Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Ursula von der Leyen

Orbán Viktor: Ursula von Der Leyen egy óriásnak tűnt, de Soros embere lett

Közzétette szerző

A Pesti Vigadó épületében a 444 újságírója feltehetett egy kérdést Orbán Viktornak, miközben a miniszterelnök a Magyar Külügyi Intézet konferenciájára tartott. (Ahol a többi között arról beszélt, hogy jó, ha Magyarországon a külpolitikai gyeplőt a miniszterelnök fogja.)

Orbán Viktortól azt kérdezték, hogy mi változott 2019 óta, amikor még a miniszterelnök Tusványoson arról beszélt, hogy Ursula von Der Leyen nem Soros György embere, a mostani kormányzati plakátkampány viszont már egyértelműen ezt üzeni.

Soros embere lett. Ezt nem lehet egyetlen eseményhez kötni, ez egy folyamat volt. 2019-ben egy nagyon jó mérőszalagunk volt, és azzal a mérőszalaggal mérve Ursula von der Leyen elnök asszony, aki fizikailag nem egy óriás, mégis óriásnak tűnt. A mérőszalagot Juncernek hívták.

PostPin It!

A hazugság 11 árnyalata – pontonként elemezzük a nemzeti konzultációt

Közzétette szerző

Komolyan vettük a legújabb nemzeti konzultációt, és arra jutottunk, hogy teljesen komolytalan az egész. Viszont legalább megmutathatjuk, hogy igazából ki és mit akar, amit „Brüsszelre” tolnak a kérdések, és hogy mit mondanak a magyar miniszterek, amikor az EU Tanácsában beszélnek ezekről a problémákról.

PostPin It!

Miért szavazta meg Orbán Viktor a Soros-birodalom emberét?

Közzétette szerző

A magyar kormány nemrég bemutatta azt a plakátot, amellyel a legújabb nemzeti konzultációt tervezi népszerűsíteni. A konzultáció a kormány szerint a szuverenitás kérdéséről szól, valójában viszont az Európai Unióról, hiszen minden (ál)kérdése úgy kezdődik, hogy „Brüsszel” valamilyen gonosz dolgot szeretne tenni, ami a magyaroknak nem lesz jó.

Erre a konzultációra rakták össze a plakátot, amelyen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Alex Soros, Soros György fia látható azzal a felirattal, hogy

Ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek.

PostPin It!

Kovács Zoltán szerint Brüsszel megtámadta a nemzeti konzultációt

Közzétette szerző

Brüsszel támadást indított a nemzeti konzultáció ellen, és mindent megtesz a magyar emberek elhallgattatásáért – jelentette ki Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az X-en hétfőn.

Kovács Zoltán bejegyzésében az Európai Bizottság vezető szóvivője, Eric Mamer hétfői kijelentéseire reagált, amely szerint a magyar kormánynak a nemzeti konzultációval kapcsolatosan az uniós testületet érintő állításai teljesen valótlanok.

Az államtitkár közölte, azt kell mondania Eric Mamer nyilatkozatára, hogy: Brüsszel migránsokat akar betelepíteni Magyarországra, Brüsszel több pénzt és több fegyvert akar adni Ukrajnának, el akarja törölni a gyermekvédelmi törvényt és a rezsicsökkentést, a kamatok befagyasztásáról szóló rendelkezéseket és az extraprofitadót. Ezek mellett brüsszeli és más, tengerentúli pénzzel befolyásolni akarja a magyar politikát, továbbá be akarja engedni a génmódosított ukrán gabonát.

PostPin It!

Von der Leyen a szemöldökét sem húzta fel a magyar plakátkampányra

Közzétette szerző

A nemzeti konzultáció és a plakátkampány a magyar nemzeti hatóságok dolga, különösen úgy, hogy a Bizottsággal senki sem konzultált ezzel kapcsolatban, erről beszélt hétfőn Eric Mamer, a testület szóvivője a hvg.hu tudósítása szerint.

Mamer kifejtette, hogy hisz a magyar lakosság intelligenciájában és egyúttal felkért minden érdeklődőt, hogy a Bizottság különböző dokumentumaiból, vagy a kapcsolattartó személyeken keresztül szerezzen be hiteles információkat arról, hogy mit tesz és mit nem tesz az Európai Bizottság.

