Best WordPress Hosting
 

Részleges gyárbezáráshoz vezetett az autóipari válság Szlovákiában

Ipari berendezések aukciós értékesítésére szakosodott portálon tűntek fel egyebek mellett fogaskerekek és sebességváltóházak gyártása során használatos gépek a napokban a szlovákiai Túrócszentmárton városából, ahol a Volkswagen alkatrészgyártó üzeme található.

Az árverésekre az elektromos autók gyártására történő átállás miatt kerül sor az aukciós ház közlése szerint, „egy német autógyártó motorgyárának részleges bezárását követően”.

Alulnézet: a Volkswagen túrócszentmártoni üzemében autók különböző részegységeiben használatos alkatrészeket – a féktől kezdve a sebességváltóig – gyárt 2000 óta, több mint 800 dolgozó foglalkoztatásával. Az elektromos Volkswagenekhez is készülnek itt tartozékok, például a tavaly ősszel legyártott 600 milliomodik alkatrész egy villanyautóba szánt csuklós tengely volt.

Kirúgások Iváncsán – a háttérben a visszaeső elektromos autók iránti kereslet állhat

Több száz, jobbára kölcsönzött munkaerőt és vendégmunkást rúgtak ki az iváncsai akkumulátorgyárból.

Mi történt? Pénteken több száz munkavállalótól vált meg a gyár, azonnali hatállyal. Ezt ottani munkavállalók és a Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) nyilatkozta az RTL-nek.

Kiket rúgtak ki? Első körben a kirgiz kollégák kerültek elbocsátásra, és a magyar vezetőség mindent megtesz azért, hogy a magyar munkavállalók ne legyenek elküldve.

9 %-kal növelné a világ áramfogyasztását egymilliárd elektromos autó

Vajon mennyivel növelné meg az áramfelhasználást, ha holnapra minden autót elektromosra cserélnénk? A felvetésnek így ebben a formában természetesen nem sok értelme van, hiszen nehéz elképzelni olyan szcenáriót, ahol egyetlen éjszaka alatt ekkor léptékű változás történne, hosszabb távon azonban már egészen biztosan komoly hatást fognak gyakorolni az elektromos járművek a világ áramigényére.

A Bloomberg New Energy Finance azt is kiszámolta, hogy nagyságrendileg mekkora lesz ez a hatás. Az előrejelzésük szerint 2040-ben a világ útjait legalább 730 millió elektromos autó fogja róni (összehasonlításul: 2020-ban összesen 1,2 milliárd autó volt forgalomban a világon). Colin McKerracher, a BloombergNEF vezető elemzője azonban úgy becsüli, hogy még egymilliárd elektromos autó is csupán 9 százalékkal növelné meg a világ áramigényét.

Ha ehhez hozzáadjuk az elektromos tehergépjárműveket és az elektromos buszokat, akkor ez az arány 15 százalék lenne. Mindkettő kezelhetőnek hangzik, és McKerracher sem lát ebben problémát. Sőt, meg van győződve arról, hogy megfelelő előkészületekkel 2050-re megbirkózhatnánk azzal, hogy szinte mindenki elektromosan közlekedik, ami 27 százalékos növekedést jelentene az áramszükségletben a mai viszonyokhoz képest.

Magyarország üdvözli, az Európai Bizottság egyre inkább üldözi a kínai cégeket

Bár Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatása során nem jelentettek be újabb kínai beruházásokat – csak projektek előkészítését -, a magyar szándék szemmel láthatóan töretlen a gazdasági kapcsolatok további erősítésére.

Ez a világgazdaság nyitottságának folyamatos erodálódásával, a geopolitikai kockázatok növekedésével párhuzamosan nem kockázatmentes dolog. Az Európai Unióban az elmúlt években részben pont a kínai feldolgozóipari konkurencia fejlődése, valamint a bőkezű állami támogatásokkal felgyorsított globális és európai piacszerzése miatt felerősödtek a hazai ipar védelmét, a növekvő kínai importfüggőség csökkentését és az ellátásbiztonságot szavatolását priorizáló nézetek. 

Ez az utóbbi hónapokban már nemcsak a nyilatkozatok terén, hanem a gyakorlatban is elkezdett világos változásokat hozni. Az Európai Bizottság eljárást indított több, a napelem- és szélturbinagyártásban érdekelt kínai vállalat ellen piactorzító állami támogatás gyanújával, tagállami vasúti közbeszerzésekre szállt rá a feltűnően alacsony kínai árazás miatt, az európai gyártók kínai diszkriminációja miatt vizsgálja a kínai orvosieszköz-gyártók uniós paci hozzáférésének korlátozását, továbbá megtartotta első házkutatását is az állami szubvenciókhoz köthetően egy kínai állami cég európai irodáiban.

