Best WordPress Hosting
 

Épp a soros elnökségünk alatt veszíthetjük el örökre az uniós pénzek egy részét

Magyarország 2024 második felében az Európai Unió soros elnöke lesz. Vagyis július 1-jétől a magyar kormány feladata lesz, hogy megszervezze az Európai Tanács és a minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsa munkáját, végigvigye az általa kigondolt témákat, együttműködjön az Európai Parlamenttel – azaz sikeresen igazgassa az unió munkáját.

A kormányok számára nagy lehetőség ez, de az Orbán-kabinetnek három szempontból is speciális a helyzete:

az első olyan nemzeti kormány, amelyik két soros elnökséget vezérel le. Az elsőt 2011-ben abszolválta, nem sokkal a Fidesz hatalomra kerülése után. Mind a 27 tagországra fél év jut, így minden állam átlagosan 13,5 évente kerül sorra. A sorrend nincs kőbe vésve, arról a miniszterelnökök döntenek, így akár az is előfordulhatna, hogy valaki tovább vár, ám ezúttal a menetrend szerint haladunk. Magyarország egy trióelnökség része, melyet a spanyolok kezdtek, jelenleg a belgák viszik, és mi fejezzük be. Utánunk újabb trióelnökség jön, melyet a lengyel kormány indít, így Varsónak adjuk majd át fél év múlva az ügyeket.

Az EU-val való együttműködés fontosságát hangoztatta a kínai elnök

Kína és az Európai Unió közötti stratégiai együttműködés és partnerség fontosságát hangoztatta hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök Párizsban, aki a kínai-francia-európai uniós háromoldalú csúcstalálkozóra érkezett a francia fővárosba.

Francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével az Élysée-palotában tartott megbeszélésen a kínai államfő partnerségre buzdított „a kereskedelem, valamint az emberi jogok terén fennálló nézetkülönbségek ellenére is”.

Nagyhatalmakként Kínának és az Európai Uniónak meg kell őriznie a partnerséget, folytatnia kell a párbeszédet és az együttműködést, mélyíteni kell a stratégiai kommunikációt, valamint erősíteni a kölcsönös bizalmat

Ursula von der Leyen: nem kizárt a TikTok európai betiltása

Amerikában már meghozták a döntést, amely szerint betilthatják a TikTokot. A kérdés már csak az, hogy európai felhasználók meddig élvezhetik még a népszerű videómegosztó platformot, ugyanis Ursula von der Leyen szerint nem kizárt, hogy az EU is hasonló elhatározásra jut.

A népszerű közösségi médiaplatformot jelenleg betiltással fenyegetik az Egyesült Államokban azzal az indokkal, hogy attól tartanak, hogy a portál tulajdonosa, a ByteDance hozzáférést biztosít a kínai hatóságoknak a felhasználók adataihoz. A Joe Biden által is elfogadott döntés úgy szól, hogy amennyiben a kínai médiavállalat egy éven belül nem adja el a TikTokot, az alkalmazást blokkolhatják az Egyesült Államokban.

A törvény beiktatása után nem sokkal Európában is eljárást indítottak a platformmal szemben. Most pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szólalt meg a TikTok esetleges európai uniós betiltásáról egy hollandiai, maastrichti rendezvényen, írja a Computer Bild a Politico alapján.

Ursula von der Leyen a magyaroknak üzent

A magyar emberek erősebbé tették Európát, a magyarok pezsgő kultúrája és a gazdasági dinamizmusa az egész európai uniót áthatja – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Magyarország uniós csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából szerdán. Ursula von der Leyen a közösségi oldalán közzétett videóüzenetében azt mondta: „húsz évvel ezelőtt végre egyesült a családunk egy közös otthonban”. Magyarország mindig is Európa szívében helyezkedett el – hangsúlyozta.

Emlékeztetett: a vasfüggöny mögött magyarok nemzedékei harcoltak azért, hogy visszaszerezzék a szabadságukat. „Önök húsz évvel ezelőtt úgy döntöttek, elfoglalják méltó helyüket kontinensünk közepén. Önök Európát választották” – fogalmazott.

Szavai szerint az Európai Unió azóta megerősödött, és Magyarország is számtalan módon gyarapodott: új iskolák, kórházak, autópályák létesültek, és saját fejlesztésű megújuló energiaforrások épültek ki. – Többségük európai uniós forrásból – jegyezte meg.

Az Európai Bizottság eljárást indított a Facebook és az Instagram ellen

Az Európai Bizottság megtévesztő reklámok és politikai hirdetések miatt vizsgálja a Facebookot és az Instagramot tulajdonló Metát, illetve kifogásolja a cég panaszkezelési rendszerét és az átláthatóság hiányát is.

