Térdig gázolunk az AI-forradalomban, de valójában sokkal kevesebb az újdonság, mint ahogyan azt sokan gondoljuk. Orosz Gergely rendet tett a fejekben.
Orosz Gergely írja a világ egyik legolvasottabb tech hírlevelét, a The Pragmatic Engineert (kalandos életútját itt írtuk meg). Ő volt az egyik kiemelt előadója a 10 éve indult Craft IT-konferenciának. Elmentünk megnézni az előadását, íme a legfontosabb gondolatok.
1. Sosem látott folyamatoknak vagyunk a szemtanúi?
Nem sokat hezitált, amikor mezszámot kellett választani Liverpoolban. Szoboszlai Dominikkal a meghatározó edzőkről, a káoszteremtés mibenlétéről, a válogatottról és a véletlenekről beszélgettünk. Exkluzív interjú a liverpooli 8-assal.
Szobozine
Sevcsik-Magyar Anna túlélte a túlélhetetlent. Nyolc alkalommal volt várandós, és ebből öt kisbabának adhatott életet. A legmélyebb gyászát olyan teremtő energiává alakította, amivel több ezer születendő gyermek és család életét mentette és menti meg 2015 óta. Egy Magyarországon egyedülálló civil szervezet, az Élet.Érzés alapítója és vezetője.
„Amikor kiírtam végre magamból a kislányunk történetét, kiléptem a házból, és volt ott egy felhő, ami pont úgy nézett ki, mint egy angyalka. Lefotóztam, és azóta is ez a borítóképe a csoportunknak. Mert ez jelképezi azt, milyen hatása volt a történetem megosztásának, és így a kislányomnak más gyerekek megszületésére és életére.”
Amikor Sevcsik-Magyar Anna szemébe nézek, látom, minden csontjában hordozza a fájdalmat, amit egy magzat elvesztése vés a lélekbe. Szinte végig mosolyogva, sőt, szinte lehengerlő odaadással és lelkesedéssel beszél, mégis árad belőle egy fontos üzenet. Az, hogy tudja, érti és ma is látja mindazt, amit az okoz, ha gyermekre vágyódó emberként, várandósként, életünk legnehezebb döntésére készülve, vagy gyászunktól küszködve nem kapunk támogatást, érdemi információt, és főként: empátiát.
Mats Alvesson közgazdász, a svéd Lund Egyetem professzora a múlt héten a Rajk László Szakkollégium meghívására érkezett Budapestre, ahol átvette a Rajk által neki ítélt Herbert Simon-díjat és tartott egy előadást is, méghozzá a legfőbb kutatási témájáról, a funkcionális hülyeségről. Ennek apropóján beszélgettünk okos emberek hülyéségeiről, és hülye emberek okosságairól, és kiderült, hogy a funkcionális hülyeség nem feltétlenül egy rossz dolog.
Mats Alvesson talán az egyik leginkább szerteágazó témákkal foglalkozó közgazdász: a felesleges munkáktól a menedzserek egónövelő szervezetépítéséig kutatott és írt könyveket, mindjárt harmincat.
„Fő érdeklődési területem a nagy szervezetek és ehhez kapcsolódó menedzsmenttudományi megközelítések kritikai vizsgálata. Meg akarom érteni miért csinálunk bizonyos dolgokat az egyre nagyobb és egyre komplexebb szervezeti struktúrákban, amiken belül az egyének feladatokat végeznek, »parancsokat teljesítenek«, és közben jellemzően egy-egy kis dobozban működnek, bármiféle kritikai szemlélet nélkül, sokszor üres munkákat végezve. Ez nem csak vállalatokra, de egyetemekre, kormányzati szervekre is igaz.”
Leendő vagy csak terápiás céllal színpadra lépő standuposok gyűlnek össze a New Yokr-i comedy klubokban, és fizetnek azért, hogy a többiek előtt fellépjenek. Elmerültem ebben a világban.
