Best WordPress Hosting
 

Dollármilliárdokat mozgattak meg tavaly a koreai akkumulátorgyártók

Egyre több a kérdőjel az elektromos autózás és a kínai gyártás körül, a magyar kormány azonban nem enged akkumulátornagyhatalmi terveiből. Az akkumulátorgyártó kapacitást tekintve a negyedikről hamarosan a második helyre ugrik Magyarország a világon – vetítette előre Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly októberben, Pekingben. Az Egy övezet, egy út kezdeményezés nemzetközi fórumán a növekedési terveket ecsetelve arról beszélt, hogy a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártójának mindegyike keleti vállalat, és ezek közül „már öt elkötelezte magát Magyarország mellett”. Megnéztük, hogy ezek közül a három koreai, már működő komplett akkumulátorgyár – a gödi Samsung, illetve az SK On Hungary Kft. és az SK ON Battery Manufacturing Kft. – hogyan zárta a 2023-mas évet. (A kínai CATL  és az EVE Energy még épül Debrecenben.)

Samsung: a Mol, az MVM és az Audi nyomában

Bő 6 milliárd euró árbevételt mutatott ki tavaly a gödi monstrumot működtető Samsung SDI Magyarország Zrt., a mérlegében megadott árfolyammal számolva ez 2310 milliárd forint. Alaposan felpörgött a gödi gyártóbázis, egyetlen év alatt több mint 700 milliárd forinttal nyomták meg a forgalmat. Ezzel a teljesítménnyel a koreai akkumulátorgyártó megerősítette a pozícióját a 10 legnagyobb árbevételű magyarországi cég között.

Ezermilliárdos dohánybizniszből profitált Lázár János hódmezővásárhelyi holdudvara

Újabb csúcsokat döntött tavaly a trafikhálózat ellátására egyedüliként felkent Országos Dohányboltellátó Kft.: 1048 milliárd forint árbevételt ért el, ami 78 milliárddal több az egy évvel korábbinál, az adózott eredményét pedig 9,5 milliárd forintra növelte 8,3 milliárdról. Még úgy is összejött a rekordnyereség, hogy az előző évinél jóval több, 12,3 milliárd forint koncessziós díjat kellett befizetnie.

A rekordprofitból 9,4 milliárd forint osztalékot ki is fizettek maguknak a tulajdonosok idén áprilisig.

A különleges jogosítvánnyal rendelkező cég 49 százalékos tulajdonosa a BAT Pécsi Dohánygyár Kft., 51 százalék pedig a hódmezővásárhelyi Tabán Trafik Zrt.-é. Utóbbin keresztül hozzák összefüggésbe a dohánybizniszt Lázár János jelenlegi építési és közlekedési miniszterrel, aki korábban kancelláriaminiszterként vezényelte le a dohánykereskedelem teljes átalakítását. A Tabán Trafik több cégen keresztül a Lázár hódmezővásárhelyi gazdasági holdudvarához sorolt id. Sánta János érdekkörébe tartozik. (2023 szeptembere óta a cégiratokban már nem látszik Sánta neve, egy vagyonkezelő alapítvány, a Projekt Six Pro áll a tulajdonosi láncolat végén.)

Megtámadták a Libri közgyűlését a kisrészvényesek, mert nem hívták meg őket

A könyves piacvezető cég, a Libri-Bookline Zrt. tavaly 33,5 milliárd forint árbevételt mutatott ki, ami csaknem 10 százalékkal több az előző évinél, a nyeresége viszont csökkent – az  1,667 milliárd forint adózott profit durván 600 millióval marad el a 2022-es adattól. A mérlegből annyi látszik, hogy nőttek a működési költségek, a személyi jellegű ráfordítások egymilliárd forint körüli összeggel emelkedtek, és a bérelt ingatlanok üzemeltetési költsége is megszaladt mintegy 300 millió forinttal.

Összességében az egy részvényre jutó eredmény 340 forint lett, ami elmarad a 2022-ben elért 476 forinttól.

A részvényesek azonban ebből nem látnak semmit, mert nem szavaztak meg a profitból osztalékkivétet, ugyanis a május elején tartott közgyűlésen arról döntöttek, hogy a pénzt az eredménytartalékba helyezik. Ez elég nagy változás, hiszen a 2022-es év után – az eredménytartalékban felhalmozott pénzt is bevetve – csaknem 4,2 milliárd forintot fizettek ki a részvényeseknek.