A szóvivő megmutatta annak a plakátnak a fotóját Ursula von der Leyennek, amelyen az elnök és Soros György fia, Alex Soros szerepel.

PostPin It!

Montenegró már 2030 előtt EU-tag lehet

Közzétette szerző

Már 2030 előtt az Európai Unió tagjává válhat Montenegró, csak politikai akaratra van szükség hozzá, és ha a csatlakozás minden feltétele teljesül, akkor nem kell semmilyen, előre meghatározott dátumhoz kötni a teljes jogú tagság elnyerését – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Podgoricában. Szerinte Montenegró jutott a legtovább az európai integráció útján, most már csak magát a csatlakozást kell szem előtt tartania. Von der Leyen örömének adott hangot amiatt, az ország elindult az integráció útján, és arra biztatta a podgoricai vezetést, hogy tegye meg az utolsó szükséges lépéseket, az EU ajtaja kinyílik majd Montenegró előtt.

Jakov Milatovic montenegrói köztársasági elnök az Európai Bizottság elnökével folytatott tárgyalását követő közös sajtótájékoztatón közölte: teljesen reális elképzelés, hogy az ország még 2030 csatlakozzon az EU-hoz. A bizakodásra a véleménye szerint az ad okot, hogy Montenegrónak nincsenek vitás kérdései a szomszédaival, az ország 2017 óta tagja a NATO-nak, a pénzügyi politikáját már két évtizede az euróhasználathoz köti, a tagjelölt országok között élen jár a csatlakozási elvárások teljesítésében, és teljesen összehangolta külpolitikáját az unióéval. „Montenegró csatlakozása csodás üzenet lenne a többi tagjelölt országnak is, mert azt jelentené, hogy a bővítési folyamat él” – mondta a montenegrói elnök.

Ursula von der Leyen találkozott Montenegró új miniszterelnökével is, akit kedden reggel választott meg az ország törvényhozása. Milojko Spajic leszögezte: kormánya Európa-barát politikát kíván folytatni, és annak ellenére, hogy szerbbarát politikusokkal is szövetségre lépett, Belgrádnak nem lesz beleszólása a montenegrói politikába. Egyúttal hangot adott abbéli reményének, hogy Montenegró lesz az EU következő tagállama.

PostPin It!

Olyan fenyegetést küldött Moszkva az EU-nak, amely Magyarországnak is fájhat

Közzétette szerző

„Néhány európai politikus, élükön Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, a mandátumuk megtartására törekedve és államuk rossz pénzügyi helyzetére alapozva (amelybe ők vezették országaikat), ismét arról kezdtek beszélni, hogy ellopják országunk befagyasztott vagyonát, hogy Kijev militarizálását ebből a pénzből folytassák. Egy ilyen döntés szimmetrikus választ igényel az Orosz Föderáció részéről – jelentette ki Vjacseszlav Volodin a RIA Novosztyi orosz hírügynökség tudósítása szerint, amelyet a Magyar Nemzet szemlézett.

Ráadásul Volodin szerint egy ilyen esetben sokkal több „barátságtalan” ország pénzeszközeit fogják elkobozni, mint az Európa területén lévő befagyasztott orosz vagyon.

A héten az Európai Tanács csúcstalálkozóján kijelentették, Oroszország felelős az Ukrajna elleni háború által okozott károkért, ezért meg kell vizsgálni, hogy az uniós bankokban tárolt és befagyasztott orosz vagyon miként fordítható Ukrajna újjáépítésére.

PostPin It!

Bod Péter Ákos: Végleg a perifériára sodorhat minket az EU kereskedelmi háborúja Kínával

Közzétette szerző

A beszélgetésben kitértünk a Liszt Ferenc repülőtér állami megvásárlására, ami mögött kínai érdekeket vélnek felfedezni egyes elemzők. Közgazdász vendégünk szerint annyit bizonyosan el lehet mondani a tranzakcióról, hogy nehéz felfedezni mögötte a nemzetgazdasági érdeket. Az eladók egy idő után elunhatták, hogy folyamatos nyomást gyakoroltak rájuk kormányoldalról, ezért változhatott meg a véleményük a reptér megtartásáról. A szándékokról sokat elárul, hogy a költségvetési mozgásterébe a jegybanki veszteség megtérítése sem fér bele, racionális magyarázatot tehát nehéz találni erre az ügyletre Bod Péter Ákos szerint.

