Best WordPress Hosting
 

Tűzvész pusztított egy ókori városban Törökországban

Tűzvész pusztított egy törökországi ókori romvárosban, az Égei-tenger partján fekvő Asszoszban – írja az MTI.

Az egykori kikötővárost a Krisztus előtti 8. században alapították az ókori görögök, napjainkban pedig népszerű turisztikai nevezetességnek számított. Annak idején számos filozófus és tudós, közöttük Arisztotelész is járt ott, egyik legjelentősebb nevezetessége Pallasz Athénének, a bölcsesség istennőjének a temploma, Anatólia egyik legrégebbi dór stílusú temploma. A rómaiak később 4000 nézőt befogadó óriási színházat építettek a városban.

Mesut Bayram polgármester elárulta, hogy Asszosz 90 százaléka leégett a katasztrófában, sérültekről viszont nem érkeztek jelentések.

Két műgyűjtő leplezte le a British Museum gyűjteményét kifosztó ismert szakembert

Még az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda, azaz az FBI is nyomozást indított annak a filmbe illő és egyúttal végtelenül amatőr lopássorozatnak az ügyében, amelynek során közel kétezer műtárgy – főként antik érme, drágakődarab és drágakő – tűnt el a világ egyik legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező múzeumából, a londoni British Museumból.

A gyanú szerint a gyűjteményt több éven át szétlopkodó, és aprópénzért kiárusító tolvaj az intézmény egyik veterán kurátora, dr. Peter Higgs volt, aki még 1993-ban kezdett el kutatóként dolgozni a British Museumban, és a lebukása idején már az ókori görög és római műtárgyakat kiállító osztály vezetője volt. Higgs annyira elismert szakembernek számított, hogy még az Egyesült Királyság kormánya is „világhírű kurátorként” hivatkozott rá, amikor megköszönték neki, hogy 2015-ben segített visszaszolgáltatni egy ellopott 2000 éves szobrot Líbiának.

A kurátor természetesen a munkahelyén is évtizedeken át töretlen bizalomnak örvendett. Ezzel a bizalommal visszaélve pedig még sokáig folytathatta volna a múzeum szétlopását, de az online térben nem volt elég elővigyázatos. Ugyanis ahelyett, hogy az adott esetben akár több tízmillió forintot érő ógörög és római kori drágaköveket a dark weben adta volna el jó pénzért, ő inkább a használt cikkek legnagyobb internetes piacterén, az eBay-en hirdette meg a munkahelyéről ellopott műtárgyakat, és általában csak jelképes összegeket kért el értük a vásárlóitól.

Hamarosan eltűnhet egy ezeréves nyelv

Hamarosan eltűnhet egy körülbelül ezer éve létező nyelv – írja az IFLScience. A romejka a görög nyelv rokona, amelyet mindössze néhány ezer ember beszély Észak-Törökország hegyvidéki falvaiban.

Ez a nyelv abból a korból maradt fenn, amikor a Fekete-tenger melletti területeket a görögök uralták. A középkor során, amikor a térséget meghódította az Oszmán Birodalom, a lakosság nagy része áttért a török használatára, azonban ezeken az elszeparált hegyi településeken megmaradtak a görög nyelvnél.

A romejka az évszázadok alatt sokat változott, és elkezdett közeledni a modern göröghöz, azonban továbbra is sokkal inkább hasonlít az ógörög nyelvhez.

Ezt árulja el rólunk a leheletünk

Az ókori görög orvosok, fejlett gyógymódok hiányában a szaglásukat használták a betegségek diagnosztizálására. Az édesebb, gyümölcsös leheletet a cukorbetegség jellemzőjének tartották, míg a fetor hepaticusként nevezett kellemetlen szagot a májelégtelenség jeleként kezelték. A tudósok azóta bebizonyították, hogy az ókori görögöknek igazuk volt: a fent említettek mellett sok más betegség, köztük a fertőző betegségek is jellegzetes szagot árasztanak, ami megmutatkozik a leheletben – írja az IFLScience.

1971-ben a Nobel-díjas kémikus, Linus Pauling 250 különböző gáznemű vegyi anyagot számolt meg a leheletben. Ezeket az anyagokat illékony szerves vegyületeknek vagy VOC-oknak szokták nevezni, Pauling felfedezése óta pedig több száz további VOC-ot fedeztek fel leheletünkben. Ezek többsége jellegzetes szagú, ugyanakkor némelyiknek olyan szaga van, amelyet már nem érzékel az orrunk.

Ettől függetlenül a szagok sokat elárulhatnak arról, mi a pontos egészségügyi problémánk.

Ősi épület romjaira bukkantak a tenger mélyén

Ősi épület maradványaira bukkantak a tenger fenekén Olaszországban – írja az Arkeonews. A hatalmas márványtömböt egy Agrigento nevű szicíliai város közelében találták meg, amely helyén egykor az ókori görög Akragasz város állt.

A búvárrégészek a település partjaitól körülbelül 300 méterre, 9 méter mélyen találták meg a 2 méter hosszú, 1,6 méter széles és 35 centiméter vastag romot, amely a szakértők szerint egy Zeusz tiszteletére állított templom része lehetett.

A tömbön egy ágaskodó lovat ábrázoló minta is található, amely jellegzetes művészeti elem volt az ókor Görögországban.

Ritka kincseket találtak egy ősi város romjai közt

Ókori kincsekre bukkantak a görögországi Tenea ősi városában – írja az Arkeonews. A régészek emellett Hadrianus római császár óriási akvaduktjának, vagyis csatornahídjának egy részét is feltárták.

A legendák szerint Teneát Krisztus előtt 1100 környékén építtették meg trójai hadifoglyokkal, de a jelek szerint a terület már 1500 évvel az előtt is lakott volt.

A kutatók a helyszínen összesen 29 ritka ezüst pénzérmét fedeztek fel, amelyek a Krisztus előtti 6. és 4. század közöttről származhatnak.

Így halt meg a 300 spártai hős

Krisztus előtt 480. augusztus 11-én vette kezdetét a thermopülai hegyszorosban vívott ütközet, ahol az I. Leónidasz spártai király vezette – nem 300, hanem – 5-7 ezer fős görög sereg megpróbálta feltartóztatni Xerxész perzsa nagykirály százezres haderejét. A csata sok időt nyert a görögnek a háborúra való felkészülésben, egyúttal az emberi hősiességre is örök példát szolgáltatott – írja a Rubicon.

Maroknyi harcos a hatalmas sereggel szemben

Xerxész, a hatalmas, Indiától Görögországig és Egyiptomig terjedő, Perzsa Birodalom uralkodója 480-ban indított háborút a görögök meghódítására. A siker érdekében óriási szárazföldi és tengeri haderőt mozgósított, amely messze meghaladta a görög poliszok erejét, ráadásul Hellászt két oldalról is támadás fenyegette.