Best WordPress Hosting
 

Együtt lakomáztak a halottakkal a rómaiak

Hatalmas római kori temetőt fedeztek fel Franciaországban – írja a Live Science. A lelőhelyen mintegy 1430 sírt tártak fel, és bizonyítékokat találtak arra is, hogy az elhunyt családtagok tiszteletére lakomákat rendeztek.

A szakértők szerint a sírhelyek és a benne talált leletek a Kirsztus előtti első és Krisztus utáni harmadik évszázad közöttről származnak. A kutatók egy érdekes szokásra is figyelmesek lettek: a temetőben minden gyermeket eltemettek, a felnőtteket viszont jellemzően hamvasztották.

Egyes sírokban ételek maradványait is felfedezték, köztük datolyákét, fügékét és kenyérét is. A régészek úgy gondolják, ezek olyan torokról származhatnak, amelyeket az elhunyt családtagjai tartottak. Elképzelhető, hogy ezek a lakomák egy parentalia nevű ünnep részét képezték, amelyet a rómaiak minden februárban megtartottak. Ez az ünnep egyfajta fesztivál volt a halottak tiszteletére, amely egy óriási lakmározássál, a feraliával ért véget február 21-én, amelyet temetőkben rendeztek meg.

Kincset talált kutyasétáltatás közben egy kisfiú

Ókori kincsre bukkant egy 12 éves fiú és anyukája Angliában, miközben kutyát sétáltattak – írja a Heritage Daily. A megtalálók azonnal értesítették az illetékes hatóságokat a felfedezésről, a helyszínre érkező régészek pedig alaposan megvizsgálták a leletet.

A szakértők szerint a lelet egy díszes karkötő, amelyet a római katonák kitűnő bátorságukkal érdemelhettek ki.

A kitüntetés aranyból készült, és a Krisztus utáni 1. századból származik, vagyis nagyjából 2000 éves.

Aranynyelvű múmiákra bukkantak Egyiptomban

Ókori temetkezési helyre bukkantak a régészek Egyiptomban – írja a Heritage Daily. A sírokat mélyen a föld alatt, a talaj alapkőzetébe vájva alakították ki, és a szakértők szerint a római korból és a Ptolemaida-dinasztia idejéből származhatnak.

Az ásatás helyszínén szarkofágokat, bennük pedig múmiákat fedeztek fel, továbbá aranyból készült álarcok és Ízisz-Aphroditét ábrázoló terrakotta szobrok is előkerültek.

Ízisz-Aphrodité egy olyan istenség volt, amely a görög és egyiptomi mitológiai elemek keveredéséből jött létre és a házasság, a születés, illetve az újjászületés istenének tekintették.

Hidegháborús kémműholdak fedeztek fel ősi erődöket

Ősi építmények százait fedezték fel hidegháborús műholdképek segítségével – írja a The Guardian. A titkosítás alól feloldott kémfelvételeken összesen 396 eddig ismeretlen, Szíria és Irak területén fekvő római kori erődöt sikerült azonosítaniuk a régészeknek. Az 1960-as—70-es években készült fotók teljesen új fényt vetnek arra, milyen is lehetett az élet a Római Birodalom határvidékein.

Egészen mostanáig a szakértők úgy vélték, hogy a birodalom szélein található erődítmények egy védelmi vonal részét képezték, amelynek feladata az arab és perzsa támadások elhárítása, valamint a fosztogató nomád törzsek távol tartása volt. Az új felfedezések ezzel szemben nem állandó fegyveres összecsapások helyszíneiként tüntetik fel az épületeket, hanem sokkal inkább a régiók közötti kereskedelem, és kommunikáció színtereként.

Az újonnan megismert erődök a kutatók szerint egymástól túl távol helyezkednek el ahhoz, hogy határvédelmi feladatokat láthassanak el, sokkal valószínűbb, hogy a határokon áthaladó kereskedő karavánokat védték, illetve a keleti és nyugati világ közötti kommunikációt tették lehetővé. A jelek arra mutatnak, hogy a Római Birodalom sokkal kevésbé volt kirekesztő a rajta kívüli világgal szemben, mint azt korábban hittük, és nagyra becsülte a kereskedelmet a hatalmán kívüli területekkel is.

Mégis miért gondolnak annyit a férfiak a Római Birodalomra?

Hölgyeim, sokan nem is sejtitek, hogy a férfiak milyen gyakran gondolnak a Római Birodalomra. Kérdezzétek meg a férjeteket, barátotokat, apátokat, testvéreteket – meg fogtok lepődni a válaszukon!