Egy hét szünet

PostPin It!

Lesújthat az EU a magyarországi akkugyártókra, von der Leyen vizsgálatot jelentett be

Közzétette szerző

Ursula von der Leyen szerdán az unió állapotát értékelő strasbourgi beszédében bejelentette, hogy szubvencióellenes vizsgálatot indít a kínai elektromos járműgyártók ellen. A vizsgálat elindítását Franciaország hetek óta követelte, brüsszeli pletykák szerint pedig ez az ára annak, hogy Emmanuel Macron támogassa von der Leyen újraválasztását a Bizottság élén – tudta meg a portál uniós forrásoktól.

Ugyanakkor Németországban is egyre erősebb a nyomás a német gyártókon, hogy ejtsék kínai partnereiket, a kormány pedig agresszívan védje meg az uniós piacot a kínai termékektől.

A bejelentés üzenet Kínának és az EU-n belüli gazdasági partnereinek, szövetségeseinek arról, hogy az európai unió már nem hagyja tovább saját gazdasági érdekeinek megsértését, belföldi gyártóinak veszélyeztetését az államszövetség belső piacán.

PostPin It!

Nekimegy a kínai e-autóknak az EU, pedig a napelemeknél ezzel egyszer már elbukott

Közzétette szerző

Vizsgálatot indít az Európai Bizottság, hogy felmérje, mit tehet az ellen, hogy állami támogatásoknak köszönhetően olcsó kínai járművek árasztják el az unió országait – jelentette be szerdán Ursula von der Leyen elnök az unió helyzetéről tartott éves beszédében.

Miért fontos ez? Ezzel a lépéssel eldőlt, hogy a bizottság az általános német állásponttal szemben a franciák kezdeményezése mögé áll, és megpróbálja adminisztratív eszközökkel visszaszorítani az olcsó kínai e-autók importját.

Számokban: a Bizottság szerint a kínai e-autók átlagosan 20 százalékkal olcsóbbak az unióban, mint a nem kínai márkák modelljei. A Reuters a bejelentés kapcsán azt írta, hogy Németországban átlagosan 29 százalék, Franciaországban pedig 32 százalék a kínai márkák árelőnye.

PostPin It!

Miért nem került elő Magyarország Von der Leyen legfontosabb beszédében?

Közzétette szerző

A State of the European Union nevű beszéd, amelyben az Európai Bizottság elnöke értékeli az EU elmúlt egy évét, viszonylag új találmány az Európai Unióban. Csak a Lisszaboni szerződéssel került be az unió vérkeringésébe, 2010-ben tartották meg először, majd a szerepe egyre erősödött.

A minta amerikai, az Egyesült Államok elnöke a kongresszusban minden évben tart egy beszédet, amelyben elmondja a képviselőháznak, hogy áll a szövetség helyzete. 2010 környékén valódi, belpolitikának nevezhető jelenség még nem nagyon volt az Európai Unióban. Mostanra már inkább van. Ugyan az uniós beszédek hagyományosan nehezebben érthetőek és unalmasabbak is, mint az amerikai verziók, vannak olyan közös ügyek, amelyek a tagországokon belül és azokon átívelően is meghatározzák az emberek politikai percepcióit.

Ez volt Ursula von der Leyen ötödik State of the Union beszéde, és ezeken keresztül nagyjából végig lehet követni azt, mi történt a bizottsággal az elmúlt öt évben. Von der Leyen kifejezetten gyenge elnökként került a bizottság élére. Az utolsó pillanatban kapták elő a tagállamok vezetői, miközben pártja, az Európai Néppárt eredetileg Manfred Weber akkori frakcióvezetőt (mostanra a pártcsalád elnöke) javasolta a bizottság élére. Az Európai Parlamenten épphogy átcsúszott Von der Leyen, csak kilenc szavazattal szerzett többet a megválasztáshoz szükséges 50 százalékos szavazataránynál.

PostPin It!

