Best WordPress Hosting
 

Ezért nem kerek szám a maraton hossza

Mint tudjuk, egy maraton mindig 42,195 kilométer hosszú, amely táv egyetlen modern mérés szerint sem kerek szám. Ahhoz, hogy megértsük, miért ezt a hosszt alkalmazzák a versenyeken, az ókori Görögországba kell visszamenni, írja az IFLScience.

A maraton elnevezés egy görög legendából ered, amely egy Pheidippidész nevű katonáról szól, aki Marathón görög városából Athénba futott, hogy hírt adjon a marathóni csatáról az első perzsa invázió során, i.e. 490-ben. A monda szerint Pheidippidész miután megtette a 42 kilométeres utat a Penteli-hegy körül, bejelentette a görög győzelmet, majd összeesett és meghalt.

1896-ban Athénban rendezték meg az első újkori olimpiát, és a szervezők igyekeztek hozzákötni az eseményt az ókori Görögország dicsőséges történelméhez.

Hamarosan eltűnhet egy ezeréves nyelv

Hamarosan eltűnhet egy körülbelül ezer éve létező nyelv – írja az IFLScience. A romejka a görög nyelv rokona, amelyet mindössze néhány ezer ember beszély Észak-Törökország hegyvidéki falvaiban.

Ez a nyelv abból a korból maradt fenn, amikor a Fekete-tenger melletti területeket a görögök uralták. A középkor során, amikor a térséget meghódította az Oszmán Birodalom, a lakosság nagy része áttért a török használatára, azonban ezeken az elszeparált hegyi településeken megmaradtak a görög nyelvnél.

A romejka az évszázadok alatt sokat változott, és elkezdett közeledni a modern göröghöz, azonban továbbra is sokkal inkább hasonlít az ógörög nyelvhez.

Lenyűgöző leleteket rejtett az ókori sír

Feleségével együtt eltemetett előkelő makedón férfi csontjaira bukkantak az észak-görögországi Aegae romvárosában, a mai Verginában – írja az Arkeonews. A sírt egy csatornahálózat építése közben fedezték fel.

Aegae az eredeti makedón főváros volt, a központ csak az időszámítás előtti 4. század elején települt át Pellába. Aegae a későbbiekben is megőrizte jelentőségét, a makedón királyok sokáig temetkeztek itt.

A helyi nekropoliszban végzett mentőásatások eredményeit a közelmúltban ismertette Angeliki Kottaridi egy makedóniai és trákiai fókuszú régészeti rendezvényen. A nemrégiben feltárt sír az időszámítás előtti 3. századból származik, belseje 3,7-szer 2,7 méteres.

Tíz hajó roncsát találták meg egy görög szigetnél

Elsüllyedt hajókat és számos más víz alatti tárgyat fedeztek fel a görögországi Kasos sziget közelében – írja a Heritage Daily. Az egyik kifejezetten érdekes lelet egy archaikus, kőből készült horgony volt.

A görög kulturális minisztérium közleménye szerint a kutatók összesen tíz roncsot fedeztek fel. Között van amelyik az ókori görögök és rómaiak korából származik, de még ennél ősibbet is találtak. A legrégibb jármű Krisztus előtt 3000 körül készülhetett, a legújabb pedig a második világháború idejében.

A roncsokra 20 és 47 méter közötti mélységekben bukkantak rá, közölük többön még rakomány – főleg agyagedények – is volt, amelyek Olaszországból, Spanyolországból, Afrikából és Anatóliából érkeztek.

Ősi épület romjaira bukkantak a tenger mélyén

Ősi épület maradványaira bukkantak a tenger fenekén Olaszországban – írja az Arkeonews. A hatalmas márványtömböt egy Agrigento nevű szicíliai város közelében találták meg, amely helyén egykor az ókori görög Akragasz város állt.

A búvárrégészek a település partjaitól körülbelül 300 méterre, 9 méter mélyen találták meg a 2 méter hosszú, 1,6 méter széles és 35 centiméter vastag romot, amely a szakértők szerint egy Zeusz tiszteletére állított templom része lehetett.

A tömbön egy ágaskodó lovat ábrázoló minta is található, amely jellegzetes művészeti elem volt az ókor Görögországban.

Ritka kincseket találtak egy ősi város romjai közt

Ókori kincsekre bukkantak a görögországi Tenea ősi városában – írja az Arkeonews. A régészek emellett Hadrianus római császár óriási akvaduktjának, vagyis csatornahídjának egy részét is feltárták.

A legendák szerint Teneát Krisztus előtt 1100 környékén építtették meg trójai hadifoglyokkal, de a jelek szerint a terület már 1500 évvel az előtt is lakott volt.

A kutatók a helyszínen összesen 29 ritka ezüst pénzérmét fedeztek fel, amelyek a Krisztus előtti 6. és 4. század közöttről származhatnak.

Kincseket találtak egy cunami által elpusztított, ősi városban

Nagyjából 2800 éves kincseket találtak egy ősi, görög templomban – írja a Live Science. A szentélyt Poszeidón, a tengerek görög istenének tiszteletére állították az ősi Helike városában.

A templomban egy arany nyakláncot, valamint számos kis szobrot találtak, közülük valamelyik kutyát, nőt, illetve kígyót ábrázol. A szakértők szerint a szobrokat Poszeidónnak szánták ajándékként.

A régészek a lelőhelyen található üledéket is megvizsgálták, így kiderült, hogy a térséget többször is árvíz sújtotta, a templom pedig 2300 éve omlott össze, amikor Helike városát elpusztította egy földrengés és az azt követő cunami.

Itt található az alvilág bejárata

Az ókori görögök számára az alvilág egy fizikailag is létező hely volt, amelyet akár az élők is felkereshettek. Számos olyan leírás ismert, amely a halottak birodalmának bejáratát mutatja be, az egyik ilyen kapu pedig ma is jól ismert – írja az IFLScience.

A Ténaro-fok a görögországi Peloponnészoszon, a Mani-félsziget csücskén található, itt egy különleges barlangrendszer húzódik. A bejárat a tenger szintjén fekszik, a „kaput” egy sziklán lévő spártai templom maradványai jelölik

Bár az ókori görögök az alvilág több bejáratáról is tudtak, ez a leghíresebb.