Európa lábon lőtte magát az elektromosautó-őrülettel, amiből Magyarország jöhet ki győztesen

A globális autóiparra jelentős átalakulás volt jellemző az elmúlt évtizedben: hol a gazdasági, hol a klímacélokat szem előtt tartva egyre nagyobb a fókusz az elektromosautó-gyártáson. A tempót Kína diktálja, ami fejlesztések terén jóval a piac előtt jár, kicsit sem környezetbarát akkumulátorgyártását pedig szétszórja a világban. Ez a folyamat Magyarországot is érinti: az akkugyárak révén a kínai ipar kiszolgálása tökéletesen egybecseng a keleti nyitással, mindeközben zavartalanul üzemel a BMW, és az Audi-gyár is, így a hintapolitika egyelőre sikeresnek tűnik gazdasági értelemben.

Nem érdemes elfeledni azonban, hogy a Tesla révén Kína mellett az Egyesült Államok is az éllovasok között van, míg a nagy múltú, többségében európai gyártók az EU elhamarkodott döntéseinek hatására kénytelenek átállni az egyre üzemanyagbarátabb belső égésű technológia fejlesztéséről az elektromos gyártásra. Ez már csak azért is elkerülhetetlen, mert az Európai Unióban jelenlegi állás szerint 2035-től betiltják az újonnan gyártott, belsőégésű motoros járművek eladását. Ám a piaci tendenciák egyre inkább azt mutatják, hogy nem mindenki vágyik e-autóra, az eladások messze elmaradnak a várakozásoktól.

A kételyek között pole-pozícióban vannak az akkumulátortechnológia jelenlegi korlátai: a lassú töltés, a viszonylag rövid hatótáv és az igen magas javítási költségek is.

Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában

Kínában április első két hetében először fordult elő, hogy több „új energiával” működő autót adtak el, mint belső égésű motorral szerelt kocsit: az 516 ezer darabos teljes személyautó-eladásokból 260 ezer volt az elektromos, hibrid és üzemanyagcellás modellek száma.

Ez az arány még a legoptimistább korábbi várakozásokat is felülmúlta, és az áprilisi érték hiába kiemelkedő, a trendek már ezt megelőzően is az új energia (az egyszerűség kedvéért NEV) gyorsuló térhódítása felé mutattak: az első negyedévben, január és március között is 41,5 százalékon állt az érték. 

Ez annak fényében nem annyira meglepő, hogy Kína a kezdetektől a világ legdinamikusabban fejlődő elektromosautó-piaca, és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) áprilisi jelentése szerint az egyetlen hely a világon, ahol átlagosan olcsóbb egy elektromos autó, mint egy benzines modell: míg Németországban 14, Franciaországban 39, az Egyesült Államokban 59 százalék a benzines árelőny, addig Kínában 14 százalékkal olcsóbb az elektromos. (Legalábbis az állami támogatások hatásával nem számolva, amelyek valamelyest Európában is csökkentik a különbséget.)

Új rekordot értek el az elektromos autók töltésében

Az elektromos autók legnagyobb hibája jelenleg az akkumulátorgyártás környezetterhelésen túl a korlátozott hatótávban és a hosszú töltési időben rejlik. Ez utóbbit azonban most úgy tűnik, sikerült lecsökkentenie a svéd Polestar és az izraeli StoreDot cégek együttműködésének, írja az Interesting Engineering.

Miután az utóbbi vállalat rendkívül gyorsan töltődő (XFC) akkumulátortechnológiáját beépítették a legújabb Polestar 5-prototípusba, az akkumulátort rekordidő alatt, 10 percen belül tudták 10-ről 80 százalékosra tölteni.

A teszt során a cégek egy 77 kWh-s akkumulátort pumpáltak fel a StoreDot rendkívül gyorsan tölthető (300 Wh/kg) szilícium-alapú akkumulátorcellái segítségével, amelyeket a Polestar 5 prototípusautójába szereltek be. A jármű folyamatosan 310 kW feletti töltési teljesítményt tartott fenn, a csúcsteljesítmény pedig 370 kW felett volt.

Örülhetnek a Tesla lépésének a magyar villanyautósok

A Tesla által telepített nagy teljesítményű töltők (Supercharger) közül nem mindegyik volt nyitva valamennyi e-autós előtt. Eddig.

