Best WordPress Hosting
 

Elkezdik kiüríteni a RákosDubaj építési területét

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) elrendelése alapján a MÁV Zrt. megindította a bérleti és egyéb használati jogviszonyok felmondását, illetve felszólította a hátrahagyott vagy engedély nélkül felhúzott ingatlanok használóit a terület átadására. A beruházás előkészítésének következő lépéseként a leégett Budapest Sportcsarnok (BS) bontásából származó, az érintett területen deponált, mintegy 175 ezer tonna építési törmelék elszállítására, az állam tulajdonában lévő vasúti anyagok értékesítésére, illetve a terület rekultivációjára, kármentesítésére kerül majd sor. Az ÉKM célja az, hogy a nyár végére a terület kiürítése befejeződjön és megindulhasson az ingatlanfejlesztés következő szakasza.

– Közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium.

Ez azt jelenti, hogy elkezdik kiüríteni a „mini-Dubajként” is emlegetett ingatlanfejlesztés területét a Hősök tere mögött, a volt rákosrendezői pályaudvar környékén.

A négyes metró meghosszabbítását kérné Horváth Csaba a „mini-Dubajért” cserébe

Közleményt adott ki szerdán Horváth Csaba zuglói polgármester nevében az MSZP a rákosrendezői „mini-Dubaj”-projekttel összefüggésben. A politikus ebben három elvárást támasztott a gigaberuházs megvalósításával szemben.

Szerinte az első „fontos alapvetés”, hogy bármi is történik a területen, annak a zuglóiakat kell szolgálnia. A második „fontos irányelv”, hogy a fejlesztések csak úgy képzelhetőek el, ha Zugló történelmi hagyományaihoz, zöld, kertvárosias jellegéhez illeszkednek.

Harmadik szempont Horváth Csaba szerint, hogy az elmúlt tíz évben olyan beruházások történtek, amelyek mellé nem rendeltek hozzá megfelelő infrastruktúra-fejlesztést. Ennek következtében – mint írták – „zuglóiak tízezrei araszolnak reggel, nehezen eljutva az úti céljukhoz”.

A Rákosrendezőre tervezett “Mini-Dubaj” több ezermilliárdos költségét a magyarok fizetnék

A Rákosrendező területére tervezett, „Mini-Dubaj” néven elhíresült beruházás megvalósítása sokkal több veszteséget okoz Magyarországnak, mint hasznot. A Levegő Munkacsoport a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak küldött véleményében azt is kifejti, hogy a terv megvalósítása az Alaptörvény és a környezetvédelmi törvény rendelkezéseibe ütközhet.

A kormány 2024. január 11-én tette közzé „a Magyarország kormánya és az Egyesült Arab Emírségek kormánya közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslatot társadalmi egyeztetésre. A dokumentum szerint „Rákosrendező állomás területének vegyes célú ingatlanfejlesztésként történő fejlesztése” keretében a Magyarország a következő támogatásokat adja „az Egyesült Arab Emirátusban (EAE) székhellyel rendelkező magánbefektetőknek”: a megvalósításhoz szükséges állami infrastrukturális fejlesztésekhez legalább 800 millió eurót (303 milliárd forintot), 27 helyett 5%-os áfát (azaz 422 milliárd forint kedvezményt) és több százmilliárd forintot érő területet.

{“@context”:”http://schema.org/”,”@id”:”https://greenfo.hu/hir/a-rakosrendezore-tervezett-mini-dubaj-tobb-ezermilliardos-koltseget-a-magyarok-fizetnek/#arve-youtube-s1ry0jpwvta65ba118733e43064802598″,”type”:”VideoObject”,”embedURL”:”https://www.youtube.com/embed/S1rY0jPWVTA?feature=oembed&iv_load_policy=3&modestbranding=1&rel=0&autohide=1&playsinline=0&autoplay=0″}

Megjelent a rendelet a budapesti „mini-Dubajról”, új elemek a megállapodásban

Az Orbán-kormány felhatalmazta a külgazdasági és a külügyminisztert, az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő megállapodás szövegének véglegesítésével – derült ki a keddi Magyar Közlönyben szereplő kormányhatározatból, amit a Népszava vett észre. A „mini-Dubajként” megismert beruházásról szóló megállapodásról azt írták, hogy a kabinet kinyilvánította, hogy egyetért a a gazdasági megállapodás bemutatott szövegével és elrendeli a megállapodás kihirdetéséről szóló törvénytervezet benyújtását az Országgyűlésnek.

