Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: vizes élőhely

Hihetetlen természeti kincset tesz tönkre Orbánék akkugyarmati iparfejlesztése

Közzétette szerző

A tatai karsztvízforrások teremtette élőhely túlzás nélkül Magyarország egyik leggyönyörűbb területe. Ha megnéznéd felbugyogó forrásokkal tarkított hihetetlen vizes élőhelyet, minél előbb tedd meg: hamarosan eltűnhet, mivel gyárak szívják el a vizét.

2024-ben megtörtént az, amit akár néhány éve is elképzelhetetlennek gondoltunk volna: egy erőltetett iparosítási program érdekében feláldozzuk természeti kincseinket, épp mint a szocializmus évtizedeiben. A tatai tóvidék, a források és a Fényes tanösvény olyan, lélegzetelállító természeti értékek, amelyek európai szinten is kiemelkedőek. E gyönyörű élőhelyek, népszerű turisztikai célpontok napjai meg vannak számlálva – a bizonytalan jövőjű akkumulátoripar rövidtávú céljai mentén akár örökre felszámolódhatnak.

A tatai vizek már egyszer drámai módon elapadtak: a szocialista iparfejlesztés egyik motorja volt ugyanis az eocén program, amelynek keretében a tatai szénmedence kibányászását is zászlóra tűzték. A szénbányák művelése azonban csak úgy volt kivihető, ha a tárnákból folyamatosan szivattyúzták az összegyűlő karsztvizet. Az eredmény az lett, hogy a vizes élőhelyek megszűntek, a források elapadtak. A vízszínt gyakorlatilag a föld mélyébe húzódott vissza, az ezer tó városa megszűnt ezer tónak lenni.

PostPin It!

Bölcs vízgazdálkodás a Dráva mentén

Közzétette szerző

Az ártereinkkel való együttélés, folyóink ismerete és az ártér nyújtotta lehetőségek feltárása a helyi gazdálkodás és fennmaradás záloga. A közel 6 éven át a WWF Magyarország vezetésével zajló WiseDrava LIFE projekt horvátországi és magyar partnerek együttműködése révén valósított meg élőhely-helyreállításokat Dráva menti mintaterületeken, amivel egyre súlyosbodó problémákat sikerült hatékonyan kezelni.

Hosszú ideje nehézséget okoz mind a természetvédelem, mind a gazdálkodás számára a Dráva menti területek fokozatos száradása. Így a talajvízszint csökkenése a Csurgó mellett található Lankóci-erdőben és az elmaradó nagyvizek a Dráva mellékágaiban. A 2018 óta tartó, és 2024 márciusában véget érő WiseDrava LIFE projekt során megvalósított beavatkozások ezeket a negatív tendenciákat kezelték, amit megelőzött a problémák okainak feltárása és a megfelelő megoldási lehetőségek keresése. Ezek eredményeként minden esetben sikerült a leghatékonyabb beavatkozási pontokat kiválasztani.

A projektben a WWF Magyarország mellett részt vett a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Hrvatske Vode horvát vízügyi kezelő és SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.

PostPin It!

Tekintélyes kiterjedésű vízborítás várja a madarakat a Kis-Sárréten

Közzétette szerző

Mint közismert, február 2-a, a Vizes Élőhelyek Világnapja. 1971-ben, ezen a napon írták alá a Ramsari Egyezményt, mely a vizes élőhelyek és a madárvilág védelméről szól. A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületét járva, néhány helyen már a közútról is jól látszik, hogy egyre nagyobb kiterjedésű vízállások találhatók a tájban.

Zacskózug KMNP Fotó: Járvás Katalin

A nemzeti park igazgatóság ezen a részterületen hét vizes élőhelyet kezel, valamint itt találhatók a Biharugrai- és Begécsi-halastavak, melyek a Kis-Sárrét egykori mocsárvilágának helyén épültek meg a XX. században. Ez Magyarország második legnagyobb halastórendszere, mely 1997 óta szerepel a Ramsari Egyezmény jegyzékében, mivel nemzetközi jelentőségű vizes élőhely.