A Fidesz nagyon bízott benne, most félmillió bevándorlónak adna munkát

Közzétette szerző

Néhány hónapja az Európai Unió megpróbálta megoldani azt a problémát, amelyet 2016 óta lehetetlennek tűnt megoldani. Az új migrációs csomag átment az Európai Tanácson, és mostanra csak az Európai Parlament döntése kérdéses ezzel kapcsolatban.

A csomagról korábban részletesen írtunk. A lényege, hogy végre megpróbálnák megoldani az EU-ba érkező menekültek elosztását, ami régóta feszíti az unió belső békéjét. A menekültek ugyanis néhány déli frontországba érkeznek, leginkább Olaszországba, letelepedni viszont inkább néhány északi tagországban szeretnének, például Németországban. Azok az országok, ahová sok menekült érkezik, szeretnék elérni, hogy kötelezően át kelljen venni tőlük a menedékkérőket. Azok viszont, ahová nem érkezik sok menekült, de azok náluk szeretnének letelepedni, nem szeretnék ezt. A harmadik csoport azokból áll, akiknél nincs számottevő mennyiségű afrikai vagy ázsiai menekült (legfeljebb az ukrajnai háború elől érkezők), és letelepedni sem náluk szeretnének, de ellenzik a kötelező áthelyezést – ilyen Lengyelország és Magyarország.

A mostani megoldás annyiban lenne más, mint a korábbiak, hogy a kötelező relokációt ki lehetne váltani pénzzel. Eddig arról szóltak a tervek, hogy minden tagállamnak adott mennyiségű menekültet kell befogadnia. Most ez annyiban módosult, hogy menekültenként hétmillió forintért meg lehet váltani ezt a kényszert. Ez a pénz pedig nem az EU általános kasszájába menne, hanem egy speciális célra, ami a második fontos eleme a megegyezésnek: megpróbálják megcsinálni ugyanazt délen, amit keleten sikerült.

PostPin It!

Orbánék máris nekiálltak keménykedni a következő bizottsági elnökjelölttel

Közzétette szerző

Augusztusban általában szabadságon van Brüsszel nagy része. Ez ugyan egy hónapra megállítja a kontinens politikai életét, de éppen azért ennyire összehangoltak a szabadságok, hogy ne három hónapig legyen tetszhalott az Európai Unió a folyamatos hiányzások miatt. Szeptember elején viszont a bürokraták és a politikusok visszatérnek, beindul a hagyományos politikai szezon. A mostani ráadásul még pörgős lesz: 2024 közepén európai parlamenti választások lesznek, a kampány pedig már ezen a nyáron elkezdődött, és most fog beindulni igazán.

A 2024-es EP-választás tétje nemcsak az, hogy kinek lehet majd többsége az Európai Parlamentben, hanem az is, kik irányíthatják a jövőben az Európai Unió legfontosabb szerveit. Ezekről írtunk már, a legfontosabb tisztségek közé tartozik az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnöki posztja, az Európai Tanács vezetése, valamint az EU külügyi főképviselőjének posztja is. Ezek a helyek mind felszabadulnak, a megbízatásuk ugyanis egyszerre jár le az EP-képviselők mandátumával.

A legfontosabb kérdés most is, hogy ki fogja vezetni az Európai Bizottságot, az unió kormányát. A mostani elnök, Ursula von der Leyen igen gyenge felhatalmazással került a posztra, alig kilencfős többsége volt az Európai Parlamentben. Ennek ellenére, hanem is problémáktól mentes, de viszonylag sikeres időszakot teljesített a bizottság élén, miközben az elmúlt évtizedek két legnagyobb válságát – a koronavírust és az ukrajnai háborút – is kezelnie kellett.

PostPin It!

Politico: Orbánék megfúrnák von der Leyent az EU-pénzek bezsebeléséért

Közzétette szerző

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Politicónak adott interjút, melyben az uniós pénzekről, a Fidesz európai jobboldali elképzeléseiről és Ukrajnáról is beszélt – olvasható a portálon.

