Best WordPress Hosting
 

Nincs elég neurológus Cegléden, ezért Budapestről vezényelnek át orvosokat

Nincs elég neurológus a ceglédi Toldy Ferenc Kórházban, ezért a budapesti Bajcsy-Zsilinszky és a Jahn Ferenc Kórházakból rendelnek ki orvosokat – írja a 444.hu.

A hírt a három érintett kórházat irányító Dél-Pesti Centrumkórház kommunikációs igazgatója, Fodor Attila megerősítette. Mint írta, a ceglédi kórház jelezte, hogy „átmeneti humánerőforrás-hiány” miatt nehézségekbe ütközik a neurológiai ellátás, ezért kért – és kapott – segítséget. Az orvosok heti váltásban egy-egy napot dolgoznak majd Cegléden június 30-ig.

A lap azt írta, az orvosokat csütörtökön értesítették az átvezénylésről, és péntekre kellett leadni a listát arról, ki melyik időszakot tudja vállalni május 15-től.

Nagyobb az agya a fiatalabb generáció tagjainak

Egy friss kutatás szerint az emberi agy mérete évtizedről évtizedre növekszik, és ez csökkentheti a demencia kockázatát a fiatalabb generációkban. A tanulmány több mint 3000, 55 és 65 év közötti amerikai agyát vizsgálta meg, és azt találta, hogy az 1970-es években születettek agytérfogata 6,6 százalékkal nagyobb, mint amit az 1930-as években születettek eredményei mutatnak, írja a Science Alert.

Az X generáció, vagyis az 1960 és 1979 között születettek csoportjánál közel 8 százalékkal nagyobb térfogatú fehérállományt és csaknem 15 százalékkal nagyobb szürkeállományt mértek, mint az azt megelőző generációnál. A hippokampusz – amely jelentős szerepet játszik a memóriában és a tanulásban – térfogata 5,7 százalékkal bővült egy nemzedék alatt. Ez az eredmény olyan tényezők figyelembevétele mellett is igaznak bizonyult, mint a magasság, az életkor és a nem.

Charles DeCarli, a Kaliforniai Davis Egyetem neurológusa szerint tehát nem kizárt, hogy a születési időnk hatással van az agyunk méretére és akár annak hosszú távú egészségére is.

Ennyi ideig bírja az agy oxigén nélkül

Az emberi agy egy rendkívül összetett, mégis sérülékeny szerv, amelynek épsége az állandó oxigénellátástól függ. Ennek hiányában a sejtjek elkezdenek pusztulni, amely az érzékelésünkre is hatással lesz. A Live Science arra kereste a választ, hogy pontosan mennyi ideig bírja az agy oxigén nélkül.

Dr. Danny Gonzalez neurológus, az Arizona állambeli Barrow Neurológiai Intézet adjunktusa szerint az emberi agy több energiát igényel, mint bármely más szerv a testünkben.

Egy 2021-es áttekintés szerint annak ellenére, hogy az agy egy átlagos felnőtt testtömegének mindössze 2 százalékát teszi ki, a szív által pumpált, oxigénnel teli vér körülbelül 20 százalékát használja fel, ami igencsak jelentős. 

Alvás nélkül is elkerülhető lehet a fáradtság

Az emberi testnek számos rejtélye van, azonban egy dologban sosem volt vita: ha kipihentek akarunk lenni, minim 7-8 órát kell aludnunk. A Washingtoni Egyetem (WSU) friss egérkísérlete azonban arra utal, az asztrocitáknak nevezett, kevéssé vizsgált agysejtek megpiszkálásával el lehet érni, hogy jelentősen kevesebb alvás után is fittek legyünk másnap – írja az Eurekalert.

A Journal of Neuroscience című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint ezen sejtek aktiválása órákon ébren tartotta az aludni készülő egereket, anélkül, hogy álmosabbá tette volna őket. Marcos Frank, a tanulmány vezetője, a WSU idegkutatója szerint alap esetben a meghosszabbított ébrenlét növeli az alvás idejét és intenzitását, itt azonban megfigyelték, hogy a több órás plusz ébrenlét ellenére sem különbözött az egerek viselkedése kipihent társaikétól.

A kutatás azért is különösen érdekes, mert bár régóta tudnak az asztrociták létezéséről, sokáig nem figyeltek rá komolyan, ugyanis úgy vélték, hogy csupán kötőanyagként van szükség erre az agyban.

Agyhullámok alapján rekonstruálták a Pink Floyd számát

Egy új tanulmányban a szerzők arról számoltak be, hogy emberek agyhullámai alapján tudták rekonstruálni a Pink Floyd Another Brick in the Wall című számát – írja a The Guardian. Ez az első alkalom, amikor az agy aktivitásából sikerült dekódolni egy dalt. Az eredmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy idővel helyreállíthassák a beszéd zeneiségét azoknál a betegeknél, akiknek valamilyen neurológiai rendellenesség, például stroke akadályozza a kommunikációt.

