A történelem legrosszabb ötlete
Minden az Eurovíziós Dalversennyel kezdődött. Egy dallal, a Try It And See-vel, amit Andrew Lloyd Webber és Tim Rice direkt az Eurovízióra írt, de aztán a britek mégsem ezt küldték a csatába. És amely dal aztán visszakerült a fiók mélyére, hogy aztán egy évvel később új szöveget kapjon, és a Jézus Krisztus Szupersztár egyik legfeledhetetlenebb szerzeményévé váljon, melyben Heródes arra biztatja Jézust, hogy ha valóban isten fia, akkor ugyan sétáljon már keresztül a medencéje vizén. Mire nem jók az új esélyek, ugye? Ahogy Heródes dala, úgy az egész Jézus Krisztus Szupersztár is az új esélyek erejének iskolapéldája: a rockopera, amely sokak szerint bukásra volt ítélve, több mint fél évszázada tartó diadalmenete fontos mérföldkövét ünnepli, épp ötven éve, 1973. június 26-án mutatták be ugyanis a filmváltozatát.
A mozipremierig ugyanakkor hosszú út vezetett, amely számos ponton bizonyulhatott volna teljes zsákutcának. Az első emberek, akik meghallották az ötletet, hogy Jézus utolsó napjainak eseményeit rockopera formában szeretnék színpadra állítani, konkrétan „a történelem legrosszabb ötletének” minősítették azt – ami komoly probléma volt, minthogy ezt a véleményt színházi producerek, potenciális befektetők fogalmazták meg. És bár a történelem elég rondán rájuk cáfolt, akkoriban végső soron érthető volt a döntésük: a darab még csak ötlet szintjén létezett, akként is két alig felnőtt alkotó képzeletében, a zeneszerző Andrew Lloyd Webber alig múlt húszéves, és a szövegíró Tim Rice is csak pár évvel volt idősebb. Hiába volt már mögöttük egy szintén bibliai sztori, a József és a színes, szélesvásznú álomkabát, amely afféle iskolai vizsgadarab mivolta ellenére elég sikeres lett, mindkettejük fenekén ott volt még a tojáshéj – nem tűntek épp a legtutibb befektetésnek. Ám Rice és Lloyd Webber, miután kidobták az ajtón, a huszonévesek minden önbizalmával felvértezve képes volt visszamászni az ablakon. Irányt változtattak: mivel a színpadra állítás, úgy tűnt, reménytelen, egy zenei kiadóhoz, az MCA-hez fordultak, amely belement, hogy az ötletek közül kiadjanak egy dalt kislemezen. Ez lett a Superstar, ami nem robbant ugyan óriásit, de akkorát azért igen, hogy a kiadó rábólintson egy teljes lemezre is.