Best WordPress Hosting
 

Hálapénz: csaknem 250 egészségügyi dolgozó ellen indult eljárás vesztegetés elfogadása miatt

A hálapénz tilalom betartását 2021 márciusa óta a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) teszteli. Azóta ennek következtében összesen 105 ügyben, közel 250 egészségügyi dolgozó ellen kezdeményeztek eljárást vesztegetés elfogadása miatt – írja a Népszava.

A cikk szerit az orvosi béremeléseknek utat nyitó 2021-ben hozott törvény a büntetőtörvénykönyvet is módosította, és megtiltotta a hálapénzes „ügyleteket.” Így szabadságvesztésre számíthat az az egészségügyi dolgozó, aki kapja és az a páciens is, aki adja a hálapénzt. Az előbbi a jogszabály szerint a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát. Ez jelenleg körülbelül 13 ezer forint.

A lap szerint 2023-ban 19 olyan ügyben kezdeményeztek nyomozást, amikor páciensek például soron kívüli vizsgálatra, vagy gyógyszer jogosulatlan felírására, illetve valótlan tartalmú orvosi igazolás kiállítására kérték az egészségügyi dolgozókat. Ezenfelül tíz olyan klasszikus ügy volt amikor a szokásos ellátás után fogadott el borítékot az orvos. Egyelőre a már felderített esetekben többségében sincs jogerős ítélet – jegyzi meg a Népszava.

Súlyos pénzbüntetést kapott egy orvos, aki hamis igazolásokat állított ki

A Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség vádja alapján a bíróság súlyos pénzbüntetést szabott ki egy orvossal szemben, aki valós vizsgálat nélkül igazolta, hogy egy „beteg” nem szállhat repülőgépre. Az eljárás a Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálata és feljelentése alapján indult – közölte pénteken az ügyészség.

Az 54 éves férfi főorvosként rendelt egy budapesti ambulancián. A Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálatot indított vele szemben, annak ellenőrzésére, hogy – akár pénzt is elfogadva – hajlandó-e valós betegség nélkül igazolni, hogy valaki kezelés alatt áll.

A Szolgálat munkatársa, a tárgyalótiszt, ebbéli minőségét leplezve, 2023 áprilisában beszélgetést kezdeményezett a vádlottal. Azt mondta, hogy egy vietnámi ügyfelét ki fogják toloncolni, azonban ezt szeretné egy olyan orvosi igazolással késleltetni, amely szerint egészségügyi okból nem utazhat repülővel. A tárgyalótiszt közölte a vádlottal, hogy a vietnámi személynek valójában nincs egészségügyi problémája és nem is tud megjelenni a rendelésen, mert jelenleg épp külföldön tartózkodik.

Bekeményít a kormány, így ellenőrzik az orvosokat

A fővárosi ügyeleti rendszer átalakításáról, kötelező szűrésekről és más egészségügyet érintő rendelkezésekről is döntöttek a parlamentben. A 91 oldalas salátatörvényt hétfőn nyújtották be az Országgyűlés elé, kedden már el is fogadták.

Mi történt? A változásokról nem egyeztettek a Magyar Orvosi Kamarával. Például az ügyeleti rendszer bevezetéséről sem, ami 1,7 millió embert érint, írta az rtl.hu.

Kontextus. A héten elfogadott törvényjavaslat több, egészségügyet érintő módosítást tartalmaz. Ezek közül a legnagyobb változás, hogy októbertől Budapesten is elkezdődik a vármegyékben már működő, az Országos Mentőszolgálat által biztosított ügyeleti ellátás. Az új ügyeleti rendszert az ország több vármegyéjében már tavaly bevezették. Az ügyelet átalakításának célja az volt, hogy szervezettebben működjön a betegellátás, írta a Telex. Hétköznap napközben a betegek ezután is ugyanúgy kereshetik a háziorvosi rendelőket, a szakrendeléseket, kórházakat, ahogy eddig. Viszont a normál rendelési időn kívüli, tehát az esti, éjszakai és hétvégi ellátást az Országos Mentőszolgálat biztosítja.