Mi történt? A Tesla mostantól megnyitotta valamennyi, Magyarországon telepített szupertöltőjét a többi villanyautó előtt is. Tavaly decemberben 8 állomást, most pedig a maradék kettőt is, írja a Villanyautósok. Ezek:  a győri és a sormási töltőállomás.

Hogy lehet használni? A külsős márkák némileg drágábban tölthetők, de lehet venni teslás havi töltőcsomagot ötezer forintért, amely után jár a kedvezőbb díjszabás.

Az állami pályázat felpörgette a zöld rendszámos autó eladásokat

Csúcsot döntött február után márciusban is a zöld rendszámmal forgalomba helyezett járművek száma Magyarországon. A látványos élénkülés összefügg a céges e-autó-beszerzéseket támogató program február eleji elindításával.

Az Energiaügyi Minisztérium a Facebook-oldalán megjelent közlemény szerint a világoszöld hatósági jelzéssel felszerelt teljes állomány csaknem háromezerrel gyarapodott márciusban. A 2920 darabos bővülés jelentősen felülmúlja az idén februárban regisztrált előző, 2594 darabos csúcsot. Hasonlóképpen rekordmértékű volt a márciusi növekedés a tisztán elektromos kategóriában, első alkalommal lépve át a havi kétezres szintet. A 2108 újonnan munkába állt gépkocsi a megelőző hónap 1704 darabos rekordjához mérten is jelentős bővülés.

A Belügyminisztérium friss adatközlése szerint zöld rendszámos járműből 93 ezernél, tisztán elektromosból 53 ezernél több fut már az országban. A komplett zöld flotta ezzel 2020 elejéhez képest több mint ötszörösére, a leginkább környezetbarát járműpark pedig majdnem a hétszeresére nőtt. A kizárólag elektromos hajtású személyautók száma a múlt hónapban haladta meg az 50 ezret.

Tényleg jót tesz a bolygónak, ha elektromos autókra térünk át?

A Berkeley Egyetem friss kutatása megmutatja, milyen kapcsolat van az elektromos járművek elterjedése és a kibocsátáscsökkenés között.

Az elektromos járművek körüli diskurzus egy része a távoli jövőbe mutat: mennyivel csökkenhet majd károsanyagkibocsátás, ha a járműpark egy része elektromos lesz, mennyivel kevesebben halnak majd meg a rossz levegővel összefüggő betegségek miatt, stb.

De vajon van-e már most is hatása az elektromos autóknak – és ha igen, valójában mekkora?

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

Javult ugyan a német autóipar üzleti helyzetértékelése márciusban a müncheni Ifo konjunktúrakutató intézet jelentése szerint, az ágazat azonban csak reménykedhet, hogy maga mögött hagyhatja a 2023-ban tapasztalt mély visszaesést. Tavaly ugyanis erősen megkérdőjeleződött a németországi gyártók versenyképessége az elektromos autók piacán feltörekvő vállalatokkal szemben, miközben a gépkocsik iránti kereslet gyengült, ám ősztől napirendre került a belső égésű motorokkal nehezen teljesíthető környezetvédelmi szabványok enyhítése és a bevezetésük halasztása.

A kedvezőbb várakozások ellenére az idei év sem kecsegtet sok jóval, ugyanis a nyugati piacok meghódítására készülő kínai gyártók intenzív árversenybe kezdtek. A BYD Seagull nevű modelljét például akár egy csúcskategóriás robogó áráért is meg lehet már vásárolni, és bár egyelőre az ajánlat csak Kínára vonatkozik, már az Egyesült Államokban is fejtörést okoz a gyártók számára . Ott egyelőre leginkább arra kényszerülhetnek, hogy a jómódúaknak szánt drága második autók helyett a mindenki számára megfizethető elektromos modelleket részesítsék előnyben.

A BYD mindenesetre február óta 5 és 20 százalék közötti árcsökkentés mellett vezeti be a megújított modelljeit, és idén félmillió autót tervez külföldön értékesíteni, ami több mint kétszerese a tavalyi adatnak, jövőre pedig az egymilliós határ elérése lesz a cél. Mindezt az eladott autókon elérhető fajlagos haszon szűkülésének árán is vállalja a cég, az így kieső bevételt a növekvő eladások pótolják majd a tervek szerint.

Elektromos járművek: elmarad az áttörés vagy csak késik?

Hogy alakul a piac dinamikája, mikor beszélhetünk majd áttörésről az elektromos járművek esetében?