Nagyjából nyolc hónapja kezdtem el Budapesten amatőr szinten ismerkedni a standup comedy műfajával. Rám jellemzően elég nagy lelkesedéssel és energiával, szeptember és január között nem nagyon volt Budapesten magyar vagy angol nyelvű open mic (lásd lejjebb), amin nem vettem részt.
Időközben saját showcase esteket is szerveztem, viszont január végére, február közepére elfogytam. Nem jött ihlet új poénok írásához, és kezdtem unni, hogy ugyanazokat ismételgetem minduntig.
Ajándékozz gyerekjogokat idén gyereknapra! címmel indított adománygyűjtő kampányt a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány.
Mi történt? A kampány célja, hogy minél több kisgyerek megismerje az úgynevezett bugyiszabályokat. Eddig mintegy 1100 támogatót gyűjtöttek, így 2000 darab Bugyiszabály mesekönyv már biztosan gazdára talál május végén. A bugyiszabályok Európa legismertebb olyan programja, ami a gyerekek egészséges testképének kialakulását támogatja és segít a szexuális visszaélés esetek megelőzésében. Most pedig végre elkészült a magyar nyelvű változat Szabó T. Anna szövegével és Bogdán Viki rajzaival.
Kontextus. „Ha olyan világot akarunk létrehozni, amiben a gyerekek biztonságban vannak, figyelnünk kell arra, hogy ismerjék a saját határaikat és azt is, hogy egyes érintéseknek hol vannak a határai. Arra is szükség van, hogy biztonságosan tudjanak nemet mondani és hogy tudják, ha valami olyan történt, ami nem oké, ami rossz érzéseket keltett bennük, vagy egyszerűen csak elbizonytalanította őket, arról beszélni kell. Azt nem szabad titokban tartani” – írják a kampány honlapján.
Egy-egy zsúfolt munkanapon, amikor alig látunk ki a tennivalók közül, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy nincs is nagyobb luxus annál, minthogy szünetet tartsunk. Pedig egy-egy hatékonyan eltöltött szünettel megelőzhetjük a kiégést. Íme, nyolc tipp, hogyan építhetünk be egy kis szusszanásnyi időt a munkanapba.
A Harvard Business Review (HBR) cikke szerint amikor arról gondolkozunk, hogy milyen feltételek is szükségesek ahhoz, hogy optimálisan végezzük a munkánkat, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a rendelkezésre álló idő mellett a rendelkezésre álló energia is fontos. Simán előfordulhat, hogy mire megvan a szükséges időnk egy fontos projektre vagy feladatra, addigra túlságosan lemerülünk vagy kiégünk ahhoz, hogy azt ténylegesen meg is csináljuk. A rendszeres szünetekkel – amik különösen fontosak a kreatív munkát végzők számára – szinten tarthatjuk az energiaraktárainkat, ami nemcsak a produktivitás, hanem a kiégés megelőzése szempontjából is fontos. Arról nem is beszélve, hogy ez abban is segít, hogy képesek legyünk fenntartani érzelmeink és viselkedésünk egészséges önszabályozását, hogy pozitív interakciókat tudjunk kialakítani másokkal. Egyszerűbben: hogy kiegyensúlyozottak maradjunk és lehetőleg ne ordítsuk le a kollégánk fejét, ha hozzánk szól, vagy kérdezne valamit. Amikor kimerültek vagyunk, ingerlékenyek, frusztráltabbak vagyunk, ami kellemetlen helyzetekhez vezethet.
7 egyszerű praktika, amivel produktívabbá teheted a munkanapokat
2024. május 30-án, egy ez idáig példa nélküli show keretében, Szoboszlai Dominikkal és a teljes magyar válogatottal találkozhatnak a focirajongók.
Liverpoolba igazolásával Dominik sporttörténelmet írt. A Budapest Sportarénában megrendezésre kerülő eseményen a közönség megismerheti a Salzburgon és Lipcsén át Liverpoolig tartó út teljes történetét – maga a főszereplő, Dominik nézőpontjából.