Hátrányos helyzetű gyermekek adataival élt vissza egy orvos a cinkostársaival

Egy fehérgyarmati ortopéd szakorvos, egy szendrői asszisztens, egy rakamazi ügyvezető és egy nyíregyházi üzletkötő az újabb gyanúsítottja az orvosi segédeszközökkel kapcsolatos csalási ügynek, így már hetvennégyre nőtt a költségvetési csalással gyanúsítottak száma “a cipős ügycsoportban” – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kedden a police.hu oldalon.

A Borsod vármegyei nyomozók szerveztek akciót NNI-s kollégáikkal június 4-én Fehérgyarmaton, Rakamazon, Nyíregyházán és Galvácson. A kutatások során informatikai eszközöket, elektronikus adatokat, pénzt és orvosi vényeket foglaltak le. Az ügyekben szerepel egy rakamazi cég, amely 2021 és 2022 között jogosulatlanul igényelt vissza közel 15 millió forint állami támogatást a NEAK-tól.

A cég képviselője a gyanú szerint egy hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó Borsod vármegyei egyesület 139 tanulójának egészségügyi adatait szerezte meg arra hivatkozva, hogy szociális alapon ingyen biztosítanak majd gyógycipőt a részükre. Az adatokat átadta a fehérgyarmati ortopéd szakorvosnak, aki úgy írt fel vényre gyógycipőket a 18 éven aluli fiataloknak, hogy nem vizsgálta meg őket, sőt nem is találkozott velük. Azz érintetteknek nem volt tudomásuk a vényfelírásról, a gyógytermékekre pedig nem volt szükségük.

Ő volt az újszülöttek megmentője

Napjainkban világszerte évente csaknem egymillió kisbaba nem éli túl a születése napját, további mintegy egymillióan pedig a születés utáni első héten vesztik életüket. Persze a fejlett világban arányosan jóval kevesebb ilyen tragédia történik, de az 1950-es években még az Egyesült Államokban is 20–25 százalék között mozgott azoknak az újszülötteknek a száma, akik nem élték meg az egyhónapos kort.

Abban, hogy ez az arány az 1970-es évek elejétől zuhanni kezdett, fontos szerepet játszott egy nő, aki nem félt megkérdőjelezni és megváltoztatni az életét megszabó kereteket.

Sok újszülött halt meg hibás döntések miatt

Fertőtlenítőt adtak a betegnek sóoldat helyett, a beteg meghalt, az orvos eltitkolta a hibát

Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt szabott ki felfüggesztett szabadságvesztést a Szigetvári Járásbíróság két műtőssegédre és egy szakorvosra, amiért egy műtét során fertőtlenítő szert használtak sóoldat helyett, és a beteg meghalt.

A Pécsi Törvényszék közleményében azt írta, hogy a két műtőssegéd 2020 májusában egy nőgyógyászati laparoszkópiás operációra készülve a műtő fertőtlenítéséhez egy eredetileg fiziológiás sóoldatot tartalmazó, felcímkézett üvegben hozta a fertőtlenítőszert a raktárból.

Az üvegeket a műtéthez szükséges eszközöket tartalmazó, a helyiség előterében lévő asztalra helyezték, majd erről mindketten megfeledkeztek. A műtét 9 óra 10 perckor kezdődött. A műtősnő megkérte az elsőrendű vádlottat, hogy töltsön fiziológiás sóoldatot a műtét során használt steril tálba.

Négy év börtönre ítéltek egy osztályvezető orvosnőt

Négy év letöltendő szabadságvesztésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte a Szombathelyi Törvényszék azt a vasi osztályvezető orvosnőt, akit azzal vádoltak, hogy pénzt kért, és fogadott el a betegek hozzátartozóitól.

A bíróság tájékoztatása szerint többrendbeli vesztegetés elfogadásának bűntettében mondták ki bűnösnek a doktornőt, akit hat évre eltiltottak az orvosi foglalkozásától, és  3 milliós pénzbüntetéssel is sújtottak.