PostPin It!

A leghatékonyabb aszályvédelem a vizes élőhelyek visszaállítása

Közzétette szerző

Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások miatt a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át az Alföldön. Az ELTE kutatói összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra.

2022-ben a június közepétől kezdődő 7 hetes periódus katasztrofális volt az Alföldön. Hetekig szinte egy csepp eső sem esett, az ország keleti részén az őszi aratású növények termésvesztesége szinte teljes volt. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve „kiszáradtak”, csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt.

Az ELTE kutatói a  Land című open access folyóiratban tették közzé a geodinamikától a talajtanon át a meteorológiáig húzódó szakcikkek áttekintése után összefoglalójukat a témáról. Megállapították, hogy a légkörből a legtermészetesebb dolgok egyike, a víz – a szokatlanul erős szárazság miatt a zivatarok kialakulásának egyik feltétele, a felszín közeli párás légréteg – hiányzott. Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.

PostPin It!

Hogyan lehet a víz alatt tüdővel áttelelni? Télen a kétéltűek és a hüllők mozdulatlanok, de nem alszanak

Közzétette szerző

A Körös-Maros Nemzeti Park Körös-ártér részterületén élő hüllők és kétéltűek a rájuk jellemző különleges módon, hibernált állapotban töltik a telet. Mozdulatlanul várják, hogy a tavaszi napfény újra felmelegítse őket.

A Körös folyó hullámterében igen sokféle kétéltű él: pettyes gőte, dunai tarajos gőte, vöröshasú unka, barna ásóbéka, barna varangy, zöld levelibéka, erdei béka, valamint a tavi békák közül a kecskebéka és rokonai. Kedvező számukra ez a változatos, vizes élőhely. A hüllők közül három fajjal találkozhatunk a Körös-ártérben: vízisiklóval, mocsári teknőssel és fürge gyíkkal.

Mind a kétéltűekre, mind a hüllőkre jellemző, hogy testhőmérsékletük változó, a külső hőmérséklethez igazodik, azaz nem tudják belülről fenntartani az állandó testhőmérsékletet. A téli hidegben tehát nagyon lehűlnének és elpusztulnának, ha nem találnának valami megoldást a túlélésre. Ez a megoldás pedig nem más, mint a hibernáció, amely egy nyugalmi állapot, de nem alvás. Mozdulatlanul, merev állapotban vannak olyan helyen, ahol a külső hőmérséklet nem éri el a fagypontot.

PostPin It!

Bombatölcsérek és biodiverzitás – fontos, hogy a kistavakra élőhely-hálózatként tekintsünk

Közzétette szerző

Az élőhelyek fragmentációja egyre növekvő globális fenyegetést jelent a természetes ökoszisztémákra, amelynek mérséklése és visszafordítása napjaink egyik legnagyobb kihívása a biodiverzitás megőrzése tekintetében is.

Az 5 hektárnál kisebb tavak apró méretük és egyedi élőlény-közösségeik miatt a legsebezhetőbb ökoszisztémák közé tartoznak. Számuk és kiterjedésük globálisan csökken, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani megőrzésükre. Ha egy kistó elveszti kapcsolatát a szomszédos hasonló élőhelyekkel, akkor elszigetelődik, ami a biodiverzitás csökkenéséhez vezethet. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak új tanulmánya rávilágít a kistavak elhelyezkedésének, a köztük levő távolságoknak a fontosságára az általuk alkotott kisméretű élőhely-hálózatokban, és ezek hatásaira a tavak biodiverzitására.

A Duna-Tisza közi Kiskunság régió változatos táj, területén sokféle vízi és szárazföldi élőhelytípus megtalálható. Az itt előforduló sekély, szikes tavak, mocsarak, a száraz és nedves rétek és homokpusztagyepek egyedi növény- és állatvilággal rendelkeznek, beleértve számos ritka és endemikus fajt. A terület nagy része a Kiskunsági Nemzeti Park és az UNESCO Bioszféra rezervátum része, míg néhány vízi élőhely a Ramsari Egyezmény alá tartozik.