Mi történt? Tavaly az értékesített új autók ötödét tették ki Európában (a 27 uniós tagállam mellett az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban) a teljesen elektromos (BEV) és a plug-in hibrid járművek (PHEV). Három évvel korábban minden 25 eladott új kocsiból csupán egy volt ilyen modell – jelent meg az EY és az Eurelectric legfrissebb közös jelentésében. A kisteherautó-eladások több mint 7 százaléka már elektromos, míg az elektromos teherautók a piac 1,5 százalékát teszik ki, ami ugrásszerű növekedést jelent a 2022-es 0,4 százalékos értékhez képest. Az elektromos buszok értékesítése a piac 14 százalékát fedi le, jelentős bővülést eredményezve Franciaországban, Spanyolországban és Németországban.

Mi várható? A riport szerint az elektromos és hibrid járművekből (EV) 2030-ra 75 millió járhat majd az utakon.

Nem te vagy a hülye, ha úgy érzed, jobban kopik a gumid

Autóhasználóként az az érzés kerített a hatalmába az elmúlt években, hogy mintha jobban kopna alattam gumi. És ez több okból is zavar. Na, de lássuk, hogy jutottunk idáig!

(A szerző privátbanki szakember, korábbi írásai itt olvashatók.)

A kocsik súlya, mérete jelentősen nőtt az évek alatt. Míg a 4-es Golf még csak 1000 kiló volt, addig a 8-as golf már 1350 kg körül alakul. A hasonló méretkategóriájú elektromos ID3 pedig már 1800 kiló. A súlynövekedés pedig egyre nagyobb terhet ró a gumikra, hogy az aszfalton tartsák az autót vagy megállítsák azt. 

Átadták az ország legnagyobb elektromos töltőállomását: 800 autót szolgál majd ki

Egy budapesti lakópark mélygarázsában alakítják ki. Az állomást most adták át.

Mi történt? Átadták a legnagyobb kapacitású hazai elektromos töltőállomást, amelyet a budapesti, XI. kerületi Metrodom River lakópark mélygarázsában alakítottak ki. A lakópark fejlesztésének végén összesen egyszerre 800 villanyautót lehet majd feltölteni. Az első két ütem lakói mostantól vehetik át a lakásaikat, és ők akár már tölthetik is autóikat a parkolóhelyükön. Jelenleg 336 autót lehet tölteni, ezt bővítik majd fel 800-ra.

Milyen a töltőpont? A mélygarázsban elhelyezett töltőpontok 316 amper teljesítményűek. Ez azt jelenti, hogy kényelmesen fel lehet tölteni egy mai elektromos autó akkumulátorát. Minden parkolóhely mellé jár töltőpont, amit egy elektronikus címkével, egy ún. RFID-kártyával lehet majd indítani.

Európában 2030-ra várható az elektromos járművek piaci áttörése

Folyamatosan nő az elektromos és hibrid járművek (EV) száma Európában, 2030-ra várhatóan több mint 75 millió jár majd belőlük az utakon – olvasható az EY és az Eurelectric közös jelentésében. Ezzel párhuzamosan a nyilvános töltőpontok száma is emelkedik, 2023-ban a hálózat 40 százalékkal bővült a kontinensen.

Tavaly az értékesített új autók ötödét tették ki Európában (a 27 uniós tagállam mellett az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban) a teljesen elektromos (BEV) és a plug-in hibrid járművek (PHEV). 2020-ban még minden 25 eladott új kocsiból csupán egy volt ilyen modell.

A nehéz tehergépjárművek (HDV-k) területén is fellendülés tapasztalható. A kisteherautó-eladások több mint 7 százaléka már elektromos, míg az elektromos teherautók a piac 1,5 százalékát teszik ki, ami ugrásszerű növekedés a 2022-es 0,4 százalékhoz képest. Az elektromos buszok értékesítése a piac 14 százalékát fedi le, jelentős bővülést eredményezve Francia-, Spanyol- és Németországban.

Még mindig leginkább benzines és dízeles kocsikat vesznek az európaiak

Februárban az akkumulátoros elektromos autók piaci részesedése az új autók piacán 12 százalék volt az Európai Unióban az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) friss jelentése szerint.

Az új eladások csaknem fele benzines (35,5 százalék) és dízeles (12,9 százalék) autókból állt össze. A hibrid és a plug-in hibrid autók eladásainak aránya együtt meghaladta a 35 százalékos arányt (28,9 és 7,3 százalék). Az elektromos autók piaci részesedése nem változott egy év alatt.