A júniusban kezdődő kontinenstorna előtt mindössze néhány héttel, ez a közös buzdítás is hozzájárulhat a magyar válogatott jó szerepléséhez! Az este során a közönség további meglepetésvendégekkel is találkozhat.
A Forbes Women’s Summit után arról kérdeztük a Karinthy-gyűrűs humoristát, Kovács András Pétert, mit hozott számára a felismerés, a pszichológiai tudatosság, és az az aktív, segítő szerep, amit a szerhasználó szülőkkel felnővő gyerekek ügyében vállalt. Interjú.
Fojtogatta a torkomat a sírás, de láttam, hogy mások sem igazán tudták visszafogni az érzelmeiket. Ültem a Power Women’s Summit nézőterén, és olyan energia vibrált a teremben, hogy legszívesebben megöleltem volna a színpadon lévőket. Görög Zita modell és Kovács András Péter humorista életükben először találkoztak a Forbes múlt heti eseményén, mégis régi barátokként, ki is mondott sors- és lélekközösségben ültek a színpadon. Több százan hallgattuk őket, azt, a szinte terápiás önkifejezést, amit nem közszereplőként, nem rutinból toltak. Érezhetően és láthatóan azért beszéltek, hogy másoknak is segítsenek vele.
A téma nem volt könnyű. Hogyan ismerték fel, alkoholista szülőjük milyen pszichés hatást gyakorolt rájuk, hogyan befolyásolta életük, karrierjük, magánéletük és az önmagukról alkotott kép alakulását mindaz, amit születésüktől otthon kaptak (vagy pont hogy nem kaptak)? Így került szóba a szégyen, a magány, a „nem kellek” vagy „nem vagyok fontos”, a „nem vagyok elég” érzéseinek vihara és évtizedes súlya, a biztonság és a bizalom hiánya. Így élhettük át mi is a kendőzetlen sztorikból a kínos, félelmetes, hátborzongató emlékeket, a nehezen múló szorongást, rejtőzködést és fájdalmat. Így ismerhettük fel, hogyan alakítja, veszi birtokba és önti tele félelemmel, fájdalommal és feszültséggel az életed, ahogyan egy beteg, függő, szerhasználó szülő elveszi a gyerekkor – nincs jobb szó – normalitását.
A budapesti Millenáris Parkban reggel óta tart a Forbes történetének eddigi legnagyobb eseménye: a Women’s Summit.
Ötödik alkalommal rendezzük meg az ország legnagyobb, nőket célzó eseményét a Millenárison.
Szoboszlai Dominikkal és a teljes magyar válogatottal találkozhatnak a focirajongók 2024. május 30-án, egy ez idáig példa nélküli show keretében.
Liverpoolba igazolásával Dominik sporttörténelmet írt. A Budapest Sportarénában megrendezésre kerülő eseményen a közönség megismerheti a Salzburgon és Lipcsén át Liverpoolig tartó út teljes történetét – maga a főszereplő, Dominik nézőpontjából.
A júniusban kezdődő kontinenstorna előtt mindössze néhány héttel, ez a közös buzdítás is hozzájárulhat a magyar válogatott jó szerepléséhez! Az este során a közönség további meglepetésvendégekkel is találkozhat. Az interaktív Szoboszlai Live talkshow-ban Dominikot számtalan kérdéssel bombázzuk majd, és természetesen az Arénához méltó körítés sem marad el!
Nem létezik tökéletes ember, és nem is tökéletességre kell törekedni – állítja L. Stipkovits Erika. A klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a Személyiségfejlesztő Akadémia alapító-igazgatója nem misztifikálja túl: az őszinteségig és a kommunikációig szűkíti az önismereti munka magját, a személyiségfejlesztésben pedig korántsem csak az egyéni boldogságpillanatokhoz vezető utat, hanem közösségi és társadalmi felelősséget is lát. Legújabb, immár kilencedik könyve, a Még közelebb önmagunkhoz a krízisek megéléséhez, és az ezek révén lehetővé váló, mély önismereti utazáshoz kínál – ha úgy tetszik – kitaposott ösvényeket. Interjú.