Ursula von der Leyen: A gázárak csökkenni fognak

Az Európai Bizottság arra számít, hogy a gázárak csökkenni fognak annak köszönhetően, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálata emelkedik, ami teret ad a megújuló energiaforrásokba történtő befektetéseknek, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott beszédében.

Ursula von der Leyen az MTI tudósítása szerint hangoztatta: prioritás az energiaköltségek csökkentése, az energiaköltségek ugyanis továbbra is befolyásolják az európai versenyképességet, különösen a nagy energiaigényű iparágak esetében.

A cseppfolyósított földgáz globális kínálatának növekedése hamarosan a globális energiahiány felől a bőség felé tereli az energiapiacot,

Saját pártcsaládja támadta meg Ursula von der Leyent az Orbán-kormány miatt

Ha harc, hát akkor legyen harc! – nagyjából így foglalt állást az Európai Parlament (EP) képviselőinek többsége, miután úgy határozott, hogy az Európai Unió Bíróságára viszi az Orbán-kormány számára feloldott támogatási keret ügyét. A törvényhozók úgy ítélik meg, hogy a Bizottságban nem lehet megbízni, és ők jelentik az utolsó védvonalat a jogállam szempontjából.

Mint lapunk is megírta, március 11-én az EP jogi szakbizottsága kimondta azt a súlyos állítást, hogy az Európai Bizottság tavaly karácsony előtt megalapozatlanul, kellő jogalap nélkül szabadított fel 10,2 milliárd eurót a Magyarországnak járó 21,7 milliárd eurós kohéziós keretből. A karácsony előtti, az EU-csúcs árnyékában született bizottsági döntést akkoriban EP-képviselők, sőt a Bizottság tisztviselői is széles körben kritizálták, mint annak jelét, hogy Brüsszel engedett Orbán Viktor zsarolásának.

A Politicónak az Európai Néppárt nevében Petri Sarvamaa úgy nyilatkozott, hogy nem volt más választásuk, mert meg kell védeni a közös költségvetést, és gondoskodni kell arról, hogy törvényesen használják fel az adófizetők pénzét – idézi a portál.

Euronews: EU-párti nagykoalíció marad

Noha a szélsőjobb támogatottsága vélhetően növekedni fog, az Európa-barát pártok még mindig a mandátumok 63%-ára számíthatnak – derül ki az Ipsos által az Euronews megbízásából készített kutatásból. A csaknem 26 ezer ember megkérdezésével készült felmérés szerint az Európai Parlament alapvető erőviszonyai várhatóan nem változnak, a centristák ismét megszerezhetik az EU-s vezetők megerősítéséhez, a jogszabályok elfogadásához szükséges többséget.

Noha még sok a bizonytalanság, az Ipsos kutatása szerint a radikális szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia, illetve az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjának erősődése sem rendíti meg az EU két meghatározó pártszövetségét. Marad a legerősebb az Európai Néppárt. Mögötte második lesz a Szocialisták és Demokratá, harmadik pedig a liberális Renew Europe.

Ez biztató lehet az Európai Bizottság élén újrázásra készülő Ursula von der Leyen számára, ám Fabian Zuleeg, az Európai Politikai Központ vezérigazgatója az Euronewsnak azt mondta, a gyakorlatban sem a pártok, sem az országok nem mindig következetesek ahhoz, ami alapján megszerezték szavazóikat. Az európai populizmust kutató Cas Mudde professzor úgy vélte, a szélsőjobb megerősödése után csökken majd integráció támogatása, de

Ő Ursula von der Leyen legfőbb kihívója, de még Brüsszelben se nagyon ismerik

Nicolas ki?

– címmel jelent meg a Politico szocialisták uniós csúcsjelöltjéről szóló cikke. A brüsszeli lap hírleve, a Playbook is alig említette az elmúlt másfél évben Nicolas Schmit nevét. Pedig ő az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztosa. Hogy most mégis miért van róla szó? Mert az európai szocialisták csúcsjelöltjeként főnökével, Ursula von der Leyennel szemben száll harcba az Európai Bizottság elnöki posztjáért – erről döntött a március eleji Európai Szocialisták Pártjának (PES) kongresszusa. A bizottság elnökéről a júniusi európai parlamenti választás eredménye alapján az Európai Tanácsban döntenek majd a tagállamok állam- és kormányfői.

„Úgy tűnik, a szociáldemokraták végleg feladták a reményüket a bizottsági elnökség iránt” – írta a holland Het Financieele Dagblad a Luxemburger Wort cikke szerint Schmit jelölésével kapcsolatban. Mire a biztos azt reagálta az utóbbi lapnak:

Tabudöntő brüsszeli tervek: első lépések a közös európai hadsereg felé?