A vádirat szerint a doktornő 23 betegnek a hozzátartozójától kért, illetve fogadott el pénzt azért, hogy biztosítsa az ápoltak kórházi kezelését és fekvőbeteg elhelyezését az általa irányított osztályon. A vádhatóság szerint rendszerint a kórház orvosi szobájában vette át a pénzt, de előfordult, hogy az irattárában és parkolóban jattoltak neki, sőt utalást is elfogadott.

Szexért cserébe végzett kezelést páciensén egy brit plasztikai sebész

Bár a vádlott tagadta bűnösségét, az orvosok praktizálási alkalmasságáról döntő brit Orvosi Törvényszéki Szakszolgálat (MTPS) bizonyítottnak látta, hogy Dr Tijion Esho szexuális szolgáltatásért cserébe végzett plasztikai beavatkozást egyik páciensén – írja az Independent című brit lap.

A 42 éves, kétgyermekes Esho, aki korábban realitysorozatokban, és reggeli tévéműsorokban is szerepelt elismerte, hogy helytelen érzelmi kapcsolatot alakított ki az egyik páciensével, de tagadta, hogy fizikai szexuális viszonyt létesített volna vele.

A vád szerint Esho Instagram-üzenetekben tartotta a kapcsolatot az OnlyFans nevű közösségi oldalon szexuális szolgáltatásokat kínáló pácienssel. Az orvos többek között azt írta nőnek, hogy szexért cserébe ingyen végezne rajta botox-kezelést.

Nem mindegy, milyen nemű az orvosunk

Egy amerikai-japán kutatócsoport új tanulmánya szerint a női orvosok által kezelt betegek kisebb valószínűséggel halnak meg, vagy kerülnek vissza kórházi kezelésbe, mint azok, akiket férfi orvos kezel. Ha pedig a páciens is nő, a különbség még szembetűnőbb – írja a Science Alert.

Yusuke Tsugawa, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) egészségügyi szakértője és csapata amerikai Medicare-forrásokból származó adatokat elemzett, melyek 2016 és 2019 között 458 108 női és 318 819 férfi beteg adatait tartalmazta. Minden beteg 65 év feletti volt, a férfi és női betegeket pedig alig egyharmadában látták el női orvosok.

A kezelés utáni 30 napos halálozási ráta és kórházba történő ismételt felvétel tekintetében azonban a női doktorok vizsgáztak jobban.

26 ezren influenzaszerű tünetekkel, majd 200 ezren légúti fertőzéssel mentek orvoshoz a múlt héten

A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján március 11. és 17. között 26 400-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a honlapján csütörtökön közzétett jelentésében.

Akut légúti fertőzéssel 196 500 ember keresett fel orvost.

A 11. héten influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz forduló betegek 42,4 százaléka gyerek, 30,1 százaléka a 15-34 évesek, 18,9 százaléka a 35-59 évesek, 8,6 százaléka pedig a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott.

Orvosi igazolások: újabb pluszteher hárulhat a gyermekorvosokra

Egy új javaslat összekötné az EESZT-t a Kréta rendszerrel, de továbbra sem könnyítené meg a gyermekorvosok adminisztrációs terheit. Sőt.

Mi történt? Az iskolai orvosi igazolások rendszerének megváltoztatásáról is dönt hamarosan az Országgyűlés, már ma a parlament elé kerül „A belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosításáról” szóló javaslat. A javaslat egyebek mellett az igazolások „gyártásának” a szabályait is pontosítja, írja a Népszava.

Háttér. A gyermekorvosok évek óta küzdenek azért, hogy megszabaduljanak az iskolai igazolások kiállításától, 5 éve még petíció is indult, mondván, a rendelésük harminc-negyven százaléka az igazolások kiállításáról szól. A mostani változtatással azonban tovább növekedhet az adminisztráció: a gyermekorvosok szerint az ideális eset az lenne, ha

Nyolc év, egy hónap, három nap – ma is számolja Petke Zsolt addiktológus főorvos, hogy mióta józan 

Magyarországon a hivatalos statisztikák szerint csaknem egymillió alkoholfüggő él, a legtöbbjük azonban sosem kér segítséget. Petke Zsolt, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet osztályvezető főorvosa nemcsak arról beszél kijózanító őszinteséggel, hogyan csúszott bele ő maga a függőség csapdájába, hanem arról is, mit ad neki a felépülés. Zsolt története a szerhasználóknak reményt, a felépülőknek erőt, a közösségnek pedig fontos tudást ad. Interjú.

