Best WordPress Hosting
 

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

Javult ugyan a német autóipar üzleti helyzetértékelése márciusban a müncheni Ifo konjunktúrakutató intézet jelentése szerint, az ágazat azonban csak reménykedhet, hogy maga mögött hagyhatja a 2023-ban tapasztalt mély visszaesést. Tavaly ugyanis erősen megkérdőjeleződött a németországi gyártók versenyképessége az elektromos autók piacán feltörekvő vállalatokkal szemben, miközben a gépkocsik iránti kereslet gyengült, ám ősztől napirendre került a belső égésű motorokkal nehezen teljesíthető környezetvédelmi szabványok enyhítése és a bevezetésük halasztása.

A kedvezőbb várakozások ellenére az idei év sem kecsegtet sok jóval, ugyanis a nyugati piacok meghódítására készülő kínai gyártók intenzív árversenybe kezdtek. A BYD Seagull nevű modelljét például akár egy csúcskategóriás robogó áráért is meg lehet már vásárolni, és bár egyelőre az ajánlat csak Kínára vonatkozik, már az Egyesült Államokban is fejtörést okoz a gyártók számára . Ott egyelőre leginkább arra kényszerülhetnek, hogy a jómódúaknak szánt drága második autók helyett a mindenki számára megfizethető elektromos modelleket részesítsék előnyben.

A BYD mindenesetre február óta 5 és 20 százalék közötti árcsökkentés mellett vezeti be a megújított modelljeit, és idén félmillió autót tervez külföldön értékesíteni, ami több mint kétszerese a tavalyi adatnak, jövőre pedig az egymilliós határ elérése lesz a cél. Mindezt az eladott autókon elérhető fajlagos haszon szűkülésének árán is vállalja a cég, az így kieső bevételt a növekvő eladások pótolják majd a tervek szerint.

A Volkswagent már megfogták az európai autóipar új kihívói

Alig egy éve még úgy tűnhetett, hogy a Volswagen a dízelbotrányból való kilábalás után az elektromos autók piacán válhat meghatározó európai szereplővé. Mostanra mégis arra felismerése jutott a márkáért felelős Thomas Schäfer, hogy az a jelenlegi körülmények között nem versenyképes. A Volkswagen helyzete rámutat a német autóipar egészét érintő problémákra, az ágazat ugyanis a 2008-as válság óta nem tapasztalt mértékű nehézségékkel szembesül.

Szeptemberben a vállalat a drezdai üzemének bezárásáról döntött, illetve ugyanezen időszakban a zwickau-i gyárában leépítéseket jelentett be. A piaci körülményekhez való alkalmazkodással indokolt lépések különösen drámaiak annak fényében, hogy mindkét érintett üzem átállt az elektromos autók gyártására, a drezdai gyár bezárásra ráadásul bizonyos tekintetben emblematikus fordulat a márka életben: a 2002-ben átadott, jórészt üvegfalakból álló, építészeti szempontból is érdekes épületben a megrendelők nyomon követhették a cég által kínált csúcsmodellek összeszerelésének utolsó fázisait az átadás előtt, bő húsz éve a Gläserne Manufaktur nevet viselő üzem a vállalat presztízsberuházása volt.

A problémák hátterében egyrészt a Tesla és a kínai autógyártók jóvoltából egyre inkább kiéleződő piaci verseny áll, ami nem csak a Volkswagent érinti érzékenyen. Az ágazat főbb európai rendezvényein a közelmúltban megsokszorozódott a magukat képviseltető kínai márkák száma, amelyek közül a BYD és az MG már javában építi a kereskedelmi hálózatát a kontinensen, sőt a gyártás idetelepítését is fontolgatják – a BYD például Szegeden létesíti új üzemét.

Azonnal fejezze be Áder János a környezetpusztító akkumulátorgyárak zöldre festését!

Áder reális zöldségei – Gyógyír az akkumulátoripari szennyvízre. Vajon miként lesz MTI hír, hogy Áder János korábbi köztársasági elnök debreceni középiskolásoknak tart előadást? Szakembereknek merne? Micsoda kamu környezetvédő a mi nyugállományú horgászunk, a víz olthatatlan szerelmese. Az LMP – Magyarország Zöld Pártja felszólítja Ádert, hogy fejezze be a környezetszennyező akkumulátorgyárak zöldre festését, mindezt ráadásul közpénzből, a Kék Bolygó Alapítvány égisze alatt.

A Kék Bolygó podcast adása által sugalltakkal szemben a magyarországi akkumulátorgyárak nem szürkevizet, vagy tisztított szennyvizet használnának a működésük során, az engedélyeket ivóvíz használatra kérték és kapták meg. E mellett szinte heti rendszerességgel érkeznek a hírek az üzemi balesetekről, szennyezésekről, a hiányos engedélyezési eljárásokról, a környezetvédelmi szabályok megkerüléséről. Ez az akkumulátorgyártás valódi arca. És ha azt gondolja, hogy a milliárdokkal kitömött álcivil szervezetével el tudja fedni a magyar emberek elől a valóságot, nagyon téved!

Hol volt Áder János és alapítványa, mikor a kormány környezeti stratégiai vizsgálat nélkül szabadította az országra az akkumulátorgyárak tucatjait, amikor újabb értékes termőföldeket és zöldterületeket vett el a cégek számára, amikor veszélyes vegyi anyagokat mértek ki a gödi akkumulátorgyár közvetlen közelében a kutakban, amikor rosszul lettek a hatóság munkatársai a bátonyterenyei akkumulátorhulladék feldolgozó ellenőrzésekor, vagy amikor emberi életeket követelt a szigetszentmiklósi üzemi baleset? Miért nem emeli fel hangját Áder János, amikor a komáromi és a gödi lakosok az elviselhetetlen zajszennyezésre panaszkodnak? Hol van az egykori köztársasági elnök, amikor a kormány egy rendelettel éppen felszámolja a hazai környezetvédelmet?

Nekimegy a kínai e-autóknak az EU, pedig a napelemeknél ezzel egyszer már elbukott

Vizsgálatot indít az Európai Bizottság, hogy felmérje, mit tehet az ellen, hogy állami támogatásoknak köszönhetően olcsó kínai járművek árasztják el az unió országait – jelentette be szerdán Ursula von der Leyen elnök az unió helyzetéről tartott éves beszédében.

Miért fontos ez? Ezzel a lépéssel eldőlt, hogy a bizottság az általános német állásponttal szemben a franciák kezdeményezése mögé áll, és megpróbálja adminisztratív eszközökkel visszaszorítani az olcsó kínai e-autók importját.

Számokban: a Bizottság szerint a kínai e-autók átlagosan 20 százalékkal olcsóbbak az unióban, mint a nem kínai márkák modelljei. A Reuters a bejelentés kapcsán azt írta, hogy Németországban átlagosan 29 százalék, Franciaországban pedig 32 százalék a kínai márkák árelőnye.