most Babis bejelentette, hogy az a céljuk, hogy 2025-ben visszavegyék a kormányzást.
Csehország felturbózza atomerőművi kapacitását
Módosította a cseh atomerőművek kibővítésére irányuló nemzetközi pályázatot a prágai kormány.
Petr Fiala miniszterelnök január 31-én este a kormányülés után bejelentette: a kormány felszólítja a projektben állva maradt két vállalatot, hogy egy új atomblokk megépítése helyett négy új blokk építésére tegyen kötelező érvényű ajánlatot. A pályázatban eredetileg az szerepelt, hogy egy blokk megépítésére kötelező jellegű, a továbbiakra pedig csak nem kötelező jellegű ajánlatokat kell tenni az érdeklődőknek.
A mintegy két éve meghirdetett pályázaton tavaly október végéig három cég adott be ajánlatot: az amerikai Westinghouse, a francia EDF társaság, valamint a dél-koreai KHNP csoport. A pályázat folytatásából most a cseh kormány kizárta a Westinghouse-t, mert nem teljesítette az egyik pályázati feltételt, mégpedig azt, hogy ajánlatának kötelező jellegűnek kellett volna lennie.
Dübörög a magyar fegyverkezés, de mire elég ez Közép-Európában?
A Magyar Honvédség fejlesztése az utóbbi években a kormány egyik kiemelt projektjévé vált. Orbán Viktor miniszterelnök szlogenjévé vált, hogy Magyarországnak „erős, ütőképes, elrettentő erejű, a békét garantálni tudó” haderőre van szüksége.
A nagy célokhoz a kormány az utóbbi években egyre nagyobb forrásokat rendelt. A védelmi kiadások értéke 2018 óta markánsan emelkedik, jelentős beszerzések indultak német és amerikai forrásból, és a kormány a magyarországi hadiipari termelés felfuttatását is felkarolta.
Tavaly hazánk a német hadiipar harmadik legnagyobb fegyvervásárlóvá vált (Ukrajna és Norvégia után), a nem végleges adatok szerint egymilliárd euró értékben importált német fegyvert. A stratégiai partnerként kezelt – és az európai fegyverkezési láz eddigi legnagyobb nyertesének számító – német Rheinmetal tavaly Zalaegerszegen nyitott üzemet, ahol Lynx típusú páncélozott harcjárműveket gyártanak majd, és a KF51 Panther új generációs harckocsi fejlesztésében is részt vesznek; Kaposváron török licenc alapján Gidrán nevű páncélozott járműveket építenek; Nyírteleken radargyártó üzem, Várpalotán lőszergyár készül. Emellett hazai vállalatok Kiskunfélegyházán kézi lőfegyvereket; Gyulán helikopter-alkatrészeket gyártanak az Airbusszal koprodukcióban.
Videón, ahogy egy meztelen nő rohangál Brno belvárosában
Egy huszonhárom éves meztelen nő rohangált a csehországi Brno belvárosában – szúrta ki a Parameter.sk a helyi rendőrség által a közösségi médiában közzétett videót. A rendőrség közölte: a fiatal nő teljesen meztelenül futkározott a belvárosban, ami mentális problémákra utalhat. A nő – mint írták – többször átszaladt a piros jelzésen, fittyet hányva a forgalom okozta veszélyre.
Az eset még hétfőn történt, amikor a nappali hőmérséklet 0 fok körül alakult. Amikor a rendőrök megközelítették, a nő földre vetette magát, és megpróbált kárt tenni magában – írták.
A vele folytatott beszélgetés során aztán beigazolódott a mentális problémákról szóló gyanú, ezért pszichiátriai osztályra szállították.
Csődben van, nem termel a Dunaferr cseh testvérvállalata
A Liberty Steel csoport által októberben megvásárolt Dunaferrel kapcsolatban az utóbbi hónapokban pozitív hírek láttak napvilágot, legutóbb, január 8-án az, hogy a vállalat újraindította hengerműveit, valamint a horganyzottlemezeket előállító galvanizáló sort.
Közben azonban a csoport csehországi érdekeltsége – amely a Liberty dunaújvárosi tulajdonszerzése előtti hónapokban hozzásegítette a magyar céget a termelés korlátozott fenntartásához – komoly bajba került: karácsony óta egyáltalán nem termel, és csődvédelem alatt próbálja újraszervezni a működését.
A Liberty ostravai érdekeltsége egy évi 3,6 millió tonna kibocsátásra képes komplex acélmű, de előbb az elszállt energiaárak, majd a kereslet gyengesége, az alacsony acélárak miatt régóta nem termel teljes kapacitással. Az acélgyártás alapját biztosító három nagyolvasztója (kohója) közül az utolsóként működőt októberben állította le. Ezt követően más egységek még működtek, de ezek is leálltak a december 22-én, amikor a dolgozókat szabadságra küldték.