Best WordPress Hosting
 

Sikeresen fenyegette a kormány Bulgáriát, visszavonták a tranzitdíj emelését

Jó hír, hogy Bulgária visszavonta az orosz földgázszállításra vonatkozó tranzitdíjat megemelő törvényét, amely Magyarország biztonságos ellátását is veszélyeztette volna, így remélhetőleg sikerül visszatérni a korábbi, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködéshez – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kormányülés szünetében arról számolt be, hogy a bolgár törvény súlyos kockázatokat jelentett Észak-Macedónia, Szerbia és Magyarország földgázellátása szempontjából, ugyanis a szállító, az orosz Gazprom erősen vitatta annak jogszerűségét.

Szerinte ellenséges lépésről volt szó, már pusztán azért is, mert azt mindenfajta előzetes tájékoztatás nélkül hozta meg a szófiai parlament.

Magyarország Macedóniával összefogva támadja a bolgár tranzitdíjat az orosz gázra

Koordinált fellépésről egyezett meg Magyarország és Észak-Macedónia a földgáz szállítására vonatkozó tranzitdíj Bulgária általi emelésének ügyében, hogy a lépés egyik ország energiaellátását se sodorhassa veszélybe – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szkopjéban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az észak-macedón kollégájával, Bujar Osmanival közösen tartott sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy az energiabiztonság minden ország számára kritikus fontosságú, az ellátás garantálása nemzeti hatáskör, nemzeti kötelesség.

Világossá kell tenni, hogy senkinek semmilyen joga nincsen arra, hogy veszélyeztesse egy másik ország energiaellátásának biztonságát. Ezért Bulgária legutóbbi lépése, amellyel ultimátumszerűen megemelték a Magyarországra, Szerbiába és Észak-Macedóniába szállítandó földgáz tranzitdíját, ellenséges lépés

A bolgár elnök megtorpedózná a bolgár parlament döntését, ami az egekbe emelte az orosz gáz tranzitdíját

Az alkotmánybírósághoz fordult Rumen Radev bolgár elnök a Bulgária területén zajló orosz gázszállítások tranzitdíjának megemelése miatt.

Radev szerint a bolgár parlament által elfogadott törvényjavaslat, amely 10,2 eurós extraadót vetne ki az orosz vezetékes gázszállításra megawattóránként, sérti a bolgár alkotmány egy sor rendelkezését, a tulajdonhoz való jog biztosításának elvét és a vállalkozások szabadságát.

A bolgár elnök arra is rámutatott, hogy az Európai Unió tagállamai vámszövetségben vannak, melyben nemcsak a vámok, hanem a velük egyenértékű különböző illetékek is tilosak. Radev már korábban kijelentette, hogy a bolgár parlament a bolgár energetikai ágazatban működő vállalatokat, mint amilyen a Bulgartransgaz, a tőkevesztés és csőd elfogadhatatlan kockázatának teszi ki.

Ellenséges Bulgáriáról posztolt Tessely Zoltán fideszes képviselő

Nem hagyjuk válasz nélkül az ellenséges Bulgária gáztranzitdíj emelési lépését – írta Tessely Zoltán fideszes képviselő a Facebook-on. A kormánypárti politikus kifejtette, hogy Bulgária egy hete, minden előzetes jelzés nélkül jelentősen megemelte az orosz földgázra vonatkozó tranzitdíjakat, és ez veszélyeztetheti Magyarország ellátásbiztonságát és egyértelműen szembemegy az uniós alapszerződésekben rögzített energiaszolidaritás elvével.

A kormányzati kommunikációban korábban ellenséges lépésnek minősítették a bolgár intézkedést, Tessely most ehhez képest lépett eggyel tovább. Bulgária egyébként szövetségesünk, NATO- és EU-tagállam.

Aszen Vaszilev bolgár pénzügyminiszter korábban leszögezte: az intézkedés célja nem az volt, hogy Magyarország és Szerbia számára megdrágítsák a földgázt, hanem hogy kevésbé nyereségessé tegyék a Gazpromnak, hogy Bulgárián át szállítsa az energiahordozót. „Az új adó teljesen összhangban van az EU céljaival, miszerint csökkenteni kell a függőséget az orosz fosszilis fűtőanyagoktól” – fogalmazott Vaszilev, hozzátéve: a gáz árát egy adott ország számára a leszállítás helyszíneként megjelölt ponton érvényesítik, illetve határozzák meg a szállítási szerződések. Ez Magyarország esetében Kiskundorozsmát jelenti.

Új ellenséget talált Szijjártó Péter, aki januárban még megbízható partnernek nevezte Bulgáriát

Az Oroszországból származó földgáz tranzitjára kivetett adóról szóló bolgár döntés ellenséges lépés Magyarországgal és Szerbiával szemben

– kedden ezzel a címmel jelentetett meg a magyar és a szerb külügyminiszter közös kommünikét. „Ez az új bolgár intézkedés veszélyezteti Magyarország és Szerbia energiaellátásának biztonságát. Az Európai Unió nem alkalmaz szankciókat az Oroszországból induló földgázszállításokkal szemben, ezért a bolgár miniszterelnök erre vonatkozó érvelése teljességgel helytelen. Ez a döntés ellentétes az európai szolidaritással is, hiszen egy EU-tagállam és egy tagjelölt ország energiabiztonságát veszélyezteti. Magyarország és Szerbia összehangolja fellépését és nem hagyja megválaszolatlanul ezt az ellenséges bolgár döntést” – hangsúlyozza a Sinisa Mali szerb miniszterelnök-helyettes és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter által jegyzett közös közlemény.