Ez pedig a lap szerint arról szól, az Orbán-kormány egy gyakorlatilag felmondhatatlan gazdasági együttműködési megállapodás aláírásához kér parlamenti jóváhagyást. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által korábban közzétett tervezet szerint az Egyesült Arab Emírségekkel (UAE) kötendő 15 évre szóló szerződést ugyan hat hónapos határidővel felmondhatják a felek, de a felmondás nem érinti a már megkezdett projekteket, az aláírt kötelezettségvállalásokat, megbízásokat, szerződéseket, de még a munkaterveket se az adott megállapodások lezárásáig. Kivéve persze, ha a felek erről másként döntenek. Így egy jelenlegitől eltérő összetételű kormány később hiába döntene úgy, hogy eláll a közös ingatlanfejlesztéstől, a jelen megállapodás nyomán indult beruházásokat befejezik – jegyzi meg a cikk.

Rákosrendező 130 hektáros területére álmodott „mini-Dubaj” városnegyedről szóló első megállapodás-tervezet szerint még 600 millió euró (228 milliárd forint) értékű közlekedési beruházás megvalósítását vállalta a magyar kormány. Ebben a Szegedi úti közúti és egy másik gyalogos felüljáró megépítése mellett a vasúti pálya fejlesztését, valamint az M1-es metró meghosszabbítását vállalták.

300 milliárdos infrastruktúra-fejlesztést vállal a kormány a Mini-Dubajjal kapcsolatban

300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztést vállal a kormány az 1900 milliárd forintos, Mini-Dubajnak nevezett beruházásban Rákosrendezőn – derül ki abból a megállapodás-tervezetből, amelyet a Hvg.hu vett észre a kormány honlapján. A projektet egy, az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektető építi.

A tervezet szerint a kormány vállalja, hogy a területet közbeszerzés vagy pályáztatás nélkül eladja az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt és 5 milliárd euró, azaz 1900 milliárd forint értékben befektető beruházónak, azzal stratégiai együttműködési megállapodást köt, és a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti.

A kormány ezen felül vállalja, hogy a projekt megvalósításához szükséges állami infrastrukturális fejlesztéseket, például gyalogos felüljárót, vasút feletti közúti felüljárót, a vasúti pálya fejlesztését és az 1-es metró meghosszabbítását vállalja, és ehhez 800 millió euró, azaz több mint 300 milliárd forint forrást biztosít. Arra is ígéretet tesz, hogy a reptéri gyorsvasút jövőbeni fejlesztése esetén közvetlen kapcsolatot biztosít a projektben létrehozott vasútállomás és a repülőtér között és törekszik arra, hogy a fejlesztések 5 százalékos áfakulccsal valósulhassanak meg.

Karácsony: Nem arab befektetőkkel kellene mutyizni, ha már szuvereintás-védelemről beszél a kormány

Karácsony Gergely a Rákosrendezőre tervezett úgynevezett „mini-Dubajnak” nevezett beruházás kapcsán arról beszélt mai rendkívüli sajtótájékoztatóján, hogy „ha már védjük a nemzet szuverenitását, akkor talán a kormánynak nem arab befektetőkkel kellene lemutyiznia, hogy mit kezd ezzel a Budapest számára rendkívül fontos területtel”, hanem a fővárossal együttműködve kellene kitalálni a hasznosítást. – A közös célokhoz kellene befektetőket keresni, nem pedig fordítva – mondta.

A nem nyilvános dokumentumból kiderül, hogy több mint 300 milliárd forintért több nagy infrastrukturális projekt valósulna meg a területen: vasút-villamos-metró hármas csomópontot építene a kormány a vasútállomás helyére, és kivinnék a kisföldalattit a körvasútig. Összekötnék a zuglói és az angyalföldi villamosvonalakat, és új bringás hidat építenének Rákosrendező fölé. Mindezt akkor, ha ezzel párhuzamosan megépülne a területre tervezett, legalább 5 milliárd dolláros új városnegyed is, a Rákosrendező területére tervezett „mini-Dubaj”.

Nemrég a Telex a VSquare értesülése alapján írt arról, hogy egy dubaji üzletember a Mol-toronynál is magasabb felhőkarcolót építene a szóban forgó területre. Az üzletember már tárgyal a kormánnyal. A cikk szerint a kormánynál az a Mohamed Alabbar jelentkezett be, aki a világ legmagasabb és Dubaj leghíresebb épületét, a 828 méteres Burdzs Kalifát is építette. A zuglói területre egy kisebb, 220-240 méteres felhőkarcoló van tervben, ez viszont még így is jóval magasabb lenne, mint a 143 méter magas Mol-torony, Budapest legmagasabb épülete.

Főváros: Elképesztő, hogy a kormány kidobja a Rákosrendezővel kapcsolatos korábbi, konszenzusos tervet

A főváros vezetése ragaszkodik a Rákosrendező területére tervezett beruházásnál a konszenzusos, 2019-es koncepcióhoz, és jövő év elején társadalmi egyeztetést szeretne lefolytatni az ügyhöz kapcsolódó kérdésekben – mondta el a főpolgármester pénteken egy budapesti háttérbeszélgetésen.