Az Európai Bizottság bemutatta a tervét, hogyan kívánja felpörgetni, és minél inkább közössé tenni a hadiipart. Az ötletek egyelőre óvatosak, de az alapgondolat így is tabudöntögető, hiszen a hadseregek ellenőrzésénél érzékenyebb szuverenitási kérdés nincs.

Hiába ellenzi Orbán, mégis újrázhat Ursula von der Leyen az Európai Bizottság élén

A német kereszténydemokraták konzervatívabb politikát várnak tőle támogatásukért, a Fidesz pedig pénzt. Minden egyéb úton Orbán Viktor és pártja ellenezné Ursula von der Leyen újraválasztását.

Mi történt? A Politico hírleveléből derült ki, hogy Ursula von der Leyen újabb ciklusra készül az Európai Bizottság (EB) élén. Hétfőn Berlinben ülésezik a Kereszténydemokrata Unió (CDU), ami őt fogja jelölni a tisztségre, és délután fél 1-kor sajtótájékoztatón tesznek erről bejelentést.

Mi áll a háttérben? Von der Leyen, aki korábban német védelmi miniszter volt, 2019-ben váratlanul lett az EB elnöke, de hamar olyan kihívásokkal találta magát szembe, mint például a koronavírus-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja. A jobbközép Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjeként – amely jelenleg is vezet a felmérésekben a júniusi európai parlamenti választások előtt –, Ursula von der Leyen újabb öt évre biztosíthatja pozícióját, ha elnyeri az uniós vezetők támogatását és az új parlament többségét. A 65 éves von der Leyent várhatóan hivatalosan a német CDU fogja jelölni, és valószínűleg a görög Új Demokrácia és a lengyel Polgári Platform is támogatná. Jelölése az uniós tisztviselők és diplomaták körében felmerült spekulációkra reagál, és széles körű támogatottsága van egy második ciklusra, már amennyiben bármely szélsőségesebb jelölttel kell felvennie a harcot.

Ursula von der Leyen második ciklusra készül az Európai Bizottság élén

Ursula von der Leyen hétfőn Berlinben, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) ülésén jelenti majd be terveit, hogy az uniós választásokat követően egy második ciklust is elvinne az Európai Bizottság élén, írja a Guardian.

A lap cikke szerint a 65 éves politikus az előző évben nagyon óvatos volt a nyilvánosság előtt ebben a témában, és minden erre vonatkozó kérdést próbált megkerülni.

Hétfőn viszont sajtóértesülések szerint bejelenti, hogy harcba száll a poszt megőrzéséért. A Guardian szerint egyik kihívója majd Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke lehet a nyáron.

Olaf Scholz fúrta meg Ursula von der Leyen NATO-főtitkári jelöltségét

Olaf Scholz kancellár akadályozta meg, hogy Ursula von der Leyenből NATO-főtitkár legyen – írta a Welt am Sonntag. A döntés állítólag von der Leyen politikai háttere és Oroszországgal szemben képviselt álláspontja miatt született.

Von der Leyen eddig befutó jelöltnek számított a NATO vezetői posztjára, a jelölését tavaly még Antony Blinken amerikai külügyminiszter is javasolta Joe Biden elnöknek.

Scholz kancellár azonban megtorpedózta a jelöltséget, a Németországi Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) fűződő kapcsolataira hivatkozva. A Welt am Sonntag forrásai szerint Scholz túl jelentősnek ítélte a főtitkári szerepkört ahhoz, hogy átengedje az ellenzéki CDU egyik tagjának. Ezenkívül aggodalmak merültek fel von der Leyen Oroszországgal szembeni keményvonalas hozzáállása miatt is. Scholz szerint ez potenciálisan akadályozhatja majd a hosszú távú diplomáciai erőfeszítéseket.

Győztek a mérgek – az EU behódolt a vegyipari multiknak és a gazdáknak

Szomorú nap ez a mai egészségünk és a biológiai sokféleség számára: az Európai Bizottság visszavonja a növényvédőszer-felhasználás csökkentését célzó rendelet tervezetet.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke tegnap bejelentette, hogy visszavonja azt a rendelettervezetet, amely “növényvédőszer” felhasználás 50%-os csökkentését tűzte volna ki célul 2030-ra.

Az Európai Bizottság elnöke azután döntött így, hogy a tervezetet tavaly novemberben teljesen elutasította az EP, még csak vissza sem küldte alsóbb szintre, Európában pedig gazdatüntetések kezdődtek. A legutóbbi uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozó idején az Európai Parlament brüsszeli épületénél is tiltakoztak.

Az EU-s vezetők siettek lecsillapítani a gazdatüntetéseket, mielőtt a szélsőjobboldal még tovább erősödött volna

A gazdák elégedetlensége fellángolt szerte az Európai Unióban, traktoraikkal és szalmabáláikkal hatalmas fennforgást okoztak Franciaországtól Belgiumon és Olaszországon át Lengyelországig. Az erőteljesen támogatott szektor dolgozóinak haragját elsősorban az egyre nehezebb megélhetésük és az unió szerintük szigorú környezetvédelmi szabályozásai gyújtották be.