PostPin It!

Rendkívüli évet zárt a hazai természetvédelem

Közzétette szerző

Hazánkban az elmúlt 13 évben eddig soha nem látott volumenben valósultak meg természetvédelmi beruházások, hiszen a 10 nemzeti parkunk 1240 munkatársával 90 milliárd forint összértékben hajtott végre fejlesztéseket, amellyel 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető szerint hazánk területének több mint egyharmada – Európában egyedülálló módon – természetközeli állapotban maradt fenn. Ez a terület azonban emberi tevékenység következtében feldarabolódott, a jó természeti állapot megőrzése érdekében pedig állandó beavatkozások szükségesek. Ezt a feladatot végzi a tíz nemzeti park igazgatóság, az egész ország területét lefedő állami intézményrendszer. Hozzátette: a hazai természetvédelem nagy múltra tekint vissza, hiszen idén 50 éves az ország első nemzeti parkja, valamint több mint 100 éve állt szolgálatba Magyarország első hivatásos természetvédelmi őre, id. Gulyás József „kócsagőr”.

Nagy István leszögezte: a Pannon Biogeográfiai Régió természeti értékeinek megőrzéséhez az állami természetvédelem erőfeszítése nélkülözhetetlen, azonban emellett szükség van európai uniós beruházási projekt lehetőségekre, mint az idén ciklusát eredményesen záró Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP). Ennek forrásfelhasználása 107,5 %-os volt, illetve a közvetlen állapotjavító beruházások a kitűzött célterület majdnem dupláján valósultak meg. Ezen felül a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), a Közép-Magyarország Operatív Program (KMOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében – emlékeztetett.

PostPin It!

Lezárult a Hévízi-tó átfogó védelmi programja

Közzétette szerző

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, konzorciumi partnerei és a helyben élők segítségével több mint 660 millió forint felhasználásával valósult meg a Hévízi-tó és környékének természetvédelmi célú rekonstrukciója.

A beruházás 6 fő elem érintésével teljesült a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és konzorciumi partnerei – a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, Hévíz Város Önkormányzata és a Hévízi-tó és Felszín Alatti Vízgyűjtő-területének Környezetvédelme Alapítvány – közreműködésével. Ezek közül az egyik legkiemelkedőbb az idegenhonos növény- és állatfajok állományának visszaszorítása a tóban és a vízrendszerében, amely érdekében 100 beavatkozás során 200 tonna vízi növényt sikerült eltávolítani különböző módszerekkel a tóból, a csatornából és a környező területekről.

A projektben érintett 250 méter átmérőjű, meleg vizes tőzeg forrástó egész Európában, de még a világon is egyedülálló élőhely. Ezért rendkívül fontos, hogy a beruházás alkalmával megtörtént a tó partjának élőhely-fejlesztése tőzegvisszapótlással. Ezen felül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársainak segítségével javult a Hévízi-tó Természetvédelmi Területen található véderdő állományszerkezete, és visszaszorult az idegenhonos növényfajok állománya. A véderdő változatos faj- és korösszetételére kell törekedni, erre irányultak a beavatkozások is.

PostPin It!

2500 hektárnyi ártéri erdőt állítanak vissza a Mura – Dráva – Duna mentén

Közzétette szerző

2023 októberében elindult az új EU által társfinanszírozott LIFE RESTORE for MDD projekt a Mura, Dráva és Duna mentén – azon az összefüggő védett területen Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon és Szerbiában, ahol a világ első, öt országra kiterjedő UNESCO bioszféra-rezervátuma található.

Az öt országban 17 intézmény, köztük a természetvédelmi, vízügyi, erdőkezelő és regionális közigazgatási hatóságok, valamint egyetemek és civil szervezetek a WWF Ausztria vezetésével közösen dolgoznak a folyóvízi ökoszisztémák és ártéri erdők helyreállításán a három folyó mentén, az „Európa Amazonasaként” emlegetett területen.