– posztolta ki pár hete az Instagram-oldalára Artur Hulu, aki mellesleg Gaius Flavius néven a római kor újrajátszásával foglalkozik. A Washington Post szerint ez a bejegyzés lehet a trend kiindulópontja, a kérdés innen terjedt át a többi közösségimédia-oldalra, és vált virálissá.

Mint olyasvalaki, aki nyugodt szívvel le tudta volna élni egész hátralévő életét anélkül, hogy az érettségi megszerzése után bármikor mélyebben foglalkozott volna a Római Birodalommal, a TikTokon látott videók hatására én is rákérdeztem a környezetemben élő férfiaknál a dologra. Bár a korábban látott válaszok alapján sejteni lehetett, de személyes – kisszámú résztvevővel elvégzett, reprezentatívnak aligha nevezhető – kutatásom szintén azt az eredményt hozta, hogy

Ritka, ősi fegyverekre bukkantak fémkeresőkkel

Két római kori kardra bukkantak fémkeresőkkel az angliai Cotswolds-ben – írja a Heritage Daily. A szakértők szerint a felfedezés igencsak ritkának számít, korábban csak egy alkalommal találtak hasonló leleteket Nagy Britanniában.

Az ősi fegyverek úgynevezett spathák, vagyis hosszú pengéjű, lovassági kardok, amelyek feltehetőleg Krisztus után 160 körülről származnak, tehát nagyjából 1900 évesek.

Az értékes leleteket a Corinium Múzeum gondjaira bízták, ahol konzerválni fogják azokat, majd további vizsgálatoknak végeznek rajtuk.

Így pusztította el a Vezúv Pompeii-t

Pontosan 1944 éve, 79. augusztus 24-én tört ki a Nápolyi-öböl félelmetes tűzhányója, a Vezúv. A két napon át tartó működés hamufelhővel és lávaáradattal borította el a környező településeket, köztük Pompeii-t is – írja a Rubicon.

Az előzmények

Az eset előtt a Vezúv utoljára Krisztus előtt 217-ben tört ki, így az első évszázadra a rómaiak már teljesen biztonságos területnek vélték a környékét. A térséget jellemző, rendkívül termékeny vulkáni talaj pedig vonzotta az embereket, ezért az évszázadok során népes városok épültek, hatalmas szőlőskertek települtek a tűzhányó közelébe.

Értékes drágakő lapult a víz alatt

Különleges, és meglehetősen értékes római kori kincsre bukkantak az olaszországi Lio Piccoloban, egy Velencéhez közeli faluban – írja az Arkeonews. A leletet egy lagúnában, a víz alatt találták meg.

A tárgy nem más, mint egy achát nevű drágakő, amelyre egy mitológiai alakot karcoltak. A szakértők szerint az ékszer igencsak ritkának számít.

A kutatók úgy gondolják, a különleges lelet azt bizonyítja, hogy a térséget gazdag, magas státuszú rómaiak látogatták annak idején, hiszen az ékszer meglehetősen jó minőségű.

Diákok találtak rá a csodálatos, ókori leletre

Lenyűgöző római kori épületmaradványokat tártak fel egy spanyol, posztgraduális képzést nyújtó iskola diákjai és régészei – írja az Interesting Engineering. Az ásatások során egy feltehetőleg a Krisztus utáni második századból származó ház romjait fedezték fel, amelynek padlóján gyönyörű mozaik látható.

A felfedezés igazán különleges, hiszen a maradványok kivételesen jó állapotban maradtak fent.

A nagyjából 30 négyzetméteres főszobában található alkotás közepén Medúza, a görög mitológiából jól ismert szörnyeteg arca található, körülötte pedig négy páva, amelyek a négy évszakot ábrázolják. A legendák szerint Medúza, a három gorgó szörnyalak egyike, egy nő, akinek haja helyén kígyók vannak és tekintetével képes bárkit kővé változtatni. A szakértők úgy vélik, a szörnyeteget ábrázoló képet egyfajta védelmező jelképnek tekinthették, amely megóvja a ház lakóit a gonosztól.

A Vatikán közelében, egy palota udvarán kerültek elő Nero színházának romjai

Egy reneszánsz palota udvarában fedezték fel nemrég Nero római császár (37-68) eddig csak leírásokból ismert színházának maradványait – írja az MTI egy szerdán tartott római sajtótájékoztatót szemlézve.

A császári teátrum létezéséről eddig csak antik szövegekből, így idősebb Plinius történetíró és filozófus írásaiból lehetett tudni, a helye azonban nem volt ismert.