„Az egyik közeli családtagom az intenzív osztályon feküdt. Este hívtak, hogy menjek be, lehet, hogy életmentő műtétre lesz szüksége. Ezalatt én otthon voltam, nem túl jó állapotban. Az este a függők számára a nap legnehezebb része, ilyenkor engedjük ki a gőzt. Vagy beküldünk valami mást, ami csillapítja az érzést, hogy nem vagyok elég jó.”

Teljes, szinte megkérdőjelezhetetlenül egyenes nyíltság, emberi fogalmazások, őszinte, kíváncsi tekintet. És még valami különös derű lengi körbe Petke Zsoltot. Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet osztályvezető főorvosa a szeretetteljes, támogató addiktológiai megközelítés hazai úttörője – talán nincs is ilyen szakkifejezés. 12 éve vezeti az országos intézet addiktológiai osztályát, sok ezren köszönik személy szerint neki az életüket.

Így fenyegetik az ügyeletre nem jelentkező háziorvosokat

Kilátásba helyezték, hogy listázzák azokat az érdi orvosokat, akik nem jelentkeznek ügyelni és névsorukat leadják. Közben a halottvizsgálat új szabályai is feszítik az új rendszert.

Az érdi helyzetre egy, a Népszava birtokába jutott levélből derült fény.

Miért történik ez? Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint jól vizsgázott az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) irányításával újjászervezett egységes alapellátási ügyelet. Ezt annak apropóján mondta, hogy alig két hét múlva Pest és Fejér megyében is bevezetik ezt a rendszert. Erről mi is írtunk tegnap. Mióta elindult az új ügyeleti rendszer megyéről megyére haladó bevezetése, a jogszabályok is változtak: míg korábban a szerződőknek csak járáson belül kellett ügyeletet vállalniuk, a múlt év végétől viszont már a megye bármelyik ügyeleti pontjára áthelyezhetők a szerződött háziorvosok.

Bárkin megtelepedhet a húsevő baktérium

Ahol a húsevő baktérium bejutott a szervezetbe, ott a seb körül gyorsan terjedő bőrpír és szokatlanul erős fájdalom, valamint láz, gyengeség, általános tünetek jelentkeznek. Az idő sorsdöntő tényező, a mihamarabb megkezdett orvosi kezelés életet ment

– mondja a 24.hu-nak dr. Péterfi Zoltán infektológus.

A napokban az Ózdi Városi Televízió riportjából vált országos hír: egy húsevő baktériummal fertőzött 33 éves férfi életéért küzdenek a kórházban, a város lakosságát véradásra szólították fel. Nem sikerült, Roland elhunyt. A közvéleményt már a kórokozó horrorisztikus elnevezése is sokkolta, pláne a tragédia kapcsán megjelenő részinformációk „vércseréről”, amputációról, eltűnő izmokról, leállt szervekről, mesterséges kómáról. És mindez nem valami titokzatos, trópusi vidéken, hanem itt, a hazánkban.

Karikó Katalin életművét Bill Gates is az év csúcsteljesítményeként értékelte

Bill Gates a közösségi oldalán közzétett toplistában méltatta Karikó Katalint, aki nemrégiben kapott Nobel-díjat.

„Kétségtelen, hogy kihívásokkal teli időket élünk, de továbbra is optimista vagyok a jövőt illetően. Szerencsés vagyok, hogy a munkám révén rálátásom van arra, hogy a világ egyre jobbá válik. Íme egy lista öt jó dologról, ami ebben az évben történt” – kezdte év végi, összefoglaló bejegyzését Bill Gates.

A szoftverfejlesztő, Microsoft-társalapító Gates a 2023-at értékelő poszt csúcsteljesítményeit taglaló részben úgy dicsérte Karikó Katalint és kutatótársát, akik megkapták a fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat:

Sarlatán vagy próféta volt Nostradamus?