Az interjúban újszerű, hogy a magyar kormány nyilvánosan összekapcsolta a “brüsszeli pénzek” ügyét és von der Leyen újraválasztásának lebegtetését. Az európai helyezkedésben a jelenleg magányos Fidesz ugyan az ECR-re (Jaroslaw Kaczynski lengyel államfő és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök európai pártcsaládja) tesz, de a jobboldali együttműködésnek több komoly akadálya van, a szélsőjobbos pártok mellett ilyen a háborúhoz és Oroszországhoz való viszony.

A befagyasztott uniós támogatások kiszabadítása kulcsfontosságú lenne a megbillent költségvetési egyensúly és a recesszióban lévő gazdaság helyzetében. Szeptembertől folytatódnak a brüsszeli tárgyalások. A magyar kormány most valamivel optimistábbnak látszik, ami abból következhet, hogy a kormány mozgástere megítélésük szerint tágulhat. Ennek több oka is van. Egyrészt Brüsszelből a holland belpolitikába távozik Frans Timmermans bizottsági alelnök, aki az egyik legerősebb képviselője volt a magyar kormánnyal szembeni konfrontatívabb politikának.

PostPin It!

Von der Leyen fúrásával harcolná ki a kormány az uniós támogatásokat

Közzétette szerző

Lényegében nyíltan beszélt arról Orbán Balázs, hogy a  visszatartott uniós pénzek megszerzésének érdekében megpróbálnak majd nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, méghozzá úgy, hogy meglebegtetik annak a lehetőségét, hogy a feltételezhetően újraválasztásra készülő Ursula von der Leyen terveit megfúrják. 

Mi történt? Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Politicónak adott interjút, melyben az uniós pénzekről, a Fidesz európai jobboldali elképzeléseiről és Ukrajnáról is beszélt. Főbb állításai:

a magyar kormány korábban ugyan támogatta von der Leyen bizottsági elnököt, de ez megbicsaklott VDL saját politikai napirendje miatt, amit erővel próbál lenyomni a tagállamokon. Fő vitapontok: geopolitika, amerikai és kínai viszony, háború, szankciók;

PostPin It!

Uniós klímaügyi biztosnak kérte fel a holland külügyminisztert Ursula von der Leyen

Közzétette szerző

A minap lemondott uniós klímaügyi biztos és ügyvezető alelnök helyére javasolja Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök Wopke Hoekstrát, a holland külügyminisztert, így tehát egy, az egyben átvenné Frans Timmermans pozícióját.Mindez úgy történik, hogy Hoekstranak nincs érdemi klímaügyi diplomáciai tapasztalata, noha ő képviseli majd az EU-t a COP28 klímaügyi csúcson, hiszen előtte öt évig holland pénzügyminiszter volt, azt megelőzően pedig a Shell, illetve a McKinsey tanácsadó cégnek dolgozott.

Miután Frans Timmermans klímaügyi vezető, a zöld átállás vezető döntéshozója a minap lemondott a holland miniszterelnöki poszt megszerzése érdekében, a holland ügyvezető kormány Wopke Hoekstrat jelölte. A személyes meghallgatás után ma azt közölte Ursula von der Leyen, hogy támogatja az ő uniós biztosi kinevezését, illetve ügyvezető alelnöki posztját, és konkrétan az uniós zöld átállással, illetve intézményközi kapcsolatokkal és tervezéssel kapcsolatos feladatkört adná neki. Ezzel tehát lényegében ugyanazt látná el, amit honfitársa szintén ellátott.

A Bizottság elnöke a közleményben méltatta a jelölt érdemeit, szakmai előéletét, hogy ezzel is növelje annak esélyét, hogy különösebb megrázkódtatások nélkül el tudja majd foglalni pozícióját, miután az Európai Parlament meghallgatja őt, illetve a tagállamokat tömörítő Tanács is elfogadja a jelölését- írta a portfolio.

PostPin It!

Európai Bizottság: lemondott az alelnök, akiről Orbán azt mondta, Soros embere

Közzétette szerző

Benyújtotta lemondását az európai bizottsági tagságáról Frans Timmermans ügyvezető alelnök, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos, miután úgy döntött, hogy jelöltként indul a soron következő hollandiai választásokon – írta meg az MTI, miutána a politikus a mai nap tájékoztatott az Európai Bizottságot.