8,4 milliárd forintot vett ki a kaszinókból Garancsi István és Habony Árpád

8,4 milliárd forint osztalékot vehetett ki a fővárosi kaszinóbizniszen osztozó Garancsi István és Habony Árpád közös cégéből, a Garinvest Projekt Zrt.-ből a 2023-ban elért 20,4 milliárd forint adózott eredmény után.

Az öt fővárosi kaszinó koncessziójából nyereséget húzó Garinvest Projektben a miniszterelnök kötélbarátjaként emlegetett Garancsié a többség 67 százalékkal, a részvények harmada pedig a miniszterelnöki tanácsadó Habonyé. Részesedésük arányában osztoznak a profiton, előbbinek így 5,6 milliárd, utóbbinak 2,8 milliárd forint jár a megszavazott osztalékból. A május 14-én tartott közgyűlésen úgy döntötték, haladéktalanul ki is veszik a pénzt, május 17-ét szabták a kifizetés határidejének.

A mérlegből annyi látszik, hogy a kapcsolt vállalkozásokból (zömmel a kaszinókoncessziós társaságból, a Las Vegas Casino Zrt.-ből) 20,4 milliárd forint osztalék érkezett 2023-ban. Ez majdnem duplája a tavaly elkönyvelt 10,9 milliárd forintnak, és a Las Vegas Casinónál kimutatott adózott eredmény is duplájára, 20,4 milliárd forintra nőtt.

Mészáros Lőrinc 100 milliárdot elnyelő gabonafeldolgozói elkezdték termelni a profitot

Évek óta figyelik agrárkörökben, mi történik a két, Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő gabonafeldolgozó monstrummal, és számolgatják, mennyi idő alatt térülhetnek meg az óriásberuházások. Mint korábban megírtuk, az 500 ezer tonna kukorica feldolgozására kalibrált Kall Ingrediens Kft. beruházásához és további fejlesztéséhez 60 milliárd forint állami pénzt vetettek be, állami közreműködéssel nyújtott hitel, vissza nem térítendő támogatás vagy éppen állami tőkeinjekció formájában. A Kelet-Közép-Európa egyik legmodernebb búza-feldolgozójának mondott, Visontán működő Viresol Kft. beruházását úgy 30 milliárd forint hitellel tolták meg, és 10 milliárd körül lehetnek a különféle címeken juttatott támogatások.

Az eddigi, zömmel veszteséges évekhez képest tavaly javult az eredmény, az összesen lassan 100 milliárd forintot elnyelő két gabonafeldolgozó nyereséggel zárta 2023-at. A Visontán működő Viresol Kft. 132 millió euró (50,5 milliárd forint) árbevétele ugyan hajszállal elmaradt az előző évitől, de így is 2,5-szeresére nőtt a nyeresége. Az adózás után 12,9 millió euró (5 milliárd forint) nyereség a cég eddigi csúcsprofitja, amit úgy ért el, hogy 3,3 millió euró extraprofitaadót be kellett fizetnie a költségvetésbe. A keményítőtermékek, maltodextrin, glutén és takarmány előállításával foglalkozó cég a tervezett 237 ezer tonnánál valamelyest kevesebb, 225 ezer tonna búzát dolgozott fel 2023-ban, ám mivel magasabb áron keltek el a termékek, a vártnál jobb lett az eredmény – szól a magyarázat a mérleghez fűzött beszámolóban.

Szigetváry Zsolt / MTI Kárpáti László, a Kall Ingredients Kft. többségi tulajdonosa, Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt. egyik tulajdonosa a kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án.

Teletömték állampapírral az új paksi atomerőművet építő céget

Fennállása során először zárt nyereséggel a két új paksi atomerőművi blokk beruházására és üzemeltetésére létrehozott Paks II. Atomerőmű Zrt. Az eddig menetrendszerűen veszteséget könyvelő cég tavaly 1 milliárd 158 millió forint adózott eredményt ért el, és az állami tulajdonos úgy döntött, hogy a pénzt nem veszi ki, hanem az eredménytartalékba helyezi.

Üzemi szinten egyébként veszteséget mutatott ki a paksi cég, de a pénzügyi műveletek bő hatmilliárd forintos eredményével pozitívba fordították a mérleget. Ez a mérlegjavító hatmilliárd forint a szöveges kiegészítés szerint a hitelintézeteknél lekötött bankbetétek és a diszkont értékpapírok kamataiból származik.

A Paks II. Zrt. könyveiben 52 milliárd forint bankbetétet és a forgóeszközök között 93,485 milliárd forint értékű „forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt”, magyarul a költségvetés hiányát finanszírozó államkötvényt és diszkontkincstárjegyet tüntettek fel a múlt év végén. A megelőző évben az értékpapírállomány még a 3 milliárd forintot sem érte el.