Michel de Nostradame 1503. december 14-én született a dél-franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban, egy kikeresztelkedett zsidó orvoscsaládban, apja gabonakereskedő volt. Montpellier-ben végezte el az orvosi egyetemet, ahol később tanított is, ekkoriban kezdte a kor szokásai szerint neve latinos formáját, a Nostradamust használni – írja a Múlt-kor.hu.

Telitalálat

Saját gyógymódjával és receptjeivel hamarosan híres orvos lett, a pestis áldozatait kezelve járta az országot. Agen városában telepedett le, amikor megházasodott és fia született, de miután családja 1534-ben pestisben elhunyt, ismét vándorolni kezdett. Végül Provence-ban, Salon városában telepedett le. Megnősült és hat gyermeke született, és ekkoriban már nem orvosként, hanem jövendőmondóként tisztelték.

Így halt meg a modern magyar sebészet atyja

Az 1814-ben, köznemesi családba született Balassa János karrierje többször is látszólag áttörhetetlen falakba ütközött. Az orvosi tanulmányait Pesten kezdő, majd Bécsben, a legjobb professzorok keze alatt folytató ifjú orvos és sebész 1838-ban szerzett diplomát, majd a császárvárosban helyezkedett el. A világhírűnek számító bécsi sebészeti klinikán hamar helyettes főorvosi és tanársegédi kinevezést kapott, sőt „az Osztrák Császárság dísze” címmel emlegették.

Megmentette Batthyány életét

Mégsem Ausztriában akart fényes pályát befutni, hanem 1843-ban jelentkezett a pesti egyetem megüresedett tanszékvezetői állására. Evangélikus vallása miatt ezt nem kaphatta volna meg, ám amikor Lónyai János kancellár testvérén egy bravúros műtétet hajtott végre, az uralkodó mégis aláírta kinevezését 1843 márciusában.

Közel 30 ezren fordultak orvoshoz múlt héten influenzaszerű tünetekkel

A múlt héten, az előző heti 23 ezer főről, 28 900-ra nőtt az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma, derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) csütörtöki, MTI-hez eljuttatott tájékoztatásából.

A közlemény szerint további 249 700 ember akut légúti fertőzés tüneteivel jelentkezett orvosnál.

Az adatokat ismertetve azt írták, hogy a 48. héten az influenzaszerű megbetegedés tüneteivel orvoshoz fordulók 26,5 százaléka 14 év alatti gyermek, 33,8 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt, 28,3 százalék pedig a 35-59 korosztályhoz tartozott, míg a betegek 11,4 százaléka 60 év feletti volt.

Magyar orvos mentette a Titanic túlélőit

Az 1886-ban, Pilismaróton született Lengyel Árpád friss diplomás orvosként, a Szent Rókus Kórház gégeklinikáján helyezkedett el, és már 1905-től önkéntes mentőként szolgált. Hazai karrierje hamar, már 1911-ben megszakadt, amikor egy újsághirdetésben olvasott arról, hogy angolul beszélő magyar orvost keresnek a Carpathiára, a patinás angol társaság, a Cunard Line hajójára – írja a Múlt-kor.hu.

A Carpathia kivándorlóhajó volt, és mivel a századfordulón magyarok tömegei keltek útra az óceán túloldalára a jobb élet reményében, a társaság fontosnak tartotta magyar személyzet alkalmazását is a fedélzeten. Lengyel Árpád 1912-ben megpályázta, majd márciusban el is nyerte az állást. A hajó még azon a tavaszon New Yorkból tartott vissza, Európa felé 725 emberrel a fedélzetén, amikor 1912. április 15-én éjjel fél egy előtt öt perccel befutott a Carpathiára a Titanic vészjelzése.

Lengyel Árpádot legmélyebb álmából verték fel, a Titanicról a fedélközbe érkező megmentettek állapotáról először ő adott gyors és pontos diagnózist, és ő döntött arról is, kinek milyen orvosi segítségre van szüksége.