Best WordPress Hosting
 

SI: Élelemért könyörögnek az őslakosok a földjüket pusztító bányászoknak

Megdöbbentő felvételeket tett közzé az őslakos népek jogaiért küzdő civil szervezet, a Survival International (SI). A videó az indonéziai Halmahera szigetén készült, és a szervezet szerint azt látjuk rajta, hogy a civilizációtól elzártan élő Hongana Manyawa törzs néhány tagja kijön az erdőből, hogy élelmet kérjen a földjükön dolgozó bányászoktól.

Egyesek azt állítják, hogy az elszigetelt csoport csak fel akarja venni a kapcsolatot a civilizációval, ám a Survival International szerint ez nem igaz, valójában éheznek, és élelemért könyörögnek. Földjüket nikkelbányászat miatt pusztítják, nem találnak maguknak élelmet,

a kívülállókkal való érintkezés pedig olyan betegségekkel fenyegeti őket, amely ellen nincs immunitásuk.

Brutális gyilkosság felvételei voltak az ellopott telefonon

Lopás, testi sértés, prostitúció: bár bűnlajstroma hosszú volt, Valerie Casler tudta, hogy muszáj elmennie a rendőrségre. Egy egész hétig tépelődött, mert az sem egyenes úton került hozzá, amit át akart adni az egyenruhásoknak, ám a borzalmak, amiket felfedezett, nem hagyták nyugodni. Gondolta, majd csak kitalál valamit.

Horror a hotelben

Casler 2019. szeptember 30-án sétált be az alaszkai Anchorage rendőrségére egy memóriakártyával, amiről azt mondta, az utcán találta. Az adathordozónak a „Gyilkosság a belvárosi Marriottban” címet adták, a tartalma pedig tényleg egy brutális gyilkosság részleteit tárta fel. A kártyán harminckilenc fotó és tizenkét videó volt, melyek az Anchorage-i TownePlace Suites by Marriott nevű szállodában készültek, az időbélyegzőik szerint 2019. szeptember 4. és szeptember 6. között.

Négy, kétszázötven éve elrabolt lándzsát ad vissza az ausztrál őslakosoknak a Cambridge-i Egyetem

A Cambridge-i Egyetem négy lándzsát ad vissza egy ausztráliai őslakos közösségnek, gweagal nép utódainak – írja az MTI.

James Cook és felfedező csapata, akik Európából elsőként érkeztek a kontinens keleti partvidékére, az őslakos gweagal néptől 1770-ben vettek el

mintegy negyven, fából készült halász- és vadászlándzsát, valamint pajzsot – ezek közül ma mindössze négy holléte ismert, amiket 1771 óta a Cambridge-i Egyetem őrzött.

Végre azt érezhetik az amerikai őslakosok, hogy van helyük az országuk kultúrájában

2024-ig kellett várni arra, hogy egy indián művészt díjazzanak a Golden Globe-gálán: Lily Gladstone nyert a Megfojtott virágokban nyújtott alakításával, ezzel a színésznő lett a gálák történetének első őslakos díjazottja. Beszéde nagyot szólt, de nem azért, mert meglepő lett volna a győzelme, hanem mert az amerikai őslakosok először hallhatták egy törzs nyelvét ekkora közönség előtt. A 37 éves színésznő a siksikaitsitapik közé tartozó Blackfeet (feketeláb) törzs nyelvén köszönte meg az elismerést, eddig viszont nemhogy az érintett törzs, de más őslakos csoport nyelvén sem szólaltak meg a Golden Globe-díjátadókon.

A színésznő szavait Heather Bliss, a Simon Fraser Egyetem nyelvészeti tanszékének oktatója is lefordította. A nyelvet több mint húsz éve kutató szakember szerint, ha egy Blackfeet-fiatal látta, hallotta a beszédet, végre azt érezhette, hogy van helye a nyelvének és a kultúrájának. Gladstone és a film sikere egyébként is túlmutat önmagán, mivel rávilágított arra, hogy az Egyesült Államokban elismert közel 600 törzs több millió őslakosa mennyire alulreprezentált a filmiparban.

Apple TV+ / AFP Lily Gladstone A megfojtott virágok című film egyik jelenetében.

Lily Gladstone az első őslakos, aki Golden Globe-ot kapott

1944 januárjában, nyolcvan évvel ezelőtt tartották az első Golden Globe-gálát, aminek történetében egészen mostanáig nem akadt olyan amerikai őslakos színész, aki tovább jutott volna a jelölésnél. A helyzet néhány órával ezelőtt változott meg örökre, hiszen némi meglepetésre Lily Gladstone kapta a legjobb színésznőnek járó elismerést.

A Megfojtott virágoknői főszereplője a siksikaitsitapik közé tartozó Blackfeet törzs tagja, aki a színpadra lépve kijelentette: ez egy történelmi lépés, majd saját nyelvén is megköszönte a díjat.

Gladstone hozzátette:

Kanada legnagyobb őslakos ikonjáról kiderült, hogy nem őslakos, és még csak nem is kanadai

Éppen most jövök a kanadai cree rezervátumból, ahol a népemet látogattam meg

– mutatkozott be a Szezám utca egyik 1975-ös epizódjában az ekkor már másfél évtizede elismert folkénekesnő Buffy Sainte-Marie a bábműsor első, őslakosokat képviselő szereplőjeként. Közben ékszereket, gyöngyfüzéreket, és egy pár gyöngyökkel ellátott cree mokaszint vett elő a táskájából. A stúdióban lévő gyerekeknek arról kezdett beszélni, hogy nem minden őslakosokról szóló történet valódi, vannak köztük tündérmesék is.