Az előző napok számos erőteljes jelenetet szültek:

a belga gazdák két jelentős kikötőt is blokkoltak, majd több mint ezer traktorral érkeztek az Európai Parlament brüsszeli épületéhez, összecsaptak a rendőrökkel, tüzeket gyújtottak és szobrot döntöttek, kifejezve tiltakozásukat a bent ülésező bürokraták és az EU agrárpolitikája ellen.

Von der Leyen: Látszik, hogy Bosznia-Hercegovina szeretne csatlakozni az EU-hoz

Látszik, hogy Bosznia-Hercegovina törekszik megvalósítani a tőle elvártakat, szemmel látható az ország előrehaladása, de további eredmények felmutatására van szükség főként a demokrácia és a jogállamiság terén – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Szarajevóban.

Mint mondta: Szarajevó erőteljes elkötelezettséget tanúsított az európai integráció iránt, ezért is válhatott tagjelöltté. Emlékeztetett arra, hogy éppen ezeknek az eredményeknek köszönhetően döntött úgy Brüsszel tavaly, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával, amint teljesülnek a megbeszélt feltételek. Bosznia máris fel tudott mutatni eredményeket, de további előrelépésre van szükség.

Az Önök kezében van a döntés, hogy elfogadják ezt az utat, és senki ne tudja Önöket eltéríteni róla

Ursula von der Leyen: Orbán Viktor nélkül is segíti majd Ukrajnát az EU

Az Európai Bizottság elnöke a Világgazdasági Fórum 54. találkozóján az Euronews riporterének megerősítette, Magyarországgal vagy nélküle, de mindenképpen segíti Ukrajnát. Ursula von der Leyen azt mondta: felkészültek arra, ha Orbán Viktor tovább blokkolja az egyezséget, de ő személy szerint azt szeretné, ha Magyarországgal együtt döntene a 27 tagállam.

Nagyon fontosnak tartja,

hogy mind a 27 tagállam részt vegyen ebben, és Ukrajna megkapja a négy év alatt az 50 milliárd eurót. Jelenleg ebben a fázisban vagyunk. (…) Ha ez nem lehetséges, felkészültünk arra is, hogy 26 állammal legyen egyezség.

Megszűnik a légi és vízi ellenőrzés Románia és Bulgária felé

Március 31-én megszűnik a légi és tengeri határellenőrzés Románia, Bulgária és a schengeni térséghez tartozó tagállamok között, míg a szárazföldi ellenőrzések megszüntetéséről egy későbbi időpontban születik döntés – írta az MTI..

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke gratulált a két tagállamnak „a nagyszerű eredményért, amely kemény munkájuknak, elkötelezettségüknek és kitartásuknak köszönhető”. „Önöknek köszönhetően a schengeni térség még erősebbé válik, hogy minden uniós polgár javát szolgálja” – nyilatkozta.

Bulgária és Románia törekvései a schengeni térséghez való csatlakozásra egy ideje megrekedtek Ausztria ellenállása miatt. Az Európai Bizottság tavaly novemberben megállapította, hogy mindkét tagállam teljesítette a csatlakozáshoz szükséges feltételeket, az uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa azonban ugyanazon év decemberben nem hagyta jóvá a két ország csatlakozását az osztrák vétó miatt. Bécs attól tartott, hogy Bulgárián és Románián keresztül még több illegális migráns érkezik majd az országba. Az új tagok felvételéhez az összes tagország beleegyezése szükséges. Ausztria december közepén jelezte, hogy Bécs a légi közlekedés ellenőrzését illetően eláll a vétótól, amennyiben a Románia és Bulgária megerősíti az EU külső határainak védelmét.

Andor László: Talán csak a jövő év végén férhetünk hozzá a maradék uniós pénzhez

Az MSZP európai parlamenti listáján 4. helyen szereplő Andor László szerint azonban ebben a kérdésben is az Európai Parlament új összetétele lesz a döntő: a jövő júniusi EP-választáson a két nagy politikai tömb, az Európai Néppárt és a szocialisták (S&D) támogatottsága leginkább stagnálhat, a zöldek és a liberálisok veszíthetnek a súlyukból, míg a szélsőjobboldal megerősödhet.

Orbán Viktor erre is játszik, amikor pattanásig feszíti a húrt az unióval,

de 2019-hez hasonlóan megint csalódni fog, mert ezek a pártok valószínűleg nem fognak az unió alapvető politikai irányvonalának megváltoztatásához elegendő felhatalmazást kapni a választáson.