A brüsszeli közlemény szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke köszönetét fejezte ki Timmermansnak az uniós bizottság és az európaiak érdekében végzett sokéves munkájáért, és azonnali hatállyal elfogadta a holland uniós biztos lemondását. A hírek szerint von der Leyen úgy döntött, hogy az európai zöld megállapodásért, valamint az éghajlatpolitikai tárcáért felelős ügyvezető alelnöki pozíciót Maros Sefcovic alelnökre, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagjára bízza a brüsszeli testület új, holland állampolgárságú tagjának kinevezéséig.

A bizottsági közlemény szerint Ursula von der Leyen tájékoztatta az Európai Parlament elnökét és az Európai Unió Tanácsának soros spanyol elnökségét a Frans Timmermans lemondását követően hozott intézkedésekről, amelyek célja a folyamatban lévő ügyek zökkenőmentes folytatása. Az uniós bizottság elnöke továbbá hivatalos levelet küldött Hollandia miniszterelnökének, amelyben arra kérte Mark Ruttét, hogy javasoljon egy női és egy férfi jelöltet a biztosi posztra.

PostPin It!

Akár a stabilitást is jelenthetné, mégis inkább a NATO problémáira világít rá Stoltenberg maradása

Közzétette szerző

Jens Stoltenberg marad még egy évig a NATO vezetője, ami sok szempontból jó hír. Norvég létére éppoly megbízható, mint egy svájci óra, nagyon ritkán hibázik, csak azokat a mondatokat hallhatjuk tőle, amiket szabad is kimondania. Nagyra értékelhető ez a tulajdonsága, hiszen ezekben az erősen konfliktusos időben nyugodtan támaszkodhatnak rá a tagállamok. Az általa több száz interjúban használt egyes mondatelemek mindig megegyeznek – ha csak egy picit is igazít a mondatfűzésén, a NATO megfigyelői már tudják, hogy valami megváltozott a szervezet álláspontjában – írja róla a ZDF.

A 64 éves, korábbi norvég miniszterelnök a Krím annektálása után nem sokkal került a posztjára, azaz 2014 óta tölti be a mára 31 tagra bővült NATO főtitkári pozícióját – ezzel a szövetség történetének második leghosszabban szolgáló vezetője –, miközben nem kevés kihívással kellett szembenéznie.

PostPin It!

Kínától védené Macron a német autóipart, kérdés, hogy a németek akarják-e

Közzétette szerző

Emmanuel Macron francia elnök az európai “stratégiai szuverenitás” védelmében az utóbbi hónapokat az Egyesült Államok zöldpolitikai programja elleni hadakozással töltötte. Úgy véli ugyanis, hogy a hazai autógyártást és a zöldenergia-átállást támogató amerikai állami törekvések és adókedvezmények hátrányosan érintik majd az európai ipart. Különösen az autógyártást, amelynek messze legnagyobb külső piaca Amerika. 

Az amerikai kormány megpuhítása után Macron most Kína felé fordult, hasonló okokból. Májusban a francia és európai “újraiparosításról” szóló tervei prezentálásakor arról beszélt, hogy az Európai Unió az elektromos autók gyártásánál nem követheti el azt a hibát, amelyet a napelemeknél, ahol a hazai gyártóinak terjeszkedését erősen támogató Kína pár év alatt teljesen letarolta az európai piacot. A közvetlen állami támogatásokat ugyanis elvben tiltják az uniós versenyszabályok. 

A francia kormány nemrég azt is bejelentette, hogy Európában elsőként csak akkor ad támogatást az elektromos autók vásárlására, ha az azok gyártása során megtermelt üvegházhatású gázok mennyisége egy alacsony – és lehetőleg csak európai gyárak által teljesíthető – határérték alatt marad (hasonló tervek szerepelnek az EU akkumulátorstratégiájában is, bár ez a jelenlegi tervek szerint csak 2027-től lép érvénybe). Hogy emögött nem csak környezetvédelmi célok állnak, azt nem rejtette véka alá: “nem vagyunk protekcionisták, de az amerikai és kínai adófizetők sem támogatják az Európában gyártott akkumulátorokat”. Bruno Le Maire pénzügyminiszter szerint a francia elektromosautó-támogatások 40 százaléka ázsiai gyártókat gazdagított, ami Macron szerint tarthatatlan arány.

PostPin It!