A projekt keretében a következő öt év során 20 millió eurós költségvetésből 29 folyó menti helyszínen végeznek el szakemberek élőhely-helyreállításokat – a cél 2472 hektár ártéri erdő kialakítása és állapotának javítása, 54 230 méternyi mellékág visszacsatolása és 966 000 köbméter hordalék szétterítése új kavics- és homokpadok létrehozására. Ezek az akciók nemcsak értékes élőhelyeket biztosítanak a ritka hal- és madárfajok számára, hanem egészségesebb és a szárazsággal szemben ellenállóbb ártéri erdőket hoznak létre.

PostPin It!

Hazánk területének egyharmada természetközeli állapotban maradt fent

Közzétette szerző

Magyarország területének csaknem egyharmada természetközeli állapotban maradt fent, amely Európa többi országához viszonyítva kiemelkedő arány – közölte ma Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára ’A Tihanyi-félsziget és térségének komplex élőhely-fejlesztése’ című projekt zárórendezvényén Tihanyban.

Rácz András beszédében kiemelte, bár nehezebb észrevenni, de a természeti örökség legalább akkora nemzeti kincs, mint az épített örökség. Ezen terület nem egybefüggő, mozaikos, feldarabolt állapota okán fenntartása állandó beavatkozást igényel – ezt a munkát végzi a hazai 10 nemzeti park 1300 kollégája.

Az államtitkár szerint az elmúlt 13 évben csaknem 465 beruházást végeztek el a nemzeti park igazgatóságok és mintegy 90 milliárd forintot költöttek el a természeti állapot javítását célzó fejlesztésekre, ennek eredményeként 300 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.

PostPin It!

Állatbarát biodiverzitás mini parkokat és “ita-tó”-kat álmodott Heves Vármegye településeire a Macskaárvaház

Közzétette szerző

Ezek a kis állatbarát oázisok bárhol, akár  egy-két száz négyzetméteren megvalósíthatóak, és – főleg a nagyobb városokban – különösen hasznos menedékei lehetnek az állatoknak.

“Aki fát ültet, állatokat ment.” Kiss Norbi világ és sokszoros Európa bajnok autóversenyző, a kápolnai Macskaárvaház Alapítvány állat és természetvédő civil szervezet kuratóriumi tagja ezzel a szlogennel kezdte meg évekkel ezelőtt közössége erdőtelepítési kampányát, amelynek eredménye mára egy több száz fából, cserjéből álló erdős terület, amelynek jótékony hatása immáron egész Kápolna községre kiterjed.

A jelenleg ötödik Európa bajnoki címéért harcoló világhírű autóversenyző, most úgy döntött: egy mintaprojekt keretében  “biodiverzitás parkot és Ita-tó”-t hoznak létre, mini méretben  reprodukálva egy az állatok számára ideális természetes élőhelyet. A cél az, hogy a Kápolnán megvalósuló “biodiverzitás park és ita-tó” egész Heves Vármegyében elterjedjen, minél több település döntsön hasonló természet és állatbarát terület kialakításáról.

PostPin It!

A Nagy Tavak Koalíció petíciót indított a Balaton ökoszisztémájának megmentéséért

Közzétette szerző

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége a hétvégén tartott Zöld OT-n önálló balatoni szekcióülést szervezett A Balaton régió problémái, nyílt párbeszéd a tó jövőjéért címmel. Itt jelentették be, hogy petíciót indítottak a balatoni ökoszisztéma megmentéséért. Az elmaradt szabályozások felülvizsgálatának az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Belügyminisztérium a jelenlegi felelőse, ezért hozzájuk fordultak petícióval, hiszen mindannyiunk érdeke és egyben felelőssége is, hogy nemzeti kincsünk, a Balaton vízminősége jó ökológiai állapotban maradjon. A főbb pontok:

Készüljön el az aktuális klímamodellek figyelembevételével a Balaton komplex vízpart-rehabilitációs szabályozása, amely az ökológiai szempontokat helyezi előtérbe!

A megalapozó vizsgálat terjedjen ki a 2005-2023 közötti időszak döntéseinek – parti sáv beépítése, kikötőfejlesztések – a tó egészére gyakorolt hatásainak vizsgálatára.

PostPin It!