Forbes.hu: Milyen állapotban vannak a kapcsolataink?
L. Stipkovits Erika: Össztársadalmi szinten nem tudom vagy inkább nem szeretném megítélni, de egy biztos: a legfontosabb dolog az életünkben a kapcsolat, a kapcsolódás másokhoz. Nem véletlenül igyekszem – elsősorban a családi – kapcsolatokról írni a könyveimet, és megosztani a terapeutaként szerzett tapasztalataimat. Például arról, hogy miközben egy pszichoterápiás folyamat során mindenféle módszereket tanulunk, igazából a kapcsolat az, ami gyógyít. Igaz ez a pszichoterápiás munkában, az élet egyéb területein meg aztán különösen. Éppen ezért az alapvetően individuálisnak tekintett önfejlesztést, önismereti munkát is kapcsolódási gyakorlatként, kapcsolatépítésként fogom fel. Közhely persze, hogy a legfontosabb kapcsolatot az életünkben önmagunkkal ápoljuk, de látni kell, hogy az emberi kapcsolataink, illetve az ezekben a kontaktusokban szerzett tapasztalatok alapjaiban határozzák meg azt is, ahogyan önmagunkat tudjuk érezni, értelmezni, érteni, kifejezni és fejleszteni, vagy még inkább gyógyítani.
Az önismeret egyre fontosabb, de mintha mégsem foglalkoznánk azzal, hogy mit is csinálunk a munkahelyünkön.
(A szerzők szervezetfejlesztési szakértők.)
A Libri aktuális sikerlistájának negyedét önismerettel foglalkozó könyvek teszik ki. Már itthon is jut minden hétvégére legalább egy elvonulás vagy csoportos terápiás program. Egymás után bukkannak fel a mentális jóllétet célzó programok, módszerek. Egyre erősebb trend a személyes fejlődéssel, tudatossággal való foglalkozás.
Berobbant az AI, megemelkedtek a kamatok, nem volt diákhitel, fokozódott a verseny. A programozó iskolák számos ok miatt kerültek nehéz helyzetbe, de hogyan tovább? Lőttek az intenzív képzéseknek? A Green Fox egyik alapítójának vendégcikke.
(A szerző a Green Fox Academy egyik alapítója volt, jelenleg az STRT Holding Nyrt. befektetési igazgatója.)
Minden új piac végigjár egy érési utat, nincs ez másképpen a régiós IT bootcampek piacán sem. Sikeres felvásárlások és összeolvadások, cégbezárások szegélyezik ezt a fejlődési utat. A kifejezetten erős 2021-2022-es időszakot követően 2023-2024-ben a gazdaság, azon belül is az IT-piac válsága, illetve a magas kamatkörnyezet radikálisan átalakította a piacot.
Az amerikai Stanford Egyetemen rákellenes technológiát kutató, a világon egyedülálló lézereket fejlesztő, a női NBA-ben kosarazó, és 18 évesen az MVM Dome-ot megtöltő fiatal is van idei 30/30-as listánkon, amelyet a márciusi Forbes-ban találtok. 30 fiatal, 30 ruha, színes arcok, színes sztorik.
Az összeállítás kivonata online is böngészhető ITT. A teljes anyag a most megjelent magazinban, amelynek címlapján Krúbi szerepel.
Rápörögtünk a ruhákra
Soha többet nem kell tandíjat fizetni egy bronxi orvosi iskolában. Az adományozó néhai férje Warren Buffett-es bekfetetéséből tett szert a mesés vagyonra, amiből most odaadott egymilliárd dollárt.
Itthon ilyet ritkán látni magyar milliárdosoktól – de mástól is. Betoltak több száz milliárd forintnyi örökölt vagyont egy orvosi iskolába, hogy örökre ingyenessé tegyék azt.