Az érintett laboratórium tagjainak sikerült már beszédet, sőt némán elképzelt szavakat is rekonstruálniuk agyi felvételekből, Robert Knight, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és a csapata tagja szerint ezek azonban rendszerint robotszerű eredmények voltak. „A zene természeténél fogva érzelmi és prozódiai jellegű, van ritmusa, hangsúlya és intonációja.

Sokkal szélesebb spektrumot tartalmaz, mint a korlátozott fonémák bármilyen nyelvben, ami egy újabb dimenziót adhat egy beültethető beszéddekódernek

Ezzel az öt lépéssel megóvhatjuk az agyunkat

Már több mint 10 millión nézték meg azt a TikTok-videót, amelyben Emily McDonald idegtudós hallgató elmagyarázza, mi az a három dolog, amit kerül az agya védelme érdekében. Mint mondta, reggelente nem használja a telefonját, próbál pozitívan gondolkodni, és kerüli a feldolgozott élelmiszereket. Jason Shepherd, a Utahi Egyetem neurobiológusa és Talia Lerner, a Northwestern Egyetem idegtudósa további tanácsokat adott, amiket érdemes megfogadni – írja a ScienceAlert.

Alvás

A kutatók szerint az első és legfontosabb dolog, hogy minden este eleget aludjunk, megfelelő környezetben. Napi 6-8 órányi alvás segít az agynak az új információk feldolgozásában, az emlékek kialakításában. Emellett az amiloid plakkok néven ismert fehérjék felhalmozódását is gátolja, amelyek gyakran felhalmozódnak az Alzheimer-kórban szenvedők agyában. Az alvás segít az új helyzetekhez és tapasztalatokhoz való alkalmazkodásban is.

Eddig ismeretlen részlet derült ki Mátyás király haláláról

Nagy formátumú, kiemelkedő történelmi személyiségek elvesztése minden nép számára trauma. Ha pedig ez meglátásunk szerint indokolatlanul korán történik, sőt az illető ne adj’ Isten természetes úton távozik idő előtt az élők sorából, egyenesen feldolgozhatatlan. Ilyenkor születnek a különféle összeesküvés-elméletek általában idegenszívű árulókról, külföldiekről, cselszövésekről, amelyek gyilkossággal, ármánnyal gondoskodnak nemzetellenes céljaik sikeréről – magyarok vagyunk, a jelenséget senkinek nem kell bemutatni.

Ez a helyzet legismertebb és legnépszerűbb királyunk, Hunyadi Mátyás esetében is. A történettudomány határozott álláspontja szerint agyvérzés végzett vele tényleg viszonylag fiatalon, 47 éves korában 1490 áprilisában, ám a magyar lélek ezt nem fogadja el: ilyen hatalmas király nem halhat meg csak úgy… A köztudat immár vagy két évszázada a hatalomra törő Beatrix királynét gyanúsítja gyilkossággal, a „mérgezett füge” esete közismert.

Bildagentur-online / Universal Images Group / Getty Images

Összemehet az agyunk egy része, ha baj van a fogainkkal

Úttörő kutatást tett közzé a japán Tohoku Egyetem, melyben megállapították, hogy a fogászati problémák összefüggésbe hozhatók a hippokampusz, az agy memóriát és tanulási képességet irányító részének zsugorodásával – írja az Interesting Engineering.

A Neurology szaklapban megjelent megállapítás alapjait egy 2021-ben közzétett tanulmány adta, amelyből kiderült, hogy amennyiben a kor előrehaladtával egyre több fogát veszíti el az ember, úgy nő a kockázata a kognitív károsodások kialakulásának is.

Ha tehát az ember nem vigyáz kellőképp az ínyére és a fogaira, demencia vagy akár Alzheimer-kór is kialakulhat.

Alvás közben is tanulhatunk idegen nyelveket

Egy új tanulmány szerint segíthet a nyelvtanulásban, ha idegen nyelvű felvételeket és azok fordításait hallgatjuk alvás közben – írja a New Scientist. A kutatásban 30 németül beszélő ember vett részt, akiken a mélyalvás szakaszában végeztek kísérletet.

A vizsgált személyeknek alvás közben 27 kétszótagból álló német szót játszottak le a bal fülükbe, amelyek három kategóriába sorólhatók: állatok, helyek és eszközök. Mindeközben a jobb fülükbe olyan kitalált szavakat játszottak le, amelyek korábban sosem hallhattak, ezek szolgáltak a német szavak fordításaként. Mindegyik szót és kitalált fordítást négyszer játszották le.

24 órával késő, újra lejátszották az ekkor már ébren lévő alanyoknak a kitalált szavakat, és leírva is megmutatták nekik, majd arra kérték őket, sorolják be a szavakat a három kategória valamelyikébe. A résztvevők 41 százalékos pontossággal sorolták be a szavakat a megfelelő kategóriákba, amely a kutatók szerint jóval magasabb, mint a tippelés esélye.