Az európai kormányok többféle módszerrel ösztönzik az elektromos autók terjedését. Az ACEA gyűjtése szerint 27-ből 21 EU-tagállam ad adókedvezményt, 20 pedig pénzbeli támogatást alacsony kibocsátású jármű vásárlása esetén.

Kettős rekorddöntést hozott a február az e-autózásban

Havi rekord dőlt februárban a zöld rendszámos autóflotta gyarapodásában az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint, és az elmúlt hónapban forgalomba helyezett tisztán elektromos meghajtású modellek száma is csúcsot döntött.

Elektromos autókkal jön vissza a mélypontról a magyar autópiac. A személygépkocsik piacán általában véve is viszonylag kedvezően alakult a februári forgalom.

Az Energiaügyi Minisztérium adatai szerint mostanra 90 823 gépkocsin található zöld színű hatósági jelzés, továbbá a tisztán elektromos hajtású járművek száma 51 461 darabra nőtt februárban. A zöld rendszámú flotta havi gyarapodása 2594 darab volt (az elektromos autóké 1704 darab), míg összesen 10 735 új személygépkocsi állt forgalomba ebben az időszakban a Datahouse adatai szerint.

Rekordszámú zöld rendszám került az utakra februárban

A februári rekord hónap után már több mint kilencvenezer zöld rendszámos autó van az utakon, és a tisztán elektromos autóflotta is ötvenezer felett van.

Mi történt? A G7 számolt be az Energiaügyi Minisztérium pénteki közlése nyomán arról, hogy februárban rekordszámban helyeztek forgalomba zöld rendszámos gépjárműveket a magyar utakon. A hónapban kiadott 10 735 rendszámból 2594 kapott zöld azonosítót, amiből 1704 volt tisztán elektromos autó.

Ez már a céges elektromos autó támogatás hatása? Feltehetően a rekord bővülés mögött szerepet játszott a támogatás is, de egész Nyugat-Európában volt egy jelentős elektromos fellendülés a tavalyi évben, ami mostanra érhetett el hazánkba is.

Elektromos autókkal jön vissza a mélypontról a magyar autópiac

Havi rekord dőlt februárban a zöld rendszámos autóflotta gyarapodásában az Energiaügyi Minisztérium pénteki közlése szerint, és az elmúlt hónapban forgalomba helyezett tisztán elektromos meghajtású modellek száma is csúcsot döntött. A személygépkocsik piacán általában véve is viszonylag kedvezően alakult a februári forgalom.

Számokban: mostanra 90 823 gépkocsin található zöld színű hatósági jelzés, továbbá a tisztán elektromos hajtású járművek száma 51 461 darabra nőtt februárban. A zöld rendszámú flotta havi gyarapodása 2594 darab volt (az elektromos autóké 1704 darab), míg összesen 10 735 új személygépkocsi állt forgalomba ebben az időszakban a Datahouse adatai szerint.

Ez az érték magasnak számít az elmúlt két év azonos időszakaiban tapasztaltak képest, 2023 februárjában 9728, egy évvel korábban 9448 darab volt a forgalomba helyezett új autók száma. Az idén februárban rendszámozott személygépkocsik közel negyede kapott zöld jelzést, míg két éve még csak 16 százalék volt ez az arány.

Vihar előtti csend van az elektromos autók piacán

A szerző a Cambridge Econometrics fenntartható befektetések vezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

Az elmúlt évben, különösen az év végén látott számok alapján sokan vonták le a következtetést, hogy tartósan megtört a korábbi trend, és mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás. Tény, hogy a villanyautó-eladások éves növekedési üteme lelassult, és néhány nagy autógyártó bejelentette, hogy évekkel elhalasztja ambiciózus beruházási tervei végrehajtását, azonban inkább úgy látom, hogy nem a trend tört meg, hanem csupán átmeneti lassulást tapasztalunk, vihar előtti csendet.

2023 erős év volt a villanyautók nemzetközi piacán. Elérte a 10 millió darabot a tisztán elektromos hajtású autók (BEV – battery-electric vehicles) globális eladása, és további 4 millió új konnektoros hibrid (PHEV – plug-in hybrid electric vehicles) talált vevőt. A BEV-kategóriában ez 28 százalékos éves növekedési ütemet jelentett és 14 százalékos piaci részesedést az új autók eladásain belül. A PHEV-kategóriában 51 százalék volt az éves növekedés 6 százalékos újautó-eladási piaci rész mellett.