A bolgár Dnes.bg portál írása szerint Bulgária október 13-án vezetett be különadót a területén keresztül továbbított és szállított orosz földgázra. Az újság idézi Aszen Vaszilev bolgár pénzügyminiszter válaszát a magyar-szerb kommünikére. Vaszilev leszögezte: az intézkedés célja nem az volt, hogy Magyarország és Szerbia számára megdrágítsák a földgázt, hanem hogy kevésbé nyereségessé tegyék a Gazpromnak, hogy Bulgárián át szállítsa az energiahordozót. „Az új adó teljesen összhangban van az EU céljaival, miszerint csökkenteni kell a függőséget az orosz fosszilis fűtőanyagoktól” – fogalmazott Vaszilev, hozzátéve: a gáz árát egy adott ország számára a leszállítás helyszíneként megjelölt ponton érvényesítik, illetve határozzák meg a szállítási szerződések. Ez Magyarország esetében Kiskundorozsmát jelenti. A bolgár pénzügyminiszter tehát arra utalt, hogy az új szófiai adót nem a fogadó országoknak, hanem a Gazpromnak kell megfizetnie, éppen addig a pontig, amíg el nem éri a célországot az orosz gáz. Így ez a bolgár intézkedés szerinte nem befolyásolja a fogadó országok árszintjét. „Ez csak a Gazprom nyereségét csökkenti” – jegyezte meg. A miniszter elmondta, hogy szófiai kormány tájékoztatta Brüsszelt a változásokról.

G7: a Gazprom profitját védte Szijjártó Péter

A bolgár parlament elfogadott egy olyan jogszabályt, amelynek  értelmében az országon átszállított orosz gáz után megawattóránként 20 leva (nagyjából 4000 forint) extra tranzitdíjat kell fizetni. Az intézkedést élesen bírálta Szijjártó Péter pénteken Moszkvában, mivel szerinte Bulgária egy uniós szabályokkal ellentétes törvénnyel Magyarország energiaellátásának biztonságát ássa alá. Csakhogy mint a G7 rámutatott, a jogszabály bár nem éppen EU-konform, ám valójában nem a magyar gázellátást veszélyezteti, hanem az oroszokat sarcolja meg. Vagyis ha a lépést kritizálta a külgazdasági és külügyminiszter, akkor valójában az oroszok profitját védte.

Hogy jutottak erre a következtetésre?

Tranzitdíjat mindenhol kérnek a gázvezetékek használatáért.

Dörgedelmes orosz reakció érkezett Szijjártó kijelentésére

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a közelmúltban rámutatott, hogy Horvátországnak az olaj és gáz tranzitdíjának emeléséről szóló döntése miatt Magyarországnak korlátozott lehetőségei maradtak az energiaforrások diverzifikálására. Ennek következtében Magyarország energiaigényének kielégítése során nagymértékben függ az orosz nyersanyagoktól – idézi a portfolio.hu a Grazsdanszki szili orosz hírportál elemzését.

Az orosz energiaszektor vezető szakértői sorban reagáltak a magyarországi álláspontra. Sztanyiszlav Mitrahovics, a Kremlhöz közelálló Nemzeti Energiabiztonsági Alapítvány neves szakértője kiemelte a Barátság-kőolajvezeték déli ágának jelentőségét, amely az orosz kőolaj Magyarországra, a Cseh Köztársaságba, Szlovákiába és Szerbiába történő szállításának elsődleges útvonalaként szolgál, magyarországi és horvátországi tranzitforgalommal. Megjegyezte, hogy a horvátországi terminál kapacitása korlátozott, és bővítésre szorul, hogy kielégíthesse Magyarország és Szlovákia nyersolajszükségletét.

Az átbocsátási kapacitás növelése helyett Horvátország úgy döntött, hogy megemeli a szénhidrogének szállításának költségeit. Ezzel a lépéssel

Kinek lesz igaza? – Ellentétes stratégiát követ az orosz olajtól függő Magyarország és Csehország

Magyarország és Csehország olajellátása többé-kevésbé az orosz Barátság-vezetéktől függ, Prága és Budapest mégis szögesen ellentétes stratégiát követ az Ukrajna ellen indított orosz támadás óta – írja az olajipari szakportál, az Upstream Online.  Csehország próbál elszakadni a „Kelettől”, és inkább nyugat-európai – az olasz-osztrák-német „TAL”, illetve az ehhez csatlakozó, Németországból Csehországba leágazó „IKL” – vezetékeken át kíván az energiahordozóhoz hozzájutni. Ezzel szemben Magyarország még inkább keletre akar fordulni, jóllehet a helyzet egyre bizonytalanabbnak tűnik az Oroszországból induló és Ukrajnán át vezető Barátság-olajvezeték körül.

Pletser Tamás, az Erste Bank közép-európai energiapiacokkal foglalkozó elemzője valamelyest árnyalta ezt a képet a 24.hu-nak azzal, hogy a csehek két nagy finomítója közül a Kralupyban működő létesítmény már eddig is az IKL/TAL-vezetéken kapta a nyersolajat, a litvinovi finomító az, amelyet „Keletről”, azaz a Barátságon keresztül látnak el. Másrészt a Mol-csoport is vesz a Horvátországból induló Adria-kőolajvezetéken kőolajat, ennek a mértéke az EU-szabályozás miatt nőni fog az év végével.

Pletser véleményét erősíti a Washington Post friss cikke, mely szerint a magyar importforrások is átalakulnak: a Mol importját korábban 80 százalékban a Barátság-vezetéken érkezett olaj tette ki, de ennek aránya idén 50-55 százalékra csökkenhet.