A Szent Péter térre vezető széles Conciliazione-sugárúton emelkedő Palazzo della Rovere udvarán 2020 óta folyó ásatások során mostanáig

Kétezer éves kincseket hoztak felszínre egy hajóroncsból

Díszes üvegedényeket hoztak a felszínre egy 350 méteres mélységben fekvő római hajóroncsból – írja az Arkeo News. Az értékes kincseket a kutatók egy távirányítású, víz alatti robot segítségével juttatták ki a tengerből, amiről felvételek is készültek.

A régészek több üvegből készült palackot, tányért, poharat és tálat emeltek ki a vízből, valamint nagy üvegtömböket is. Mindemellett néhány cserépedény és két bronz mosdótál is felszínre jutott.

A szakértők szerint az értékes leletek a Krisztus utáni első századból származhatnak, vagyis nagyjából 2000 évesek lehetnek.

Szinte egész Róma lángolt a 64-es tűzvészben

Krisztus után 64. július 18-án éjjel kezdődött a hatalmas római tűzvész, amely állítólag hat napon át tombolt, és az épületek java részét felemésztette. A közvélemény és a későbbi történetírók többsége a katasztrófáért utóbb Nero császárt okolta, az uralkodó pedig a Rómában virágzó keresztény közösség üldözésére használta fel a tragédiát – írja a Rubicon.

A tragédia oka

A kutatók becslései szerint a város lakossága ekkoriban az egymilliót is elérhette, és benne gombamód szaporodtak az épületek. A 14 kerületre felosztott nagyvárost kanyargó, szűk utcák, szorosan egymás mellett sorakozó épületek jellemezték, a katasztrófa kockázatát pedig tovább növelte, hogy a házak többsége fából épült.

Római harcos rejtélyes holttestét fedezték fel

Római katona maradványaira bukkantak Walesben, a férfit arccal lefelé temették el és valamiért lekötözték halála után – írja a Live Science. Az eltemetett férfi nagyjából 21-25 éves lehetett, amikor meghalt és a Krisztus utáni 3-4. században élhetett.

A sírban az elhunyt csontváza mellett egy kardot és egy palást rögzítésére használt, ezüstből készült dísztűt is találtak, amiből arra következtetnek, hogy a római hadsereg magasrangú tagja lehetett.

A maradványok vizsgálata után a szakértők megállapították, hogy a férfi csecsnyúlvány-gyulladásban szenvedett, amely a koponya fül mögötti részét érintő bakteriális fertőzés. Ez a betegség ma könnyedén kezelhető antibiotikumokkal, az ókori Rómában azonban halálos lehetett.

Kincsekkel teli sírokat és 300 ezer éves baltákat találtak

Nyolcszáz darab, nagyjából 300 ezer éves kőtárgyra bukkantak Angliában – írja a Heritage Daily. A jégkorszakból származó leletekre egy víznyelő lyukban találtak rá.

A felfedezett tárgyak közül a legérdekesebb két hatalmas, kovakőből pattintott balta, amelyek a Nagy-Britannia területén talált legnagyobb őskőkorszaki kőeszközök közé tartoznak.

A nagyobbik baltafej hossza 29,5 centiméter, ami a szakértők szerint olyan nagy, hogy nehéz elképzelni, hogyan használhatták ezeket az eszközöket. A régészek szerint ormótlan méretük miatt könnyen elképzelhető, hogy ezeknek a baltáknak elsődleges szerepük nem a hatékonyság, hanem az erő szimbolizálása volt.

Egy halom ősi tárgyat találtak fémkeresővel

Nagyjából 2000 éves, római kori tárgyakra bukkant egy fémkeresős férfi Angliában – írja a Heritage Daily. Az ősi leleteket felfedező Martin White azonnal értesítette az illetékes hatóságokat, nem sokkal később a régészek el is kezdték a feltárást.

Az ásatások során ónedények, tányérok, tálak és egy csésze került elő egy nagy kupacban.

A szakértők szerint a tárgyakat vagy áldozati felajánlásként ásták el, vagy értékként elrejthették egykori tulajdonosaik.

Mostantól bárki állhat ugyanott, ahol Julius Caesart leszúrták

Keddtől látogatható az olasz főváros egyik legérdekesebb ókori műemlékegyüttese, ahol történelmi források szerint Kr. előtt 44-ben, március idusán leszúrták Julius Caesart – írja az MTI.

A belváros szívében található terek egyike, a Largo di Torre Argentina közepén található régészeti lelőhely az utóbbi években nem volt nyitva a nagyközönség előtt, sőt, az utcaszint alatti, sokáig elhanyagolt területet

kizárólag Róma egyik legnagyobb macskakolóniájának tagjai látogathatták.