Most azonban kiderült, hogy a zenészként például Johnny Cash-sel is együtt dolgozó, dalszerzőként pedig Elvis Presley és Barbra Streisand által is feldolgozott 82 éves művész eddig elmondott élettörténete sem biztos, hogy teljesen megfelel a valóságnak.

Egy évtized alatt mintegy 1700 környezetvédelmi aktivista halt meg

Amikor egybeesik a jog- és a környezetvédelem. Soha és sehol nem könnyű a kisebbségek élete, s ez különösen igaz azokra az etnikai csoportokra, amelyek Ausztráliában vagy Észak- és Dél-Amerikában az európai hódítók érkezése előtt egyedüliként és háborítatlanul lakták be a hatalmas földrészeket.

Most sincs ez másképpen, talán annyi a változás, hogy manapság az emberi jogok védelme sokszor egybeesik a környezetvédelemmel is, hiszen az őshonos lakosság igyekszik megoltalmazni utolsó megmaradt területeit. Ez sokszor emberéletekbe kerül: egy évtized alatt mintegy 1700 környezetvédelmi aktivista halt meg, s az áldozatok több mint egyharmada éppen az otthonukat féltő őshonos lakosság soraiból került ki.

A legtöbben Dél-Amerikában vesztették az életüket, de a demokratikus Ausztráliában sem könnyű az őslakosok élete. Jó példa erre az, hogy hiába tiltakoztak az egyik törzs tagjai egy új szénbánya megnyitása ellen, a tárnákat annak ellenére megnyitották, hogy emiatt csökken a talajvíz szintje és ezért elfogyhat a víz az őslakosok által szentként tisztelt kutakból.

Tanzániában elűzi lakóhelyükről a maszájokat a turizmus és az arab bérvadászat

1968-ban a Beatles gúnyosan énekelt „Bungalow Billről”, az emberről, aki imádta a meditációt és az indiai tigrisvadászatot. Örökösei most az Egyesült Arab Emírségekből érkeznek, és Kelet-Afrika völgyeiben és legelőin nagyvadakra vadásznak. A helyi törzsek kárára, akiket kitelepítésre kényszerítenek a hatóságok, míg ezeket a dúsgazdag ragadozókat a tenyerükön hordozzák.

Abel és közeli ismerősei hagyományos piros shukába öltözve, kezükben pásztorbottal üdvözölnek bennünket a bomájukban, azaz egy maszáj törpefalucskában, amely kerek kunyhókból és egy karámból áll, amelyet tüskés fákkal és csalánnal kerítenek körül: így tudják megvédeni jószágaikat az oroszlánoktól. Bár manapság az oroszlánok elsősorban a szavannán élő növényevő állatokat támadják meg. A Tanzánia északi részén fekvő Loliondo maszájok manapság pedig inkább a hatóságoktól félnek, mint a ragadozóktól: „Ne fényképezzék az arcunkat” – könyörög vendéglátónk, „se semmi mást, ami felismerhetővé tenné ezt a helyet”. Abel óvatos: ő és mintegy húsz másik maszáj nemrég öt hónapot töltött az arushai börtönben. „Hetvenen voltunk összezsúfolva rabok egy huszonöt főre tervezett cellában. Tekintélyes emberek, helyi törzsfőnökök, iskolázottak vagy olyanok, akik kapcsolatban állnak valamilyen nyugati egyesülettel”, olyannal, amely az őslakos népek jogait védi, mint például a Survival International (Egyesült Királyság) vagy az Oakland Institute (USA). „Mindent megtesznek, nehogy össze tudjunk szerveződni az OBC ellen” – következteti ki.

Az OBC, azaz az Otterlo Business Corporation egy emirátusi vadászatszervező társaság. Az Arusha régió 2022. június 6-án bejelentette, hogy a Loliondo területén (a Ngorongoro Vadrezervátumtól északra és a Serengeti Vadrezervátumtól keletre) kitelepíteni tervezi a lakosságot egy 1500 négyzetkilométeres területről, amelyet ezentúl kizárólag az OBC vállalat használhat. Majd több száz rendőr pár nap alatt több mint 400 fehér jelzőtáblát állított fel a szavannán, kijelölvén így a tiltott terület határait. „Behívott minket a loliondói körzeti megbízott, és azt mondta nekünk: „Ez a kizárás elnöki rendelet, engedelmeskedni kell, a részleteket majd később megbeszéljük – mondja Abel. Természetesen tiltakoztunk. Nemcsak a „részleteket” akartuk megtudni, hanem a leendő státuszunkat is ebben az országban, hogy vajon teljes jogú állampolgárok maradunk-e még. Egyre dühösebbek lettünk, a dolgok elfajultak, és aznap este már a rendőrségen aludtunk…”. Eközben a kijelölt terület körül a maszájok mobiltelefonon tartották a kapcsolatot a bomák között, és szembeszálltak a rendőrséggel.