Karácsony Gergely közölte, szerintük az rossz sorrend, hogy a kormány először egy államközi megállapodásban kijelöli a beruházót, majd utána tárgyal arról, mit valósítsanak meg. Először ki kell találni, hogy mit akarunk itt megvalósítani – mondta, hozzátéve: ebben egyébként nagyon széleskörű szakmai és politikai konszenzus van.

Amellett, hogy a fejlesztésben az állam mint finanszírozó és tulajdonos vesz részt, nagyon helytelen lenne a főváros vezetése és a budapestiek nélkül döntéseket hozni – hangsúlyozta a főpolgármester.

Karácsony: Nagyon örülök, hogy a kormány rászánta magát, hogy Budapestet ne csak büntesse, fejlessze is

Lázár János után Karácsony Gergely is sajtótájékoztatót tartott a mini-Dubajként elhíresült terv kapcsán.

Azzal kapcsolatban nincsen vitám Lázár Jánossal, hogy Rákosrendező Budapest egyik aranytartaléka.

– kezdte sajtótájékoztatóját Karácsony Gergely. A főpolgármester nagyon örül, hogy „a kormány rászánta magát, hogy Budapestet ne csak büntesse, fejlessze is”.

Kamatstop-hosszabbítás, mini-Dubaj, reptérvásárlás – a kormányinfó legfontosabb bejelentései

Létezik a mini-Dubaj beruházás terve, de nincs kőbe vésve, hogy megvalósul. Megvan a pénz rá, és heteken belül megvalósulhat a ferihegyi reptér tulajváltása, újra meghosszabbítja a kormány a kamatstoppokat. Az alábbiakban összefoglaljuk a csütörtöki kormányinfó három legfontosabb bejelentését.

I. A mini-Dubaj beruházás terve valóban létezik, de nem biztos, hogy meg is fog valósulni.

Múlt héten számolt be róla a magyar sajtó, hogy a Vsquare értesülései alapján több mint kétszáz méteres felhőkarcolót és köré egy kisebb városnegyedet építene a Rákosrendező vasútállomás közelében a legnagyobb dubaji ingatlanfejlesztő cég, az Emaar Properties.

Így alakítanák át a „mini-Dubaj” miatt a Rákosrendező környékét

Vasút-villamos-metró hármas csomópontot építene a kormány az évek óta lerobbant Rákosrendező vasútállomás helyére, és kivinnék a kisföldalattit a körvasútig – derül ki a Telex birtokába került kormányzati dokumentumból.

A nem nyilvános dokumentumból kiderül, hogy több mint, 300 milliárd forintért több nagy infrastrukturális projekt valósulna meg: összekötnék a zuglói és az angyalföldi villamosvonalakat, és új bringás hidat építenének a Rákosrendező fölé. Mindezt akkor, ha ezzel párhuzamosan megépülne a területre tervezett, legalább 5 milliárd dolláros új városnegyed is, a Rákosrendező területére tervezett „mini-Dubaj”.

Nemrég a Telex a VSquare értesülése alapján írt arról, hogy egy dubaji üzletember a Mol-toronynál is magasabb felhőkarcolót építene a szóban forgó területre. Az üzletember már tárgyal a kormánnyal. A cikk szerint a kormánynál az a Mohamed Alabbar jelentkezett be, aki a világ legmagasabb és Dubaj leghíresebb épületét, a 828 méteres Burdzs Kalifát is építette. A zuglói területre egy kisebb, 220-240 méteres felhőkarcoló van tervben, ez viszont még így is jóval magasabb lenne, mint a 143 méter magas Mol-torony, Budapest legmagasabb épülete.

„Ez egy elképesztő rossz ötlet” – Karácsony a Rákosrendezőre szánt Mini-Dubajról

Pénteken számoltunk be arról, hogy sajtóértesülések szerint egy dubaji üzletember már tárgyal a kormánnyal arról, hogy a Mol-toronynál is magasabb, 220-240 méteres felhőkarcolót építsen a Rákosrendező vasútállomás közelébe. Mohamed Alabbar cége, az Emaar Properties ráadásul nemcsak egy tornyot építene, hanem egész „mini-Dubajt” álmodott a jelenleg a MÁV tulajdonában lévő területre, irodablokkokkal, luxuslakásokkal.

Az RTL Híradója megkereste Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét, aki elárulta, hogy a fővárosi önkormányzattal senki nem tárgyalt a projektről, és nagyon nem támogatja a beruházást:

Az, hogy Rákosrendezőn magas házak legyenek, ez egy elképesztő rossz ötlet. Ez egy világörökség által védett belvárosszövet. Képzeljük el, hogy egy Gabriel Arkangyalhoz képest hatszor magasabb épületegyüttes lenne a Hősök tere közelében.A nemzeti panteon tulajdonképpen az árnyékába kerülne