Mi történt? Egy volt orvosegyetemi professzor 1 milliárd dollárt (átszámítva közel 360 milliárd forintot) adományoz egy orvosi főiskolának Bronxban, az Albert Einstein College of Medicine-nek, hogy mostantól soha ne kelljen tandíjat fizetni az ottani hallgatóknak.
Magyarországon a hivatalos statisztikák szerint csaknem egymillió alkoholfüggő él, a legtöbbjük azonban sosem kér segítséget. Petke Zsolt, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet osztályvezető főorvosa nemcsak arról beszél kijózanító őszinteséggel, hogyan csúszott bele ő maga a függőség csapdájába, hanem arról is, mit ad neki a felépülés. Zsolt története a szerhasználóknak reményt, a felépülőknek erőt, a közösségnek pedig fontos tudást ad. Interjú.
„Az egyik közeli családtagom az intenzív osztályon feküdt. Este hívtak, hogy menjek be, lehet, hogy életmentő műtétre lesz szüksége. Ezalatt én otthon voltam, nem túl jó állapotban. Az este a függők számára a nap legnehezebb része, ilyenkor engedjük ki a gőzt. Vagy beküldünk valami mást, ami csillapítja az érzést, hogy nem vagyok elég jó.”
Teljes, szinte megkérdőjelezhetetlenül egyenes nyíltság, emberi fogalmazások, őszinte, kíváncsi tekintet. És még valami különös derű lengi körbe Petke Zsoltot. Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet osztályvezető főorvosa a szeretetteljes, támogató addiktológiai megközelítés hazai úttörője – talán nincs is ilyen szakkifejezés. 12 éve vezeti az országos intézet addiktológiai osztályát, sok ezren köszönik személy szerint neki az életüket.
A mediterrán népek lusta hóbortjának tartod, vagy minden egyes nap kínzó vágyat érzel iránta a munkahelyi ebéd után? Akárhogy is, a tudomány is bebizonyította: a power nap, azaz a villámszundi nemcsak felpezsdít, de még az agyunk is nagyobb lesz tőle.
A napközbeni szunyókálás számos országban elfogadott, szinte kötelező rítus. A spanyolok és az olaszok sziesztáznak, a japánok is ledőlnek délután a hirune keretében. Máshol azonban akár a lustaság és a naplopás jelének is tekinthetik. Ez ellen a közvélekedés ellen próbálnak tenni a kutatók, hogy a napközbeni rövid alvás végre megkaphassa a neki járó megbecsülést.
Nagyobb lesz az agyad
Egyre nagyobb teret nyernek a gyakran értelmetlen kifejezések a technológia, a pénzügy és a tanácsadás területén. De miért?
Hosszú cikket írt a BBC arról, hogyan uralta el életünket a vállalati/multis nyelvezet. A szakzsargon olykor felesleges használata ugyanis egyáltalán nem csak az SSC-k uralta Magyarországon jellemző. Mint a BBC írja, a technológia, a pénzügy és a tanácsadás területén az elmúlt években népszerűvé vált az üzleti(eskedő) nyelvezet konstans használata.
Annak ellenére, hogy a kifejezések sokszor kifejezetten értelmetlenek, használatuk a vállalati kultúrában való érvényesülés egyik fontos eszközévé vált, és aki lépést akar tartani a kollégáival, az bizony használja is. Magyarországon a jelenség kiegészül az egyébként magyar megfelelővel is rendelkező angol szavak állandósult használatával is, pl. callban vagyok.
Pszichológushoz járni nem olcsó buli. Budapesten nagyjából 15 ezer forintnál kezdődik egy alkalom, tapasztaltabb szakemberhez 20-25 ezer forint alatt már nem nagyon lehet bejutni. Ki engedhet meg magának ennyiért egy 50 perces beszélgetést? Hova tűnt az állami ellátás?
Cikksorozatunk előző részében a pszichológus piac kínálati oldalát, szereplőit és költségelemeit vettük sorra, hogy kiderítsük, miért kerül ennyibe egy alkalom. Most annak járunk utána, hogy ki engedheti ezt meg magának.
Az egészség nem közérdek?